-
-
-
Kun Béla
0Kun Béla életművének tudományos feltárása a felszabadulás után sokáig váratott magára. Most Borsányi György történész írásával pótolta ezt a hiányt. A szerző feltárja Kun Béla politikai pályafutásának kevésbé ismert szakaszait is. Bemutatja az életpálya indulását: az erdélyi újságíró-korszakot, a szociáldemokrata pártban végzett munkáját. Természetesen nagy teret szentel a Kommunisták Magyarországi Pártja alapítója és a Tanácsköztársaság vezére tevékenységének. Pontos képet ad az 1919— 1920-as ausztriai kényszertartózkodásról, Kun Béla szerepéről a Vörös Hadsereg Vrangel elleni had-műveleteiben és az 1921-es németországi felkelésben. A szerző részletesen elemzi azt a sok vitát kiváltott tevékenységet, amelyet Kun Béla a 20-as évek magyar kommunista mozgalmában végzett. Eddig ismeretlen dokumentumok felhasználásával mutatja be azt a munkát, amit Kun Béla a nemzetközi kommunista munkásmozgalom vezérkarában, a Kommunista Internacionáléban az agitációs és propagandaosztály, majd pedig a Balkán-titkárság vezetőjeként folytatott. Illegális munkája során Kun Bélát 1928-ban Ausztriában letartóztatták. Szabadulása után a Szovjetunióban élt. Ekkor részben a Kommunista Internacionáléhoz, részben a Kommunisták Magyarországi Pártjához kötik feladatai. Mindkét területen nagy érdemek és súlyos hibák jellemzik tevékenységét. Az utóbbiak közül legnagyobb a szektásság, amely főleg a „szociálfasizmus” jelszavának elméleti megalapozásában fejeződött ki. Bár a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusán elfogadott népfrontpolitikával Kun Béla egyetértett, ezzel a kongresszussal veszi kezdetét az a folyamat, amelynek következményeként eltávolítják őt a Komintern és a KMP vezetéséből. A szerző szigorúan a dokumentumokhoz ragaszkodva vezeti végig az olvasót a „Kun-ügy” valamennyi állomásán, egészen az 1937-ben bekövetkezett letartóztatásáig. Kun Béla nem mentes az ellentmondásoktól. A könyv fő értéke az, hogy retusálás, idealizálás nélkül mutatja meg Kun Béla emberi és politikai nagyságát.
-
Kun László siratása
0A Lisszaboni Nemzeti Levéltárban egy XIV. századi kéziratra bukkannak, amelynek nyelvét ott senki sem érti. A filozófus Saudade Madridban élő, magyar történész barátjához fordul tanácsért. Kiderül, a kézirat magyar nyelvű, egy öreg pap, Márkus, Nagyvárad egykori őrkanonokjának alkotása. Márkus, ifjú korában, szemtanúja volt IV. László király holttestének a váradi székesegyházból történő kiutasíttatásának, és később, az ifjú Károly Róbert kérésére, írta le a történteket. Károly lemásoltatta és illumináltatta az öreg pap szövegét. Ez a másolat került Lisszabonba. Fő részét a László életében végzetes szerepet játszó asszony, Kun Erzsébet, az anya, Nápolyi Izabella, a feleség, Édua, a kun asszony találkozása és szóváltása teszi – a megölt László ravatala előtt.
-
Küzdelem a vasfüggöny mögött 1-2.
0Fülszöveg
Magyarország egykori kisgazdapárti miniszterelnökének, Nagy Ferencnek egyéni sorsa tragikusan egybefonódik nemzetéével.
A Baranya megyei Bisse falucskából származó ifjú parasztember első harcát az úri Magyarország ellen vívja; tehetségével önerejéből följebb és följebb emelkedve, az 1930-ban újonnan szerveződő Független Kisgazdapárt országos titkáraként rendíthetetlenül küzd, hogy jogfosztott osztályát bejuttassa „az alkotmány sáncai közé”. -
-
Küzdelmeink a nemzeti királyságért
0A Magyar nemzet önnálóságáért és függetlenségéért vívott küzdelmek története – Az 1505-iki Rákosi Országgyűléstől a Rákóczi-emigratio kihaltáig.
Dr. Thaly Kálmán Alapítványából kiadja a Magyar Történelmi Társulat.
Első kötet. -
Lángoló tengerek
0A kiváló tudós és közkedvelt ifjúsági író ebben a kötetben a világ legnagyobb tengeri csatáiról ad izgalmas képet. Minden sora lebilincselő érdekes olvasmány, az egész mű pedig páratlanul tanító-, ismeretterjesztő- és nevelőhatású alkotás.
-
-
-
-
Magyar császári és királyi kamarások ősfái 1740-1918 I-III.
0I. A-G
II. H-P
III. R-Zs
A kamarási tisztség udvari méltóság volt, tagja a belső udvartartásnak, amely rangot a király adományozta nemesi származású férfiaknak. A munkában érintett korszakban a tisztséggel különös feladatok – alkalmi udvari szolgálaton kívül – nem jártak, jelentősége abban állt, hogy elnyerése mintegy megpecsételte a birodalmi nemesi vezető réteghez tartozás tényét. Az adományozás előfeltétele a nemesi „őspróba” sikeres letétele volt. Magyarországon itt is érvényesült az „una eademque nobilitas” elve, azaz nem tettek különbséget nemesi és főnemesi leszármazás között. Az ősfák közérdekű jelentősége abban áll, hogy keresztmetszetét adják az ország vezető társadalmának. Ismertetésük történelmi és szociológiai feladatot is ellát, nyersanyagot nyújt a történészek és társadalomkutatók számára. A munkánkhoz hasonló jellegű átfogó genealógiai mű eddig nem készült. A rendelkezésre álló forrásanyag pedig egyre fogy. A magyar származású kamarások nagyobb számú kinevezése, amelyben már köznemesi származásúak is előfordultak, Mária Terézia királynő uralkodásával kezdődött. Így az 1740-es évet vették a szerzők kezdetnek és IV. Károly király lemondásával, vagyis az 1918. évvel zárták le. E közel 180 év alatt több mint 1500 magyar személy nyerte el a kamarási méltóságot. -
Magyar Decretum
0A Debrecenben 1565-ben Hoffhalter Rafael által nyomtatott Magyar decretum, amelynek szövegét Weres Balázs váradi főbíró, Bihar vármegye íródeákja állított össze és fordított latinról magyarra, a XVI. századi magyar művelődéstörténet különleges értéke. Korszakos jelentősége elvitathatatlan, akár a magyar nyomdászattörténet, akár a jogtörténet, akár a nyelvészet szempontjából vesszük figyelembe.
-
-
-
Magyar forradalom
0Egy 12 éves fiú, Gyula, 1956. október 23-án elhatározza, hogy naplót ír. Közel van a tűzhöz – szó szerint, hiszen Budapesten, a Somogyi Béla utca 10-ben laknak, a Corvin áruház háta mögött. Gyűjt, sétákat tesz a városban, és mindezt lejegyzi. Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem. Csics Gyula naplóját 2006-ban, a forradalom 50. évfordulóján adta ki az 1956-os Intézet.
-
Magyar genealogiai és heraldikai forrásmunkák 1561-1932
0Oklevelek, genealogiai, heraldikai művek, valamint kéziratos oklevelek és családtörténeti gyűjtemények összefoglaló jegyzéke. A családtörténet és nemességkutatás kulcsa.
-
Magyar haditudósító túl a Sztalin-vonalon
0dr. Gábor Áron mint a honvéd-haditudósító század tagja járta be bolseviki Oroszország egy részét, melyet eddig gondosan elzárt Európa elől a Sztalin-vonal. Izgalmason érdekes, időszerű és igaz írás a szovjet valódi arcáról.
-
-
-
Magyar középkor
0A közönség részére ezek a nagyrészt folyóiratok hasábjain megjelent tanulmányok szinte hozzáférhetetlenek. Ezért gondolt a Magyar Történelmi Társulat arra, hogy a harmincéves évforduló alkalmából elnökének, Hóman Bálintnak szétszórt tanulmányait összegyüjtve adja ki.
-
Magyar középkor
0Ez a kötet különböző helyeken – a budapesti és a kolozsvári egyetemen, a Történelmi, a Földrajzi s más társulatokban, az Erdélyi Múzeumban, az Emkében stb. – különböző alkalmakkor, többnyire egy-egy emlékünnepen tartott előadásaimból van összeállítva. Valamennyi azt igazolja, hogy mi, magyarok, nem ítélhetjük el a középkort, mert az hazánk történetének legdicsőségesebb kora. Benne nemcsak politikai és hadi tekintetben voltak nagy és ragyogó sikereink, hanem a keresztény műveltség terén is.
-
Magyar liberalizmus 1790-1848
0Kecskeméti Károly Franciaországban élő magyar történész fő műve, a magyar liberalizmus 1790-1848 közötti története átdolgozott kiadásban, magyar nyelven most lát először napvilágot. A szerző a korszak politikai elitjének átfogó vizsgálatával kimutatja a reformmozgalom társadalmi bázisának meglepő folytonosságát. Úgy látja, hogy a liberálisnak tekinthető eszmék 1790 táján nemcsak megjelentek, hanem tovább éltek, és az 1830 táján társadalmi-politikai mozgalommá fejlődő reformmozgalomban folytatódtak. Kecskeméti a magyar liberalizmust 1790-től kezdődő, egyre erősödő áramlatként, egységes történeti ívként mutatja be. Arra is figyelmeztet, hogy a ,,reformkor” nem jelenti a polgári átalakulás híveinek döntő politikai súlyát. Az utókor a reformeszméket s a korszak nagy alakjait idézi, és hajlamos elfeledkezni azokról a társadalmi erőkről, intézményes feltételekről, amelyek az átalakulás megvalósítását oly nehézzé tették. Kecskeméti Károly hatalmas anyagot elénk görgető könyve minden eddiginél meggyőzőbben bizonyítja azt is, hogy a reformkori magyar ,,nemesi liberalizmus” kifejezésében a ,,nemesi” nem jelent megszorítást: a program minden korlátozástól mentesen a polgári átalakulás következetes programjának tekinthető. Az 1848-as forradalom évtizedes, szerves folyamatok összegeződéseként hozhatta meg az eredményes áttörést.
-
-
-
-
Magyar Századok – Irodalmi műveltségünk történetéhez
0Szerzők: Pais Dezső, Ifj. Horváth János, Mezey László, Gerézdi Rabán, Eckhardt Sándor, Németh Gyula, Varjas Béla, Klaniczay Tibor, Esze Tamás, Dezsényi Béla, Szauder József, Bisztray Gyula, Kerecsényi Dezső, Keresztury Dezső, Waldapfel József, Sőtér István, Korompay Bertalan, Trencsényi-Waldapfel Imre, Zimándy Pius, Barta János, Dégh Linda, Kozocsa Sándor
-
-
Magyar történelem. Művelődés és államtörténet. 1-2.
0Részlet: A történetírás célja a szép, jó, igaz, t. i. a gyönyörködtető, a tanulságos és a genetikus történetek egyre tökéletesedő fokain keresztül. A pragmatikus vagy praktikus nemcsak oknyomozó, – hiszen minden tudomány okaiban érteti meg a tapasztalati tényt – hanem egyszersmind okuláskereső, tanulságos, gyakorlati, államférfiak és állampolgárok, társadalmi életet élők nevelésére alkalmas tudomány, amelyet éppen a politika vagyis államtudomány és a szociológia vagyis társadalomtudomány aknáz ki legjobban. Valamint a természeti okságot kifejezhetjük általánosító induktív törvény alakjában egyetlen jól megfigyelt eset alapján is : úgy lehet a történeti okságot is általános pragmatikus tételben kifejezni, pl. Thuróczy krónikás Hunyadi szebeni csatájánál kimondja a tanulságot: nagyon helyes, ha a vezér személyét ruhacserével is elleplezik az ellenség dühe elől; vagy az első keresztesek és Dózsa lázadása esetéből levonjuk a történeti törvényt: a legszentebb célra egybegyűlt tömeg is, ha elfogyott az elesége, rabló, gyilkos, lázadó lesz.
-
-
Magyar várak
0Ez a könyv változatlan utánnyomása (új borítóval) Varjú Elemér Magyar várak című könyvének, amely a Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége kiadásában jelent meg Budapesten.
-
Magyar vér Boszniában
0Az 1878. évi bosznia-hercegovinai hadjárat félszázados évfordulójára írott mű.