Hol a helyünk Európában, azon népek között, melyekkel részben egy állam kereteiben, részben szomszédságban, szövetségben és vad ellenségeskedések közepette osztoztunk egy évezred történelmében? A magyar politikai gondolkodás e kérdésre adott legkülönbözőbb 20. századi válaszait mutatjuk be kétkötetes válogatásunkban. Politikusok, művészek, tudósok vagy publicisták írásai, szaktudományos könyvrészletek, művészi esszék, tanulmányok, szenvedélyes újságcikkek vagy hivatalos pártállásfoglalások, a népek családjába való egyenrangú beilleszkedés, a szomszédos népekkel való baráti együttműködés eszmei vagy a magyar szupremácia irredenta hangja, fölény és elsőbbség igénye és a birodalmi terjeszkedés kóros programjai egyaránt helyet kapnak e kötetekben. Az olvasót esetenként a váteszi tisztánlátás és emelkedett bölcsesség késztetheti tiszteletre, máskor a felháborodás indulata öntheti el. Kíméletlen őszinteséggel igyekeztünk szembenézni a jelenig nyúló múlttal, s szembesíteni olvasóinkat a magyar politikai gondolkodás legkülönbözőbb irányzataival. Olvasóink eredeti szövegekből ismerhetik meg „a keresztény Nyugat utolsó védőbástyája”, a „Keleti-Svájc”, a „kelet-európai küldetés”, a szomszédos népek kulturális, történeti-fejlődési rokonsága, politikai egymásrautaltsága kavargó-ütköző nézeteit, a magyarság európai helyére és szomszédaival való kapcsolatára vonatkozó olyannyira eltérő álláspontokat. A történelem süllyesztőjében alámerült nézetekre egykori küzdők s napjaink alapvető politikai állásfoglalásai, valamint a szaktudomány történeti és művészeti fejlődésfolyamatok elemzésére épülő fejtegetései „válaszolnak”. A tájékozódást segíti s egyben a kötet szerkesztőinek álláspontját igyekszik megfogalmazni a bevezető tanulmány, és a közölt írások szerzőiről, az írások eredeti megjelenési helyéről közölt tájékoztatás, illetve a kötetek jobb kezelhetőségét szolgáló jegyzetek, mutatók apparátusa. E két kötet remélhetőleg meggyőzően bizonyítja, hogy szembe tudunk s szembe is kell nézni a múlttal, melynek megismerése nélkülözhetetlen az egykori tévedések és bűnök, megtévesztő manipulációk felismeréséhez és elkerüléséhez, annál is inkább, mivel e múltban és jelenben mélyen gyökereznek a szomszédos népek testvéri együttműködésére irányuló eszmék és törekvések. Ezt kívánjuk szolgálni itt közreadott válogatásunkkal is.

Bayer Zsolt vagyok, 1963-ban születtem Budapesten. Meglepő módon előbb általános iskolába jártam, majd utána gimnáziumba. Pontosabban a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba, éppen öt évig, mert orosz nyelvből nem tudtam abszolválni elsőre a harmadik évet. Érettségi után voltam segédmunkás, képesítés nélküli tanító, miegymás. Majd elvégeztem az ELTE TFK magyar-történelem szakát. Közben 1988-ban alapítója voltam a Fidesznek, kenyeremet pedig műtősfiúként kerestem. Diploma után újságot írtam. Előbb az akkor induló Mai Napnál majd az akkor induló Kurírnál dolgoztam (Istenem, de hülye is tud lenni az ember!), innen hívott el a Fidesz, hogy legyek a sajtófőnökük. Az lettem. Három évig. 1993 nyarán hosszas egyeztetéseket követően a Népszabadság munkatársa lettem. Ne kérdezzék miért, ma már én sem tudom. Hirtelen jó ötletnek tűnt. Egy évig voltam ott, majd a Magyar Televíziónál dolgoztam. Ezután saját céget alapítottam, és elkészítettem az 1100 év Európa közepén című sorozatom első 14 epizódját. Ezt követte a Kamaszkorunk legszebb nyara – Amerika című sorozat, és következett az 1100 év… második, Nagy-Magyarországot bemutató része. Eddig megjelent köteteim: Tündértemető (novellák, 1994), Falig érő liberalizmus I-II (tárcák és publicisztikák 2000), 1956… „Hogy legyen jel (2000), 1100 év Európa közepén I (2001), Hol a pofátlanság határa? (2001). És most ez. Tényleg, Önök tudják, hogy hol van a pofátlanság határa?