BADINY ​JÓS FERENC káld-pártus kereszténynek vallotta magát, és ebbe a könyvbe foglalta mindazt, amit a „PÁRTUS JÉZUS URUNK”- ról tanult és hirdetett.
Ezt két okkal indokolta. Egyik abból a sok levélből áradt, amit a keresztényektől és keresztyénektől kapott, amelyekben kijelentették, hogy nem „zsidó-keresztények, az egyházuk tanait nem fogadják el és a maguk módján imádkoznak”.
A másik szintén a sok levél, amelyben követelik a Boldogasszonyos és nem zsidó Jézusos Magyar Egyházak létrehozását.
Lényeges ismérv, hogy világosságra került „Jézus Urunk és drága jó Édesanyja, Napbaöltözött Boldogasszonyunk hun – magyar – pártus vérrel öltöttek emberi testet, és Jézus Urunknak csak annyi köze van a korabeli zsidósághoz, amennyiben azok kiáltották rá a „feszítsd meg” – et és szögeztették a keresztfára”.

Egy korszakot jellemezni, tükröt tartani a kortársak elé, utólag magyarázatot adni a következő nemzedéknek, ki tgadná, hogy a legnehezebb feladatok közé tartozik. Mégis megkísérelhető, de azt is kockáztatjuk, hogy felemásan sikerül a jellemzés, torzít a tükör, sommás lesz az indoklás.
Ez a naplótöredék, amelyet az olvasó most a kezébe vesz, a magyar nép huszadik századi történetének legkritikusabb éveiben íródott. Sajnos, csak töredék. Két füzet maradt meg számunkra, az 1938. november 19-től 1939. december 31-ig és az 1941. november 16-tól 1943. április 17-ig terjedő időszak feljegyzéseivel.
A napló, amit egy személy az események frisseségében feljegyez a maga emlékezetének, az utódok figyelmeztetésére, szubjektivitástól egyáltalán nem mentes, de kizárja az utólagos szépítések, formálások lehetőségét.
A korszak és önmaga krónikása, dr. Andorka Rudolf, 1939 májusáig a vezérkari főnökség 2. (kémelhárítással is foglalkozó) osztályának vezetője, majd Horthy első madridi követe Franco mellett és végül a politikától hivatalosan „visszavonultan” élő nyugalmazott tábornok és követ. 1944. március 19-e után a mauthauseni koncentrációs tábor foglya.
Nem érdektelen szemtanú és szemlélő, és bár mindaz, amiről szól; az 1938. őszi kárpátukrán akció, a hitleri Németországtól megcsömörlő, az angolszász hatalmakkal szorosabb kapcsolatot igénylő uralkodó réteg önellentmondásokkal terhes és eleve kudarcra ítélt útkeresései nem ismeretlenek történészeink, sőt, a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasótábor előtt sem, mégis számtalan új momentumot tárnak fel a naplórészletek az eseményekről úgy, hogy közben képet kapunk egy érdekes egyéniségről is.