-
A magyarországi protestantizmus 1656-től 1600-ig
0Zoványi Jenő (1865-1958) 1949-ben fejezte be nagy összefoglalását a XVI. századi magyar protestantizmus történetéről. Munkájának első fele – az 1922-ben megjelent „A reformáczió Magyarországon 1565-ig” – a század második harmadáig vizsgálja ezt a történetet, melyet a második, nagyobb része – jelen kötetünk – a század végéig követ.
-
-
-
-
-
-
A misztika három csillaga
0A misztikus jelző mára profanilázódott, s így inkább az érthetetlent jelenti, mint az Isten belső, fogalmak nélküli szeretetét. Ezért tesz nagy szolgálatot Walter Nigg könyve, mert megmutatja, hogy a keresztény misztika kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes, sőt bizonyos értelemben logikus. Eckhart, Suso, Tauler elkötelezett misztikus. Jó dolog „mester” és „példa” híján lévő korunkban rájuk nyitni a szemünk. Olyan embereket ismerhetünk meg bennük, akik izgalmas, szenvedélyes életet éltek. Nem mások asztaláról leesett „istenmorzsákat” keresgéltek, hanem teljesen átadták magukat a nagy kalandnak, ami átformálta és mások, a mi táplálékunkká is tette őket. Keresztény misztikusok ők. Nem volt szükségük bármilyen „anyagra” ahhoz, hogy a látható világon túl tudjanak látni, s nem kellett állandóan új isteneket hajszolniuk, hogy spirituális tapasztalatuk legyen. S ami ma talán a legfontosabb, nem menekültek egy életen át a szenvedés és fájdalom elől, hogy boldogok legyenek, hanem Krisztus ismerete miatt vállalni tudtak mindent, ami az élettel és a szeretettel együtt járt. Mellesleg pedig gyönyörűen tudtak Istenről beszélni, Vele élni, úgy hogy talán mi is kedvet kapunk arra, hogy kiássuk a „szántóföldbe rejtett kincset”.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A quakerek vallása
0Az Előszóból: Az embert a szelleme szabadságra serkenti. Szabadságra vagyunk teremtve s szabad emberekként kell élnünk. Ha nem vagyunk szabadok, nem élünk. Állati sorsban vagyunk, ha mindjárt két lábon járva gondolkozunk is. Az emberi értékek, az igaziak, a szellemiek, nem megkötnek, hanem felszabaditanak bennünket. A tudomány felszabadit a természet rabigájából, az erkölcs ösztönösségünkből, a művészet és vallás a földhöz kötött mivoltunkból. A szellemi értékek fejlődése a mindjobban megnyilvánuló szabadságvágyunk tökéletesebb kifejeződhetései vagy megnyilvánulásai. A vallási érték a tökéleletesebb szabadságot jelentette, midőn Jėzus tanitását vallotta lényegéül; az erkölcs, midőn az autonomiát szentesitette; a művészet, midőn a tiszta emberi egyéniséget ismerte el legfőbb teremtő elvéül s a tudomány, midőn a kutatás napról napra való elmélyítésével vagy kiszélesitésével bálványokat rombol, korlátokat dönt le s a jövő lehetőségek szédületes perspektiváit sejtteti a cselekedni vágyó, érvényesülni akaró emberi akarattal.
-
-
-
-
A reformáció kincsei III.
0A háromkötetes sorozat záró kötete, amely a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Református Egyház története után a Kisegyházak történetét mutatja be, így járulva hozzá a Reformáció 500. évfordulóján a megemlékezésekhez. Ez a három kötet a történelmi Magyarország Protestáns Egyházainak történetét dolgozta fel, azok jellemző, meghatározó fordulataira, korszakaira koncentrálva. Nagy értéke a sorozatnak, hogy ezt a hatalmas anyagot áttekinthetően, követhető világossággal, érdekesen és érdeklődést keltve tárja az olvasó elé, kiváló lényeglátással koncentrálva egy éppen meghatározó esemény, személy, épület, irat, műalkotás, intézmény, szöveg kapcsán a fontos információra. Az anyag összeállítása, szerkesztése éppen ezért hatalmas és önmagában is értékelendő munka, nem is beszélve annak hasznáról, érdeklődők és szakemberek körében egyaránt. A harmadik kötet az adventista, baptista, metodista, unitárius, pünkösdi egyházak történetét mutatja be, és a kötet végén egy tanulmány a kötetben nem szereplő többi protestáns kisegyház történetét foglalja össze, így állítva elénk a protestáns „összkép” történeti vetületét, egészen napjainkig.
-
-
-
-
-