A Kossuth-emigráció amerikai szereplését kevéssé ismerjük, bár kutatók tisztes sora, életet betöltő szorgalommal fáradozott annak feltárásán. A száz év előtti hírközlés viszonylagos kezdetlegessége és bizonytalansága kevés lehetőséget nyújt annak felmérése: hány magyar harcos vett részt a roppant küzdelemben, amelynek több mint félmillió halottja volt, s személy szerint kik voltak ezek. Tábornokok, ezredesek és egyéb főtisztek egész sora került ki magyarok közül, s sokat vesztették életüket a szerencsétlen néger rabszolgák felszabadításáért, az Amerikai Egyesült Államok és az emberiség haladásáért vívott küzdelemben. Rólunk szól, az ő viszontagságos életüket idézi fel – a fellelhető dokumentumok alapján – ez a könyv.
A szerző, Ács Tivadar, évtizedek óta szorgalmas és eredményes kutatója a messzire szakadt magyarság életének és történelmének. Munkája érdekes olvasmány, mely jogos büszkeséget ébreszt a Földgolyó bármely pontján élő hazánkfiában.

Hanák Péter egy negyedszázados történetírói munkásságának terméséből válogatta össze azokat a tanulmányokat, amelyek a Magyarország a Monarchiában címmel a magyar polgári és nemzeti fejlődés konfliktusaival foglalkoznak.
A kötetbe felvett kilenc tanulmány az 1848 – 1919 közé eső korszak történeti problémáinak széles spektrumát vázolja fel az 1848-as forradalom nemzetiségpolitikájától az 1867. évi kiegyezés és a Monarchián belüli „függő helyzet” vitájáig, valamint a magyar társadalmi struktúra elemzésétől az 1918. évi összeomlás vizsgálatáig. A tanulmányok behatóan foglalkoznak az egykori Osztrák-Magyar Monarchián belüli – szélesebb összefüggésben: közép- és kelet-európai – helyzetének és a szomszéd népekhez fűződő viszonyának meghatározásával.íbr>A kötet egyúttal historiográfiailag is érdekes képet ad az 1945 táján indult történész nemzedék egyik tagjának útjáról, fejlődéséről.

A vándorló, honfoglaló magyarok történetétől egészen napjainkig vezetik az olvasót a tudományos és ismeretterjesztő irodalomban ismert szerzők. A könyvet olvasva filmszerűen peregnek a századok, csendes munkás korszakok és nagy történelmi sorsfordulók. Megelevenednek az ismert történelmi személyiségek, de magunk előtt láthatjuk a parasztok és munkások, a dolgozó tömegek életét is.
A szerzők figyelme egyaránt kiterjed az elmúlt századok gazdasági viszonyaira, politikai harcaira és kulturális eredményeire. Sokszínű és gondolatébresztő ez a rövid összefoglalás. A szerzők felhasználják a történettudomány legújabb eredményeit, előadásuk könnyed, fordulatos és mindenki számára érhető. Mondanivalójukat változatosság és egyben hitelessé teszi a képanyag, a sok térképvázlat, grafikon, a könyv gazdag illusztrációja és a legfontosabb dokumentumokból vett részletek. – Ezt a kötetet mindenki haszonnal forgathatja. A történelem iránt érdeklődőknek a kötet a tudomány mai szintjén mozgó áttekintés, modern összefoglalás, a népművelőknek kézikönyv, a szülőknek „tankönyvpótló”, hogy ismereteiket feleleveníthessék és korrigálhassák. E művet úgy írták a szerzők, s azzal a szándékkal adja közre a kiadó, hogy tízezrek olvasmánya lehessen.

Mályusz Elemér (1898-1989) elsősorban a középkorkutatás egyik legjelentősebb alakjaként ismert, pedig majd két évtizeden át behatóan foglalkozott a 17-19. századi magyar társadalom és kultúra történetével is. Mályusz 1930–1934 között a szegedi tudományegyetem professzoraként a középkor-történetei kurzusok mellett újkortörténeti előadásokat is tartott. Az 1931/32-es tanévben a magyarországi barokk és felvilágosodás történetét hirdette meg és adta elő hallgatóinak. Ennek az egész éves előadás-sorozatnak az anyaga mind ez idáig sehol sem jelent meg, de kézirata fennmaradt a szerzi hagyatékában. A kéziratot két másik, rövidebb terjedelmű előadásanyag vezeti be.

Előszó: E kiadás az elsőnek változatlan szövegét nyujtja. Kiegésziti azonban egy nagyfontosságu mellékletnek, II. József első munkájának, a Reveries-nek közlése. Alig van a császárnak irata, mely ugy a politikusnak, mint az embernek megitélésére érdekesebb utmutatást szolgáltatna. Közléseért nagy köszöneter kötelezett Arneth Alfréd ő Excellentiája, a nagyérdemü tudós, a bécsi államlevéltár igazgatója.