A Gesta Hungarorum mitikus eredetmondájában a hun, székely és magyar kapcsolatnak mondáiban Attila világhódításában, Álmos és Árpád honfoglalásában és Emese rendre megvalósuló csodálatos álmában már benne volt a magyar nemzeti hagyományoknak ama gigantikus kerete és szerves epikai kompozíciója, amelyeknek figyelembevételével nemcsak a Gesta Hungarorum szerkezete formálódhatott ki, hanem a krónikás által ismert regösénekek eposszá tudtak alakulni.

A több nagysikerű könyv szerzőjeként ismertté vált Kiszely Gábor egyedülálló tényfeltáró munkájában jórészt még közzé nem tett dokumentumok alapján mutatja be a maga valóságában a Rákosi-rendszer erőszakszervezetét. Még be sem fejeződött a második világháború, Budán még dörögtek a fegyverek, amikor a Magyar Kommunista Párt – a diktatúra nem is oly távoli kiépítésének érdekében- már gondoskodott saját politikai rendőrségének felállításáról. Vezetőjének a jó előre kiszemelték Péter Gábor szabósegédet, aki minden képzeletet felülmúló módszerekkel igyekezett meghálálni a bizalmat, az ölébe hulló vezérőrnagyi rangot. A kronológiai sorrendben rendezett dokumentumokból sugárzik a kor szelleme, jól érzékelhető és érthető az a gyűlölet, amely ezt a terrorszervezetet a lakosság részéről körülvette. A tényfeltáró dokumentumok bemutatásával egyidejűleg a szerző átfogó képet ad a magyar nép fél évszázados megpróbáltatásairól: külön fejezet foglalkozik az egyházüldözéssel, a kommunista zsidóüldözéssel, a bűnszövetkezet megrendülésével, az ÁVH-nak az 1956-os forradalomban és az azt követő megtorlásban játszott szerepével. A szerző szemléletére jellemző a hitelesség, a tárgyszerűség, s az a törekvés, hogy emlékeztessen az emberi méltóságra s az élet értékeire.
Kiszely Gábor 1949-ben született Budapesten. Németországban politológiát, történelmet és színháztudományt tanult, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán teológiát végzett. Számos hazai és határon túli hetilapban és folyóiratban publikál, több német rádióállomás munkatársa. Eddig megjelent művei. Hallom, Izraél…(2006) -melyért megkapta a Szentföld fővárosának Pro Urbe-díját-, Mi, rómaiak(1997), A szabadkőművessé -história, titkok, szertartások(1999), A leleplezett szabadkőművesség(2000).