Egyiptom a Fény országa, hiszen Ré, a Nap, a Hórusz Sólyom és az általa megjelenített erők azok, amelyek Egyiptom vallási életét és a fáraók uralmát végigkísérik. Egyiptom a Nap útját, a Világosság útját járta, ahol a Fény még fény és nem keveredik a sötétséggel, és itt talán még van lehetőség elmenni mai világunk kezdetéig. A fáraó uralmát az Égi Sólyom szentesíti – akárcsak a Turuldinasztia hatalmát, amely Sólyomtól származó uralkodóház és ez az egyik vonulat, ami miatt érdemes Egyiptom gondolatvilágával bővebben megismerkednünk. Érdeklődésünkre tarthat számot az egyiptomi hatalmi rend, ahol a trónörökös neve Árpad, a hadsereg parancsnoka Hor Aha (Horka), és uralkodóinak színei – akár az Árpád-háznak – a vörös és az ezüst. Más megközelítésben: Egyiptom Ízisz országa – Magyarország Szűz Mária országa. Egyiptom uralkodóit Ízisz, a Nagy Anya ültet;i trónra – a magyar királyokat az Ég Királynőjének (Boldogasszony, Szűz Mária) Koronájával koronázták. Ízisz, karján a gyermek Hórusszal, Szűz Mária ábrázolásának előképe. Egyiptomból ered a kenyérrel és borral való áldozás a meghaló és feltámadó Isten tiszteletére, ez Ozirisz misztériuma, amely Jézus történetében él tovább. Szent Pál, az egyiptomi Királyok Völgyében élt thébai remete a magyar pálos rend névadó őse. A könyv az egyiptomi hagyománnyal való magyar kapcsolat lehetőségére kívánja felhívni a figyelmet, bár a felvetés szokatlan a témát nem ismerők számára. Ha nem is bizonyítható egyelőre a vérségi rokonság, a jelképek, a szimbólumok, a nyelvi kifejezések és jelentésük sok esetben meglepő hasonlóságot mutatnak.

A szovjet hadsereg elől menekülő nyilasok parancsára a koronaőrség 1945 márciusában német földre (a mai Ausztria területére) vitte a Szent Koronát, a jogart, az országalmát, a kardot, valamint a koronázási palástot és a Szent Jobbot. Júniusra a klenódiumok amerikai kézre kerültek, augusztus 19-én a Szent Jobbot azonban visszakaptuk. A többi koronázási kincs amerikai kézen maradt. Így kezdődött a Szent Korona közel 33 évig tartó amerikai kalandja, amelynek során bejárta Németországot, majd Fort Knoxban, az amerikai aranykészlet társaságában töltött hosszú évtizedeket. 1978. január 6-án kaptuk vissza a Carter kormánytól. Amikor 1950-1951 folyamán Rákosi Mátyás egy koncepciós perben elítélt amerikai üzletember esetleges szabadon engedésével próbálta kizsarolni Washingtontól a koronázási ékszereket, a State Department a tárgyalások elől is elzárkózott. Az 1947 és 1969 közti ellenségeskedés időszakában a klenódiumok visszaszolgáltatása szóba sem kerülhetett, 1956 és Vietnam pedig tovább rontotta a helyzetet. 1969 és 1978 között került sor a kétoldalú kapcsolatok normalizálására. Ennek második fázisában, Jimmy Carter elnöksége idején kaptuk vissza a Szent Koronát, a jogart, az országalmát, a kardot és a palástot. Glant Tibor új könyve szisztematikus kutatások alapján ezeknek az eseményeknek állít emléket a hazatérés 40. évfordulója alkalmából.