Török József katolikus egyháztörténész közel két évtizeddel ezelőtt jelentkezett első liturgiatörténeti munkájával, azóta e témakörben tucatnyi részlettanulmányt tett közzé. Franciaországi tanulmányai adták az alapötletet a történeti tények új szempontú számbavételéhez. Ugyanis a világi papság által képviselt, jelentős részben adminisztratív jellegű egyházi élet csak kerete annak az egyházi életnek, amelyben mind a lelkiségi irányzatok, mind a frank-római liturgián belüli rítus-változatok fontos szerephez jutnak. A szerző módszertani alapállásának megfelelően az ideologikus elemek helyett a kultúra-alkotó szempontokat emeli ki, és ezáltal a magyar történelmi múltról alkotott képünket képes jelentősen kiszélesíteni. A kötet az egyház 19. századi történetének vázlatával zárul. A függelékben négy életmű (Lukács püspök, Mátyás király, Pázmány Péter és Ipolyi Arnold) bemutatására kerül sor.

Nyár volt, napsütés és csodák. Aztán énekelni kezdett a csendben a harang is, mire végérvényesen megszületett a falusi este. A pap felállott asztala mellől, s a templom felé fordulva, megszokott imádságát mondta.” (Tamási Áron)
A Küküllői Református Egyházmegye templomai-a kulturális érték mellett-lelki táplálékot is jelentenek a magyarság számára. Amint belépünk e hajlékokba, elidőzünk bennük, érezzük a megnyugvás rejtőzik falaik között.
A templom nem csak egy épület, friss téglából felrakott alkotás, hanem a béke, a támasz és a remény helye is. A szószék magaslata, az orgona biztató hangja, a padokon lévő, díszes hímzésekkel borított énekeskönyvek sokszor átforgatott lapjai a hit erősségét bizonyítják. A templombelsők megfont búzakoszorúi, a népi díszítésű vázák, az öreg harangok, bár csak töredékei az egyetemes magyar kultúra értékeinek, részleteikben mindennél többet jelentenek a keresztyén ember számára. Úgy gondolom, ezt érezhette nagy költőnk, Reményik Sándor is, amikor a következő sorokat papírra vetette. Kicsi fehér templomotokba Most minden erők tömörülnek.”
Veres Tünde, Szilágysomlyó