-
Andrássy út
0Az Andrássy út, a pesti Sugárút nemcsak egy város reménysége, hanem egy korszak jelképe is lett. Megnyitásának eszméje alig egy évvel a kiegyezés után, öt évvel a városegyesítés előtt merült fel. Építése az Országos Kiállításig tartott, fénykorát az első világháborúig élte. A „boldog békeidők” elmúltával jelentősége halványult, de varázsa mindmáig megmaradt. 2002 nyarától az Andrássy út a világörökség része.
-
Anglia története. 1-2
0Részlet: Sose felejtsük el, hogy akármilyen közel vagyunk a kontinenshez, nem tartozunk hozzá. Bolingbrokenak ez a mondása pontosan meghatározza Anglia természetes helyzetét. Oly közel van a kontinenshez, hogy a calaisi partról tisztán lehet látni Dover fehér szirtfokait. Ez megszállásra csábít.
-
-
-
Antik természettudomány
0„Ez a kötet részletes, elmélyedő tudománytörénet helyett csak egy-egy antik tudományág vázlatos, pusztán leíró ismertetését tűzte ki céljául. Nem lehetett szó még arról sem, hogy valamiféle teljességre törekedjünk: nem tette ezt lehetővé sem a terjedelem, sem az itt összeállított tanulmányok jellege. Bizonyos, hogy sok minden nem jutott szóhoz ebben a munkában, amit éppen úgy joggal elvárhatott volna tőlünk az Olvasó, mint bármi mást, amire sikerült kitérnünk. Mindössze arra törekedtünk csak, hogy olyan oldalról is bemutassunk valamit az antikvitásból – főleg a görögségből, – amiről az „ókortudomány” néven összefoglaló szakmák eddig ritkán vettek tudomást. Ha elég érdekesnek találja az Olvasó összeállításunkat, máris elértük célüunkat.”
-
Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái
0A magyar könyvkiadás nagy adósságát rója le Braudel világhírű munkája első kötetének megjelenésével, amely a többi kötettől függetlenül is megállja helyét: önmagában zárt egységet alkot. A szerző a mai francia és egyben egyetemes történetírás egyik legnagyobb alakja, iskolateremtő tudós művében az összehasonlító történetírás keretében az egész világ XV-XVIII. század közötti életéről rajzol fel szinkronikus képet. Könyvét olyan témák demográfia, betegségek, táplálkozás, öltözködés, lakás, energiaforrások, technika, közlekedés, pénz, városok stb. együttes tárgyalása jellemzi, amelyek a hagyományos történetírás margójára szorultak, vagy egymástól elszigetelten, külön-külön kerültek feldolgozásra. Európa-centrikus látásmódunk szemszögéből feltétlen újdonsága a könyvnek Braudel rendkívül tág látóköre: a vizsgált jelenségeket világméretekben veszi szemügyre; az anyagi műveltség kínai vagy amerikai megnyilvánulásait éppúgy ismerteti, mint az európait.
-
-
Apokalipszis 1945.
01945. február 13-áról virradó éjjel 10-óra 10 perckor a brit Királyi Légierő bombázója rádión kiadta a rejtjeles parancsot, és a hírhedt támadás Drezda ellen elkezdődött. E célváros Németország egyik legnagyobb varosa volt., de egyedül itt nem alakult ki jelentős hadiipar. A német hatóságok a sebesült katonák evakuációs központjává tette, és 1945 februárjában már a legtöbb iskola, étterem és középület katonai kórházzá alakult. A sebesülteken kívül a lakosságot a menekültek százezrei is növelték. A város védtelen volt. A német kormányzat remélte, hogy ezt az egyik legszebb európai várost a szövetséges bombázók megkímélik. Ehelyett Sztálin demokrata szövetségesei e kultúrközpont bombázásával az európai történelem legnagyobb tömeggyilkosságát hajtották végre. Ez a barbár gonosztett még a Hirosimára ledobott atombomba borzalmait és áldozatai számát is felülmúlta. A hullahegyekről készült fényképeket, azóta a drezdai áldozatokat meggyalázva gyakran a zsidó holokauszt bizonyítékaként tüntetik fel. Irving dokumentumokra támaszkodó beszámolója percről percre, óráról órára mondja el e páratlan tragédia borzalmait és tárja fel annak történelmi hátterét, politikai következményeit. Tényekkel bizonyítja, hogy a bombázás célja a civil lakosság körében elérhető legnagyobb pusztítás volt.
-
-
Aquarrelek Gróf Apponyi Albertről és az ő Eberhardjáról
0Deme Gyula, Gróf Apponyi Albert utolsó jószágigazgatójának emlékei Apponyi Albertről és Eberhardról.
-
Arccal kelet felé. [Emigrációs kiadás]
0Dr. Sági József szerző által dedikált példány. Emigrációs kiadás. Angol és spanyol nyelvű bevezetővel. Színes, kétoldalas térképpel illusztrálva.
-
-
Arcképek két tragikus kor árnyékában
0Mester Miklós (1906-1989) 1944-ben a Sztójay- és a Lakatos-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár volt. Emlékiratát 1971-ben fejezte be, amelyet a Tarsoly Kiadó most megjelentetett. Az emlékiratban a szerző számos eddig nem ismert történelmi tényt tárt fel, helyezett új megvilágításba a saját kormányzati tevékenységének ismertetésével.
-
Arisztokraták ma I.
0Ez a könyv a történelmi arisztokrácia hazánkban élő, illetve Magyarországhoz szorosan kötődő tagjairól szól. Adonyi Sztancs János az utóbbi két évben huszonegy főnemesi családot keresett fel. A szerzőt leginkább az érdekelte, miként és miből élnek manapság a főnemesek. Kölcsönöz-e nekik tekintélyt történelmi nevük? Milyen nyomokat hagyott bennük az üldöztetés? Hogyan látják a jövőt? Mindemellett most először, ebben a kötetben kerülnek nyilvánosság elé olyan történetek, amiket kizárólag a családi legendák őriztek meg. Például: miért csapták ki a kalocsai katolikus gimnáziumból a 2003-ban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlót? Miért maradt alul Podmaniczky báró Beethovennel szemben abban a szerelmi küzdelemben, amit egy Brunswick lány szívéért vívtak? Milyen szemtelen ajándékkal utasította vissza Esterházy herceg a magyar koronát, amelyet Napóleon ajánlott fel neki? Kit kellett ahhoz lefejezni, hogy a Bánffyak a mai napig utáljanak szőnyegen állva fogadalmat tenni? Milyen körülmények között kunyerálta el Victor Hugo, a francia költő, író Teleki Sándortól a cifraszűrét? Megtalálta-e az inka hercegnő kincsét a Szalay-Berzevicy család? Milyen üldöztetéseken mentek keresztül Tisza Kata felmenői?
-
Arisztokraták ma II.
0Az Arisztokraták ma második kötetében olyan titkok és legendák kapunk első ízben nyilvánosságot, amik túlmutatnak egy-egy főnemesi család keretein. Miért vállalt hullamosást Párizsban gróf Nádasdy Borbála? Miért bútorozta be a pannonhalmi főapát báró Apor Péterék házát? Mit kért gróf Markovits Kálmán olimpiai bajnok Rákosi Mátyástól? Mi köze a gépromboláshoz a Fiáth bárónőknek? Milyen terve volt Istennek Borbón Alessandro királyi herceggel? Hogyan veszett nyoma báró Atzél Edének? Miért robbantott teherautót Odescalchi Pál herceg? Mitől vált legendássá gróf Wenekheim Dickens Jeanne-Marie az argentin pampán? Miért kísérti a Perényi bárók feleségeit a fej nélküli barát szelleme? Miért kántorizál magyar falvak templomaiban Willelsbach királyi hercegnő? Miért lett volna jobb báró Jeszenszky Antalnak, ha nem születik arisztokratának? Hogyan lett az ékszertervező Kornis grófból mezőgazdasági vállalkozó? Mi köze báró Riedel Miklósnak a belső villámképződéshez? Miért jelent meg egy sebéhez kapó vörös róka Bolza gróf lelki szemei előtt? Milyen hátrányt okoztak Csáky István grófnak a keletnémet műszaki rajzolók? Miért érte meg báró Kémény Jánosnak harmincötezer hektár erdőt színházra költeni? Milyen titka volt Rudnyánszky báróék sziklapincéjének? Hogyan varrták Puchmer báróék nyakába az aradi vértanúkat? Miről híresek a Jankovich-Bésán grófok Dél-Afrikában? Miért vállalt hét gyereket Serényi Marianna grófnő? Hogyan vélekedik gróf Wass Huba amerikai tábornok a Wass Albertet ért vádakról? Csakúgy, mint az első kötetben, ismét arra keresek választ, mekkorát bukott az ország, a magyarság azon, hogy brutálisan kiiktatták a történelmi arisztokráciát a társadalomból?
Adonyi Sztancs János -
Armales Transylvanorum – Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból
0Az 1945 előtti heraldikai szakirodalom viszonylag keveset foglalkozott a Mohács után kiadott címereslevelekkel, de különösen igaz ez a megállapítás az erdélyi fejedelmek által kibocsátott armálisokra. A háború után kényszerpihenőre ítélt segédtudomány művelőinek sem volt lehetősége átfogó kutatásokat végezni.
Többéves kutatás eredményét tartja most kezében az olvasó. Hat magyarországi és romániai közgyűjtemény több mint félezer, eredeti erdélyi címeres levelének tanulmányozása után készülhetett el ez a válogatás, amely általános képet kíván nyújtani a fejedelmi címeradományokról, többnyire közöletlen, sőt ismeretlen címerekről: ennek megfelelően nem csak a legdíszesebb oklevelek kerülnek bemutatásra, hanem kevésbé kvalitásos művészek alkotásai is. Majd száz éve jelent meg az utolsó, hasonló témájú kötet Kolozsváron, Sándor Imre tollából. Egy évszázad sok idő, a kor változásának megfelelően változott a közlés formátuma is, amit bővebb bevezető tanulmány, rajzok helyett digitális fotómásolatok jeleznek, a latin szövegidézetek mellett fordítások segítik a jobb megértést. -
-
Árpád-házi Szent Erzsébet
0Halálának, majd szentté avatásának 750. évfordulójára emlékezve elsősorbana német történetírás nagy figyelemmel fordult Szent Erzsébet felé. A hagyományos politikaitörténettől kezdve a mentalitástörténet és művészettörténet módszereit is alkalmazva írtak róla. A legújabb magyar történetírás adósságát is törleszti e kis kötet II. Endre leányának életéről. A szerző új megközelítéssel helyezi el az Árpád- házi királylány alakját a kor szentjeinek galériájában, s utal arra a szerepre is, amellyel származása kapcsán hozzájárult az egykorú Európában a magyar királyi dinasztia szentjeinek tiszteletének népszerűsítéséhez.
Az ikonográfiai sémákból kiemelve, a XIII. század érzelmi és vallásos közegét bemutatva érzékelteti Szent Erzsébet alakjában a kornői eszményképét, s egyúttal arra is választ keres, hogy miért hathatott Erzsébet példája századokon át. -
-
Attentat auf Elisabeth, Königin von Ungarn
0Die Ermordung der Kaiserin und Königin Elisabeth durch einen Anarchisten 1898 in Genf erregte riesiges Aufsehen und wird uns durch die heutigen terroristischen Anschläge immer wieder in Errinerung gebracht.
Der Historiker Emil Niederhauser, korrespondierendes Mitglied der Ungarischen Akademie der Wissenschaft, berichtet über die Ereignisse und deren Hintergrund, indem er den Fachkollegen und den historisch interessierten Leser gleichermassen anspricht. Im ersten Teil seines Buches berichtet er vom Attentat und gibt abschliessend eine kurze Skizze des Lebens der Königen, dieser „ersten modernen Frau”, wie sie Brigitte Haman, ihre Biographin, nennt. Liberal, aufgeschlossen gegenüber neuen Ideen, selbst eine Dichterin, die in Heine ihren Abgott sah, konnte sie sich in dem steifen Zeremoniell des Wiener Hofes nur fremd und unglücklich fühlen. Aus ihrem Widerwillen gegen diesen Hof entstand ihr Interesse für Ungarn und die Magyaren, die ihr lieb sein mussten, da sie jedermann am Hofe hasste, Daher ihr politisches Engagement zugunsten der Ungarn in den Verhandlungen um den österreich-ungarischen Ausgleich. In den letzten Jahren des Jahrhunderts war sie aber nur mehr ein seltener Gast am Wiener Hof, von Familientragödien und Krankheit geplagt irrte sie ruhelos in ganz Europa umher.
Das zweite Teil stellt die Fahndung nach dem vermeintlichen Komplizen des Attentäters, Luigi Lucheni, dar, wobei auch sein unglückliches Schicksal, das ihn zu den Anarchisten führte, nachgezeichnet wird. Der Verfasser skizziert auch die Herkunft der anarchistischen Ideen und den organisatorischen Wandel der Bewegung, natürlich nur bis zum Augenblick des Attentats. Zu jener Zeit wurde eine Reihe von Attentaten verübt, nicht nur auf Staatoberhäupter und Politiker, sondern auch auf einfache Menschen. Parallelen zur Gegenwart werden nicht gezogen, aber das erübrigt sich aufgrund des Erzählten. -
Attila élete
0Részlet: Bár a varázslók és a jövendőmondók jóslatai megnyugtatón hangzottak, a római nép aggódva nézett az ütközet elé, amelyet 405 tavaszának első napjaiban Radagais hadaival kellett megvívni. Radagais, aki négy év előtt mint Alarik helyettese jött Itáliába, most, szlávokból és germánokból álló nagy sereg élén, a maga számlájára tört be oda. A birodalom, lévén hogy, Stilichonak, Honorius miniszterének minden ügyessége és bátorsága ellenére is, összes határait barbár hordák ostromolták, amelyektől, ha még oly megvetéssel nézett is reájuk, méltán volt oka rettegni, ide-oda ingadozott ellenségek és szövetségesek között, kik mindketten egyaránt veszedelmesek voltak.
-
Attila és a hunok
0Atilla és a hunok szerepe az emberiség történelmében a modern kultúra talán legnagyobb fehér foltja. Ebben a könyvben feltárul ez a köztudatból mesterségesen kirekesztett történelmi valóság a maga eredeti összefüggés-rendszerében. Atilla és a hunok kulcsszerepet játszanak az emberiség mai alapkérdéseiben is: Hogyan találhatják meg az őstörténelmüktől megfosztott eurázsiai népek eredeti önazonosságukat? Létezik-e a lezüllesztő történelmi erőkön kívül felemelő történelmi erő is? Hogyan lehet a felemelő történelmi erőket bekapcsolni életünkbe? (GRANDPIERRE ATTILA)
-
Attila tizenhat regében. Árpád tizenhat regében. [Gesta hungarorum. A magyar ősmondák öt könyve. 3-4.]
0A Gesta Hungarorum mitikus eredetmondájában a hun, székely és magyar kapcsolatnak mondáiban Attila világhódításában, Álmos és Árpád honfoglalásában és Emese rendre megvalósuló csodálatos álmában már benne volt a magyar nemzeti hagyományoknak ama gigantikus kerete és szerves epikai kompozíciója, amelyeknek figyelembevételével nemcsak a Gesta Hungarorum szerkezete formálódhatott ki, hanem a krónikás által ismert regösénekek eposszá tudtak alakulni.
-
-
Ausztria… és soha többé… (Tiltólistás kötet)
0Első kiadás. A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-II.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
-
ÁVH
0A több nagysikerű könyv szerzőjeként ismertté vált Kiszely Gábor egyedülálló tényfeltáró munkájában jórészt még közzé nem tett dokumentumok alapján mutatja be a maga valóságában a Rákosi-rendszer erőszakszervezetét. Még be sem fejeződött a második világháború, Budán még dörögtek a fegyverek, amikor a Magyar Kommunista Párt – a diktatúra nem is oly távoli kiépítésének érdekében- már gondoskodott saját politikai rendőrségének felállításáról. Vezetőjének a jó előre kiszemelték Péter Gábor szabósegédet, aki minden képzeletet felülmúló módszerekkel igyekezett meghálálni a bizalmat, az ölébe hulló vezérőrnagyi rangot. A kronológiai sorrendben rendezett dokumentumokból sugárzik a kor szelleme, jól érzékelhető és érthető az a gyűlölet, amely ezt a terrorszervezetet a lakosság részéről körülvette. A tényfeltáró dokumentumok bemutatásával egyidejűleg a szerző átfogó képet ad a magyar nép fél évszázados megpróbáltatásairól: külön fejezet foglalkozik az egyházüldözéssel, a kommunista zsidóüldözéssel, a bűnszövetkezet megrendülésével, az ÁVH-nak az 1956-os forradalomban és az azt követő megtorlásban játszott szerepével. A szerző szemléletére jellemző a hitelesség, a tárgyszerűség, s az a törekvés, hogy emlékeztessen az emberi méltóságra s az élet értékeire.
Kiszely Gábor 1949-ben született Budapesten. Németországban politológiát, történelmet és színháztudományt tanult, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán teológiát végzett. Számos hazai és határon túli hetilapban és folyóiratban publikál, több német rádióállomás munkatársa. Eddig megjelent művei. Hallom, Izraél…(2006) -melyért megkapta a Szentföld fővárosának Pro Urbe-díját-, Mi, rómaiak(1997), A szabadkőművessé -história, titkok, szertartások(1999), A leleplezett szabadkőművesség(2000). -
Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei I.
0Merre néz Jellačić Zágráb főterén, miért dobta a hóba a keresztet Imre atya Branyiszkónál, hol sebesült meg Görgey Artúr, mi történt Nagyenyednél, hogyan kerültek elő a vízaknai csata holt honvédei a sóbányából? Megannyi érdekes ember és történet! Tizennégy éven át jelentkezett a Magyar Televízió képernyőjén „Ráday Mihály és Katona Tamás műsora” hogy megismertesse és megszerettesse 1848/49 történetét, hőseit, s arra buzdítson, hogy minél többen érezzék fontosnak a meglévő emlékhelyek, sírok jókarbantartását, gondozását határainkon innen és túl, beleértve olyan helyeket is, mint Szicília, Törökország, Anglia, vagy éppen az Egyesült Államok. A több könyvre tervezett mű – részben követve az egykor volt televíziós műsort, részben, amikor kell, eltérve attól – bemutatja az emlékhelyek sokaságát, továbbá a 48-as nemzedék katonai és diplomáciai tevékenységével, majd az emigrációval kapcsolatos helyszíneket is, a legnagyobbak élettörténetét, munkásságát is sorban, történetről történetre, szóról szóra, képről képre, kötetről kötetre. Íme az első…
Ráday Mihály -
-
-
Az 1947-es párizsi békeszerződés
0Az 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződés egyetlen apró eltéréssel visszaállította Magyarország 1938 előtti, az I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződésben megállapított határait. A változás a Pozsonnyal szembeni szlovák-magyar határszakaszt érintette. Magyarországnak itt három újabb falut kellett átadnia Csehszlovákiának. A trianoni békeszerződés területi előírásainak visszaállítását több tényező idézte elő. Meghatározó szerepük – az I. világháború utáni helyzethez hasonlóan – ebben is a győztes nagyhatalmaknak volt. A döntésbe emellett azonban belejátszott Magyarország és riválisáinak II. világháborús szereplése, valamint háború utáni diplomáciájuk és propagandájuk is. A rendelkezésre álló magyar és külföldi szakirodalom felhasználásával, valamint új forráscsoportok bevonásával a szerző ezt a háború alatt kezdődött és 1947-re befejeződött döntéshozatali folyamatot követi nyomon.
-
Az 1947. évi szeptember hó 16-ára összehívott Országgyűlés Naplója
01-24. ülés (1947. IX. 16 – 1947. XI. 21.)
-
Az 1961 november 24., 25. és 26.-án Cleveland-ben (Ohio – U.S.A.) tartott Első Magyar Találkozó „Krónikája”
0Köszöntjük az Olvasót!
Büszke örömmel indítjuk világkörüli útjára az 1961 november 24., 25. és 26.-ik napján, Cleveland-ban (Ohio, U.S.A.) tartott első MAGYAR TALÁLKOZÓ „KRÓNIKÁJÁ”-t.
Ez a kötet majdnem a jegyzőkönyv hűségével rögzíti le a MAGYAR TALÁLKOZÓ eseményeit, a gondolat megszületésétől kezdve egészen a második MAGYAR TALÁLKOZÓ előkészítéséig. Azért csak „majdnem”, mert a kötet magas kiadási költségei miatt erősen takarékoskodnunk kellett a térrel és igy – legnagyobb sajnálatunkra – kénytelenek voltunk bizonyos rövidítésekkel élni.