-
-
-
-
A katolikus egyház és liturgia Magyarországon
0Török József katolikus egyháztörténész közel két évtizeddel ezelőtt jelentkezett első liturgiatörténeti munkájával, azóta e témakörben tucatnyi részlettanulmányt tett közzé. Franciaországi tanulmányai adták az alapötletet a történeti tények új szempontú számbavételéhez. Ugyanis a világi papság által képviselt, jelentős részben adminisztratív jellegű egyházi élet csak kerete annak az egyházi életnek, amelyben mind a lelkiségi irányzatok, mind a frank-római liturgián belüli rítus-változatok fontos szerephez jutnak. A szerző módszertani alapállásának megfelelően az ideologikus elemek helyett a kultúra-alkotó szempontokat emeli ki, és ezáltal a magyar történelmi múltról alkotott képünket képes jelentősen kiszélesíteni. A kötet az egyház 19. századi történetének vázlatával zárul. A függelékben négy életmű (Lukács püspök, Mátyás király, Pázmány Péter és Ipolyi Arnold) bemutatására kerül sor.
-
-
-
A katolikus hittérítés története I-II-
0I. kötet: 254 képpel és két térképmelléklettel
II. kötet: 290 képpel és két térképmelléklettel (1 hiányzik) -
-
-
A Kecskeméti Református Gróf Tiszta István gimnázium évkönyve (1940-41)
0A Kecskeméti Református Gróf Tiszta István Gimnázium (VII.-VIII. oszt. reálgimnázium) évkönyve az 1940-41. iskolai évről, az iskola fennállásának CCCLXXVII. éve
-
-
-
A keresztény tanításról
0Szent Ágostonnak, a nyugati egyház legkiemelkedőbb teológusánal egyik alapműve ez. Mind a középkori szerzők, mind a humanisták, mind a teológia és a Szentírás-magyarázat iránt érdeklődő modern olvasók körében rendkívül népszerű munkáról van szó, amly magában foglalja Ágoston teológiarendszerének alaptételeit, sokak által máig érvényesnek tekintett jel-elmélet és a Szentírás-magyarázat (exegézis) módszerének leírását. A mű különlegessége a negyedik könyv, amelyben Ágoston az egyházi szónok számára ad tanácsokat, elsőként alkotva meg ezzel a keresztény retorika kézikönyvét. Filozófia, teológia, hermeneutika, retorika egyetlen rendszerben, meggyőző és hiteles összegzésben. Az új magyar változat az 1944-ben megjelent, immár elérhetetlen fordítás figyelembevételével készült, a legújabb latin szövegkiadások alapján, a vonatkozó szakirodalom útmutatásainak segítségével.
-
-
-
A kereszténység társadalmi gyökerei
0Prosper Alfaric a vallástörténet kiváló francia kutatója volt. Fiatal korában egyhazi pályára lépett s hamarosan kitűnt kiemelkedő történeti érdeklődésével. Önálló látásmódja azonban világi pályára vitte, tudományos meggyőződése összeütközött az egyházi tanításokkal. Jelen művének az a célja, hogy azokat a vallási áramlatokat ismertesse tudományos rendszerességgel, melyekből a kereszténység kialakult. Önmaga programját a következő tömör mondatokkal fogalmazta meg: Költött, alig ismert vagy tudatosan koholt személyek egyéni tevékenysége he lyett azokat a nagy vallási áramlatokat óhajtom ismertetni, melyekbül a kereszténység kisarjadr, s melyeknek hol szövetségese, hol pedig ellenfele volt. A kereszténység társadalmi gyökereiről szóló áttekintés így jöhet csak létre. Munkám során Palesztinát, Szíriát, Egyipto mot, a görög és a római világot, mint a kereszténység születésének színhelyeit mutatom be.” Alfaric könyve a szerző halála után jelent meg és egy nagyterjedelmű műnek első, lezárt fejezete. Olvasva a könyvet, mindenki elismeréssel adózik a rendkívül tág látókörű tudós több nyelven megjelent munkájának.
-
-
-
-
A Küküllői Református Egyházmegye templomai
0Nyár volt, napsütés és csodák. Aztán énekelni kezdett a csendben a harang is, mire végérvényesen megszületett a falusi este. A pap felállott asztala mellől, s a templom felé fordulva, megszokott imádságát mondta.” (Tamási Áron)
A Küküllői Református Egyházmegye templomai-a kulturális érték mellett-lelki táplálékot is jelentenek a magyarság számára. Amint belépünk e hajlékokba, elidőzünk bennük, érezzük a megnyugvás rejtőzik falaik között.
A templom nem csak egy épület, friss téglából felrakott alkotás, hanem a béke, a támasz és a remény helye is. A szószék magaslata, az orgona biztató hangja, a padokon lévő, díszes hímzésekkel borított énekeskönyvek sokszor átforgatott lapjai a hit erősségét bizonyítják. A templombelsők megfont búzakoszorúi, a népi díszítésű vázák, az öreg harangok, bár csak töredékei az egyetemes magyar kultúra értékeinek, részleteikben mindennél többet jelentenek a keresztyén ember számára. Úgy gondolom, ezt érezhette nagy költőnk, Reményik Sándor is, amikor a következő sorokat papírra vetette. Kicsi fehér templomotokba Most minden erők tömörülnek.”
Veres Tünde, Szilágysomlyó -
-
A lélek ötven angyala
0A szerző, mint lelki tanácsadó, az emberi lélek mélységének és kimeríthetetlen gazdagságának ismerője osztja meg velünk gazdag tapasztalatát Istenről, a teremtett világról, emberről, lélekről, annak útvesztőiről és az abból kivezető utakról.
Angyalok jönnek a lelkétől eltávolodott ember segítségére, hogy visszataláljon önnön magához és élete ősforrásához, a mindenben, mindenütt jelenlévő Istenhez. „Angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek minden utadon” (Zsolt 91.). Oldalunkon állnak és segítenek minden ügyünkben. A könyv kincs azoknak, akik lelkükből és nem a világ elvárásai alapján szeretnének élni. Megsejteti velünk életünk nagyszerűségét, páratlan egyedüliségünket, életünk célját és értelmét. -
A lélek útjai Istenhez (Itinerarium mentis in Deum)
0„A lélek útjai Istenhez” ennek a könyvecskének a címe. Szent Ferenc Atyánk tanított meg rá, hogy minden teremtményben Istent keressük, s minden dologban az Isten képmását lássuk. Ha valaki, a Naphimnusz költője s a teremtés dalnoka értett ahhoz, hogyan lehet a gyarló teremtmények lépcsőjén Istenhez emelkedni. Amit Szent Ferenc a maga életében megvalósított és fiaiban sürgetett, ahhoz írt útikalauzt Szent Bonaventúra a középkor tudományos nyelvén. A világ az ő szemében csak lépcső és zarándokút Isten felé, akiben egyedül nyugszik meg a lélek s találja meg a békét.
-
A lelkipásztor kézikönyve
0A középkor egyik legnagyobb könyvslágerét tartja kézben az olvasó. Püspököknek íródott, de királyok is lelkesen olvasták. Milyennek kell lennie a jó vezetnek és hogyan kell jóra vezetnie alattvalóit? Ez a kérdés minden korban élénken foglalkoztatta az embereket. A hatalom szolgálat szögezi le Nagy Szent Gergely (590-604) ebben a könyvében , és a vezetnek az emberek javát kell szolgálnia. Megállapítása ma éppoly érvényes, mint ezernégyszáz évvel ezeltt. A könyv lebilincselen mutatja be a lelki vezet életét és azokat a különböz lélektani típusokat, akiket helyes útra kell térítenie.
-
A liturgiatudomány kézikönyve
0Egy eredetileg 1998-ban, öt kötetben olaszul megjelent, igen terjedelmes és összefoglaló mű egykötetbe szerkesztett magyar változata. A bőséges válogatás bemutatja a keleti és nyugati rítusokat, a liturgia kapcsolatát a Bibliával, ismerteti a keleti (szír, kopt, örmény, bizánci stb.) és a nem római nyugati (latin, ambrozián, gall, hispán) liturgiák történetét. Megismerhetjük a liturgikus iratokat az első négy századból, a bizánci és a nem római nyugati liturgikus könyveket, szól a liturgia teológiájáról, valamint a liturgia és szimbólum, liturgia és lelkiség, liturgia és lelkipásztorkodás kapcsolatáról. Ismerteti az eucharisztikus ünneplés nyugati történetét, valamint a bizánci és a római rítust. Bepillanthatunk a templomszentelés rítusába és rövid összefoglalást olvashatunk a liturgikus építészetről. Ajánljuk e különleges kötetet a liturgia tanárainak, művelőinek és mindenkinek, aki a liturgia, az Istennek szentelt szent cselekmény iránt érdeklődik.
-
-
-
A magyarhoni evangélikus liturgia történetéhez
0Melléklet a Protestáns Szemle 1933. augusztus-szeptemberi számához
-
A magyarok istene
0„A vallásos nevelésről nemcsak azért éreztem szükségesnek szólani, mert adós voltam A magyar világnézetről értekező kötetem folytatásával és kiegészítésével. A transcendensre nevelés, a nevelés lehetősége felső határvonalának meghúzása csupán logikai szükségszerűséggel következett volna. Pszichológiai szükségszerűségből is fakadón kellett foglalkoznom a vallás és a vallásos nevelés problémájával. Szerintem ugyanis – mint ahogy az Ocsudó magyarság-ban kifejtettem – nevelés csak exisztenciális komolysággal és ennek megfelelőképpen csak a legmagasabb lelki hőfokon és még mindig ebből kifolyólag csak a lehetőség felső határvonalán túl, tehát a transcendensben lehetséges. Arról kellett meggyőznöm azokat, akik a nevelés ügye iránt érdeklődnek, hogy nevelés másforma, mint vallásos nevelés – társaslélektani képtelenség. Régi pörben foglalok állást ezzel a kijelentésemmel, abban a jólismert vitában, mely azt szeretné, sőt azt szerette volna már jóideje eldönteni: társadalmi, állami vagy egyházi feladat-é az iskolaállítás és a közoktatás? Ímé, nyilvánvalóképpen egyházi jog és kötelesség, hiszen aki a vallásos nevelés híve, természetszerűleg csatlakozik a felekezeti iskolák és nevelés híveinek zászlaja alá.”
-
-
-