-
-
-
I. Frigyes császár tettei
0Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Dr. Gombos F. Albin
-
Idegen hadakban
0A XVIII. század a gyakran fellángoló dinasztikus háborúk kora. Az új hadművészeti elveken szerveződő, nagy létszámú állandó hadseregekben megjelenik a huszárság, mint csapatnem. Meghonosítói mindenütt főleg magyarok, akiket egyrészt az emigráció kényszerűsége juttatott idegen földre, másokat a kalandvágy és a katonai karrier lehetősége csábított.
A század háborúit három katonanemzedék harcolja végig idegen hadakban. Róluk szól e kötet, akik méltatlanul kívülre kerültek az itthoni hadtörténetírás látóköréből. Emléküket, kimagasló katonai erényeiket a „választott” haza ma is számon tartja. Tegyük ezt mi is. -
Így épült a Siegfried-vonal
0„UtazunkBerlin. Potsdamer Bahnhof. A gyorsvonat indul, a kocsik lassan kigördülnek a pályaudvar csarnoka alól az éjszakába. Egy gyors pillantás még az órára : 21.47. A széles ablakba könyöklünk, egymás hegyenhátán, egyszerű munkás a munkavezető mellett…. Gondolta volna valaki, hogy egyszerre ennyien elférünk egyetlen ablakban ? Odakint ott áll az öreg csoportvezető, búcsúzik az embereitől, karját üdvözlésre emeli. Egyik kocsi a másik után gördül el előtte, egymásután viharzik feléje a búcsúzkodás. Köszönet van lelkesedésünkben, megköszönjük, hogy az elmúlt hetekben olyan bajtársiasan vezette munkánkat.”
-
Így győztünk…
0A világirodalom legnagyobb istenítéletében a szenvedő ember csak nyomorult életét mentegette. Most azonban, mikor kezdi újra feltámasztani emberhez méltó életét, végre ideje van elgondolkozni: Hogyan győztünk? Senki sem adhat hitelesebb feleletet erre a kérdésre, mint Marshall tábornagy, az egyesült nemzetek hadseregeinek vezérkari főnöke. Könyvében, amely az amerikai hadügyminiszterhez intézett okmányszerű hivatalos jelentés, pontosan beszámol a partraszállások izgalmas részleteiről, a sorsdöntő nagy páncélos csatákról, őszintén feltárja az időleges kudarcokat, belevilágit a német propaganda egetverő hazugságaiba, a légiháború borzalmaiba, adatszerűen ismerteti a légifölény megszerzésének drámai mozzanatait és rámutat a végzetes német hibára: Oroszország megtámadására. De mindennél érdekesebb, amiről most először értesülünk részletesen: az emberanyag, a gépek, a hadi- és üzemanyag, felszerelés és élelem előteremtésének heroikus munkája, az egész világot átfogó szervezésnek ez a gigantikus méretű csodája. Ahogy a keletázsiai szigetek elfoglalásának szívós és kemény munkáját ismerteti, ahogy a matematikai pontossággal kiszámított és hideg következetességgel végrehajtott terveket közli, az valóságos írói munka, tele drámai feszültségekkel és lélektani izgalmakkal.
-
-
-
Így vesztette el a háborút Franciaország
0André Maurois a legtárgyilagosabb francia író. Ha nem jut ki Amerikába, aligha írta volna meg a francia összeomlás döbbenetesen hiteles, megrendítő történetét. Mert Maurois – mint az igazi nagyok közül is csuk a kivételek – kötelességének érzi, hogy a legszigorúbban ragaszkodjék a valósághoz, még akkor is, ha a tények ellene és eszmei felfogása ellen bizonyítanak; sőt olyan világtörténelmi kiállás mellett, mely akkor is idegen és elriasztó marad a számára, ha feltétlen realitását sikerek sorozata jelenti. Maurois tudja, hogy történelmi korszakokat és eseményeket elfogulatlanul csak a tér és az idő kettős távlatából ítélhet meg igazi író. S ha alig egy esztendő teltén mégis közreadta a nagy francia csalódás történetét, csak úgy foghatott hozzá, hogy az Oceánnal választatta el magát az események színhelyétől.
-
-
-
II. Rákóczi György
0II. Rákóczi György, amidőn 1648-ban apja örökébe lépett, egy politikailag és gazdaságilag megizmosodott, nagyhatalomszámba menő ország uralkodója lett. Kezdetben úgy látszott, mintha a fiatal fejedelem apja szellemében munkálkodna s a megkezdett mű továbbépítését választotta volna élete céljául. Óvatos, körültekintő politikát folytat, jogi és katonaügyi szervezést végez. Később azonban elragadja a nagyravágyás, meg akarja szerezni a lengyel koronát. Gondos diplomáciai előkészítés, hosszas megfontolás után megköti a szerencsétlen svéd szövetséget. A lengyel hadjárat jelenti a fordulópontot nemcsak II. Rákóczi György pályafutásában, de az erdélyi fejedelemség történetében is. ; A sorozat szerkezstője Szekfű Gyula.
-
II. Sándor cár tragikus regénye
0Részlet. 1881-et írtak. Éppen akkor léptem be a külügyi szolgálatba. Még nem tettem le a vizsgáimat s egyszerű újonc voltam, beosztott attasé a külügyminiszter hivatalában, aki akkor a köztiszteletben álló Barthélemy Saint Hilaire, Aristoteles fordítója, Thiers régi barátja s a francia szenátus Nestora volt. Március 13-ikán, vasárnap délután háromnegyed hét felé, mikor éppen én láttam el a permanens szolgálatot abba a helyiségben, mely a miniszter dolgozószobáját közvetlenül megelőzi, a chiffre-osztály egyik hivatalnoka dúlt arccal sürgős táviratot hozott be nekem, melyet abba a pillanatban vett át.
-
-
-
-
Isztambul és az oszmán civilizáció
01453 májusában az ifjú Mohamed szultán, akit a Hódító jelzővel ruházott fel a történelem, utolsó csapást mért Konstantinápoly falaira, és a császárvárost hozzácsatolta az elődei által már korábban meghódított bizánci birodalom területén megalapított államhoz. Amikor a görög székesegyházból mohamedán dzsámivá lett Hagia Szophia falairól a müzezzin imára szólította a hívőket, új korszak vette kezdetét, az oszmán uralom kora.
A város hamarosan ismét egy hatalmas birodalom fővárosává, egy virágzó civilizáció központjává emelkedett. Az egykori Bizánc romjain felépült új mohamedán metropolisz Kelet és Nyugat kapuja, az iszlám védőbástyája lett.
Bernard Lewis, a közel, és közép-keleti történelem professzora a londoni egyetemen, könyvében áttekintést ad a 15. és 17. század között fénykorát élő oszmán civilizációról és fővárosáról, Isztambulról. -
Itália története. A birodalom bukásától a birodalom megalapításáig
0Részlet: Az V. század második felében a nyugatrómai birodalom majdnem egészen a barbárok kezén volt; bár fennállt még a nyugati birodalom neve, a császár már csak az itáliai félszigeten, Dél-Gallia egy részén, s néhány dunamelléki területen uralkodott.
-
-
Jan Six tíz élete
0Mak könyveinek sikere azon múlik, hogy képes-e megtalálni az egyensúlyt a választott személy vagy család története és a ‘nagy történelem’, illetve a tudományos kutatás és a tálalás, az olvasható, sőt olvasmányos forma között. Az előkelő Six család története ebből a szempontból tökéletes választásnak tűnik. A regényes életű Sixek mindig együtt mozogtak a korral, pontosabban lakóhelyük történelmével. Ezt talán a Dél-Németalföldről menekülni kényszerülő, Amszterdamban megtelepedett Six példázza a legjobban, aki a robbanásszerű fejlődés előtt álló városban kamatoztatja a szakértelmét, élelmességét és átmenekített tőkéjét, ráadásul méltó követőre talál Anna Wijmer személyében (Mak legalább olyan érzékenységgel ír a históriájában felbukkanó nőkről, mint a férfiakról). Ha történetüket színezi is némi arisztokratizmus, mindketten a kor jellegzetes észak-németalföldi típusába tartoznak, az önbizalomtól duzzadó, öntudatos, szorgalmas és merész polgár megtestesítői.
-
Japán ország
0Részlet a könyvből:
Egy hamvas arcú, ferde, de csillogó szemű fiatal leány, aki mosolyogva kér, hogy letörjed: így élt képzeletünkben Japán. A szíves, de felületes európai olvasó képzelete az utóbbi időben még egy kevéssé kiszínesedett : az illető leányka puha, barna haját bele foglalta fehér, vagy sárga kiku keretbe; nagy és illatos krisantemumok közül mosolygott ki a szűzies vagy bájosan romlott lény. És angol dalokat énekelt, kissé fáradt, de érzéki és meleg hangon. Mondanom sem kell, hogy ez európai közképzelet a színpadról szítta tele magát, onnan táplálkozott és a tiszteletreméltó és ismert európai nagy gésákon keresztül jutott el a kelet-ázsiai titokzatos kis gésákig. Ezeken kívül japán tudásunk érdekében erősen működött egy igen színes és – úgy mondják – magát is színező iró-gésa, a nevezetes Pierre Loti, tengerésztiszt a francia hadseregben és akadémikus. -
Jászi Oszkár dunai patriotizmusa
0„A helyzet éppenséggel úgy néz ki, hogy bár Jászi mindig »elébe dolgozott a jövőnek«, a. megvalósult jövő nem siet Jászít követni. A dunai szövetkezés és patriotizmus eszméje – ha jóakarattal mérlegeljük esélyeit – éppoly irreális és illuzórikus, mint az első és a második világháború után volt. Valószínűleg minden reálpolitikus és reálpolitológus így is minősíti. A történész azonban nem állíthatja, hogy csupán a megvalósult és a biztosan megvalósítható az egyetlen realitás. A ma esélytelen, irreális lehetőség is a történelmi alternatívák közé tartozik.”
-
-
Jelentem alásan…
0Összeírta: Szárazajtai Bartha Béla
Dr. Darányi Kálmán előszavával
Garay Ákos művészi rajzaival -
Jézus király a Pártus herceg
0Jézusi szózattal indítom útjára e könyvet, mely által szeretném Őt olyannak bemutatni, amilyen a valóságban volt. Évezredek óta várt Istenfiúnak, a Földre szállt Szeretetnek és embernek is.
Tudom, hogy nehéz dologra vállalkozom, de a hosszú éveket betöltő „anyag-gyűjtés” után úgy érzem, hogy buzdít, serkent és megtanít mindarra, mely eddig – az Őt kisajátító egyházi teológiákban – a titkok-titka volt, vagy a tudatos félrevezetések útvesztőiben veszett el. -
-
-
-
-
Kádár [2., javított kiad.
0Huszár Tibor akadémikus Kádár-életrajza – amely a politikusnak az 1956-os forradalom leverése utáni hatalomra kerülésétől haláláig terjedő időszakot öleli fel – a nagyközönség számára készült, színes stílusban megírt, ugyanakkor átfogó, tudományos igényű biográfia. Kádár János személye és politikája modern történelmünk központi és legvitatottabb kérdései közé tartozik.
-
-
Kard a pajzs mögött. A „Konrad” hadműveletek története, 1945
0A második világháború keleti frontjának hadtörténetében kiemelt jelentőséggel bírt a magyarországi hadszíntér, és azon belül is a 108 napos, 1944. október 29. és 1945. február 13. között lezajlott budapesti hadművelet. 1944 végén a Német Birodalom vezére, Adolf Hitler számára keleten elsődleges hadászati célnak számított Magyarország megtartása egyrészt a bécsi hadműveleti irány lezárása érdekében, másrészt a dunántúli hadiipari nyersanyagok, a zalai kőolaj miatt. Amikor a szovjet Vörös Hadsereg csapatai 1944. december végén súlyos harcok árán bekerítették Budapestet, a magyar főváros minél tovább tartó védelmével a német hadvezetés az időnyerésre játszott. A német hadvezetés a magyar főváros védőinek felmentése és szárazföldi úton való ellátása, valamint a számára létfontosságú dunántúli terület visszafoglalása érdekében 1945. január 1. és február 15. között a „Konrad” fedőnevű hadműveletek keretében jelentős erőket, főleg páncélosalakulatokat vetett be Budapest irányában. Ebben a fő szerepet egy megerősített SS-páncéloshadtest játszotta, amelynek feladata a szovjet 3. Ukrán Front védelmének áttörése volt.