-
-
-
A hontalanság évei [3., javított, 1. magyarországi kiad.]
0A második világháború befejezése után a szlovákiai magyar kisebbség arra a követelésre ébredt, hogy a csehszlovák állam biztonsága érdekében az etnikai határokat az államhatárokig kell kitolni, vagyis hogy a határ menti magyar kisebbséget – mintegy félmilliós lélekszámban – el kell távolítani Szlovákiából. Az előszót Illyés Gyula írta. (1979)
-
A hős útja
0A hős útja, melyet a Joseph Campbell családi archívumából származó fényképek illusztrálnak, minden eddiginél átfogóbb képet ad az olvasónak Joseph Campbellről, az emberről, s nemkülönben felfedezéseiről, tudományos kifejezésmódjáról és gondolkodásáról.
Campbell figyelemreméltóan kapcsolja össze az emberiség szimbolikus, lélektani, spirituális és művészi örökségét, közelebb juttatva az olvasót ama biológiai mintázatok megértéséhez, melyeket Darwin óta egész sereg tudós próbál megfejteni. Joseph Campbell hosszas odisszeáját az ősi mítoszok tengerén legalább annyira nevezhetjük spirituális keresésnek, mint tudományos kutatásnak. -
A jog és államtudományi kar története 1667-1935 II. kötet
0Előszó: A jog- és államtudományi kar 1929 október 9-én tartott ülésében abban a megtisztelő megbízásban részesített, hogy az Egyetem közelgő háromszázéves jubileuma alkalmából a kar történetét megírjam.
-
A jog fogalma
0Hart könyve a jogot mint összetett társadalmi és politikai intézményt tárgyalja, illetve annak szabályvezérelt (és ebben az értelemben „normatív”) oldaláról mutatja be.
Ez a munka harminckét éve jelent meg először. Azóta a jogtudomány és a filozófia sokkal közelebb került egymáshoz, s e könyv még akkor is hozzájárult a tudomány fejlődéséhez, ha alaptételeit az elméleti jogászok és a filozófusok körében legalább annyian bírálták, mint ahányan meggyőzőnek találták. A könyv eredetileg egyetemi hallgatóknak készült, mégis sokkal szélesebb körben terjedt el, hatalmas másodlagos irodalom kialakulását eredményezve az angolszász világban, illetve néhány más olyan országban, ahol megjelentek fordításai. E kritikai irodalom nagy része jogi és filozófiai folyóiratokban megjelent tanulmányokból áll, de több olyan könyv is született, amelynek írója bírálata tárgyaként és saját jogelméletének kifejtéséhez szolgáló kiindulópontként az e műben kifejtett tételeket vette célba. -
A jog társadalomelmélete felé
0Az 1960-as évek közepétől két évtized tanulmányi termését felölelően, egy a jogon belülről indító s a jogtól magától sugallt normativista világképtől a jog társadalomelméleti igényességű látásmódjához valóban elvezető teoretizálás lehetőségeit vizsgálják a kötet tanulmányai. A közelmúlt hazai jogfilozófiájának adottságaként a marxista jogszemlélet problematikáját tekinti elsőként át, hogy ennek meghaladásával tisztázhassa a jogi formalizmus mibenlétét, s ennek alapján, a jog növekvően igényelt racionalizálásának perspektívájában megkísérelhesse leírni a jogalkotás és jogalkalmazás folyamatait, a jog rendszerszerűvé építése belső ellentmondásait, bármiféle jogpolitika érvényesítésének korlátait. Jog, társadalom, nyelv, értékek s erkölcsi követelmények sajátos összességét szem előtt tartva tűnődik azon, hogy milyen tanulság nyerhető a jog lételméleti és makroszociológiai megközelítéséből. Összegzésként s kitekintésként a kötetet a jog fejlődési irányainak szemügyre vétele, lehetőségeinek latolgatása zárja.
-
-
A katasztrófa küszöbén
0Amikor Truman elnök elrendelte Hirosima és Nagaszaki bombázását, senki sem tudta pontosan, milyen pusztító erő rejlik az atommaghasadásban. A nukleáris katasztrófák kapcsán rögtön eszünkbe jutnak a csernobili és a fukusimai reaktorokban bekövetkezett végzetes balesetek, de a könyvben tárgyalt esetek túlnyomó része sokak számára teljesen ismeretlen. A felsorakoztatott tények, amelyek közül nem egyet még mindig titkolni igyekeznek az érintett államok, aggasztó igazságra mutatnak rá: sokkal többször kerültünk az Armageddon szélére, mint azt a közvélemény gondolná. Az 1945-ös első és utolsó atomháború óta ijesztően sok nukleáris baleset történt: véletlen folytán bekövetkezett vagy akár szándékosan előidézett, az utolsó pillanatban elhárított katasztrófa. Annak ellenére, hogy az emberiség tisztában van a nukleáris konfliktusok pusztító természetével, az 1960-as évek óta nyolc alkalommal is eljutottunk a katasztrófahelyzet szélére. A katasztrófa küszöbén történeti megközelítésű figyelmeztetés a jelen számára. Felhívás, hogy kapjuk fel a fejünk, figyeljünk oda, és tudatosítsuk magunkban: a nukleáris katasztrófa nagyon is valós veszély. Aktuális és fontos könyv, hiszen a bolygónk jövője mindannyiunk ügye.
-
-
-
A korrupció története
0A politikai élet területén tapasztalt korrupciós esetek egyre-másra megrendítik a demokráciába vetett bizalmat. Jens Ivo Engels nagy ívű könyvében szemléletesen leírja, milyen szorosan összefonódott a politikai korrupció a modern állam kialakulásával. A protekcionizmus és a hivatalvásárlás az ancien régime idején még megszokott eszköze volt a politikának, a 19. században viszont már korrupcióként bélyegezték meg ugyanezt. A politikai hálózatok, a kivételezések, a gazdaság és a politika közötti kapcsolatok azonban mégsem tűntek el: botrányok sora rengette meg az új politikai elitbe vetett bizalmat. A fasiszta mozgalmak a tarthatatlan helyzet felszámolását ígérték ám sosem váltották valóra ígéretüket. Jens Ivo Engels (1971), a Darmstadti Műszaki Egyetem újkorral és legújabb korral foglalkozó professzora elmésen érvelő könyvében új megvilágításba helyezi a hatalomgyakorlás mechanizmusait, és rávilágít, hogy milyen szerepet játszik a korrupció a politikában mindmáig.
-
A közép-európai szöveguniverzum
0A kötet vezérfonala a „közép-európai szöveguniverzum” szerveződésének, önreflexióinak, önmagát koronként át- és újrastrukturáló igyekezetének nyomon kísérése – méghozzá tematikai egységekben, az általános és a különös egybejátszatása révén. Minek következtében a látszólag perifériális, kapcsolattörténeti jelenség is (…) betagolódik egy nagyobb egységbe.
-
A közgazdaságtan alapjai
0Mankiw könyvének megjelenése nagy jelentőségű szakmai esemény. Napjainkban, amikor az eltömegesedett felsőoktatás alig ad lehetőséget arra, hogy diákjainknak többet nyújtsunk a napi praktikum által közvetlenül megkövetelt ismereteknél, igencsak felértékelődik az olyan tankönyv, kurzus, oktatás, amely képes integráltan közvetíteni a szükséges ismereteket, átfogó képet tud rajzolni, amelybe a hallgató belehelyezheti az egyes tárgyakban megszerzett, mozaikszerű ismereteit. Az olyan tankönyv, amely képes leverni a cölöpöket, hogy a tudásanyag szilárd szakmai alapokon álljon, érdeklődést kelt a mindennapi ismeretek háttere iránt, mert összekapcsolja az elméletet és a gyakorlatot. A tisztelt Olvasó ilyen művet tart a kezében.
-
A kultúra diktatúrája
0Milyen diktatúrát épített ki a Fidesz a magyar kultúrában az elmúlt években? Hogyan tiltották be és lehetetlenítették el a balliberális oldalhoz kötődő értelmiséget? Minden idők legkegyetlenebb rendszere miként kergette nélkülözésbe a kultúrában tevékenykedők tízezreit csak azért, mert a baloldalhoz tartoznak? Mások mellett ezekre keresi a választ a Kinek a kulturális diktatúrája? című cikksorozat. A megállapítások pedig sokakat megleptek eddig is, nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedek legnagyobb visszhangot kiváltó tényfeltáró sorozata nemcsak a hazai sajtóban verte ki a biztosítékot, hanem terítékre került a Reuters, BBC és más külföldi sajtóorgánumok oldalain is. Egy társadalom lerombolása szinte mindig a kultúrán keresztül kezdődik. Az állam tradicionális tartópilléreinek szétverése, erejének meggyengítése, erkölcsének megsemmisítése a kultúrán keresztül ugyanolyan stratégiai művelet, mint a hadászatban alkalmazott egyéb taktikák. A kultúra is egy módszer a sok közül: felkészíti a társadalmat a változásra, hozzászoktat ahhoz, hogy a rossz tulajdonképpen jó, az aberrált szép, a bizarr gyönyörű, a deviancia kívánatos, a nemi identitás káros. Ebbe, a történelmi folyamatokat is bemutató kulturális térfoglalásba, a mindenkor alkalmazott kettős mércékbe enged bepillantást Bayer Zsoltnak a Magyar Hírlapban megjelent Tűrhetetlen és Szakács Árpádnak a Magyar Időkben publikált Kinek a kulturális diktatúrája? című cikksorozata. Szigorúan tabumentesen!
-
-
A legendás hacker 2 – A behatolás művészete
0Kevin Mitnick, a rendkívüli hacker folytatja sikerkönyvét, A megtévesztés művészetét. Kevin Mitnick, a világ legnevesebb hackere életét immár vállalatok és állami hivatalok adattolvajokkal, kibervandálokkal és más kártékony számítógépes behatolókkal szembeni küzdelmének támogatásának szenteli. Sikerkönyvében, A megtévesztés művészetében Mitnick kitalált esettanyulmányokkal mutatta meg, hogyan veszélyeztetik rafinált számítógépes crackerek „social engineering” használatával a műszaki értelemben legbiztonságosabb számítógépes rendszereket. Új könyvében Mintnick egy lépéssel továbbmegy, valódi számítógépes betörések hajmeresztő történeteit meséli el, és azt is megmutatja, az áldozatok hogyan előzhették volna meg azokat. A hackerközösségen belüli hírneve egyedülálló hitelességet biztosít Mitnicknek, így a bűntények elkövetői szabadon megosztották vele történetüket, amelyet Mitnick most először tár elénk ilyen részletesen. Szó esik többek között: Egy baráti csoportról, akik majdnem egy millió dollárt nyertek játékautomaták visszafejtésével. Két tizenévesről, akit terroristák rábeszéltek, hogy törjenek be a Lockheed Martin számítógépes rendszereibe. Két elítéltről, akik összefogtak, hogy egy texasi börtönben váljanak hackkerré. Egy „Robin Hood” hackerről, aki számos neves vállalat számítógépes rendszerébe hatolt be – majd közölte velük, hogyan jutott be. A megtörtént számítógépes betörések lebilincselő elmesélésével, a biztonsági szakemberek által végrehajtandó ellenintézkedésekre való tanácsaival, illetve Mitnick saját csípős megjegyzéseivel a könyv minden bizonnyal széles olvasóközönség érdeklődését kelti majd fel, illetve vonzza majd a bűnüldöző szervek és a média figyelmét.
-
A lélek meggyilkolásának száz módja
0Nárcisztikusnak a köznyelv az önmagába szerelmes embert nevezi. A férfiakra és nőkre egyaránt jellemző problémakör – amelyet a pszichológia nárcisztikus személyiségzavarnak nevez – azonban ennél sokkal szélesebb, összetettebb, és a népesség jelentős részét érinti. Nincs általános képlete, és a jelenséget a különböző szakmai irányzatok eltérően magyarázzák. Tény, hogy csecsemő- és kisgyermekkorban egy sor tényező (mint például az elfogadás hiánya, a gyermek énképének, önértékelésének a sérülése, a betarthatatlan szabályok, a félelem vagy éppen egy nárcisztikus szülő) olyan pályára viheti a személyiség fejlődését, amely végül nárcisztikus zavarba torkollik. Egy ilyen embernek legalább két arca van: az elbűvölő és a bántó. Az előbbit sokan ismerhetik, hiszen rendkívüli adottságai vannak mások megtévesztéséhez, manipulálásához. Az áldozatait is így hálózza be, ők előbb-utóbb szembesülnek a rejtett, sötét oldalával is: a bűntudatkeltéstől a lelki terrorig, a mocskolódástól a durva bántalmazásig bármi előkerulhet az eszköztárából. Egy nárcisztikus nincsen tudatában saját torz viselkedésének, mellyel valójában a sérülékenységét, félelmeit próbálja ellensúlyozni. Amikor testi, lelki, anyagi hasznot húz másokból, vagy épp büntet, mindvégig úgy érzi, helyesen és jogosan cselekszik. Aggályai nincsenek, környezetének a visszajelzéseit a sérült személyisége nem képes befogadni. Számára ugyanis az empátia, a mások iránti őszinte érdeklődés, a tolerancia, a gyengédség, a bizalom vagy az intimitás fogalma mellett a legtöbb morális szabály is nehezen értelmezhető. Egy nárcisztikus semmit sem ér áldozatok nélkül. Kik és miért esnek bele a csapdájába? A túl jóhiszemű emberek mellett a legtöbb áldozatot valamilyen csalétek vonzza be: olyan érték (szépség, gazdagság, szerelem stb.), amelyről ő (a szintén sérült önértékelése miatt) nem is álmodhatott korábban. Ezek ígérete a félelemmel kiegészülve olyan erő, amely képes akár egy életen át is egy ilyen pusztító kapcsolatban tartani valakit. Kiknek ajánljuk ezt a könyvet? Felnőtt olvasóinknak, akik szeretnék megérteni a jelenséget. Potenciális áldozatoknak, hogy tanulják meg elkerülni a csapdát. Ilyen kapcsolatban élőknek, hogy ki tudjanak belőle lábalni. És mindenkinek, aki nárcisztikus vonásokat fedez fel magában, és szeretne az önismeret segítségével fejlődni. Arra még mi sem számítunk, hogy a könyvet egy nárcisztikus magától megveszi de ajándékba kaphat egyet. 🙂
-
A likvidálás művészete
0Ez a könyv számos meglepetést nyújt a történelem iránt érdeklődő olvasónak. Pedig, ugye valamennyien tudjuk, hogy a Lenin elleni merénylet során Fanni Kaplan húzta meg a pisztoly ravaszát. Vagy talán mégsem? Kirov meggyilkolása egyike az azidőtájt oly gyakori eseményeknek, hiszen Sztálin következetesen kivégeztette politikai ellenfeleit. Szerzőink szerint azonban ebben az egy esetben egészen másról volt szó. És miféle különös jellemváltozáson esett át Buharin éléete során végső állomásáig? Hogyan vallott a minden kínzásnak ellenálló Tuhacsevszkij hirtelen, szinte egyetlen perc alatt? 1962-ben sok minden történt a világban. Kivégezték Eichmannt. A Szovjetunióban fellőtték a Vosztok–3-at. Kubai válság: nem sok választott el bennünket az atomháborútól. De arról semmit sem tudunk, hogy ugyanekkor miféle véres események zajlottak a távoli Novocserkasszkban. S ha rémlik is talán valami az a1960-ban a Szovjetunió fölött lelőtt amerikai kémrepülőről, de hogy is történt pontosan? S ki volt az a Marcsenko, akinek rehabilitálását elsőként kérte – követelte – Szaharov Gorbacsovtól?
Hét fejezet – hét politikai krimi. Csakhogy igaz, mindezt megéltük, s most játszódtak le, a közelmúltban. -
-
A magyar felsőház története 1927-1945
0Az első világháborút követő forradalmak után, 1920 elejétől Magyarországon kizárólag a nemzetgyűlés gyakorolta a törvényhozó hatalmat, ami ekkor Európában – ha nem is példa nélküli, de mindenképpen – kivételes jelenség. A felsőház részint történelmi hagyományok alapján működött, részint az intézményes hatalommegosztás biztosítékának tekintették, részint pedig regionális érdekeket képviselt. Hasonló okokból és céllal jött létre az 1927-ben nem utolsósorban társadalmi nyomásra újjáalakult magyar második kamara is. Politikai szempontból fontos feladatának szánták, hogy a szélsőséges irányzatokkal szemben, a társadalmi közhangulat változásaitól függetlenül a rendszer stabilizátoraként működjön.
A kötet, amely a felsőház történetének első átfogó feldolgozása, négy fő témakörre összpontosít, mint a második kamara felállítása és alkotmányjogi helyzete; tevékenysége; tagjainak társadalmi összetétele, tagozódása; belső működése. A politikai küzdelmek tárgyalása közben a felsőházi törvényhozók személyisége, egymáshoz fűződő kapcsolataik is kirajzolódnak. Igaz, a – nem pártpolitikai hovatartozás alapján felépülő – második kamara jogköre, súlya elmaradt a képviselőházétól, ennek ellenére többféle, komoly feladatot ellátó, nagy presztízsű intézmény volt.
E monográfiát mindazok figyelmébe ajánljuk, akik szeretnék alaposabban megismerni mind a Horthy-korszak törvényhozásának mechanizmusát, mind politikai elitjét. -
A magyar földkérdés
0A kiváló felkészültségű szociográfus hatalmas összefoglaló munkájába elénk tárja a magyar közélet egyik régóta vajúdó, egyre sürgetőbben megoldást követelő problémáját: a magyar földkérdést. Higgadt tárgyilagossággal és tudományos elmélyedéssel vezet végig a magyar földkérdés történetén, rámutat a mulasztásokra és hibákra, bírálja az eddigi földreformkísérleteket, megfelel az aggályokra és ellnérvekre, hogy végül bebizonyítsa az új földreform végrehajtásának halasztást nem tűrő szükségességét és felhívja a magyarság sorsát kezükben tartók figyelmét a gyors és radikális cselekvésre. Soha nem lehetett volna időszerűbb ez a könyv, mint napjainkban, és soha nem volt hivatottabb és képzetebb szószólója a földkérdésnek, mint Kerék Mihály.
-
A magyar kamarai birtokok értékesítése a napoleoni háborúk idején
0A kötet végén német nyelvű összegzés.
-
-
A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867-1914
0Bevezetésében a magyar nagyipari munkásságot létrehozó hazai gyáripar megindulását mutatja be, egyben rávilágít azokra a tényezőkre, melyek megakadályozták a XIX. század elejéig gyáriparunk kifejlődését. A következőkben a gyáripar fellendülésével párhuzamosan szinte évek alatt kinövő munkásosztály keletkezését tárgyalja s a magyar társadalomnak azokat a részeit, melyek az új osztály tagjait szolgáltatták, majd az új osztályon belül előálló rétegeződéseket. Talán legérdekesebb része a könyvnek az, mely a magyar munkásság lelkiségének létrejövésével foglalkozik a munkásság egykorú megnyilvánulásai alapján. Az első évek szervezeti mozgalmának tárgyalása után ismét társadalompolitikai rész következik
-
A magyar nemzet története alkotmánytörténeti és honpolgári ismeretekkel
0A Kalász Tankönyvszerkesztő Bizottságának közreműködésével szerkesztették:
Bagdy István, Berkényi Károly, Berwaldszky Kálmán, Sugár Vilmos -
A magyar nemzeti állam nemzetiségi feladatai
0A magyar történettudomány és politikai irodalom elfeledett munkáit bemutató sorozat kötete az 1896-os első kiadásban már hozzáférhetetlen, eredetileg a millenniumra megjelent munka. Moldován Gergely, a kolozsvári egyetem professzora az elsők között volt, akik komoly elemzést adtak a magyarországi nemzetiségi kérdésről és az ennek kapcsán felmerülő teendőkről. Kérdésfeltevései és válaszai – sajnos – mit sem veszítettek fontosságukból.
-
-
A magyar politikai rendszer
0A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és „civil” intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők – politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség – jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.
-
A magyar politikai rendszer
0A magyar politikatudomány egyik legfontosabb művének átdolgozott és korszerűsített változatát tartja kezében az olvasó. A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és „civil” intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.
A magyar politikai rendszer legújabb kiadása a korábbiaknál egyszerűbb és tömörebb; igazodva a felsőoktatás változásaihoz, BA szintű tankönyvnek készült. A könyv azonban nem csak a társadalomtudományok hallgatóinak jelent nélkülözhetetlen olvasmányt. Éppen úgy hasznos munka a magyar politikával hivatásszerűen foglalkozók számára, mint azoknak, akik egyszerűen a napi politikán túli, mélyebb ismereteket szeretnének szerezni a hazai közélet szereplőiről és intézményeiről. -
-
A magyarok istene
0„A vallásos nevelésről nemcsak azért éreztem szükségesnek szólani, mert adós voltam A magyar világnézetről értekező kötetem folytatásával és kiegészítésével. A transcendensre nevelés, a nevelés lehetősége felső határvonalának meghúzása csupán logikai szükségszerűséggel következett volna. Pszichológiai szükségszerűségből is fakadón kellett foglalkoznom a vallás és a vallásos nevelés problémájával. Szerintem ugyanis – mint ahogy az Ocsudó magyarság-ban kifejtettem – nevelés csak exisztenciális komolysággal és ennek megfelelőképpen csak a legmagasabb lelki hőfokon és még mindig ebből kifolyólag csak a lehetőség felső határvonalán túl, tehát a transcendensben lehetséges. Arról kellett meggyőznöm azokat, akik a nevelés ügye iránt érdeklődnek, hogy nevelés másforma, mint vallásos nevelés – társaslélektani képtelenség. Régi pörben foglalok állást ezzel a kijelentésemmel, abban a jólismert vitában, mely azt szeretné, sőt azt szerette volna már jóideje eldönteni: társadalmi, állami vagy egyházi feladat-é az iskolaállítás és a közoktatás? Ímé, nyilvánvalóképpen egyházi jog és kötelesség, hiszen aki a vallásos nevelés híve, természetszerűleg csatlakozik a felekezeti iskolák és nevelés híveinek zászlaja alá.”