-
-
-
-
-
-
-
A Szent Hegytől keletre
0William Dalrymple skót történész és újságíró, aki számos díjat nyert indiai témájú könyveiért, különös vállalkozásba kezdett. Jóannész Moszkhosz 6. századi bizánci szerzetes nyomába eredt, és végigjárta az egykori Levantét, a mai Közel-Keletet, hogy felkeresse az ortodox kereszténységnek azokat a monostorait, amelyekről a szerzetes megemlékezik az iszlám megjelenése előtti egyik utolsó útleírásban.
-
-
-
A szent öregek könyve
0„Mit tegyek, hogy üdvözüljek?” (ApCsel 16,30) Ez az alapvető kérdés számtalan alkalommal és formában hangzott el azoktól, akik rájöttek arra, hogy életük célját nem találhatják meg a hétköznapi életben, és szorgosan kerestek-kutattak valakit, aki végre hiteles válaszokat tud adni erre a lényegbevágó mondatra.
A vértanúk korának letűnésével a keresztény radikalizmus újabb formája öltött testet a pusztába visszavonuló remetékben, szerzetesekben. Életmódjuk biztosítékot nyújtott rá, hogy imádságban és önmegtagadásban szerzett tapasztalatuk mások számára is támaszul szolgálhat. Ezért keresték fel őket azok, akik tanítványaikul akartak szegődni, vagy egyszerűen olyanok, akik a világi életben nem találtak eléggé szilárd fogódzópontot lelki életük fejlesztéséhez. Nem hosszú fejtegetéseket, kifinomult magyarázatokat vártak tőlük, hanem egy frappáns mondatot, „igét”, amely egyetlen, könnyen megjegyezhető gondolatba sűrítette a remete spiritualitás tapasztalatát.
A szent öregek könyve arról tanúskodik, milyen szerteágazóak azoknak a szavaknak és eseményeknek az összessége, amelyek annyira felkeltették a figyelmet, hogy végül is „megragadtak” az egyház emlékezetében. A fontos az, hogy mennyire érintett meg valakit ezek által Isten, s ennek folytán alkalmassá váltak-e rá, hogy másokat is megragadjanak. -
-
A szerzetesrendek feloszlatása Nógrád megyében (1950)
0Galcsik Zsolt könyve a magyarországi kommunista rendszernek a katolikus egyház fokozatos elsorvasztása céljából használt módszerek egyikével, a magyar szerzetesek egy részének elhurcolásával, majd a nem sokkal utána végrehajtott működési engedélyük megvonásával, a szerzetesrendek feloszlatásával foglalkozik. A könyv azonban nem az ezekkel kapcsolatos összes, az egész országra kiterjedő eseményeket veszi szemügyre, hanem csak a Nógrád megyében történteket. De már ebből is kitűnik, hogy az ország többi részében is milyen kegyetlen, barbár módon bántak el a védtelen szerzetesekkel csak azért, hogy a katolikus egyházat a kommunista államhatalom engedelmes eszközévé tegyék. A Moszkvából hazatért Rákosi Mátyás és társai céljainak elérését nagy mértékben akadályozta Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek. Az ő egyházvezetése idején, ha sikerült is Rákosiéknak a hitvallásos iskolákat államosítaniuk 1948-ban, a katolikus egyház vezetőit nem bírták a kommunista államhatalom engedelmes eszközévé süllyesztő megegyezés megkötésére rákényszeríteni. Sajnos, Mindszenty elhurcolása és elítélése után, jóllehet a Magyar Katolikus Püspöki Kar hivatása magaslatán állt, nemcsak ezt érték el 1950. augusztus 30-án, hanem azt is, hogy a megegyezést aláíró Grősz József kalocsai érsek és vezető papjainak 1951. május 18-19-re virradó éjjel történt letartóztatásával majdnem egyidejűleg, 1951. május 18-án az országgyűlés elfogadta az 1951. I. törvényt az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról. Ennek a Belügyminisztériummal párhuzamosan működő intézménynek tág lehetőségei voltak az egyházak belső ügyeibe való beavatkozásra, így többek közt arra is, hogy a fontosabb egyházi állásokat a rendszert kiszolgáló békepapokkal töltsék be…
-
-
A tisztaság testvérei (Ikhwán as-Safá’)
0„A tisztaság testvérei” – 51 értekezésből álló – enciklopédiája az arab irodalom egyedülálló alkotása, amelynek egyéb premodern kultúrában sem találjuk párját. E sajátos és egyedülálló enciklopédiából a legmaradandóbb hatást az állatok és emberek „ökológiai meséje” gyakorolta. A híres történet ma időszerűbb, mint valaha, hiszen arról szól, hogy az Istentől elrendelt ökológiai egyensúlyt az ember miként veszi semmibe, az élőlények számára rendelt életteret hogyan hágja át azzal, hogy határtalan és zabolátlan fogyasztási igényeit kiterjeszti a földön kívül a levegőre és a tengerekre is, és az állatok természetes egymásra utaltságát és egymást kiegészítő életmódját kíméletlenül felborítja. A történet szerint az állatok a dzsinnek királya elé viszik az ügyet, bevádolják az embereket, és szabályos bírósági tárgyalás folyik le a szemünk előtt, amelyben az ember lépten-nyomon a rövidebbet húzza, és végső felmentése voltaképpen a Jób-történet végéhez hasonlítható, amelyben a nem-igazságos és nem-racionális isteni elrendelés lenne a végső érv.
-
A torinói halotti lepel
0Ez a könyv arról a Torinóban ôrzött halotti lepelrôl szól, mely egy keresztre feszítéssel kivégzett ember ruhátlan holttestének képét ôrzi, és amit ezért a keresztény hívek többsége mindig is Jézus temetési leplének tartott és tisztelt.A lepel tisztelete a múlt század végéig a hagyományra támaszkodott. De 1898-ban Secondo Pia torinói ügyvéd lefényképezte a leplet, és e fényképek a lepelnek olyan soha nem sejtett tulajdonságait tárták fel, melyek miatt az az elmúlt néhány évtizedben a tudományos érdeklôdés középpontjába került.
-
-
-
A világ életéért
0Alexander Schemann a XX. századi ortodox teológiai gondolkodás egyik nagyformátumú egyénisége, eredeti alakja. Kötetének céljáról írja: „Jelen írással egyetlen célom az volt, hogy körvonalazzam a keresztény világszemléletet, vagyis a világ és az ember életének keresztény közelítését.” A kötet témája a szekularizáció – vagyis kultúránk egyre erősödő és gyorsuló elidegenedése attól a keresztény világszemlélettől, amely kezdettől fogva meghatározó befolyást gyakorolt e kultúrára – valamint az a mélyreható megosztottság, amit a szekularizáció maguk között a keresztények között idéz elő. Némelyek a kereszténység eredményeként üdvözlik, míg mások igazolva látják benne a világ elvetésének gondolatát. Mindkét szemlélet meghamisítja az eredeti ortodox hagyomány katolicitását, amely mindig határozottan állította mind a világ jóságát mind pedig bűnösségét, és vasárnaponként szakadatlanul hirdette és hirdeti, hogy „a kereszt által öröm áradt a világba”.
-
-
Adatok a magyarországi és erdélyi minoriták irodalmi munkásságáról
0„Azoknak, akik e lapokat forgatják
Közel félszázaddal ezelőtt, még kispap koromban kezdtem gyűjteni ez Adatokat.
Négy évtized fáradozásának eredményét semmisítette meg az aradi rendházban, 1935 július 5-én tartott házkutatás. Az ott letett egyéb kézirataimmal együtt, a román Állambiztonsági Rendőrség lefoglalta összes feljegyzéseimet, összegyűjtött könyveket, füzeteket, ujságcikkeket, amelyek e munka anyagát tették volna. Sohasem kaptam többé vissza azokat.
Régi tervemről mégsem mondtam le.
Sok tekintetben csak emlékezetemre voltam utalva, de mégis újra kezdtem a gyűjtést. Nagy segítségemre voltak T. Rendtársaim: Kőhalmi Szevér, Pál József, akik a szilágysomlyói, illetve a kézdivásárhelyi gimnáziumaink Értesitőiben megjelent értekezések jegyzékét küldték meg, és Szendrey Bonaventura, aki a marosvásárhelyi rendházunk könyvtárában készített bibliografiai jegyzeteit bocsátotta rendelkezésemre. Testvéri készségükért fogadják azúttal is őszinte köszönetemet.
Az idevágó irodalomból pedig felhasználtam mindazt, amihez a vatikáni könyvtár magyar gyűjteményében, a római Magyar Akadémia és a rendi hittudományi központi főiskola könyvtárában hozzájuthattam. Hazulról is kaptam néhány hasznos és értékes segédkönyvet. Ladányi László tartományfőnökömet és Dr. Gruber Emő volt növendékemet illeti ezekért köszönet.
Sorra veszem e lapokon a magyarországi és az ebből később kialakult erdélyi konventuális minorita rendtartományok valamennyi íróját, az 1300-as évektől napjainkig, már akiket újra kutatva sikerült találnom, számszerint összesen 171-et.
Felvettem ezekhez még 12 olyan írót, akik bár más, külföldi provinciánk tagjai voltak, de hosszabb, rövidebb ideig köztünk éltek, velünk munkálkodtak, vagy egyébb szoros, jogi és szellemi kapocs fűzi őket hozzánk.
Felsorolom a végén azokat a kódexeket, kéziratokat, füzeteket és könyveket is, amelyeknek írói elhallgatták nevüket, de minden bizonyitékunk megvan hozzá, hogy Rendünk tagjai közé tartoztak.
A névsort vagy a munkák felsorolását azonban igy sem tartom teljesnek, azért mondom a cimben is csak ezt: Adatok. Ha otthon újra láthatnám valamennyi rendházunk könyvtárait, teljesebb, tökéletesebb munkát nyujthatnék az érdeklődőknek.
A nevek, amint itt sorban, egymásután következnek, a mindennapi élet 183 igénytelen munkásának nevei. Szerény szerzetesek mindannyian, akik hivatásuknak éltek: imádkoztak, prédikáltak, tanitottak, neveltek…”
P. Monay Ferenc -
-
Agysebészet rózsafüzérrel. Vallomások útközben
0„Közel kétezer esztendő telt el, mire az agykutatók között egyfajta konszenzus alakult ki abban, hogy miként segíti a kultúra, a spiritualitás – benne az imádság – kreativitásunkat. Tény, hogy a tanulás önmagában keveset ér; a kreativitáshoz szükség van az intuícióra is, ami pedig gazdag belső világot feltételez, ami Istenhez való odafordulásunkkal jön létre. Az Istennel való kapcsolat pedig legfőképpen a vele való beszélgetésben, vagyis az imádságban valósul meg.
Az erről szóló tapasztalataimat teszem közzé e kis könyvben, vallomásként.”
Csókay András -
-
Akéda
0Ábrahám és Izsák története, az Akéda („megkötözés”) fölveti mindazokat az exegetikai kérdéseket, amelyek a Szentírással kapcsolatban egyáltalán fölmerülhetnek: Mi az amit a szöveg mond, és mi az, amit állít? Állítja-e azt, amit mond, s mondhatja-e azt, amit állít? Mi a szöveg értelme és az honnan közelíthető meg: a betű szerinti értelem felől, vagy pedig az egésznek van értelme, és abból derül ki az egyes részek jelentése? A legszebb és legmélyebb görög, latin és szír patrisztikus magyarázatokból összeállított válogatás alapvető segítséget nyújthat e kérdések megválaszolásához.
-
Aki látta Jézust
01994 karácsonya ugyanúgy eljött és elmúlt volna, mint bármelyik másik, ha a londoni The Times nem címlapon hozza le Matthew d’Ancona megdöbbentő cikkét három parányi papirusztöredékről, melyek legalább olyan nagy jelentőségűek, mint a Holt-tengeri tekercsek. A tudós, dr. Carsten Peter Thiede kutatási eredményei nemzetközi viták középpontjába emelték a Magdalen-papiruszt, és a mai kor embere számára új megvilágításba helyezték a Bibliát. A történet 1901-ben kezdődött, amikor Charles B. Huleatt tiszteletes az egyiptomi Luxorban hozzájutott három töredékhez. A papirusztöredékeket alma materének, az oxfordi Magdalen College-nak ajándékozta, ahol egy tárlóban állították ki Oscar Wilde gyűrűjével. A látogatók egy évszázadon át nem is sejtették, hogy Máté evangéliumának legkorábbi töredékeit nézik, ám miután dr. Thiede i. sz. 60-ra tette keletkezésüket, özönleni kezdtek a könyvtárba, hogy láthassák az evangélium I. századi példányát. De mitől ilyen fontos három ókori papirusztöredék? Hogyan jutott el Thiede a radikálisan korai kormeghatározáshoz? És mit jelent mindez a keresztények számára? Most válaszokat kaphatunk ezekre a kulcskérdésekre. A Magdalen-papirusz alátámasztja, hogy Máté maga írta evangéliumát, a Jézus halálát követő egy nemzedéknyi időn belül, s hogy a Jézusról szóló evangéliumi történetek igazak. Egyesek hevesen tagadni fogják Thiede állításait, mások örömmel üdvözlik majd, de az Aki látta Jézust senkit sem fog hidegen hagyni.
-
Állat és angyal között
0A szakképzett természettudósok között sajnos kevés filozófust találunk. Wolfgang Kuhn, ennek a könyvnek és a tavaly megjelentett A darwinizmus buktatói című, szintén a Kairosz Kiadónál megjelent könyvnek a szerzője ezen kevesek közé tartozik. Szabad a tudományban megfontolásokat tenni, de a megfontolásokat tudományosan bizonyított tételként eladni – mint bestsellert – tudománytalan. Wolfgang Kuhn határozottan föllép a tudománynak ilyen megcsúfolása ellen. Nem fárad bele, hogy meggyőző érvekkel mutasson rá arra, milyen veszélyes az ateista evolúciós hipotéziseknek az emberképet megrontó hatása. A mindenható Teremtő minden bizonnyal evolúcióval (lassú fejlődéssel) és immanációval (azonnali létrehozással) is tud teremteni. A teremtés titka sejteti velünk, hogy élt, illetőleg él mindkét eljárással. Csakhogy ez titok, és nem merhetjük azt gondolni, hogy meg tudjuk állapítani, miképpen is történt. A darwinisták nagy tévedése abban áll, hogy azt gondolják, a reális összefüggésnek mindig egyúttal oksági összefüggésnek is kell lennie. Pedig lehetséges akár nem oksági és nem átalakulási evolúció is, mert ez nem mond ellent a Teremtő szabadságának. Ilyenről azonban a darwinisták nem akarnak hallani, mert akkor nem „működnének” modelljeik, amelyek mind oksági-átalakulási modellek. Az egész darwinizmusban csupán az a tény megcáfolhatatlan, hogy tudományosan nem bizonyítható.
-
Ami az emlékiratokból kimaradt
0,,A Szentszék vitatott keleti politikájának folyománya képpen és az otthoni kommunista rendszer nyomására, de az esztergomi egyházmegye lelkipásztori igényeire való hivatkozással történt elmozdításomat az esztergomi érseki székből tudomásul kell vennem az indok elfogadása nélkül… Az elmozdítással nem szűntem meg Magyarország prímása lenni… Elérkezik majd az a nap, amikor a Nemzetgyűlés visszavonja az 1974. évi döntést, azt alkotmányellenesnek, törvényen kívülinek és a hagyomány megerőszakolásának ítéli, mert a Nemzetet egyáltalán nem kérdezték meg egy olyan kérdésben, amely pedig őrá tartozik.”
Mindszenty bíboros érvel így VI. Pál pápához intézett levelében, s noha végül nem küldte el, címeres papírra letisztázta és aláírta. E sorok hitelesen tükrözik a bíboros életét mozgató fő eszméket, illusztrálják konfliktusait, nem utolsósorban magával a pápával. Mindeddig az Emlékirataim alapján alkottunk véleményt a bíborosról, könyvünkben azonban elsőként közöljük Mindszenty levelezését a pápával, életének utolsó éveiből. E források alkalmat nyújthatnak arra, hogy újragondoljuk Mindszenty József esztergomi érsek, Magyarország Prímásáriak felfogását saját hivataláról és a nemzet szolgálatáról. -
Amor Sanctus – Szent szeretet könyve
0Ez a méltán híressé vált gyűjtemény 50 középkori latin himnuszt tartalmaz latinul és magyarul, kétnyelvű kiadásban. A magyar fordítást Babits Mihály készítette, s ő írt igényes bevezető tanulmányt, valamint gondos jegyzeteket is a kiadványhoz, mely első ízben 1933-ban jelent meg a Magyar Szemle Társaság gondozásában. A Helikon Kiadó ezt újítja most fel, az egyetemes egyházművészet legszebb alkotásaival illusztrálva az eredeti szöveget.
Amor Sanctus – vallja címében az antológia –, a Szent Szeretet Könyve, a misztikus vallási rajongás himnuszai, melyek azonban nagyon is világi köntösben jelentkeznek. Ahogy Babits írja: szerzői legyenek bár „papok vagy barátok, szentek vagy remeték… emberek, mint mi, nyugtalan, áhítozó, talán menekülő, bűnös és bűnbánó lelkek”, s nem is hiába nevezik azt az érzést, ami „muzsikáló verseiket” súgta, „szerelemnek, amor sanctusnak. Ez a költészet: szerelmi költészet. A világi szerelem dalaitól tisztasága és magassága, s nem hűvössége választja el… A lírának oly gazdagságáról van itt szó, mely nélkül a mi modern költészetünk el sem képzelhető. Tudva vagy tudatlanul, mindannyian e jámbor középkori himnuszköltők örökösei vagyunk: formában, színben, érzésben, gondolatban egyformán tőlük függünk és koldusok lennénk őnélkülük… Mily gazdag dokumentum! mily érdekes tanulmány! mily rafinált művészet! mily bűbájos poézis! mennyi ős, naiv érzés! mennyi gondolati szubtilitás! mennyi gyöngédség, finomság, szín, zene, öröm és szárnyalás!… Primitív ez a költészet néha olyan módon, ahogy a gótikus katedrálisok művészetéről lehet azt mondani, hogy primitív: amelynél gazdagabb, formailag túlfejlettebb művészet talán nincs is a világon. Néha ahogy egy Giotto-, Duccio-kép, egy bizánci mozaik primitív. S mindaz, amit a régi, ájtatos művészetekben szent nosztalgiával bámulunk s szeretünk…” -
-
-
Árpád-házi Szent Erzsébet
0Halálának, majd szentté avatásának 750. évfordulójára emlékezve elsősorbana német történetírás nagy figyelemmel fordult Szent Erzsébet felé. A hagyományos politikaitörténettől kezdve a mentalitástörténet és művészettörténet módszereit is alkalmazva írtak róla. A legújabb magyar történetírás adósságát is törleszti e kis kötet II. Endre leányának életéről. A szerző új megközelítéssel helyezi el az Árpád- házi királylány alakját a kor szentjeinek galériájában, s utal arra a szerepre is, amellyel származása kapcsán hozzájárult az egykorú Európában a magyar királyi dinasztia szentjeinek tiszteletének népszerűsítéséhez.
Az ikonográfiai sémákból kiemelve, a XIII. század érzelmi és vallásos közegét bemutatva érzékelteti Szent Erzsébet alakjában a kornői eszményképét, s egyúttal arra is választ keres, hogy miért hathatott Erzsébet példája századokon át. -
Árpád-házi Szent Margit és a domonkos hagiográfia – Garinus legendája nyomán
0Árpád-házi Szent Margit (1242-1270) élettörténetét kivételesen bőséges forrásanyag tárja elénk. E könyv elsősorban a Margit-életrajzra vonatkozó dokumentumokat vizsgálja. Arra keresi a választ, hogy a Szent legrészletesebb középkori legendája – melyet a XIV. századi do-monkos Garinus írt – hogyan keletkezett, mi állt megíratásának hátterében. Mindezt a középkori domonkos rendtörténet és hagiográfia tükrében vizsgálja. A Margit-legenda elemzése jó alkalmat nyújt arra, hogy bepillanthassunk a legendaírás „műhelytitkaiba”, hiszen rendelkezésre áll a szerző forrása is, a szentté avatási per anyaga. A két dokumentum összehasonlításából kiderül, hogyan alakította saját korának életszentség-eszményéhez Szent Margit alakját a tudós teológus Garinus. Megismerhetjük a középkori hagiográfusi mentalitást, a szerzőnek a szentségről, a csoda mibenlétéről alkotott felfogását.