-
-
-
-
-
-
-
Magyarázatok a hitvalláshoz
0A könyv Szent Ágoston három rövidebb írását tartalmazza. Mindhárom munka kereszténységre váró, illetve frissen megkeresztelkedett, a hitben és a keresztény életmódban még járatlan hívek számára készült. Az egyházatya a hagyományt követve a kereszténységi liturgián ünnepélyes formában elmondott Hitvallás szövegét magyarázza, mégpedig a hallgatóság vegyes összetételére való tekintettel közérthető formában. A három írás: A Hit és Hitvallás, a Keresztény küzdelem és a Beszéd a Hitvallásról hitjelölteknek.
-
Mantra és meditáció
0A Mantra és meditáció olyan könyv, amely világos és mély megértéshez segíti a téma iránt érdeklődőket, a gyakorlók számára pedig valódi kincsesbánya: kézikönyvként, valamint az inspiráció forrásaként válhat nélkülözhetetlenné.
A tanításainak színvonaláról már idehaza is elismert és népszerű szerző, a tudós-tanító Szvámí Véda Bháratí ebben a könyvében ismét átfogóan tárgyal egy fontos és félreértésektől övezett témát. -
-
Misztikus írásai
0Suso (Heinrich Seuse, 1295-1366) a középkori német vallásosság kiemelkedő alakja volt; Eckhart mester tanítványa. Válogatott kötetünk, mely az első magyar nyelvű Suso-kötet, megismerteti az olvasót a nagy nyelvi gazdagságú költő-misztikussal. Misztikáját az érzelmek túláradó gazdagsága jellemzi, és törekvés arra, hogy élményeit tudatos formában közvetítse az olvasónak. Válogatásunk a költő-misztikus mellett a filozófus Suso minél teljesebb bemutatására is törekszik. A teljes terjedelmében közölt Az Igazság könyvét, melyet eretnekséggel megvádolt mestere védelmében írt, komoly figyelmébe ajánljuk Eckhart minden mai olvasójának is. A kötet bölcseleti fejezetei a középkori filozófia rövid összegzését adják.
-
-
-
-
-
-
-
Német teológia
0„Ez a könyvecske a mindenható örök Isten megnyilatkoztatása egy bölcs, eszes, igaz és derék ember, az ő barátja által, aki hajdanán a német lovagrend tagja volt, pap és könyvőr a német lovagrend frankfurti házában” – ennyit árul el a könyv prológusa, és tulajdonképpen ennyi az, amit e könyv szerzőjéről tudunk.
A Német teológia (Theologia deutsch) címet Luther adta, aki kétszer is kinyomtatta a könyvecskét, nagyrabecsülése jeléül.
Először olvasható magyar nyelven a Német teológia, a német misztikus alapvető műve. -
-
-
Pogány teológia I.
0Kötetünk három értekezést tartalmaz. Mindhárom munka a Plótinosz utáni újplatonizmus szövegértelmezési módjairól tájékoztat. Porphüriosz a Kr. utáni III. század második felében élt, Plótinosz műveit adta ki. Itt közölt munkájában az Odüsszeia egyik részletének értelmezését nyújtja. Sallustius Julianus császár kortársa volt. Egyetlen fennmaradt műve 363 körül íródott és a kortárs platonikus filozófia rövid foglalata. Proklosz (412-485) az athéni újplatonizmus legismertebb és egyik legfontosabb alakja. Az itt közölt részlet a Nap-hasonlat értelmezése és azokból az esszékből való, amelyeket a Platón Államában felvetődő problémákról írt.
-
Politika az iszlámban
0Az ókori keleti birodalmaktól kezdve a poliszon át a nemzetállamokig az uralom formája, legyen az tradicionális, karizmatikus vagy racionális jellegű, döntően rányomta bélyegét az adott társadalom működésére. Mindhárom esetben alapvető az uralom legitimitása. E munka azt mutatja be, hogy az iszlám által létrehozott társadalom esetében egyik weberi kategória sem használható kielégítően. Az iszlám meghatározó szerepéből következően, a Korán és a prófétai hagyomány meg nem változtatható módon szabályozza a társadalom minden lényeges mozzanatát. Emiatt maradt fönt az iszlám társadalom az utóbbi ezernégyszáz évben, akkor is, amikor egységes politikai szervezetről az első ezredforduló után már nem beszélhetünk. Az iszlám és a társadalom szoros összefonódottsága ugyanakkor az utóbbi két évszázadban lehetetlenné tette a modernizációt szolgáló reformkísérleteket. A társadalom „anyagcseréjét” szabályozó iszlám alapjai, a Korán és a Szunna ugyanis nem reformálható.
-
Prohászka,a napbaöltözött forradalmár I-III.
0I. Új Magyarországot! II.:Új embert! III.:Prohászka lelke
-
Református egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16-17. század
0Az egyházlátogatás (cannonica visitatio) az egyházkormányzás eszköze annak ellenőrzésére, hogy a gyülekezetben a törvényes rend szerint folyik-e az élet. A Biblia beszámol arról, hogy az apostolok személyes látogatásaikkal és leveleik útján tanácsolták, intették a gyülekezeteket. Ez a tevékenység mintája lett az egyházlátogatásnak, amelynek megszilárdult rendjét a 6. századtól kezdve már megbízható források tanúsítják. Az egyházi törvények (kánonok) a püspök kötelességévé tették a vizitációt, amit évente egyszer gyakorolnia kellett, lehetőleg személyesen. A századok folyamán a részletek változtak, az alapvető szempontok azonban nem. Eszerint az egyházlátogatás célja az igaz tant megerősíteni, az eretnekségeket eltávolítani, a jó erkölcsöket ápolni, a rosszakat megjavítani, a népet intésekkel állhatatosságra buzdítani, a hívek javát szolgálni. Kötetünk a fennmaradt legkorábbi, nyomtatásban eddig meg nem jelent református egyház-látogatási jegyzőkönyveket tartalmazza.
-
-
-
-
-
-
-
-
-