-
-
-
A szociológia kialakulása
0A tanulmányok szerzői: Felkai Gábor, Haskó Katalin, Molnár Attila Károly, Némedi Dénes, Pál Eszter, Somlai Péter
-
A társadalmi differenciálódásról
0Georg Simmel (1858-1918) a német szociológia egyik „alapító atyja”, a modern társadalomelméleti gondolkodás klasszikusa. 1890-ben jelent meg első nagyobb munkája, A társadalmi differenciálódásról. A könyv alapgondolata, hogy a növekvő társadalmi differenciálódással és fejlődéssel párhuzamosan teljesedik ki az ember individualitása. Szerves része ennek a folyamatnak a csoportok kialakulása, az egyén közeledése más, az övén kívüli csoportokhoz. Az individualitás kialakulása a szociális csoport kötő erejének csökkenésével függ össze (falu vagy város). A társadalmasodás mértéke a szociális kölcsönhatások és összefonódások hálójának differenciálódásával áll egyenes arányban. Simmel munkája amellett hogy a szociológiatörténet egyik meghatározó műve, a modern csoportlélektan és szociálpszichológia forrásvidékére is elvezeti az olvasót. A fordító, Weiss János alapos tanulmányban mutatja be a fiatal Simmel e művének máig eleven problémafölvetéseit.
-
A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
0A kötet egyetemi tankönyv, emellett a társadalomtudományi kutatások módszertanának alapvető, világszerte használt kézikönyvének új, hatodik kiadása, amely a 9. angol nyelv kiadás fordítása, több ponton átdolgozásra került. A szerző előszavában részletesen ismerteti a változtatásokat, figyelembe véve a társadalomtudományok gyakorlata és az alkalmazott módszerek változása során végbemenő folyamatokat.
-
A társas lény
0Miért gondoljuk, hogy kevésbé vagyunk elfogultak, mint mások? Hogyan válhat egy becsületes ember korrupttá? Mitől függ a bizalom? Igaz, hogy a nők kevésbé agresszívek, mint a férfiak? Mi vonz minket másokhoz, és mitől szerethetnek bennünket? Miért keresünk bűnbakokat?
Az Elliot Aronson és fia által írt, bővített és javított kiadású szociálpszichológiai alapmű egy izgalmas összefoglaló a társadalom-lélektan legfontosabb jelenségeiről. Az előítéletek, a diszkrimináció, a propaganda, a háború, az elidegenedés, az agresszió, a társas kapcsolatok és a társadalmi feszültségek hátterébe kalauzolva feltárja ezeket a mélyen gyökerező társadalmi dinamikákat.
A könyv nemcsak a tudományos ismereteket ötvözi a tapasztalatokból fakadó bölcsességgel és személyes történetekkel, de magával ragadó stílusával és szellemiségével is. Generációk számára vált etallonná világszerte, mivel összekapcsolja a szociálpszichológia legfrissebb módszereit és felismeréseit a hétköznapi életből fakadó megfigyeléseivel és tanulságaival.
Ez az új fordítású kötet nemcsak új tudományos eredményekkel és kutatási eredményekkel szolgál, hanem továbbra is megtartja az eredeti mű egyedi stílusát és szellemét, amely által még vonzóbbá és izgalmasabbá teszi az olvasmányt a szociálpszichológia iránt érdeklődők számára. -
A tízhónapos tragédia – 1944 március 19.-1945 január 20.
0Hogy következett el 1944 március 19?
Mi történt Berchtesgadenben?
A budapesti események a Sztójay kormány kinevezéséig. -
A történelem és a hatalom igézetében
0Hegedüs András (Szilsárkány, 1922 – Budapest, 1999) szociológus, politikus, 1955–1956-ban Magyarország miniszterelnöke. A legfiatalabban hivatalba lépett magyar miniszterelnök. Ez a munka visszaemlékezéseit tartalmazza.
-
-
A tulajdon és kezdetleges alakjai I-II.
0A Magyar Tudományos Akadémia, midőn Laveleye Emilnek a tulajdonról és ősi alakjairól szóló könyvét magyarul közrebocsátja, ezzel elismerését fejezi ki a szeretetre méltó és sokat utazott és látott író iránt, a ki a száraz tudományos kérdéseket is oly közvetlenséggel, oly élénkséggel és oly érdekfeszítően tárgyalta, és a ki, ha főképen hazai viszonyainkat illetőleg, néha-néha tévedett is, mégis a legjelesebb európai publicisták közé tartozott; de egyszersmind méltatja azon jelentőséget is, a melyre e mű úgy tartalmánál, valamint modoránál fogva igényt emelhet, a mi legjobban kiviláglik abból, hogy lefordították majdnem minden európai nyelvre, s hogy eredeti franczia alakjában is már négy kiadást ért. Nem az első munka, a melyet tárgyáról közzé tettek..
-
A turizmus általános elmélete
0A könyv törekvése: a környezettel szoros kölcsönhatásban lévő turizmust rendszerelmélettel, átfogó módon bemutatni az olvasónak, beleértve a felsőoktatási intézmények e témát választó hallgatóit, de más szakterületek képviselőit és az érdeklődő személyeket is.
Magyarország számára a turizmus fejlesztése egyedülálló lehetőséget kínál: fenntartható és szakszerű fejlesztésével a turizmus elősegítheti gazdag természeti és kulturális örökségünk védelemmel egybekötött hasznosítását és az ország integrálósását a európai nemzetek közösségébe. -
-
A világ egy kritikus európai szemével
0A nagy elméletek és az elbizakodott felszínes ítéletek ideje lejárt. Kelet-Európában – de nem csak ott – sok minden mozgásban van. A vasfüggöny lebontása és a létező szocializmus összeomlása, a NATO és az Európai Unió bővítése megváltoztatta Európa képét. Ugyanezt mondhatjuk a 2001. szeptember 11-i terrortámadás sokrétű hatásáról. Paul Lendvai reflexiói az elmúlt évek politikai és társadalmi tendenciáinak elképesztő sokaságáról adnak szemléletes képet; közben világossá válnak a komplex összefüggések és az ebből következő fejlemények. A tárgyalt témák íve a balkáni és oroszországi viharos fejleményektől a „régi és új” antiszemitizmusig és a különböző formában megjelenő nacionalizmusokig, az európai integráció problematikájától a múlt és a jelen nagy személyiségeinek a politikában játszott szerepéig terjed.
-
A világ népessége
0Kötetünk tájékoztatást nyújt a népességrobbanás okairól, valamint az ENSZ és a nemzetközi kutatóintézetek XXI. századra adott népesség-előrejelzéseiről.
Központi témája a Föld eltartóképessége, a népességnövekedés drámai felgyorsulása a fejlődő országokban, amelyek előreláthatólag a világ népességének 90%-át fogják kitenni a XXI. században, valamint az ipari országokban a népesség jelentősen tapasztalható csökkenése, annak minden gazdasági, társadalmi és politikai kihatásával együtt. Mindezeken kívül a könyv betekintés nyújt a világnépesség alakulásának történetébe és a demográfiai elméletekbe is.
Herwig Birg demográfus professzor, a Bielefeldi Egyetem Népességkutató és Társadalompolitikai Intézetének nyugalmazottvezetője. Nevéhez számos iránymutató publikáció fűződik. -
-
Altiero Spinelli, egy európai föderalista
0E kismonográfia célja, hogy rövid áttekintést adjon Altiero Spinelli (1907-1986) politikai és gondolkodói tevékenységéről, illetve az eseményeken keresztül bemutatassa, hogy a politikai kudarcok ellenére Spinelli az európai egység egyik alapító atyjaként milyen jelenetős hatást gyakorolt az integrációs folyamat fejlődésére. A parlamentáris és egyben alkotmányos Európai Unió létrehozását mindvégig támogató Spinelli a többi föderalista gondolkodó mellett részt vett abban az örökös politikai és gondolkodói szinten megnyilvánuló küzdelemben, amit a szupranacionális elveket valló föderalisták folytattak a kormányközi megközelítést valló funkcionalistákkal, konföderalistákkal vagy unionistákkal szemben. Altiero Spinellit állhatatossága és óriási akaratereje segítette abban, hogy a folytonos csalódásokat követően képes legyen újból és újból harcolni az európai föderáció megteremtése érdekében. Ennek érdekében mindvégig ugyanazokat az eszközöket tartotta fontosnak: egy alkotmányozó gyűlés felállítását, a kormányokkal szemben az európai népek (parlamentek) részvételének biztosítását a folyamatban, illetve az Európai Parlament közvetlen választását és szerepének megerősítését. Altiero Spinelli 1983 szeptemberében az Európai Unió tervezetéről az Európai Parlament plenáris ülésén a következőket mondta: Mindannyian olvasták Hemingway regényét, amelyben egy öreg halászról ír, aki miután élete legnagyobb halát kifogta, megpróbálja a partra vinni. A cápák azonban fokozatosan felfalják a halat, és mire a partra érnek, már csak a csontváz marad. Amikor néhány percen belül szavazni fogunk, a Parlament élete legnagyobb halát fogja kifogni, de ezt követően a partra kell vinnie, mert mindig lesznek cápák, amelyek majd igyekeznek szétmarcangolni. Igyekezzünk nem csupán egy csontvázzal partot érni
-
-
Angol jogelmélet
0A feladat csupán az lehet: néhány olyan vonását kidomborítani az angol jogi kultúrának, amely hatott, vagy legalábbis valószínűleg hathatott az elmélet különleges! fejlődésmenetéire. Persze nem mindig könnyű megvonni azokat a szellemtörténeti és -kritikai összekötő vonalakat, amelyek a jogfejlődés egy-egy sajátságát akár az ortodox, akár a revoltáló elmélet egy-egy ugyancsak különleges változatával okozati kapcsolatban mutatják.
-
Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái
0A magyar könyvkiadás nagy adósságát rója le Braudel világhírű munkája első kötetének megjelenésével, amely a többi kötettől függetlenül is megállja helyét: önmagában zárt egységet alkot. A szerző a mai francia és egyben egyetemes történetírás egyik legnagyobb alakja, iskolateremtő tudós művében az összehasonlító történetírás keretében az egész világ XV-XVIII. század közötti életéről rajzol fel szinkronikus képet. Könyvét olyan témák demográfia, betegségek, táplálkozás, öltözködés, lakás, energiaforrások, technika, közlekedés, pénz, városok stb. együttes tárgyalása jellemzi, amelyek a hagyományos történetírás margójára szorultak, vagy egymástól elszigetelten, külön-külön kerültek feldolgozásra. Európa-centrikus látásmódunk szemszögéből feltétlen újdonsága a könyvnek Braudel rendkívül tág látóköre: a vizsgált jelenségeket világméretekben veszi szemügyre; az anyagi műveltség kínai vagy amerikai megnyilvánulásait éppúgy ismerteti, mint az európait.
-
-
Az 1930. évi népszámlálás. 1. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint
0Az 1869. esztendő óta Magyarországon tíz évenkint megismétlődő népszámlálások sorában a hetedik, az ország határainak Trianonban történt oktalan megcsonkítása óta a második népszámlálás főbb demografiai adatait adjuk közre e kötetben községek, városi és egyes községi kerületek, valamint külterületi lakotthelyek szerint.
-
Az 1947. évi szeptember hó 16-ára összehívott Országgyűlés Naplója
01-24. ülés (1947. IX. 16 – 1947. XI. 21.)
-
Az átalakulás szimbólumai
0A vallás problémája központi helyet foglal el Jung életművében. E kötet olyan, főként érett korában született munkáit tartalmazza, amelyek kifejezetten vallási kérdéseket tárgyalnak. Tanulmányaiban feltárja a különböző nyugati és keleti vallások alapját képező egyetemes ősi elképzeléseket, az emberi léleknek az istenihez való viszonyát előre mintázó archetípusos tartalmakat.
-
Az elittől a nómenklatúráig
0Az ELTE szociológiaprofesszorának új könyve a magyar szocialista korszak, ezen belül főként a Kádár-kor politikai vezetőinek összetételét térképezi fel a szociológia módszereivel. Kimutatja és megmagyarázza, milyen hátterű, milyen művettségű, iskolázottságú rétegekből jöttek az új elit, a pártvezetés új nómenklatúrájának tagjai.
-
Az én igazságom
0„Alapelveim ma is ugyanazok, mint amelyek a múltban vezéreltek: békés egymás mellett élés, el nem kötelezettség, egyenlőségre és önállóságra alapozott nemzetközi együttműködés, teljes függetlenség, az uralkodás és megfélemlítés mellőzése, közös munka a többi országgal az egész világra kiterjedő béke és barátság megteremtése.”
-
-
-
-
Az igazi szociáldemokrácia
0A történelmet szinte mindig a nyertesek vagy a nyertesek szempontjából írják. Ez a fontos, hézagpótló és olvasmányos könyv – amely új részleteket tár fel a Szociáldemokrata Párt szétforgácsolásáról, valamint az ÁVO és a többi erőszakszervezet működéséről – nem ezt teszi. Itt az igazi Szociáldemokrata Párt egy bátor harcosa, Gábor Róbert feltárja a Peyer Károly vezette párt történelmi útját, beleértve Marosán György, Szakasits Árpád és a többiek áruló tevékenységét. Arra a Szociáldemokrata Pártra, amelyben Gábor is vezető szerephez jutott, büszke lehet a magyar történelem.
-
Az ügynök arcai
0III/III, Stasi, Securitate, KGB a kommunista korszak közismert rövidítései. Miért váltak az ügynökügyek fontossá 1989 után? Mire jók és mire nem az akták? Hogyan őrzik a Stasi, a Securitate vagy a lengyel állambiztonság iratait? Miben segítettek a szovjet ügynökök a magyar állambiztonságnak? Mit és miért fényképezett a politikai rendőrség? Milyen szerepet kaptak a nők és a városi terek az állambiztonsági megfigyelésben? Hogyan követték Mindszenty Józsefet és a Beatrice együttes tagjait? A kötet arra keresi a választ, mit tudhatunk meg a társadalomról és a mindennapokról a féltve őrzött aktákból.
-
Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus
0Berzeviczy Gergely munkásságával történetírásunk eddig is foglalkozott, de úgyszólván kizárólag közgazdasági nézeteit ismertette. H. Balázs Éva monográfiájából most új, történetileg is jelentős alak lép elénk: a magyar felvilágosodás sokoldalú, a tudományok és művészetek iránt fogékony, politikai síkon igen tevékeny képviselője. A szerző túlmegy a szűk értelemben vett életrajzon: a XVIII. századvégi nemesi vezetőréteg társadalomrajzát adja. Az iskolai tanulmányok, a jurátusság bemutatása után az életrajz európaivá tágul. Berzeviczy a göttingai egyetemen tanul, majd megjárja Franciaországot, Angliát, közelről látja a belga forradalmi eseményeket. Ekkor már szabadkőműves, és rajta keresztül a szerző bemutathatja a magyar szabadkőművesség fontos politikai szerepét. A magyar jakobinusok reformátor szárnya, köztük Berzeviczy is, szabadkőműves. 1795-ben a letartóztatást elkerüli, de állásáról lemond, és ezentúl a haladásért elméleti, irodalmi eszközökkel harcol. A hazai és külföldi levéltárak, kézirattárak eddig feltáratlan leglényegesebb anyagát a szerző iratfüggelékben teszi közzé.
-
Bevezetés a szociológiába
0A jelen tankönyv több mint húszéves oktatási tapasztalat terméke, a rendszerváltás után végzett legfontosabb szociológiai vizsgálatok eredményeivel. A szociológia tudományának alapkérdéseit, a szociológia történetét és módszertanát tárgyaló első három fejezet után tizenhat további fejezetben egy-egy társadalmi jelenséggel foglalkozik. Röviden bemutatja a jelenségre vonatkozó elméleteket, a vizsgálatra használt módszertant, más országokban megfigyelhető tendenciákat. Részletesen tárgyalja a magyarországi helyzetet, s végül utal a jelenség társadalompolitikai eszközökkel való alakításának lehetőségeire. A szerző a makroszociológiától halad a mikroszociológia felé: a társadalmi szerkezet és az egyenlőtlenségek tárgyalásából indul ki, és az emberi viselkedés és a kultúra jelenségeivel fejezi be a szociológiai jelenségek bemutatását.