-
India rejtett kincse
0India ősi iratai
Ki volt Buddha?
Krisna, a szeretet megtestesülése
Ájurvéda; Holiszikus gyógyászat
Az eredei istennő
Költészet, szépművészet, dráma, tánc, zene
33 millió félisten
Tér és idő misztériuma
Karma és reinkarnáció
Szent templomok, szent helyek
Ahinszá: vegetarianizmus
Jóga és meditáció
Védikus asztrológia
A mantra ereje -
-
Isten
0„Egy és ugyanaz a valóság, de számtalan névvel illetik, és a hozzá vezető út is sokféle. Egyesek Istennek hívják, mások igazságnak nevezik, megint mások örökké tartó boldogságnak. Számomra Isten az igazság, és az igazság az, ami minden időben létezik: a múltban, a jelenben és a jövőben. Önmagától létező; sohasem született, s így sohasem hal meg. Ez a fény és a szeretet kútfeje. Isten keresése az igazság ismerete nélkül hiábavaló, mivel Isten a végső igazság. Az ember, noha minden élő teremtmény legkiválóbbika, mégiscsak egy befejezetlen lény, aki a tökéletességre, a fájdalmaktól és nyomorúságoktól való szabadságra vágyódik, s ez vezeti el az igazság felismerésének, megtapasztalásának kereséséhez. Az igazság mind belül, mind kívül megtalálható, így közvetlenül megvalósítható azzal, hogy felismerjük önmagunkban.” – Részlet Szvámí Ráma előszavából
-
-
Isten markában
0Válogatás a mélyen hívő és nagy műveltségű szerző bibliai ihletésű karcolataiból, melyek elsősorban gyülekezeti tapasztalatainak jóízű gyümölcsei. A szellemes, szívet-elmét tápláló írások mindegyikét személyes, drámai életrajzi elemek teszik még hitelesebbé és számos, ma is érvényes, megszívlelendő igazságot tartalmaznak. Zsindelyné Tüdős Klára neve – a Református Egyházban főként nőszövetségi tevékenysége révén – századunk derekán fogalommá vált. A főként a Reformátusok Lapjában megjelent írásaiból válogatott kötet az ifjúság számára is ajánlható, a benne rejlő tanulságok révén.
-
Isten zsámolyánál. Népi vallásos költészet
0„Több mint harminc évig gyűjtöttem imádságokat a Szeged környéki településeken. Ennek ékes bizonysága ez a kötet. Ide jegyeztem, ezekre a lapokra népünk ősi imádságait, a rontásokat elhárító ráolvasásokat, a fenséges Krisztus-legendákat, hogy mások is megismerjék, megőrizzék őket magyarságunk és hitünk dicsőségére.”
-
-
Istenkeresők a Kárpátok alatt
0Az Izraelben élő, ma kilencvenéves Schön Dezső a magyar zsidó irodalom nagy generációjának utolsó tagja. Író, újságíró, az izraeli Új Kelet című lap alapítója. Egyetlen novelláskötetéből megállapíthatjuk, hogy benne is elveszett egy magyar I. B. Singer lehetősége. Több riportkötete jelent meg (többek között az Eichmann-perről is).
Az Istenkeresők a Kárpátok alatt Schön Dezső legendás műve. Megjelent egy erdélyi és egy izraeli kiadása is. A könyv alapja egy, a harmincas években két éven keresztül közölt riportsorozat a máramarosszigeti haszid világról, amelynek gyökerei Sátoraljaújhelyről és a Hegyalja más községeiből eredtek. Innen, országok, kultúrák találkozásának négyszögéből (Lengyelország, Magyarország, Ukrajna, Románia) származott maga a haszid mozgalom, avagy – Buber szavaival – a zsidóságban a kereszténység után végbement második belső forradalom. Schön Dezső ennek történetét tekinti át a könyv első harmadában, majd a magyar ág történetét, folklórját, mindennapjait és persze harcait mutatja be. A könyv műfaja riportregény, mert egy krimi letehetetlen izgalmával s jó humorral görgeti a »non-fiction« eseményeket. Ilyen közeli fényképet, ilyen benső ábrázolást, a kontextus effajta ismeretét ma egyetlen szerzőtől sem lehet várni. A jiddis-haszid kultúra iránti érdeklődés világszerte reneszánszát éli. Hozzánk leginkább külföldi közvetítéssel jut el, noha ennek az oly egzotikus népnek (törzsnek) egy része Magyarországról eredt, s az egyik leghitelesebb képet magyar író festette róla. -
-
-
Jegyzetfüzet
0„Ez a világ zárt kapu. Korlát. És ugyanakkor átkelőhely.
Két rab szomszédos cellákban, kapcsolatot teremt egymással úgy, hogy átkopognak a falon. A fal választja el őket egymástól, de ugyanakkor ugyanaz a fal teszi lehetővé, hogy kapcsolatba lépjenek. Így van ez Isten és miközöttünk. Minden válaszfal kapocs. Ha minden jóra törő vágyakozásunkat egy dologra irányítjuk, ezt a dolgot létfeltételünkké tesszük. De nem tesszük egyúttal jóvá. Mi mindig mást akarunk, mint pusztán létezni. A teremtett dolgok lényegük szerint közvetítők. Közvetítők egymáshoz, s ennek nincs vége. Közvetítők Istenhez. Ilyenként kell elfogadni őket.” -
-
Jézus élete
0A magyar irodalomban nincsen olyan kézikönyv, amelyből Jézus életét és a vele kapcsolatos kérdéseket meg lehetne ismerni. Amit nálunk eddig Jézus életéről irtak és publikáltak, az jobbára felekezeti szempontokon felül nem emelkedő népies és kegyeskedő munka volt. Tudományos tájékozást egyik sem nyujtott. Külföldi munkák közül is olyanokat forditottak le, amelyek erre a célra alkalmatlanok. Renan műve pl. két fordításban is megjelent. Ezt a karriért azonban nem tudományos értékével vivta ki, inkább hirhedtségének és ebből folyó kelendőségének köszönheti. Eustace R. Conder 1884-ben megjelent „Jézus élete” már megjelenése korában elavult könyv volt. Egyedül Bousset „Jézus”-a tekinthető minden tudományos igényt kielégítő műnek; ez azonban szintén csak népies életrajz, amely nagy távlatokra számitva tudományos eredményeket közöl, anélkül, hogy nálunk valaki birtokában volna azoknak az alapvető ismereteknek, amelyek az eredmények megértéséhez szükségesek. Gyönyörűen pathetikus, amellett azonban minden szóra nagy súlyt helyező művét Makkai Sándor dr. forditotta le és adta ki 1911-ben. Forditása ifjúkori munka. Különösen Bousset rendkivül pontos tudományos terminologiájával nem tudott megbirkózni.
-
-
Jézus másként
0Új könyvében a szerző a „valóságos” Jézusnak ered a nyomába, aki meggyőződése szerint egymagában korrigálja az Istenről alkotott összes téves elképzelésünket.
-
-
-
Katolikus egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16-17. század
0Míg a sorozatban korábban megjelent Református egyház-látogatási jegyzőkönyvek című kötet egy magyar nyelvű forrás teljes kiadása, párdarabja, a Katolikus egyház-látogatási jegyzőkönyvek válogatás korábban latinul már megjelent jegyzőkönyvekből. Az egyház-látogatási jegyzőkönyvek az egyház korabeli állapotának bemutatásán túl rendkívül sok bejegyzést tartalmaz a falvak életéről, hétköznapjairól, szokásairól. A kötetben közölt források elsősorban a következő témákról tartalmaznak érdekes leírásokat: egyházfegyelem a gyakorlatban; a plébániák javai (templomfelszerelési tárgyak, könyvtárak stb.); katolikusok és reformátusok viszálya; csodás esetek; egyházi birtokok és templomok állapota; az andocsi búcsú; paphívás és papmarasztalás szokása Erdélyben; katolikus papok és szerzetesek elűzése, javaik elkobzása; házassági szokások és perek; népi hiedelmek a pestis távol tartásától; pünkösdi búcsújárási szokások; török pusztítások; a törökök és a helyi lakosság együttélése a Hódoltsághan; a plébánosok javadalmai; a hívek adózási szokásai; a német és magyar iskolamesterek életmódja; a szentkultusz változásai.
-
Keresztény mitológia
0Az emberiséget történetének kezdete óta izgatják olyan alapkérdések, mint a világ keletkezése, jó és gonosz harca, egy vagy több isten szerepe az ember életében, a túlvilági lét. A maga módján minden nép, minden vallás megpróbál választ adni ezekre a problémákra. Nem kivétel ezalól a kétezer éves kereszténység sem, amely a zsidóságtól átvett Öszövetségben, majd Krisztus működése után keletkezett Újszövetségben foglalja össze tanításait.
A szóbeli hagyomány, a jóvá nem hagyott, ún. apokrif iratok tovább színezik azt az amúgyis gazdag képet, amelyet a Biblia hagyott ránk az emberi élet és a hit legfontosabb kérdéseiről.
Ez a kötet egyfajta nem hivatalos keresztény hitvilágot mutat be. Külön-külön ma már nehezen bukkanhatnánk azoknak a forrásoknak a nyomára, amelyeknek alapján megismerhetnénk például a Mária életéről szóló legendákat, az angyalok és a földi nők frigyéből született gyermekek történetét, a Krisztus keresztjéhez fűződő csodákat, Szent Pál életének különböző fordulatait vagy a pokoljárók kalandjait.
A keresztény mitológia egyes elemei fényt vetnek arra, hogyan értelmezték az egyes korok a hit tényeit, és hogyan tették legendákkal, olykor már-már népmesei fordulatokkal a maguk számára hozzáférhetővé a nehezen felfogható vallási tételeket. -
Keresztény szerzetesség I-II.
0A mai magyar társadalomnak nincs valós képe a szerzetesekről. Mert ha van, az többnyire vagy karikatúra vagy annyira torz, hogy mögötte jobbára ismerethiányt, tudatlanságot, tájékozatlanságot kell sejtenünk. Az a kérdés olykor ugyan el-elhangzik, hogy „Mit csinálnak a szerzetesek?”, „Végeznek-e valami hasznos munkát(lehetőleg ingyen)?”, de hogy „KI a szerzetes?”, nos ez a keveseket érdekel. Érthető a jelenség, az lenne a redkívüli, ha nem így volna. A szerző, maga is szerzetes, szolgálatot szeretne tenni mindazoknak, akik készséggel tanulnak, nyitottak arra, hogy új ismeretekkel gazdagodjanak, és szeretik annyira az igazságot, hogy esetlegesen téves ismereteiket kiigazítsák. Mit tartalmaz ezért e két vaskos kötet? Tárgyi ismereteket, adatokat, áttekintést, forrásszövegeket néha statisztikát, s mindezek mögött a Lélekj-húzta spirituális erővonalak rajzát.
-
Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv 2003
0Benyik György: Mózes a zsidó és a keresztény Bibliában
Borsányi Schmidt Ferenc: A próféta és a prófétálás a Biblia és a pszichológia megvilágításában
Fabiny Tamás: Ahasvér és Júdás
Fodor György: Az ószövetségi apokaliptika társadalmi háttere
Haraszti György: A magyar zsidóság helyzete Trianon előtt és után egy ismeretlen dokumentum a status quo ante hitközségek történetéhez
Heisler András: Párbeszéd a XXI. században
Jakab Attila: Az alexandriai hellenista zsidóság szellemi hagyatéka a keresztény teológiában
Jelenits István: Kirje, kirje, kisdedecske, betlehemi hercegecske!
Kalota József: Ortodox antropológiai értékszemlélet
Karasszon István: Tényleg megőrült Antiokhosz Epiphanész?
Keresztes Pál: Keresztelő János
Kocsi György: Az ószövetségi misszió egyik lehetséges formája (2Kir 5,1-19)Komoróczy Géza: Szent tárgyak Jeruzsálemből: a menóra és a keresztfa a Szászánida korban
Marjovszky Tibor: „Még a Jordánban voltak…”-egy aggáda a Toszeftában
Németh Pál: „Ábrahám vallása” – az iszlámíbr>Oláh János: Filozófia- Aufklärung-Hászkálá
Róbert Péter: A pusztulás számai
Staller Tamás: Philo Judeus (Alexandriai Philon ie. 20. kb.- i.sz. 40. kb.)
Szécsi József: Antiochiai szent Ignác
Szita Szabolcs: A kényszermunka idején is élt az emberség
Xeravits Géza: Néhány megjegyzés a papság ószövetségi képéről
Zsengellér József: Templom és szent szöveg: zsidó és szamaritánus kontextus -
-
-
Kis Szentírás
0ASzentírás a család és az iskola részére megjelent 4 kötetes munka rövidített lenyomata
-
-
-
Korrajzok a dunamelléki helv. hitv. egyházkerület életköréből
0Korrajzok a dunamelléki helv. hitv. egyházkerület életköréből, melyeket fő tekintettel a kecskeméti s pesti főiskolák ügyére előterjeszt Török Pál.
-
-
Krisztus személyisége
0Krisztus emberiségének tökéletes voltaistensége kezességéül tekintve
-
-
-
Lelkipásztori liturgikus lexikon
0Minden könyvnek, e lexikonnak is érdekes története van. A Rupert Berger által 1969-ben készített Kleines Liturgisches Lexikon 1980-ra kibővült Adolf Adam közreműködésével Pastoralliturgisches Handlexikonná. A sok változás és a bontakozó liturgikus érdeklődés szükségessé tett egy átalakított változatot (1994), amelyben azonban egészségi okok miatt Adolf Adam már nem vett részt. A társszerző Adolf Adam, a Mainzi Egyetem liturgia professzora, 93 éves korában, 2005. december 12-én el-hunyt. Rupert Berger professzor viszont átdolgozott formában, 1999-ben jelentette meg a Neues Pastoralliturgisches Handlexikont, amelynek második, 2001-ben megjelent kötetét 2005-ben még követte a legutóbbi kiadás: Pastoralliturgisches Handlexikon címmel, ezt használtuk a magyar fordításhoz.(…)
Pákozdi István