-
Az ausztriai birodalom némely részeiben tett utazásom jegyzetei 1830
0Szeretett, Kedves Testvérem!
Messze tájokat, idegen földeket vándorolék öszve, s mindazon virágokat, melyeket Hunnai Duna s Tisza mosta gazdag térein vagy Ausztria sziklaváros halmain, Stíria és Illíria setétített, szirtos havassain, vagy az adriai kies tengerpart s édeni olasz föld gyönyörködtető környékein rövid utamban leszakíthaték, koszorúba fűztem, hogy azzal Tenéked szerencsés visszatérésemmel kedveskedjem. Virágim csak ősziek – belőlek font ajándék koszorúm hullékony vala, de hogy hervadhatatlanná tégyem azt a szeretet oltárán, ím, e könyvecskében nyújtom kezeidbe.
Te valál – bátor rám nézt néha kedvetlen, de mégis szép – utazásom legfőbb eszköze. Fogadd örök hálám emlékéül annak rövid rajzoltját. Olvasd egyszerű betűimet azon gyönyörrel, mellyel tollam azokat számodra munkás szereteted kicsin, de szíves jutalmául e néma lapokra tevé!
Kolozsvárt, május 1. napjáníbr>Szerető testvéred,
Pákei Lajos -
Az elittől a nómenklatúráig
0Az ELTE szociológiaprofesszorának új könyve a magyar szocialista korszak, ezen belül főként a Kádár-kor politikai vezetőinek összetételét térképezi fel a szociológia módszereivel. Kimutatja és megmagyarázza, milyen hátterű, milyen művettségű, iskolázottságú rétegekből jöttek az új elit, a pártvezetés új nómenklatúrájának tagjai.
-
-
-
-
-
Az első ötvenmillió év
01967-ben szenzációs hírt közöltek a napilapok: Rudabányán 10-12 millió éves emberszerű ősmajom állkapcsát találták meg a paleontológusok. A kihalt lényt Rudapithecus hungaricus néven „anyakönyvezték”.
Kötetünk szerzője azon szerencsés emberek közé tartozik, aki személyesen vehetett részt az ásatásokon, így első kézből tudósíthat.
Könyvének első feléből a felfedezés körülményeit, az ásatások olykor romantikus eseményeit, a hangyaszorgalommal végzett munka célját, módszereit, eredményeit, a fogadtatás útvesztőit ismerheti meg az olvasó. Kordos László avatott kézzel vezeti az érdeklődőt a leletek szinte kibogozhatatlannak látszó összefüggései között. Leírása nyomán képet kapunk a Rudapithecusokat körülvevő növényekről, állatokról, valamint a felszín geológiai arculatáról, hiszen ezekből tudjuk meg, hol éltek, hogyan éltek, mit ettek ezek a lények.
Ha az olvasó kedvet kapott arra, hogy a fordulatokban bővelkedő történeten túlmenően elmélyedjen az emberré válás folyamatának kérdésében, bizonyára részletesen tanulmányozza majd kötetünk második felét, és – megismerkedvén a Rudapithecus elődjeivel, rokonaival, leszármazottjaival – felfedezi a kapcsolatot a rudabányai lelet és a világ más pontjain előkerült maradványok között. -
Az elsodort ország
0Fenyő Miksa (1877-1972) a Nyugat egyik alapítója, szerkesztője és kritikusa. 1944. március 19-től, az ország német megszállásától 1945. január 19-ig, Pest felszabadulásáig ismerősöknél bujkált. 1948-ban elhagyta Magyarországot, előbb Rómába, majd Párizsba, végül 1953-ban New Yorkba költözött. Élete utolsó éveit Bécsben élte, ott is hunyt el. Nekünk igenis fel kell tárnunk a múltat a magunk számára, hogy tisztán lássuk az okokat, melyek bennünket ebbe a katasztrófába taszítottak egyszóval a felelősséget, mely bennünket terhel. S ebben egyes-egyedül a magunk erejére vagyunk utalva. Ha pedig ez a belátás nem száll meg igazán bennünket, ha abban a meggyőződésben fogunk élni, hogy minket semmi felelősség nem terhel, akkor félő, hogy az új magyar történelem sorozatos katasztrófák seregszemléje lesz. 1944. szeptember 23.
Egyetlen zsidó vére sem tapadt magyar kézhez. Mert végül is a magyar csendőr azt a százezer vagy kétszázezer vagy háromszázezer zsidót csak a vasúti kocsikba gyömöszölte hogy a németek ezeket üdülőhelyekre vitték vagy gázkamrákba, az nem tartozik ránk. A mi kezünk nem véreződött be.1944. július 28.
A német szövetséges fosztogatja, gyilkolja a magyart, de tán a németnél kegyetlenebbül a magyar a magyart és a zsidót mindenki. Nem, ez elől a látomás elől nincs hova menekülnöm. Egy legyilkolt ország. 1944. december 16. -
-
Az én igazságom
0„Alapelveim ma is ugyanazok, mint amelyek a múltban vezéreltek: békés egymás mellett élés, el nem kötelezettség, egyenlőségre és önállóságra alapozott nemzetközi együttműködés, teljes függetlenség, az uralkodás és megfélemlítés mellőzése, közös munka a többi országgal az egész világra kiterjedő béke és barátság megteremtése.”
-
-
-
Az etruszkok nyomában
0Az etruszkok iránt érdeklődő szinte kivétel nélkül valamennyi lexikonban a következő ingerlően rövid mondattal találkozik: eredetük ismeretlen; még nem felderített; vitatott.” Könyvünk szerzője „[…] felkerekedett, és az etruszkok nyomába eredt. Éveken keresztül barangolt az egykori Etruriában, makacs kitartással felkutatott minden etruszk emléket, faggatta őket, és faggatta az olasz etruszkológusokat. E könyvében az így szerzett tapasztalatait olvashatjuk, a kutatásai alapján felállított saját hipotézisét az etruszkok származásáról. Miközben végigkalauzolja az olvasót a hajdani Etruria csodás tájain, megismertet bennünket e nagy kultúrájú nép történetével, művészetének ma már zömmel múzeumban őrzött emlékeivel.
-
Az ezeréves Magyarország
0„1200 oldalon 1031 mélynyomásu fényképpel és képpel, két színes térképmelléklettel és 82 szövegközti térképpel”
-
Az igazi szociáldemokrácia
0A történelmet szinte mindig a nyertesek vagy a nyertesek szempontjából írják. Ez a fontos, hézagpótló és olvasmányos könyv – amely új részleteket tár fel a Szociáldemokrata Párt szétforgácsolásáról, valamint az ÁVO és a többi erőszakszervezet működéséről – nem ezt teszi. Itt az igazi Szociáldemokrata Párt egy bátor harcosa, Gábor Róbert feltárja a Peyer Károly vezette párt történelmi útját, beleértve Marosán György, Szakasits Árpád és a többiek áruló tevékenységét. Arra a Szociáldemokrata Pártra, amelyben Gábor is vezető szerephez jutott, büszke lehet a magyar történelem.
-
Az Istenes Honfoglalók
0Annak ellenére, hogy az elmúlt ezer év alatt már igen lekopott róluk ez az elnevezés, az utóbbi évek alatt azonban megintcsak kialakult egy szervezett irányzat, mely a „pogányságot” ismét rájuk akarja illeszteni azért, hogy az ú. n.” nyugatbahelyezés”-sel járó magyarirtást indokolják. Ilyen „kárhozatra és pusztulásra szánt pogány népségről (mint ahogyan 1945-ben Páter Leibert, XII. Pius pápa szószólója nevezte az árpádi magyarságot) (1) – nem is érdemes történelmet írni és így ez az Árpád-ellenes irányzat Szent Istvánról indítja a magyarok történetét és mindent pogánynak és barbárnak nevez, ami előtte volt.
-
Az ister-gami oroszlánok titka
0Kérem a kedves olvasót, aki hozzáfog az elkövetkezendő írásom tanulmányozásához, hogy először elmélkedjen egy kérdésem felett. Ugyanis arra kérek feleletet, „hol észlelheti az ember a teremtő Isten Hatalmasságának teljes és tökéletes megnyilvánulását?” Azt hiszem, a helyes felelet erre a kérdésre így hangzik: „a Természetben”. Korunk sokat tudó embere ezt így folytatja: „A Természet a makro- és a mikrokozmoszból áll.” Igen, de ez mindig attól a mérettől függ, amit egymással szembeállítunk. A világmindenség, mint makrokozmosz, mindig csak ugyanaz marad a kifürkészhetetlen titkaival és vele szemben Földünk, vagy talán saját magunk személye lehet a mikrokozmosz. Akárhogyan is magyarázzuk ezt az összefüggést, végeredményben annak a feltétlen elismerése marad eredményként, hogy: az ember a világmindenség – a Természet – szerves tagja, alkotó eleme. Ebből a sarkigazságból pedig az a logikus következtetés származik, hogy Isten, a maga valóságában, megmérhetetlenségében és hatalmasságában csak a Természetben lelhető meg, vagyis a „kozmosz világában” keresendő. Ezt a „keresést” nevezi a szakirodalom „kozmikus világszemléletnek.” Mint majd olvassuk – a „kozmikus világszemlélettel látók” önmagukat Isten gyermekeinek vallják, és ez az Atya-Gyermeki szoros kapcsolat nem igényel semmiféle „közvetítőt”. A nem kozmikus világszemléletűek, hanem azok, akik másokon uralkodni akarnak, kitalálták az „egyházi világszemléletet”, vagyis azt az Isten-látást, amikor a hívő – aki nem a „kozmosz szerves tagjának”, hanem egyháza tagjának vallja magát – úgy hiszi és látja az Istent, amint neki azt az egyháza tanítja. Ilyen szemléletű az összes judai-keresztény egyház, a zsidóság és az iszlám is. Ezek a vallások mind közvetítők. Az Isten-Gyermek és az Isten-Atya között állnak. A „gyermek” tehát csak azt Tudja az Istenről, amit neki a „közvetítő” mond.
-
Az iszlám hódítások és a kalifák uralma
0A klasszikus angol történetírói iskola egyik legnagyobb alakjának, Edward Gibbonnak a monumentális művéből – a Mohamed életéről és az általa alapított iszlám vallás kialakulásáról szóló rész után – az arab hódítások kezdeteiről szóló rész jelenik meg, magyarul először. A szöveget alapos jegyzetapparátus és utószó kíséri.
-
Az ókori civilizáció bukása
0Az Előszóból: Az ókori civilizáció a szokványos nézet szerint abba pusztult bele, hogy erői századokon át tartó halálküzdelemben lassanként egészen felőrlődtek. Ez a felfogás azonban, legalább a nyugati világra vonatkozólag, egyáltalában nem áll helyt a mélyebben kutató történeti kritika előtt. Mikor Alexander Severust lázongó légiói időszámitásunk 235-ik évében meggyilkolták, az antik civilizáció épülete még mind a három világrészben, Európában, Afrikában és Ázsiában, rendületlenül állott. A templomokban, amelyeket az utolsó századok folyamán az egyre fokozódó jólét minden elgondolható pompával emelt vagy állitott helyre, a görög és római politheizmus istenei s a se görög, se római eredetű, de görögösitett vagy rómaiasitott provinciális istenségek őrködtek az egész világbirodalom eddigi társadalmi rendje felett. Sőt a politheizmus termékeny talajából az utolsó két század folyamán uj kultusz sarjadt ki, amely mint a birodalmi egység hódolatot parancsoló szimbóluma még a harmadik század kezdetén a Rajnától az Eufrátig uralkodott a sziveken. Felületes, de fényes civilizáció, a hellénizmus, románizmus és orientálizmus elegyének világpolgári jellegű terméke, vonta be az egész birodalmat – mint drága máz a fayence-edény durva felületét
-
-
Az orosz-japán háború. 1904-05
0A világtörténelem egyik legnagyobb hadjáratának, az orosz-japán háborúnak leírását a következőkben közlöm. Munkámnak fő célja az, hogy a magyar katona a hadjárat eseményeit összefüggő és teljes előadásban olvashassa. A fősúlyt a hadseregmozgadozásoknak és a nyílt harcmező küzdelmeinek letárgyalására fektettem.
-
-
-
Az ősmagyar hadművészet fejlődése és hatása Nyugateurópára
0A szerző korabeli arab, bizánci és nyugati források alapján dolgozta fel a honfoglaló magyarság hadművészetéről megtudható adatokat. Bemutatja az ősmagyar hadművészet eredetét, a művelődés fő jellemvonásait, a honfoglaló ősmagyarok fegyverzetét, a hadi taktikájuk alapelveit, valamint az ősmagyar hadművészet jelentőségét a nemzet életében.
-
-
-
Az Osztrák-Magyar Monarchia mint közös piac. Ausztria-Magyarország gazdasági fejlődése a tizenkilencedik században
0Az Osztrák-Magyar Monarchia – ma már jól tudjuk – a térség munkamegosztását magas szinten megszervező politikai képződmény volt. Az itt élő népek természetes módon járultak hozzá egymás szükségleteinek kielégítéséhez. John Komlosnak, a Princeton University (USA) neves kutatójának alapvető munkája azt is vizsgálja, hogy a „közös monarchia” „kinek érte meg” jobban: a magyaroknak, vagy az osztrákoknak. A választ a régió gazdaságtörténeti forrásai alapján, de az általunk eddig ismert és tanult nézetekkel vitatkozva ismerheti meg az olvasó.
-
-
Az ügynök arcai
0III/III, Stasi, Securitate, KGB a kommunista korszak közismert rövidítései. Miért váltak az ügynökügyek fontossá 1989 után? Mire jók és mire nem az akták? Hogyan őrzik a Stasi, a Securitate vagy a lengyel állambiztonság iratait? Miben segítettek a szovjet ügynökök a magyar állambiztonságnak? Mit és miért fényképezett a politikai rendőrség? Milyen szerepet kaptak a nők és a városi terek az állambiztonsági megfigyelésben? Hogyan követték Mindszenty Józsefet és a Beatrice együttes tagjait? A kötet arra keresi a választ, mit tudhatunk meg a társadalomról és a mindennapokról a féltve őrzött aktákból.
-
-
Az újkori kultúra története I-VI.
0I. Középkor, pestis, misztika
II. Reneszánsz és reformáció
III. Barokk és rokokó
IV. Felvilágosodás és forradalom
Romantika és liberalizmus
Imperializmus és impresszionizmus -
Az utolsó császárnő
0Részlet: Aki ismeri Yen Csing novelláit, bizonyára emlékszik az utolsóra, melynek címe: „Levelek a templomból”. Ez a nyolc pa-fa-csui ereklyetartó egyikét, San-San-yur-t és az abban folyó életet írja le, húsz kilométernyire Pekingtől, a nyugati dombok között. Kínában gyakran keresik fel az utazók a hegyi templomokat. Ilyenkor a papok szívesen felemelik a beléptidíjakat, különösen külföldiek számára, hát ha még azok – hozzám hasonlóan – nagy kísérőszemélyzetet, szakácsot és szolgákat cipelnek magukkal és arra is gondjuk van, hogy új rizspapírt ragasszanak az ablakokra és helyrehozzák a sátrakat, melyekre szükségük van. A „Templomomból” 1919 szeptember 16-án kelt egyik levélben megismerkedünk egy erdőkben és sziklákban gazdag völgyecskével, melynek köveibe Buddha képmásait vésték. Itt Py-mo-yen völgyében egy magányos, elszigetelt templom áll, mely nem tartozik a pa-ta-csui csoporthoz.”