-
-
A likvidálás művészete
0Ez a könyv számos meglepetést nyújt a történelem iránt érdeklődő olvasónak. Pedig, ugye valamennyien tudjuk, hogy a Lenin elleni merénylet során Fanni Kaplan húzta meg a pisztoly ravaszát. Vagy talán mégsem? Kirov meggyilkolása egyike az azidőtájt oly gyakori eseményeknek, hiszen Sztálin következetesen kivégeztette politikai ellenfeleit. Szerzőink szerint azonban ebben az egy esetben egészen másról volt szó. És miféle különös jellemváltozáson esett át Buharin éléete során végső állomásáig? Hogyan vallott a minden kínzásnak ellenálló Tuhacsevszkij hirtelen, szinte egyetlen perc alatt? 1962-ben sok minden történt a világban. Kivégezték Eichmannt. A Szovjetunióban fellőtték a Vosztok–3-at. Kubai válság: nem sok választott el bennünket az atomháborútól. De arról semmit sem tudunk, hogy ugyanekkor miféle véres események zajlottak a távoli Novocserkasszkban. S ha rémlik is talán valami az a1960-ban a Szovjetunió fölött lelőtt amerikai kémrepülőről, de hogy is történt pontosan? S ki volt az a Marcsenko, akinek rehabilitálását elsőként kérte – követelte – Szaharov Gorbacsovtól?
Hét fejezet – hét politikai krimi. Csakhogy igaz, mindezt megéltük, s most játszódtak le, a közelmúltban. -
-
A magyar földkérdés
0A kiváló felkészültségű szociográfus hatalmas összefoglaló munkájába elénk tárja a magyar közélet egyik régóta vajúdó, egyre sürgetőbben megoldást követelő problémáját: a magyar földkérdést. Higgadt tárgyilagossággal és tudományos elmélyedéssel vezet végig a magyar földkérdés történetén, rámutat a mulasztásokra és hibákra, bírálja az eddigi földreformkísérleteket, megfelel az aggályokra és ellnérvekre, hogy végül bebizonyítsa az új földreform végrehajtásának halasztást nem tűrő szükségességét és felhívja a magyarság sorsát kezükben tartók figyelmét a gyors és radikális cselekvésre. Soha nem lehetett volna időszerűbb ez a könyv, mint napjainkban, és soha nem volt hivatottabb és képzetebb szószólója a földkérdésnek, mint Kerék Mihály.
-
A magyar kamarai birtokok értékesítése a napoleoni háborúk idején
0A kötet végén német nyelvű összegzés.
-
-
A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867-1914
0Bevezetésében a magyar nagyipari munkásságot létrehozó hazai gyáripar megindulását mutatja be, egyben rávilágít azokra a tényezőkre, melyek megakadályozták a XIX. század elejéig gyáriparunk kifejlődését. A következőkben a gyáripar fellendülésével párhuzamosan szinte évek alatt kinövő munkásosztály keletkezését tárgyalja s a magyar társadalomnak azokat a részeit, melyek az új osztály tagjait szolgáltatták, majd az új osztályon belül előálló rétegeződéseket. Talán legérdekesebb része a könyvnek az, mely a magyar munkásság lelkiségének létrejövésével foglalkozik a munkásság egykorú megnyilvánulásai alapján. Az első évek szervezeti mozgalmának tárgyalása után ismét társadalompolitikai rész következik
-
A magyar nemzet története alkotmánytörténeti és honpolgári ismeretekkel
0A Kalász Tankönyvszerkesztő Bizottságának közreműködésével szerkesztették:
Bagdy István, Berkényi Károly, Berwaldszky Kálmán, Sugár Vilmos -
A magyar nemzeti állam nemzetiségi feladatai
0A magyar történettudomány és politikai irodalom elfeledett munkáit bemutató sorozat kötete az 1896-os első kiadásban már hozzáférhetetlen, eredetileg a millenniumra megjelent munka. Moldován Gergely, a kolozsvári egyetem professzora az elsők között volt, akik komoly elemzést adtak a magyarországi nemzetiségi kérdésről és az ennek kapcsán felmerülő teendőkről. Kérdésfeltevései és válaszai – sajnos – mit sem veszítettek fontosságukból.
-
-
A magyar politikai rendszer
0A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és „civil” intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők – politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség – jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.
-
A magyar politikai rendszer
0A magyar politikatudomány egyik legfontosabb művének átdolgozott és korszerűsített változatát tartja kezében az olvasó. A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és „civil” intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.
A magyar politikai rendszer legújabb kiadása a korábbiaknál egyszerűbb és tömörebb; igazodva a felsőoktatás változásaihoz, BA szintű tankönyvnek készült. A könyv azonban nem csak a társadalomtudományok hallgatóinak jelent nélkülözhetetlen olvasmányt. Éppen úgy hasznos munka a magyar politikával hivatásszerűen foglalkozók számára, mint azoknak, akik egyszerűen a napi politikán túli, mélyebb ismereteket szeretnének szerezni a hazai közélet szereplőiről és intézményeiről. -
A magyarok istene
0„A vallásos nevelésről nemcsak azért éreztem szükségesnek szólani, mert adós voltam A magyar világnézetről értekező kötetem folytatásával és kiegészítésével. A transcendensre nevelés, a nevelés lehetősége felső határvonalának meghúzása csupán logikai szükségszerűséggel következett volna. Pszichológiai szükségszerűségből is fakadón kellett foglalkoznom a vallás és a vallásos nevelés problémájával. Szerintem ugyanis – mint ahogy az Ocsudó magyarság-ban kifejtettem – nevelés csak exisztenciális komolysággal és ennek megfelelőképpen csak a legmagasabb lelki hőfokon és még mindig ebből kifolyólag csak a lehetőség felső határvonalán túl, tehát a transcendensben lehetséges. Arról kellett meggyőznöm azokat, akik a nevelés ügye iránt érdeklődnek, hogy nevelés másforma, mint vallásos nevelés – társaslélektani képtelenség. Régi pörben foglalok állást ezzel a kijelentésemmel, abban a jólismert vitában, mely azt szeretné, sőt azt szerette volna már jóideje eldönteni: társadalmi, állami vagy egyházi feladat-é az iskolaállítás és a közoktatás? Ímé, nyilvánvalóképpen egyházi jog és kötelesség, hiszen aki a vallásos nevelés híve, természetszerűleg csatlakozik a felekezeti iskolák és nevelés híveinek zászlaja alá.”
-
-
-
A modern férfi születése
0Hogyan lesz a vadászó és párbajozó férfiból futballozó férfi? Mivel magyarázható, hogy bő száz év alatt oly mértékben megváltozik a férfiak viselkedése, hogy a korábbi harcias tevékenységek helyett másokat is szórakoztató közösségi játékokkal töltik szabadidejük számottevő részét? Milyen összefüggések létesíthetők a civilizáció folyamata és a férfibeállítódások átalakulása között? Mennyiben járulnak hozzá e változások a modern társadalom megszületéséhez? Ezekre és a belőlük fakadó rendkívül érdekes kérdésekre keres választ ez a mű, melynek további pikantériája, hogy magyarországi jelenségek vizsgálatát középpontba helyezve kíván egyetemes érvényű állításokat megfogalmazni.
-
A modern kor. A 20. század igazi arca
0„A húsz fejezetből álló könyv részletesen elemzi a század meghatározó eseményeit, különös tekintettel a totalitárius államok működésére, a bolsevik és a fasiszta típusú államrend kialakulására. Vizsgálódásai az egész világot érintő jelenségekre vonatkoznak, nem szűkülnek Európára. Külön elemzést szentel az Egyesült Államok huszadik századi történetének, az európai politikában játszott szerepének, és természetesen sem az afrikai, sem az ázsiai változások nem maradnak ki az analízisből. Paul Johnson műve nagyon sok információt tartalmaz, de stílusa révén mégis élvezetes, emészthető olvasmány. Aki ezt a művet türelmesen és figyelmesen végigolvassa, talán felelősségteljesebben fog viszonyulni a huszonegyedik századhoz.” (Körmendy Zsuzsanna)
-
-
-
A négyszínű ember
0Jung és Deák Ferenc szellemisége találkozik Szigethy István nagyívű politikai esszéjének lapjain. Jung az emberi lélek mélyén megbúvó ősi tudattartalmak, hagyományok tiszteletére tanítja a politikai elemzőt, Deák példája a kompromisszumok, tárgyalások révén elérhető reformok esélyeire figyelmeztet. Szigethy István, a gyakorló politikus és kiváló elemző készségű jogász ezeket az elveket szeme előtt tartva idézi fel a rendszerváltó politika néhány fordulópontját és több – részben máig sem rendezett – olyan kulcskérdését, mint a választói akaratot torzítva tükröző választási rendszer. Ez a könyv különösen időszerű ma, amikor a politika nagy áramlatai – konzervativizmus, szocializmus, liberalizmus – nem egymást kiegészítő, hanem egymást kizáró, a másik megsemmisítésére törekvő erőként állnak szemben egymással a parlamenti politikai színpadán. /Kőszeg Ferenc/Jung és Deák Ferenc szellemisége találkozik Szigethy István nagyívű politikai esszéjének lapjain. Jung az emberi lélek mélyén megbúvó ősi tudattartalmak, hagyományok tiszteletére tanítja a politikai elemzőt, Deák példája a kompromisszumok, tárgyalások révén elérhető reformok esélyeire figyelmeztet. Szigethy István, a gyakorló politikus és kiváló elemző készségű jogász ezeket az elveket szeme előtt tartva idézi fel a rendszerváltó politika néhány fordulópontját és több – részben máig sem rendezett – olyan kulcskérdését, mint a választói akaratot torzítva tükröző választási rendszer. Ez a könyv különösen időszerű ma, amikor a politika nagy áramlatai – konzervativizmus, szocializmus, liberalizmus – nem egymást kiegészítő, hanem egymást kizáró, a másik megsemmisítésére törekvő erőként állnak szemben egymással a parlamenti politikai színpadán.
Kőszeg Ferenc -
-
-
A nyugati és a keleti vallások lélektanáról
0A vallási problematika középponti helyen áll C. G. Jung életművében. Csaknem mindegyik írása, s különösen az idősebb éveiben születettek, foglalkozik a vallási jelenséggel. Amit Jung vallás alatt ért, az nem valamely meghatározott hitvalláshoz kötődik, hanem – saját megfogalmazásában – »gondos és lelkiismeretes figyelembevétele annak, amit Rudolf Otto találóan numinózumnak nevezett«. Ez a meghatározás a vallás összes formájára érvényes, beleértve a primitíveket is, és megfelel Jung tiszteletteljes és toleráns beállítottságának még a nem keresztény vallásokkal szemben is.
-
A parasztéletforma csődje
0Nagyon mélyről indultam el. Apám kulcsár volt József kir. herceg alcsúti uradalmában. Ez olyan botosispán-féle állásnak felel meg: már nem cseléd és még nem gazdatiszt. A pusztán, ahol laktunk – Göböljárás a neve, – a béresek, kocsisok, tehenesek, és főleg a parancsolok „Kúcsár úr”-nak szólították. Engem is csak egyszerűen „Kúcsár” Imrének hívtak. Ugyanígy a két öcsém „Kúcsár” Endre és „Kúcsár” László voltak. Apám állása tehát több volt mint egyszerű foglalkozás: sajátságos fogalom volt az, mely mindnyájunkra kiterjedt és amely a cselédek szemében egy másik világot jelentett. De csak látszatra.
-
A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon
0Huszár Tibor akadémikus monográfiájának középpontjában Sántha Kálmán világhírű agysebész Akadémiáról való kizárásának, illetve a debreceni Egyetem Ideg- és Elmeklinikájáról történő eltávolításának ügye áll. Sántha Kálmánt 1944-ben az ideiglenes Nemzetgyűlés alelnökévé választják, közéleti szerepvállalása a demokratikus átalakulás időszakában azonban időleges csupán. 1948-ban harcot kezd a helyi hatalmasságokkal, 1949-ben lemond a Magyar Tudományos Akadémián viselt tagságáról, szembeszáll Gerő Ernővel. 1951-ben négy jelentéktelen feljelentő levél, amely szerint egyetemi előadásán a sztahanovista mozgalmat kapcsolatba hozta a neurózissal, ügyét újra napirendre tűzi. A kötet betekintést nyújt az ötvenes évek politikai gépezetébe: az egyetemek, a vidéki helyi társadalmak, a minisztérium-egészségügy világába, az Akadémia testületeibe, valamint abba, hogy a politika és a szigorú pártirányítás, illetve -ellenőrzés minden teret átszövő döntési szintjein hogyan élik át, gerjesztik vagy fékezik e konfliktust. A könyv anyaga kiterjedt levéltári kutatásokon alapul, s függelékében közli a legfontosabb dokumentumok teljes és eredeti szövegét.
-
A politikai tudomány kézikönyve
0Az állambölcselők legnagyobbikának Aristotelesnek találó megjegyzése szerint: az országászat művészetek művészete, a legnagyobb és legnehezebb mesterség, és a politikai a tudományok koronája. Nem lehet e szerint kétség e tanszak jelentősége, szüksége, sőt nélkülözhetetlen volta felett sem, egyáltalában, s főleg korunkban és alkotmányos államokban, hol e tanszak elveinek ismerete nélkül oly honpolgár, a ki jogaival helyesen élni, a haza iránti kötelességeinek megfelelni, s a közügyek menetelére befolyni vagy azok iránt magának helyes itéletet alkotni akar: alig gondolható.
-
A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme
0A kötet címadó írása Max Weber, német közgazdász és szociológus egyik leghíresebb műve, hipotézise szerint a protestáns hivatásetika (mások mellett) fontos szerepet játszott a kapitalista gazdasági rendszer kialakulásában.
Weber szerint a kapitalizmus szelleme nem egyszerűen üzleti bölcsességek halmaza, hanem etikusan színezett életszabály – ethosz –, etikai mezben fellépő, normákhoz kötött meghatározott életstílus, hivatásbeli kötelesség. A protestáns etika megszabadította a javak szerzését a tradicionalista etika gátlásaitól, úgy rombolta le a nyereségvágy korlátait, hogy nemcsak legalizálta, de egyenesen isteni akaratot látott benne. Mindamellett a nyugati kapitalizmus nem csupán felszabadította a szerzési ösztönt, de egyben meg is fékezte azt a fogyasztás korlátozásával, ideális feltételeket teremtve a tőkeképződésnek. -
A pszichoanalízis és modern irányzatai
0A művek szerzői: Sigmund Freud, Anna Freud, Ruth L. Munroe, Ferenczi Sándor, Karl Menninger, Lawrence S. Kubie, Hermann Imre, David Rapaport, Urie Bronfenbrenner, Karen Horney, Abram Kardiner, Patrick Mullahy, Erich Fromm, Thomas S. Szasz, Jay Haley
-
A public relations szakma története
0Dr. Beke Tamás a Szegedi Tudományegyetem PR vezetője, egyetemi oktató, gyakorló public relations tanácsadó, az Amerikai Public Relations Szövetség (PRSA), az Oktatói Akadémia (EA) és a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) tagja. Szakmai tapasztalatait a gyakorlatban ügynökségeknél, multinacionális nagyvállalat kommunikációs vezetőjeként és public relations tanácsadóként szerezte. A public relations szakma fejlődésének feldolgozása mellett más témákban is elmélyült kutatómunkát folytat.
A public relations szakma hazai fejlődésének korszakos jelentőségű szakkönyve született meg Beke Tamás munkája nyomán. E manapság divatos kommunikációs és kapcsolatszervező szakterület nemzetközi (elsősorban amerikai és európai), va-lamint magyarországi történetével, a szakmafejlődés kiemelkedő személyeivel, azok munkásságával és szakmai érdemeivel ismerkedhetünk meg a szerző rendszerező történeti munkájából, amellyel régóta létező oktatási, és a szakmai műveltség alapismeretei körébe tartozó hiányt pótol a mű. -
A református egyház Romániában a kommunista rendszer első felében
0Az elmúlt évek román törvényhozása lehetővé tette a volt román állambiztonsági szolgálat, a rettegett Szekuritáté irattárának vizsgálatát. Az alábbi kötet betekintést kíván nyújtani ebbe a levéltárba és abba a világba, amelyet a szolgálat tartott ellenőrzése alatt.
-
-
A román földrajzi gondolat
0Szemügyre véve a románságot néhány évszázad leforgása alatt érintő politikai területváltozások számát és mértékét, könnyen belátható, hogy a geopolitika méltán vált a román politikai és közgondolkodás egyik legfontosabb alapkövévé. A háború ok-okozati összefüggéseit kereső tudományok közül a geográfia azzal tűnt ki, hogy képes volt az oknyomozó szemlélet érvényesítésére. Ez eredményezte az emberföldrajz és a politikai földrajz kialakulását, és végső soron a geopolitika megszületését. Az új „tudomány”, bár tudományos voltáról mindmáig nincs egyetértés, szinte átsöpört Európán, beleértve Magyarországot és Romániát. A szocialista időszakban a geopolitikáról még csak beszélni sem lehetett, kivéve, ha az ellenlábas imperialista világ „tudománytalan” nézeteinek elítéléséről volt szó. A román geopolitikai gondolkodás mélyebb ismerete még integrációs világunkban is kívánatos lenne, különösen akkor, ha egyik szomszédunkról van szó, amely a legnagyobb számú magyar nemzetiségű lakosságnak ad otthont. Hiánypótló a román geopolitikai iskola történetével foglalkozó feldolgozás, amelynek alapvető módszere és eszköze a forrásfeltárás és közlés.