-
Bulgária története
0Tartalom:
Az előzmények
A kezdetek
A nagyság útján
Hanyatlás és rabság
Új fény és új árnyék
Iga alatt
A megújulás
Szabadság vagy halál
Az alkotmánytól az egyesülésig
Új erők
Viharos évek
A háborúk kora
A forradalmak kora
Csalódások és remények
A diadalmas felszabadulás
Tájékoztató irodalom -
-
Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában
0Történelmi múltunk jeles napjairól ma már sokat tudunk; annál kevesebbet az „ünnepeket érlelő” hétköznapokról, a szürkének nevezett tömeg, a nép életéről. Arról az életről, amelyről oly sajátosan, de híven vallanak az elkövetett bűnök és az elszenvedett büntetések. A szerző, a felvilágosult abszolutizmus időszakának kiváló kutatója a korabeli rabtabellák alapján ad lenyűgözően érdekes képet a XVIII. század végi bűnesetekről s az igazságszolgáltatás korántsem egységes és következetes működéséről. Megtudhatjuk, kik és miért „időztek” hosszabb-rövidebb ideig a megyék vagy városok börtöneiben, milyen bűn-cselekmények voltak a leggyakoribbak, hogyan változott vidékenként egyes bűntettek megítélése, a büntetések módja és mértéke.
Ez az alapvető jelentőségű munka szinte egyedülálló vállalkozás a magyar jogtörté-netírásban. Olyan könyv, melyet haszonnal és élvezettel forgathat szakember és laikus egyaránt. -
-
Colombia. Being a geographical, statistical, agricultural, commercial, and political account of that country, adapted for the general reader, the merchant, and the colonist. 2
0A második kötete Kolumbia terményeit, kereskedelmét, történelmét és politikai rendszerét tárgyalja.
-
Cölöpök
01988 májusa és 1990 májusa között szinte hihetetlen változások mentek végbe hazánkban, de tágabb környezetünkben, Közép-Kelet- Európában is. Két esztendő, amely „megrengette a világot”. E korszak egyik koronatanúja (nemegyszer közvetlen alakítója) az a magyar politikus,aki államtitkárként, majd külügyminiszterként része a magyar-koreai kapcsolatok rendezésének, aláírója a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulását megvalósító szerződésnek, főszereplője annak a drámának, amelynek szerencsés végkifejleteként elhagyhatják hazánkat a keletnémet menekültek, majd ledőlhet a berlini fal, sőt megtörténhet az, amire pár hónappal korábban senki nem számított: egyesül a két Németország. E szédítő történelmi vágta hiteles tanúja vall ebben a könyvben politikáról, emberekről, saját küzdelmeiről. Könyve mottója lehetne: Így láttam én. Horn Gyula ugyanis ügyel arra, hogy csak azokról az eseményekről, tanácskozásokról írjon, melyeken személyesen részt vett; a két sorsfordító esztendő olyan szereplőiről nyilatkozzék, akikkel közvetlen kapcsolatba került. Az újságolvasó állampolgár így is számtalan, eddig ismeretlen információhoz jut, bár nem ún. „szenzációhajhász” könyvet kap a kezébe. Mértéktartó a stílusa, akár önmaga és családja sorsáról szól a szerző, akár az évtized legjelentősebb magyar és európai politikusait jellemzi.
-
Csak álltunk és sírtunk
0A korabeli visszaemlékezéseket olvasva nem lehet kétségünk arról, hogy az első bécsi döntés az ott élő magyarok számára talán életük legboldogabb pillanatai közé tartozott. A visszacsatolás (hiszen mi, magyarok így nevezzük meg ezt az eseményt) főszereplői, vagyis maguk a visszacsatolt magyarok és szlovákok (ők persze korántsem voltak olyan boldogok) azonban – hiszen 1945 után ez nem volt ildomos – sohasem beszlétek túl sokat arról, mit is éltek át azokban a napokban. Szerencsére korabeli kiadványokban, asztalfiókokban, később kiadott kötetekben mégis fellelhetők 1938 őszi napjainak lenyomatai: szövegek és fotók. Ezekből nyújtunk most át az olvasóknak egy csokorra valót, amely talán 8 évtizeddel a történtek után is átélhetővé teszi az akkori történéseket.
-
-
-
Csuzima. Egy tengeri háború regénye
0Ez a könyv egy tengeri háború regénye, amelyet azonban nem a szerző gondolt ki, hanem maga a történelem. A régi igazság, hogy a történelem minden képzeletnél hatalmasabb erővel tornyosítja egymásra a kőtömböket, amelyekből világtörténelmi költeményét felépíti, teljes nagyságában nyilvánul meg mindenki előtt, aki tanulmányozza az események forrásait, amelyek a csuzimai tengeri ütközethez vezettek. És e megismerés szerénnyé teszi az embert. a dolgokhoz mit sem kellett hozzátennem és nem is tettem hozzájuk semmit. Ha egyes részleteket mellőztem, ezt csak ott engedtem meg magamnak, ahol lénygegtelen apróságokról volt szó és elhagyásuk nem másította meg se az emberek, se az események jellegét.
Frank Thiess -
-
-
-
Délszlávok
0Tartalom
1. rész: A délszláv kérdés eredete
2. rész: A délszláv kérdés az izzó nacionalizmus útvesztőjében
3. rész: Ma délszláv kérdése -
Délvidék Bánát – Bácska – Baranya nem lehet másé! Nem! Nem! Soha!
0Irredenta képeslap album, a rajzos képeslapok a belső margónál perforáltak.
-
-
Der Winter-Feldzug 1848-1849 in Ungarn. Unter dem Oberkommando des Feldmarschalls Fürsten zu Windisch-Grätz.
0Az 1848-1849-es téli magyarországi hadjárat Windisch-Grätz herceg tábornagy főparancsnoksága alatt.
-
Die Arpaden-Dynastie
0Der nomadische Stammesverband von Großfürst Árpád und seinen Nachkommen wurde mit der Jahrtausend-wende infolge der zielstrebigen Politik des Großfürsten Géza und seines Sohnes, König Stephans des Heiligen, zu einem christlichen europäischen Staat. Ihre Nach-kommen, die Könige der Arpadendynastie, regierten Ungarn bis zum Aussterben des Herrscherhauses im Jahre 1301. Gyula Kristó behandelt in dem vorliegenden Buch die gesellschaftlichen, politischen, wirtschaftlichen und kulturgeschichtlichen Ent-wicklungen jener 400 Jahre. Er beschäftigt sich in dem ihrer Bedeutung gebührenden Umfang mit den einzelnen Herrschern, und auch die übrigen historischen Gestalten werden plastisch dargestellt.
Gyula Kristó ist Professor an der Attila-József-Universität in Szeged und ein Experte der Zeit der Arpaden. Im Zusammenhang mit dieser frühen Periode der ungarischen Geschichte vertreten Historiker in Ungarn wie in den Nachbarländern die verschiedensten historischen (und aktualpolitischen) Meinungen kommt es wieder und wieder zu intensiven Diskussionen. In „Die Arpadendynastie” setzt sich gi Verfasser dementsprechend auch wiederholt mit den vin seiner eigenen abweichenden Ansichten auseinander. -
-
-
-
-
Dózsa György. Történeti tanulmány
0Előszó: A századforduló után Ady versei népszerűsítették a Dózsa-kérdést. Márki Sándor mellett ő támasztotta fel a «parasztkirályt»; Márki egy nagyszabású, lelkes történelmi műben gyüjtötte össze a legnagyobb magyar parasztforradalom adatait, Ady Endre pedig modern politikai állásfoglalást teremtett a Dózsa-hagyományból. Érdekes jel volt ez a két állásfoglalás, hiszen az egész magyar avart begyalogló, s örökké gyüjtögető Arany János éppen csak felvetette egy Dózsa-eposz tervét.
Dózsa alakja azóta is viták középpontjában áll. A régi magyar történetírás többnyire elvetemedett parasztsihedert látott benne, kinek hév volt az eke szarva, s beállott katonának. A véletlen jelentős polcra emelte, de visszaélt szerencséjével, mert véres polgárháborúba vezette népét. -
-
Drága bácsikám
0Bettina Göring neve elválaszthatatlanul összefonódik a történelem egyik legsötétebb alakjával: Hermann Göringgel, Hitler után a leghírhedtebb náci vezetővel. Bettina gyermekkorát a családi bűntudat és a Göring név árnyékában töltötte; iskolás évei alatt egyre inkább felemésztette a belső harc: elfogadja vagy elutasítsa a múltat? Fiatal felnőttként egészen Amerikáig menekült a nyomasztó örökség elől. A hippimozgalom szabadsága, a baloldali kommunák és az indiai ásramok békéje ideiglenesen menedéket nyújtottak számára – de végül egy tragikus összeomlás után rá kellett jönnie, hogy ideje szembenézni a borzalmakkal, amelyek a történelemhez láncolják őt és a családját. Őszinte és megrázó vallomásában Bettina Göring az örökölt bűn terhéről, a családi megosztottságról és a fájdalmas igazság vállalásáról ír – arról az útról, amely végül elvezette oda, hogy megbékélt önmagával.
-
Drága szerelmem… Andrássy Ilona grófnő levelei hősi halált halt férjéhez, gróf Esterházy Pálhoz
0A Mindennek vége! című napló azzal fejeződik be, hogy a vöröskeresztes ápolónőként szolgáló, fiatal Andrássy Ilona – gróf Andrássy Gyula unokája – az olasz frontról visszatér Budapestre. Özvegy, beteg, boldogtalan. Hősi halált halt férjének legjobb barátja, Cziráky József tartja benne a lelket.
A Drága szerelmem… című levélregény Ilona és Cziráky József gróf 1917-ben megkötött házasságával kezdődik, és ötven éven keresztül – elhunytáig – követi nyomon Ilona életútját. A szerző a négy Andrássy lánynak egymással és anyjukkal való bensőséges, szókimondó, családi intimitásokban bővelkedő levelezését felhasználva írja meg ennek a bátor, józan, bölcs és tehetséges asszonynak a sorsát. A levélregény „feladója” Ilona, a címzettje Ilona első férje, örök szerelme: Esterházy Pál. A mű irathagyatékra és egyéb információkra épülő rekonstrukció. -
-
Egy család évszázadai – A budaházi és veskóczi Budaházy család története
0„Családom-a budaházi és veskóczi BUDAHÁZY nemzetség – egyike Magyarországon a legrégebbeknek, és jelenleg is az ország legkiterjedtebb családjai közé tartozik. Azon mai nap is élő 12 Árpád kori Ung megyei család egyike, melyeknek eredete felnyúlik a honfoglalás korába, s ott a mondák ködébe vész. A legtöbb ősi magyar családnak van ilyen hagyománya, mely ott veszi át a beszélő szerepét, ahol a hat-hétszázéves pergamenek megszűnnek feljebb vinni a családi genealógiát, eredettörténetet. Az Ung megyei, ma is élő 12 Árpád kori család a következő: gróf Sztáray (de genere Kaplyon), gálócsi Gálócsy, konczházi Koncz, palágyi Palágyi, fekésházi Fekésházy, mokcsai Mokcsay, csicseri Csicsery, csicseri Orosz, csicseri Ormós, minaji Minaji, minaji Bornemissza és a budaházi és veskóczi Budaházy család.” (Budaházy Menyhért)
Örömmel nyújtjuk át az olvasónak – elsősorban a „nemzetség” tagjainak – ezt a könyvet, mely nemcsak egy család közel ezer éves történetét tartalmazza hiteles levéltári forrásokra hivatkozva, hanem nemzeti múltunk sok jelentős pillanatára is ráirányítja a figyelmet. Sorsok, életek fonadékát tárja elénk. Régi nagycsaládok leszármazottai bukkanhatnak értékes adatokra lapjain. -
Egy hosszú élet rövid történetei
0Pintér Emil könyve visszapillantás, memoár, amelyben egy sokat látott és tapasztalt ember mesél életéről, munkájáról, családjáról, pácienseiről. Teszi ezt azzal a bölcsességgel, amely egy már nyugvópontra jutott élethez megadatott.
-
-
-