-
-
-
-
-
Gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok levelei és naplója
0Levélmellékletekkel, fakszimile (Kossuth Lajos)
-
-
-
-
Gróf Zrinyi Miklós prózai munkái
0Előszó (részlet): Amikor a Magyar Szemle Társaságtól azt a megtisztelő megbízást kaptam, hogy állítsam össze egy új kiadás számára Zrinyi Miklós gróf hadtudományi és politikai írásait, Kazinczy Ferenc szavai jutottak, eszembe, amelyeket Zrinyi egyik prózai munkájáról mondott: „Életem legszebb órái közé tartozik az, melyben én az általam annyira szeretett Zrinyinek ezt a munkáját is olvashatnám.”
-
-
-
-
-
-
-
Gyergyó története (Reprint kiadás)
0A reprint kiadás a Kossuth Ny. Gyegyószentmiklós, 1910. kiadás alapján készült.
Nem hagyhatjuk feledésbe veszni kulturális, történelmi, vallási örökségeinket.
Ismernünk kell múltunkat, hogy jövőnket formálhassuk. Olykor céltalanul rohanó hétköznapjainkat csak úgy alakíthatjuk biztonságosan, ha visszapillantunk és világosan látjuk és értjük, hogy mi van mögöttünk. Itt és így vagyunk, valahonnan indulnunk kellett.Gyergyó indulásáról vall e könyv. Hiteles képet ad a gyergyói ember múlt század eleji ismereteiről, gondolkodásmódjáról.
Már akkor sem volt közömbös származásunk pontos eredete, történelmünk ismerete.
Ma már nagyon sok mindent másként tudunk, másként látunk, mint a XX. század elején, mégis fontosnak tartottuk megőrizni a könyv eredetiségét, magyarázatok nélkül. E könyv egyben kihívást is jelenthet napjaink emberének, hiszen összevetheti az eltelt száz év kutatásainak eredményeit, történelmi szemlélődésünk változásait.
A kor nyelvjárását, szófordulatait és helyesírását is hűen adja vissza Kölönte Béla munkája.
Elolvasva, összességében nemcsak egy gondolkodó ifjú történész őszinte személyes véleményét kapjuk a különböző korok történelméről, de a XX. század eleji Gyergyóban érezhetjük magunkat.
A könyvet kiegészítő régi képek is a korabeli hangulatot elevenítik fel. Legyen e könyv láncszem, amely nemzedékeket összeköt: őseink bölcsességét – unokáink reménységét.
Dezső László, 2002.május -
-
-
Győzelem és tragédia
0Amikor kísérletet tettem Sztálin politikai portréjának megrajzolására, fájdalommal kellett tapasztalnom, hogy történelmünkben sok minden a szabadság lábbal tiprása miatt történt. Pedig a szabadság kivívása volt a nagy októberi szocialista forradalom célja. Mégis, miután kivívták, nem tudtak élni vele az emberek. Sztálin – azon az alapon hogy veszélyes – elutasította a szabadságot. A szabadság csak a valódi demokrácia feltételei között létezik. Ha nincs demokrácia, a szabadság csupán árnyék, eszmei rabság, kultikus mítoszok és sablonok képében jelenik meg. Sztálin még beszélni sem szeretett a szabadságról. A feltételezés szerint a szabadságnak kizárólag társadalmi alapja van. Pedig a szociális szabadság csak a lelki szabadsággal szövetségben nyilvánulhat meg…
-
-
-
-
-
Hadtudományi enciklopédia
0A magyar Hadtudományi Enciklopédia népies formában, könnyen megérthetően és röviden minden fontos katonai fogalmat és kérdést megvilágítva oktatja az olvasót.
-
-
Hajrá honvéd – Erdélyért! Erdélyi vonatkozású dalok gyüjteménye a magyar katonaszellem szolgálatára
0Katonadalok gyűjteménye, szöveggel, kottával.
-
Halál Párizsban. Grünwald Béla történész művei és betegségei
0Grünwald Béla nevét bizonyára kevesen ismerik, a 19. századi, felvidéki származású politikus és történész nem írta be a nevét az örökkévalóságba. Lackó Mihály tanulmánya több, mint történelmi dolgozat: olyan munka ez, mely tetten éri a sorsképződést a történelem és a személyiség metszésvonalaiban. Egy személy elbukását ábrázolja és elemzi, a pályafutás buktatóin átvergődő, ám végül az öngyilkosságot választó életutat mutatja be. A történelem kínálta szerepek, a bennük való feszengés, a társadalmi kompromisszumok és felemás lázadások sora: ez a históriai oldal; egy személyiség ambíciói, belső és külső konfliktusai, a neurózisokba való menekülés és a velük való küzdelem, a törekvés az önismeretre, a kínlódás a szerepekkel ez a pszichológiai oldal. A lehetőségek terét a történelem határozta meg: a társadalmi porondon való fellépést csakúgy, mint azt a szellemi horizontot, melyben a személy bemérhette cselekvéseit és önnön kvalitásait, illetve fogyatékosságait. Grünwald nem volt zseni, és éppen ezáltal vált vizsgálhatóvá életútjának példáján a személy (psziché)történelem reláció feszültsége. Lackó Mihály e tanulmánya remekmű a maga nemében.
-
Halálos együttérzés
0Nagy András több mint negyedszázada kutatja, hogy mi történt Nyugaton, főként az ENSZ-ben 1956 őszén és a következő években, hogy kik és hogyan képviselték a magyar forradalom ügyét, s kik voltak ennek ellenfelei. Erről szólt a 2005-ben megjelent, A Bang-Jensen-ügy – ’56 nyugati ellENSZélben című kötete. Az azóta eltelt években rengeteg dokumentum vált hozzférhetővé – ezt a hatalmas forrásanyagot dolgozza fel a szerző új könyvében.
-
-
-
Három mű egy kötetben: Liberalizmus (Hobhouse) ; Kossuth Lajos tanítása (Breviárium) ; Mi volt itt? A konjunktúra története Hegedüs Lóránt bukásától Popovics Sándor eljöveteléig. (Radnóti J.)
0A liberalizmus alapjainak bemutatása. Kossuth eszméi idézetek tükrében. Az 1920-as évek gazdaságának alakulása.
-
Három nemzedék és ami utána következik
0A Három Nemzedéknek 1920-ban megjelent első és az 1926-i második kiadása után ez a kiadás is teljes egészében, változatlanul adja a Három Nemzedék eredeti szövegét. Ahol a lapszéli jegyzetekben újabb irodalmi utalások szüksége mutatkozott, ott az új adalékok szögletes zárójelek közt találhatók.
Egészen új a munka Ötödik Könyve, melyben a Trianon óta jelentkező szellemi irányokat foglaltam össze, – ezeket is, miként a három korábbi nemzedék működését, Széchenyi István értékrendszeréhez mérve.
Az Ötödik Könyv elején külön, előszószerű részletben jelöltem meg ezen új előadás vezető szempontjait.
Budapesten, 1934 februárjában. Szekfű Gyula
Egészen új a munka Ötödik Könyve, melyben a Trianon óta jelentkező szellemi irányokat foglaltam össze, – ezeket is, miként a három korábbi nemzedék működését, Széchenyi István értékrendszeréhez mérve.
Az Ötödik Könyv elején külön, előszószerű részletben jelöltem meg ezen új előadás vezető szempontjait.
Budapesten, 1934 februárjában. Szekfű Gyula