-
-
A Magyar Vörös Hadsereg harcai 1919
0A Magyar Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt élethalálharcot vívott létéért. Liptai Ervin hadtörténész munkája a magyar Vörös Hadseregnek az imperialista intervenció ellen 1919-ben folytatott hősi küzdelmeit tárgyalja.
-
-
-
A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája I-V.
0I. kötet: A-J (1990)
II. kötet: K-O (1993)
III. kötet: P-S (1998)
IV. kötet: Sz-Zs (1998), V. kötet: Kiegészítések, pótlások, névmutató A-Zs -
-
A magyarság bölcsőjénél
0Előszó
Ez a mű kézirata nyomtatásra készen állott szerzője elhunytakor, s atyámat csak halála akadályozta meg abban, hogy maga tegye közzé. Csupán a kézirat csekélyebb jelentőségű simítására volt szükség. Ezt a fáradtságot dr. Németh Gyula és Balla Mihály úr volt szíves elvállalni: az előbbi nyelvészeti, az utóbbi stilisztikai szempontból végezte úgy a kéziratnak, mint a szedésnek a revizióját, természetesen anélkül, hogy az eredeti szöveg érdemében bármit is változtattak volna. Önzetlen fáradozásukért e helyütt mondok köszönetet. Vámbéry Rusztem. -
A magyarság és középkelet
0Előszó: A Kárpátok koszorúzta medencének füves pusztaságai már igen ősi időkben felkeltették a kelet felől nyugatra vonuló lovas pásztornépek figyelmét. A Kr. e. VII. században európai Oroszország óriási füves térségein egy közelebbről ma sem ismert, de emlékeiből azonnal, határozottan felismerhető népnek a kultúrája bontakozott ki. A század végére ez a nép a mai magyar medencét is birtokába kerítette. Ezt a, kabátot, nadrágot, csizmaszerű lábbelit viselő, nyilas lovasnépet a görög írók szkítának nevezik. Háromszáz évig voltak urak a mai magyar földön, majd a Kr. e. III. század elején a városépítő kelták kiszorították őket innét.
Ám a kelták uralma sem bizonyult tartósnak, mert a Kr. e. I. évszázadban ugyancsak egy lovas pásztornép, a szarmáta-jazygok törték meg hatalmukat. Ők később a germán népcsaládhoz tartozó népeknek (vandálok, gepidák, nyugati és keleti gótok) adták át helyüket. A gótok nyugati irányú vándorlására a kínai határok felől mindinkább előre nyomuló húnok adtak okot. -
-
-
A magyarságtudomány kézikönyve
0A tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét – például a szokás- és hitvilágot – tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.
-
-
-
A másik Magyarország. A magyar ellenállási mozgalom története
0Volt magyar ellenállási mozgalom? A következő lapokon nemcsak azt bizonyítjuk a tények és az adatok erejével, hogy volt, hanem ennél többet is: a hivatalos ország, a németekkel kollaboráló magyar állam mellett volt egy „másik” Magyarország és ez az igazi, ez fejezi ki a magyar nép és a magyar szellem valódi jellegét. Az „egyik” Magyarország Horthy, Bethlen, Gömbös, Bárdossy, Imrédy, Sztójay és Szálasi Magyarországa. Ez megcsinálta Európa első jobboldali ellenforradalmát, azután elnyomta a népet, politikáját a feudális nagybirtokos szempontok irányították, belevetette magát a revizionizmus illuzióiba, majd csatlakozott a németekhez és belesodorta a magyar népet a nácik háborújába…
-
A megtalált magyar őstörténelem
0A babiloni szumir táblákról leolvasott esztergomi romkápolna oroszlános képének magyarázata.
Ez a tanulmány ismertetésül szolgál az EDITOR ESDA (C.C. 2815 C.C.Buenos Aires) által előkészítés alatt álló „A SUMIR URALKODÓ HATALOM SZIMBÓLUMA ESZTERGOMBAN” című rövidesen megjelenő kömyvhöz. -
-
-
A mongolok titkos története
0A mongol nyelvnek és irodalomnak ezt a ma ismert legrégibb emlékét aránylag nemrég fedezték fel a világirodalom és a tudomány számára. Szövege kalandos úton hagyományozódott ránk, és mindmáig teljes homály borítja a szerző személyét, életét és működését. Nem tudjuk, mikor írta meg e művet a mongol Anonymus. Hallatlanul izgalmas olvasmány, mert – a szerző szándéka ellenére – leplezetlenül feltárja, mint indul el világhódító útjára a jelentéktelen kis mongol törzsfőnök fia, Temüdzsin, s mint lett Temündzsinből Dzsingisz kán, és milyen szerény kezdetekből sarjadt ki a hatalmas mongol világbirodalom.
-
A Montenegroi Fejedelemség története. A legrégibb időtől fogva az 1852-ik évig. Számos kegylevéllel, ukázzal, manifestummal, kiáltványnyal, fermannal s egyéb okiratokkal, egy, a Balsidákat és a Carnojevic családot leszármaztató függelékkel
0A szlávok által ünnepelt hős és költő Jellacic bán szerint minden egyes nép történetét bizonyos tekintetben az illető nép keresztlevelének tekinthetjük. Amint az egyes embernek keresztlevele bizonyítványul szolgál arra nézve, hogy melyik társasághoz tartozik, úgy minden egyes népnek története a bizonyítvány azon helyre nézve, melyet azon nép az emberiség nagy társaságában elfoglal. A történelem az emberiség oktatója.
-
A múlt arcai
0A múlt egyetlen eseményének és szereplőjének sincs örök időkre és mindenki által egyformán elfogadott olvasata. Bár a szakszerű történetírás elősegíti a biztosra vehető ismeretek folyamatos bővülését, a múlt totalitásának rekonstruálhatatlansága és a mindenkori társadalmak különböző szociokulturális csoportjainak eltérő értékszempontjai, valamint múlttal szembeni elvárásai elkerülhetetlenné teszik az interpretációk sokféleségét. Ez különösen az egyes közösségek sorsának alakulását alapvetően befolyásoló momentumok esetében van így. Ez a kötet a magyar történelem 9 folyamatosan vitatott eseménye és személye körül konstruált, és többnyire még napjainkban is konstruálódó diskurzusát mutatja be. Kitüntetett szerepet a történetírás teljesítményének, vagyis a historiográfiának tulajdonít, ám emellett a múlt egyéb reprezentációs formáit is vizsgálja. Törekvése, hogy világos különbséget tegyen a biztosra vehető adatok, lehetséges értelmezések és hipotézisek, valamint a múlt ismert valóságától elrugaszkodó hiedelmek, legendák és a politikai propaganda különféle termékei között.
-
-
A Muravidéki magyarság 1918-1941
0A szlovéniai Muravidék magyar közössége a Magyarországgal szomszédos hét országban élő magyar kisebbségek közül a határon túli magyar” világon belül sohasem tartozott az elkényeztetettek közé. A két világháború közt, majd a második világháború után is a délszláv állam arra törekedett, hogy felgyorsítsa az asszimilációs folyamatokat, a határmenti helyzet pedig egészen a legutóbbi időkig elsősorban szintén kizárólag hátrányok forrása volt a magyar közösség számára. Az anyaország figyelme is érthető okok miatt sokkal inkább a nagy lélekszámú erdélyi, felvidéki, vajdasági magyar kisebbségekre irányult. Ilyen és hasonló történeti okok miatt hosszú évtizedeken keresztül peremhelyzetben élő „peremmagyarokként” éltek a muravidékiek.
-
-
A német nép története
0Részlet: Kevéssel a Kr. előtti II. század kimenetele előtt az Alpok déli lejtőin új nép ereszkedik alá a történelem világosságába. Most bukkan fel először azon az útvonalon, amelyen a következő két ezredév során ismételten alá fog szállani. Kimbereknek és teutonoknak hívják e vad alakokat. Legázolják a római hadvezéreket és konzulokat. Végül Cajus Marius, a nagy férfiú, akit Róma ötször tisztel meg egymásután a konzuli méltósággal, két ütközetben legyűri a félelmetes jövevényeket és visszakergeti őket abba a homályba, amelyből elmerészkedtek. Mint az emberek eredete általában, e népek eredete is rejtélyes. Egy nagyobb népcsoport összeségéből szakadtak ki, amelyet majd (valamelyik másik törzsükről) egy máig is rejtélyes értelmű szóval; germánoknak fognak nevezni. Ez a népfaj viszont annak a nagy családnak a tagja, amely benépesítette Európát s Perzsián és Indián át egészen Ázsia mélyéig elhatolt.
-
-
-
A Nimrud hagyomány
0Az olvasó egyedülálló könyvet tart a kezében. Minden nemzet egészséges tudata szempontjából fontos, hogy honnan jött, honnan származik, ki az ősapja. A Nimrud-hagyomány tárgyszerű és a régmúlt történetére kiterjedő elemzése sokkal tisztábban láthatóvá varázsolja a magyarság eredetét, gyökereinket. Oláh Imre könyvéből megismerjük Nimrud világának rejtett zugait, valamint azokat az ősi népeket is, melyek birodalmának lakói voltak.
-
-
-
-
A Paraszt vármegye
0Részlet:
Midőn az Alföld messze terülő síkjának pusztai lakosa a kerek kalap, nagy köpeny s egyenruhába öltözött, vállán, oldalán, nyergén felfegyverzett lovas csendlegényeket a távolban megpillantja, némi meghunyászkodással mondja el e szavakat: »ott jön a vármegye.« Első tekintetre azt hinnénk, hogy e kifejezés a még legközelebbi időkben is pallosjogot gyakorlott megyei törvényhatóságok büntető hatalmának legalsó közegét, a pusztázó csendbiztosokat s legényeit illeti; – a történelem azonban e kifejezés felderítése végett hazánk több mint két század előtti korában vezet vissza, mely századok intézményei között az úgynevezett »Paraszt vármegye« fontos szerepet játszott, mint azt az e korból fenmaradt levelek, megyei városi jegyzőkönyvek igazolják; mert ez, a nép kebelében, ennek tagjaiból alkotott intézmény képzete egyedül több mint másfél századig a rendőrséget.
A Paraszt vármegyéről Hornyik János Kecskemét város történetében alapos rövidséggel, Bottka Tivadar pedig »A magyar vármegyék szervezete« czímű jeles értekezésében már némileg tüzetesebben emlékezik ugyan; azonban ezen, a magyar hazai beléletnek eddig tüzetesen ki nem fejtett intézményével nem lesz érdektelen újabb adatok alapján részletesebben megismerkedni. -