-
-
-
-
Értékeink
0A keresztények legnagyobb értéke Isten Fia, Krisztus és az Ő feltámadásának valósága. Örömhíre elterjedve az egész világon számtalan értékes művészeti alkotás eszmei alapja lett. Az Egyház művészetének nagyszerű alkotásait a mindenkori legtehetségesebb művészektől rendelte meg Isten dicsőségére és az emberek örömére. A tehetséget, Isten ajándékát, amint Jézus tanításából is tudjuk, óvni, őrizni, nevelni és gyümölcsöztetni kell, különben elvész. Ez természetesen mindenkinek egyéni felelőssége, de a külsö segítség is elengedhetetlen hozzá.
-
Eucharisztia
0RAFFAEL ÜNNEPELT VATIKÁNI STANZÁI között joggal leghíresebbek a Stanza della Segnatura falfestményei, melyek a hittudományt, bölcseletet, jogot és költészetet ábrázolják. Az volt Raffael elgondolása, hogy az itt ülésező legfőbb pápai bíróságnak és a végzéseit aláíró (segnatura = aláírás) pápának a hit, bölcseség, jog és szépség sugalmazása és irányítása alatt kell állnia.
-
-
-
-
-
Fény és káosz, A kopt gnósztikus kódexek
0A szerző egyiptológus, egyetemi tanár; jól ismertek könyv alakban is megjelent vallástörténeti munkái. E könyv témája vallástörténeti-filozófiai jellegű.
A késő-antik valláskeveredés egyik különös jelensége volt a gnószticizmus. A Dél-Egyiptomban (Nag Hammadi) 1945-ben talált 13 kopt kódex nagy fordulatot hozott a gnószticizmus kutatásában az 1970-es évekre. Bár a lelet jelentősége vetekszik a holt-tengeri tekercsekével, korántsem keltett akkora feltűnést, mint a qumráni anyag. A kódexek sokáig hozzáférhetetlenek voltak, s viszontagságos kalandok során kerültek végre a tudósok kezébe.
Magyarországon eddig szinte semmi visszhangja nem volt ennek a felfedezésnek, egyetlen összefoglaló munka sem jelent meg a tekercsekről, holott a gnószticizmus sajátos dualista szemlélete, gazdag mitológiája következtében nemcsak az ókeresztény ideológia iránt érdeklődők figyelmére tarthat számot, hanem új szempontokat nyújthat a filozófiatörténetnek is. A gnószticizmus általános ismertetése mellett Kákosy László részletesen foglalkozik annak egyiptomi vonatkozásaival is, amelyeket mostanáig a nemzetközi kutatás elhanyagolt. -
-
Fidelissimus Pastor – Mindszenty bíboros fehérvértanúsága
0A Collegium Pazmaneum Bécs, A Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs és a Bécsi Magyar Történeti Intézet, a Veszprémi Főegyházmegye, a Veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és Mindszenty Alapítvány kiállítása
„Jaj nekünk, ha elfelejtjük őt!” Nem akarjuk elfelejteni, sőt ápolni akarjuk emlékét, tanulni tőle és megtapasztalni, hogy „hite által holtában is beszél” – „Defunctus adhuc loquitur” – ahogyan König bíboros gyászbeszédében fogalmazott. Megtapasztalni, hogy van üzenete a mának és ez az üzenet élő, eleven és átható, mint az Isten igéje, amiben hitt, amit megélt, amiért szenvedett, és amely egyedül képes megváltoztatni a világot, megváltani bennünket… -
Geistliches und Weltliches aus dem Türkisch-Griechischen Orient
0Mit einem Porträt in Lichtdruck Sowie zwölf Zeichnungen im Text
-
-
-
-
-
Gyökerek és fények
0A határainkon túl végzett munkánknak magyarságunk szempontjából politikai vonatkozása is van. A karitatív szervezetek, tekintettel arra, hogy politikamentesen működnek, híd szerepet töltenek be Magyarország és a szomszédos országok népei között, valamint a határainkon túl élő magyar testvéreink és azon nemzet fiai között, akikkel együtt élnek. Ez a szerepvállalás sokkal nagyobb jelentőségű annál, mint ahogy általában vélekednek erről a hivatalos szervek és az egyes emberek.
A nemzetet nem lehet országhatárokkal körülvenni, hanem minden egyes magyar, éljen bár jelenlegi országhatárainkon kívül, a nemzethez tartozik. Egy nemzet vagyunk. Ezért a szomszédos országokban élő magyar testvéreink számára bármifajta együttműködés a lelki egységet szolgálja. -
Győregyházmegye multjából IV. szám, I-II.
0Dr. Vitéz Házi Jenő: Sopron középkori egyháztörténete
Bán János: Sopron újkori egyháztörténete -
-
-
-
-
Hit, Erkölcs, Tudomány
0Az emberi tökéletlenség nem műszerhiba, nem anyagi, materiális hiányosság, hanem az ember és az Isten közötti személyes reláció világába tartozik. Lehet rajta javítani, van helye a fejlődésnek, a bocsánatnak, és ez az, amit a mai közfelfogás elég nehezen ismer el. Vagy tagadja a hibát, mondván, jó az úgy, ahogy van, vagy pedig elveti a hibás cselekvést… Az ember katolikus hite közösségi vonatkozású, és közös örökség… sokszor nem marad más, minthogy az ember elmondja üres kézzel és minden eszköz nélkül, hogy miben hisz. Ezért olyan fontos, hogy a papok erre fölkészüljenek. (Erdő Péter) A hagyományos zsidó felfogás az, hogy Isten egészen más, de kénytelenek vagyunk emberi kategóriákban beszélni Istenről… Csak így tudja a Szentírás érthetővé tenni a számunkra Istent ha az ember által érthető fogalmakat közöl… Az erkölcsi törvények nem mások, mint részben tapsztalati alapon az életet őrző, gazdagító, megtartó erők… az egyik, látja a parancsokat, és tudja, hogy neki közvetlenül jó, ha ebbe az irányba megy… A másik magatartás szerint valahogy létrejönnek az erkölcsi törvények, és erővel, hatalommal – önvédelemként is – a társadalom elkezdi ezeket érvényesíteni. (Schweitzer József) Európa súlyos demográfiai krízis elé néz… A kulturális krízis pedig már-már bekövetkezett… A 21. században is fontos szerepet visz majd az akadémia. Új kihívások elé nézünk, amelyekhez alkalmazkodni kell, de nem úgy, hogy a meglévő értékeinket elvetjük, hanem úgy, hogy más, hatékony módszereket keresünk… A semmiből lesz a minden, a valami, és a „kezdetben vala”. Ha van kezdet, végnek is kell lennie. De mi a vég? Ezek olyan kérdések, amelyekben a tudomány a mai napig nem tudott állást foglalni, óriási viták vannak. Meggyőződésem, hogy például a végtelen elképzelhetetlen az emberi agy számára. Nem tudjuk fölfogni a végtelen fogalmát… (Vizi E. Szilveszter)
-
-
-
-
Humanista erudíció és barokk világkép. Pázmány Péter prédikációi
0A XVII. század első felének szellemi életében Pázmány Péter irodalmi működése, politikai szerepe meghatározó volt. Életművének régebbi méltatói – bár sok fontos tényt, érdekes megfigyelést rögzítettek – számos lényegi kérdésre nem tudtak kielégítő választ adni, a felszabadulás után nekilendülő marxista irodalomkutatás pedig nem fordított kellő figyelmet Pázmány írói munkásságának korszerű, marxista igényű feltárására és értelmezésére.
Bitskey István a sokat vitatott, számos szélsőséges vélekedést kiváltó, de régóta alig bolygatott pázmányi életmű alaposabb megismeréséhez járul hozzá, kiemelve a prédikációk szerepét, műfaját, hogy filológiai, művelődéstörténeti, esztétikai és stílustörténeti elemzésük-kel, a belőlük kibontakozó barokk világkép rekonstruálásával árnyalja és gazdagítsa XVII. századi irodalmunk történetét. -
I. Miklós pápa válaszai a bolgárok kérdéseire
0A középkorban egy nép számára a kereszténység felvétele többek között az európai népek közé történő betagozódás lehetőségét hordozó történelmi lépést jelentett. E lépés az illető nép számára nem csupán hitvilágának, hanem életmódja számtalan hétköznapi elemének változását is magával hozta. Az I. Miklós pápa válaszai a bolgárok kérdéseire (Responsa Nicolai papae I. ad consulta Bulgarorum) című, 866-ból származó forrás azon tekintetben páratlan jelentőségű, hogy az egyetlen szöveg, amely egy nép kereszténnyé válásának „pillanatfelvételét” rögzítette, s ily módon nem csupán az egyháztörténet és a szlavisztika, hanem az életmód-, a vallás-, a jog- és a kultúrtörténet szemszögéből is kiemelkedő fontosságú dokumentum.
-
II. János Pál
0A kivételes egyéniségű lengyel főpap negyedszázadnál hosszabb időt töltött a Vatikán élén II. János Pál pápaként. Eközben számos kényes kérdéssel találta magát szembe, mint a papi nőtlenség, a nők pappá szentelése, az abortuszkérdés s a katolikus egyház csökkenő népszerűsége. Az évtized során számos jelzőt aggattak rá: a legek pápája, zarándok pápa, médiapápa, beteg pápa, az ellentmondások pápája. A könyvből megismerhetjük a vallási vezetőt, a gondolkodót, a karizmatikus szónokot, s nem utolsósorban Karol Wojtylát, az embert.
-
-
Imádónak és imádottnak könyve
0Szemlélődések az év minden napjára.
Ramón Lull
Valamikor nem volt kaland, melyben részt ne vett volna: forró katalán vére belehajtotta. Fiatal, mallorkai nemes fiú – 1235-ben született Palmában – az aragón királyi udvarban nemcsak lovagi ügyességet: kalandot és veszélyt is kitanult. Parlagon hevertette óriási tehetségeit, s ment a könyvek elől a vére után. Azt mondják, szenvedélyében egyszer még a templom hajójába is berobbant lovával… Ekkortájt kezdi üldözőbe fogni a Keresztrefeszített, látomásokban, jelenésekben. Ramón olthatatlanul beleszeret az Üdvözítőbe: ezentúl minden vérét, temperamentumát Neki fogja szentelni. Valódi-e vájjon ez az ő nagy változása, új élete? Kettős próbáját adja ennek: magányban és tevékenységben.