-
Az orosz-japán háború. 1904-05
0A világtörténelem egyik legnagyobb hadjáratának, az orosz-japán háborúnak leírását a következőkben közlöm. Munkámnak fő célja az, hogy a magyar katona a hadjárat eseményeit összefüggő és teljes előadásban olvashassa. A fősúlyt a hadseregmozgadozásoknak és a nyílt harcmező küzdelmeinek letárgyalására fektettem.
-
-
-
Az ősmagyar hadművészet fejlődése és hatása Nyugateurópára
0A szerző korabeli arab, bizánci és nyugati források alapján dolgozta fel a honfoglaló magyarság hadművészetéről megtudható adatokat. Bemutatja az ősmagyar hadművészet eredetét, a művelődés fő jellemvonásait, a honfoglaló ősmagyarok fegyverzetét, a hadi taktikájuk alapelveit, valamint az ősmagyar hadművészet jelentőségét a nemzet életében.
-
-
-
Az Osztrák-Magyar Monarchia mint közös piac. Ausztria-Magyarország gazdasági fejlődése a tizenkilencedik században
0Az Osztrák-Magyar Monarchia – ma már jól tudjuk – a térség munkamegosztását magas szinten megszervező politikai képződmény volt. Az itt élő népek természetes módon járultak hozzá egymás szükségleteinek kielégítéséhez. John Komlosnak, a Princeton University (USA) neves kutatójának alapvető munkája azt is vizsgálja, hogy a „közös monarchia” „kinek érte meg” jobban: a magyaroknak, vagy az osztrákoknak. A választ a régió gazdaságtörténeti forrásai alapján, de az általunk eddig ismert és tanult nézetekkel vitatkozva ismerheti meg az olvasó.
-
-
Az ügynök arcai
0III/III, Stasi, Securitate, KGB a kommunista korszak közismert rövidítései. Miért váltak az ügynökügyek fontossá 1989 után? Mire jók és mire nem az akták? Hogyan őrzik a Stasi, a Securitate vagy a lengyel állambiztonság iratait? Miben segítettek a szovjet ügynökök a magyar állambiztonságnak? Mit és miért fényképezett a politikai rendőrség? Milyen szerepet kaptak a nők és a városi terek az állambiztonsági megfigyelésben? Hogyan követték Mindszenty Józsefet és a Beatrice együttes tagjait? A kötet arra keresi a választ, mit tudhatunk meg a társadalomról és a mindennapokról a féltve őrzött aktákból.
-
-
Az újkori kultúra története I-VI.
0I. Középkor, pestis, misztika
II. Reneszánsz és reformáció
III. Barokk és rokokó
IV. Felvilágosodás és forradalom
Romantika és liberalizmus
Imperializmus és impresszionizmus -
Az utolsó császárnő
0Részlet: Aki ismeri Yen Csing novelláit, bizonyára emlékszik az utolsóra, melynek címe: „Levelek a templomból”. Ez a nyolc pa-fa-csui ereklyetartó egyikét, San-San-yur-t és az abban folyó életet írja le, húsz kilométernyire Pekingtől, a nyugati dombok között. Kínában gyakran keresik fel az utazók a hegyi templomokat. Ilyenkor a papok szívesen felemelik a beléptidíjakat, különösen külföldiek számára, hát ha még azok – hozzám hasonlóan – nagy kísérőszemélyzetet, szakácsot és szolgákat cipelnek magukkal és arra is gondjuk van, hogy új rizspapírt ragasszanak az ablakokra és helyrehozzák a sátrakat, melyekre szükségük van. A „Templomomból” 1919 szeptember 16-án kelt egyik levélben megismerkedünk egy erdőkben és sziklákban gazdag völgyecskével, melynek köveibe Buddha képmásait vésték. Itt Py-mo-yen völgyében egy magányos, elszigetelt templom áll, mely nem tartozik a pa-ta-csui csoporthoz.”
-
-
Bajcsy-Zsilinszky
0A neves újságíró anélkül, hogy teljességre törekedne, kiragadta e különös életút legjellemzőbb motívumait és drámai erővel vetíti elénk Zsilinszky életének legizgalmasabb pillanatait. A parlamentben ő volt az egyetlen, aki tiltakozott a Szovjetuniónak küldött hadüzenet ellen, és ő volt az egyetlen, aki a német megszállás napján fegyvert szegezett a náci betolakodókkal szembe.
Mindenkor szót emelt az elnyomottak érdekében, legyen az nincstelen paraszt vagy elfogott kommunista. Szenvedélyesen kikelt a délvidéki mészárlások ellen. Embersége és hazaszeretete a legkritikusabb helyzetekben is felülkerekedett benne, míg sok vívódáson keresztül életét a szabadságért és függetlenségért áldozta. -
Balogh Ádám kurus brigadéros
0Béri Balogh Ádám (1665 körül–1711) kuruc brigadéros, dunántúli középbirtokos nemes. 1709. augusztus végén, a Dunántúl feladásakor követte a kurucokat, majd 1710. július–október folyamán részt vett az utolsó dunántúli hadjáratban. Parancsnoka, Palocsay György tábornok betegsége és távozása után, október 8-ától ő vette át a csapatok irányítását, 1710. október 28-án a Szekszárd környéki harcokban a rácok bekerítették és elfogták. Rákóczi mindent megtett kiváltása érdekében, 1711. január 31-én még Pálffy Jánosnak is szóba hozta a dolgot a vajai értekezleten. A császáriak azonban dezertőrnek és „megátalkodott esküszegőnek” tekintették Baloghot ezért hallani sem akartak a kicseréléséről. Szekszárd mellett fogták el a Habsburgok oldalán harcoló rác határőrök. A hadbíróság végül halálra ítélte, és kivégezték.
-
Bars és Hont várrmegyei nemes családok
0Szluha Márton életmű sorozatának következő kötetét tartja kezében a tisztelt Olvasó, melynek néhány családfáját és illusztrációját még mindig ő készítette saját kezűleg, négy évvel ezelőtti elhunyta előtt pár évvel. A sorozat Liptó, Nyitra és Vas megyei köteteivel ellentétben ez a könyv sem enciklopédikus jellegű, inkább az életmű – még mindig igen gazdag – maradékának tekinthető, melyek azonban jócskán ki vannak egészítve az utóbbi években már interneten is elérhető anyakönyvek adataival (mormon adatbázis, family search.org szolgáltatás, online szakkönyvek, folyóiratok). A genealógiai kutatás hatékonyságát ezek az új lehetőségek „forradalmi” módon javították. Fontos megjegyezni azonban azt is, hogy e megyékben szereplő számos család megtalálható az életmű korábbi köteteiben, melyek újra közlésétől jelentős terjedelmük miatt itt el kellett tekintenünk.
-
Batthyány Lajos
0Tartalom
Bevezetés
GRÓF BATTHYÁNY LAJOS MŰVEIBŐL
Gróf Batthyány Lajos Országgyűlési Beszédeiből
Gróf Batthyány Lajos irataiból és levelezéséből
KORTÁRSAK GRÓF BATTHYÁNY LAJOSRÓL
AZ UTÓKOR GRÓF BATTHYÁNY LAJOSRÓL
Jegyzetek
Az idézett művek rövidítésjegyzéke -
Bécs és Hitler
0A Hitlerről, letűnő századunk e sátáni fi¬gurájáról szóló monográfiák mindeddig viszonylag keveset foglalkoztak azzal a ténnyel, hogy Hitler Ausztria, pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchia szülötte volt. Brigitte Hamann tabutémáktól sem visszariadó vállalkozása ezért vezetett világsikerhez. Bátor és eredeti Hitler¬könyvében a gyökerekig ásott le, hogy -nagy sikerű Erzsébet- és Rudolf-életrajzához hasonló módszerrel – Hitler eseté¬ben is feltárja az emberi élet legfogéko¬nyabb éveit, a gyermekkort, a kamaszkort és az ifjúságot. Márpedig ezeknek az évek¬nek a színtere a századfordulós Ausztria és a főváros, Bécs volt. Az a Bécs, amelyben Hitler megismerhette Lans von Liebenfels zavaros faj elméletét, tanúja lehetett a nagynémet birodalom eszméjét hirdető Schönerer és az egyetemi diákság erősza¬kos fellépésének, valamint a csehek iránti fokozódó ellenszenvnek, azonkívül meg¬tanulhatta az antiszemita Kari Lueger pol¬gármestertől, az első vérbeli néptribuntól, hogyan kell manipulálni a tömegeket. Az új Hamann-könyv ismét világsiker. Eddig több mint harminc nyelvre fordítot¬ták le. Sikerét nyilván annak köszönheti, hogy eddig még ismeretlen szempontok alapján közelíti meg a Hitler-jelenséget, és hatalmas tényanyagát kitűnő, élvezetes és olvasmányos stílusban kezeli.
-
Becsület és bátorság. Carl Lutz és a budapesti zsidók
0Elsősorban a svájci követség alkonzuljának, Carl Lutznak (1895-1975) köszönhető, hogy 1942 és 1945 között több mint százezer budapesti zsidó menekült meg a halált jelentő gázkamrák elől. Tevékenységének központja az általa irányított Idegen Érdekeket Képviselő Osztály volt, amely Svájc budapesti követségének keretén belül működött. A követség épületében minden diplomáciai gyakorlattal szemben – 4 ezer zsidó és ellenzéki magyar kapott védelmet. Lutz ezen kívül az úgynevezett palesztinai bevándorlási igazolványokra alapozva több tízezer zsidónak adott menlevelet. A mentési akciókat támogatta a Nemzetközi Vöröskereszt és a többi semleges állam követsége is. Ezek a Vörös Hadsereg bevonulásának napjáig tárgyaltak Horthy Miklós kormányzó ingadozó kormányaival, Szálasi nyilasaival, Veesenmayer német követtel, valamint Eichmann-nal és az SS-szel. A háború után Carl Lutzot Svájc és a világ szinte teljesen elfeledte; még 1949-ben is megrovásban részesítette őt a svájci külügyminisztérium, azzal vádolván, hogy a budapesti zsidók mentésére irányuló tevékenysége során túllépte a hatáskörét.Theo Tschuy 1925-ben született a svájci Thurgau kantonban. Teológiát és angol irodaimat hallgatott, egyháztörténetből doktorált. Éveken keresztül dolgozott az Egyházak Ökumenikus Tanácsának, valamint a genfi Európai Egyházak Tanácsának latin-Amerikáért és a kelet-európai térség emberjogi kérdéseiért felelős munkatársaként.
-
Becsület és kötelesség I-II.
0Gróf Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához.
-
-
Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig
0Vajon lehetséges-e ideológiai-politikai előírások és propaganda nélkül nemzeti történeti szintézist írni? Vajon milyen az a nemzeti történelem, amelyik nem a közjogi, párt- és államhatalom alakulására, vagy éppen az osztályharcos szemléletre építi a múltat? Milyen volt a magyarság kapcsolata Európával?íbr>Engel Pál kötete a középkori magyar királyság történetét foglalja magába, az őstörténettől 1440-ig. Dinasztiákban gondolkodva, a honfoglalástól kezdve ez az időszak az Árpádok három évszázadát, az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond közel másfél évszázadát öleli fel, melyben Magyarország Európának egyik jelentős, Közép-Kelet-Európának pedig vezető hatalma volt. A kötet politikai története tehát annak az időszaknak az összefoglalása, melyben a magyarság beilleszkedett a formálódó újkori Európába. De bemutatja azt is, hogy egy mohón terjeszkedő, agresszív szomszéd: az oszmán török birodalom milyen lépéseket tesz európai hatalmának kiépítésére és eközben a magyar királyság katonai-politikai pozícióinak összerombolására.
A szerző célja, hogy megmutassa a magyar történelemnek azt az arcát, amelyet a magyarság csak így egyszerűen középkornak ismer, s melyben évszázadok munkájával, kudarcok és sikerek közepette kiformálódtak mai – részben antik, részben keresztény gyökerű – kultúránk alapjai. -
-
Berlin, 1945 – Az összeomlás
0A VÖRÖS HADSEREGNEK volt miért bosszúra készülnie, amikor katonái 1945 januárjában elérték a birodalom határait. A politikai tisztek a hátországban megállás nélkül sulykolták a Wehrmacht és az SS kegyetlenkedéseiről szóló híreket. Az eredmény önmagáért beszélt, a szovjet katonák tűzzel-vassal irtották az ellenséget: harckocsival hajtottak a menekültekből álló menetoszlopokba, tömegesen erőszakolták meg a német nőket, fosztogattak és pusztítottak. A félőrült Führer bunkerében esztelen parancsokat osztogatott. Uralma végén, mintegy a végzetét beteljesítő istenek alkonyaként, még látni akarta a birodalom fővárosá¬nak pusztulását. Mindeközben Sztálin összes katonája életét kész volt kockára tenni azért, hogy még az amerikaiak megérkezése előtt elfoglalhassa Berlint. Az orosz levéltárakból napjainkban előkerült archív anyagokból most először derül ki egyértel¬műen, hogy a szovjet vezetőnek különösen jó oka volt a sietségre. A szovjet, német, amerikai, brit, francia és svéd archívumokból származó megdöbbentő bizonyítékokat felhasználva Antony Beevor rekonstruálja a Harmadik Birodalom végső bukását átélni kényszerült milliók mindennapjait. A Berlin, 1945 – Az összeomlás egyszerre a büszkeség, az emberi butaság, a fanatizmus, a bosszú és a kegyetlenség rettenetes története, és a hihetetlen kitartás, az önfeláldozás és a minden retteneten felülkerekedő élni akarás emlékműve.
-
-
-
Bethlen Gábor – Az átértékelt Bethlen Gábor
0„A mohácsi vész után két, majd három részre bomlott Magyarország sorsát napjaink szenvedése alatt érthetjük meg; Erdély fejedelmeinek buzgólkodását a bomlott egység helyreállítására ma értékelhetjük legjobban. A letűnt idők tanuságára, reményre szomjúhozó lelkünk ma jobban megérti azon őseink szerepét, akikről eddig csak azt állapították meg, hogy pártot változtattak, fondorkodtak, vagy hősiesen elvérzettek a hazáért.”
-
-
-
Bethlen István. Politikai életrajz
0A kötet a szerző 1991-ben megjelent, nagy sikerű Bethlen-életrajzának második, átdolgozott kiadása, mely öt nagy, kronologikus egységben mutatja be a modern kori magyar történelem e nagy alakjának életét és politikáját. Az 1991-es magyar és az 1995-ös angol nyelvű kiadáshoz képest az első négy fejezeten a szerző alig változtatott, viszont az 1993-ban előkerült szovjet levéltári dokumentumok alapján teljesen újraírta az Epilógus: a Szovjetunióban című zárófejezetet. A könyv 1991-es első kiadását Borbándi Gyula „mesteri biográfiaként” méltatta, John Lukács pedig a Századokban ekként vélekedett: „Romsics életrajza sok szempontból példás. (…) Megállapításai, ítéletei kiegyensúlyozottak; írásmódjának stílusa és hangneme pedig szinte mintaképe az olyan történetírói prózának, ami nemcsak könnyen olvasható, hanem egyben józan és mértéktartó.”
-
-