-
-
Oroszország története. Az orosz eredeti VII-ik kiadás után
0Előszó: Ejszakkeleti szomszédunk birodalma nagyobb a holdnál, s noha száz millió embernél több lakja, nagyságához képest nem ismerjük eléggé sem jelenét, sem multját; sem földrajzát, sem történetét. Pedig az utóbbi ezer év alatt sok történt e népességgel, az orosz nemzettel is, mi folyton érdekelte elődeinket, és a miről nekünk tudomást venni előnyünkre válik.
-
Őshaza és Kőrösi Csoma Sándor célja. Kőrösi Csoma Sándor halálának 100. évfordulóján
0Előszó: Kőrösi Csoma Sándor halálának 1942. évi április hó 11-én volt százéves évfordulója. Időszerű, hogy Őt, a magyar fajnak kiválóságát, kellően értékelve ünnepeljük. Az elmúlt évszázad alatt sokan voltak, akik úgy vélték, hogy Csoma lelkiségét, cselekvéseinek indító okait felismerték, munkáját méltányolhatták, – azonban e férfiak Nyugat kultúráján nőttek fel és a XIX. század mindent tagadó szellemét szívták magukba, így tőlük messze állt Kelet gondolkozása, filozófiája. Ezek, noha Csoma csodálatos egyéniségét, szentekhez hasonló lemondását, igénytelenségét, fanatizmusát, szerénységét és lelkiismeretességét, egyben nagy tudását is elismerik és csodálják, mégis rejtély marad előttünk Csoma nagy egészben vett élete.
-
-
-
Páncélosok előre!
0Részlet a könyvből: A lengyelországi hadjárat lezajlott. Ezredünk visszaérkezett garnizonjába és már másnap parancsot kaptunk, hogy ezredszemle lesz.
Az ezred nyilt négyszögben állott a vezérkar épületével szemben elterülő hatalmas gyakorlótéren. Az ezredparancsnok állomáshelyét nehéz páncélosok keretezték óriási négyszögükkel. Zene hangjai közben megjelentek a zászlóhordozók és az arcvonalak kialakulása után Eberbach alezredes beszédet intézett az ezredhez. Megemlékezett a mokrai és liswartai dicsőséges napokról, Varsó kemény ostromáról, a Visztulakanyarban és a Bzura mentén végrehajtott hőstettekről. Méltatta az ellett hősök dicső példáját. Az üdvlövéseket adó páncélos ágyúk dörgése közben mégegyszer felolvasták hősi halottaink névsorát, azután véget is ért a lengyelországi hadjárat, lezárult a keleti küzdelem. Eberbach alezredes páncélos-hadosztálya várta az új parancsot. -
Pilóta lettem
0Első repülőgépem
1912 egy meleg nyári délutánján. Zsuzsi, a kis hegyi vasút mozdonya, minden igyekezetét összeszedte, hogy az utasokkal telezsúfolt kocsikat felhúzza a Szamos hídjának domborulatára. Az alkalmi utazásra beállított poros marhakocsikban szorongtam én is, szüleimmel és két fivéremmel. Az utasok hangos kiáltozással buzdították a csaknem egyhelyben daráló kis mozdony vezetőjét. Néhányan már azt is ajánlottuk, hogy leszállunk és a gyorsabb haladás kedvéért toljuk a vonatot, a fűrésztelepen túl elterülő nagy legelőig. Ide törekedett ugyanis a város apraja-nagyja. Irigykedve néztük, hogy mennyivel gyorsabban haladnak azok, akik az országúton és a sínek mellett gyalogolnak… Bizonyára elfoglalnak minden jó helyet és nem láthatunk majd semmit, mire a kis vasúttal a helyszínre érkezünk.
Pedig nagyszerű látványosság ígérkezett. A helyi lap s a hatalmas falragaszok városszerte hirdették, hogy délután négykor Székely Mihály bemutató-repülést végez a hegyi út mellett, a réten. -
Pogány magyarság keresztény magyarság
0A kiváló történettudós nagyjelentőségű munkájában tömör és világos képet ad a magyarság elhelyezkedéséről és történelmi szerepéről a keresztény Európá-ban. Nem elégszik meg a történelmi tények és események száraz felsorolásával, hanem arra törekszik, hogy a maga teljességében elénk varázsolja a kereszténységben megerősödött magyar középkor világát, célkitűzéseit, életfelfogását és állami életét. Bebizonyítja, hogy a szentistváni állam nem volt merő nyugati, vagy éppenséggel germán kultúrimport eredménye és Szent István alakját akkor közelíthetjük meg legjobban, ha benne a magyar középkor megalapozóját tiszteljük, értve középkoron az antik keresztény elemeknek a népvándorlás archaikus műveltségével való találkozását. Az eredeti mondanivalókban gazdag, eddig ismeretlen szempontokat felvető könyv nem a szaktudósoknak, hanem elsősorban a művelt magyar olvasóközönség egyetemének készült, hogy egy összefoglaló munkában világítsa meg a magyarság egyik legérdekesebb és örökké aktuális kérdését, a pogányság és kereszténység viszonyának problémáját.
-
Pogány magyarság keresztény magyarság
0I. fejezet (részlet): A Steppe kultúrája
Ha gyarló szemünk a hatalmas euráziai kontinenst úgy tudná áttekinteni, mint valamely hegy lábánál elterülő tájat, akkor ebben a képzelt panorámában alighanem az a hosszú sáv kötné le elsősorban figyelmünket, mely e világrész északi és déli szférái között Mandzsúriától egészen a keleti Kárpátok bástyájáig húzódik végig. Ez az úgynevezett steppe-övezet, mely hol fakó, hol gesztenyebarna és fekete földszínével élesen elüt az északi erdőrégió mélyzöld foltjától s attól a dús vegetációjú szubtropikus déli tájtól, melyet a síkság felé a Kaukázus, a Hindukus és a Humalaya égbenyúló sziklafalai határolnak.
A steppe nyilt, fátlan síkság, mely táji jellegét a föld jelenkorában, minden emberi beavatkozástól függetlenül nyerte el. Felszínét főként az övezet északi részében, melynek határvonalát a Kaspi, az Aral és a Balkas tavak északi partjai jelzik, fű borítja: innen a steppe szó, mely oroszul füvet, pázsitot jelent. Ettől délre a dúsfüvezetű fekete és gesztenyebarna földek fokozatosan homokos rónákba mennek át, melyek helyenként sivár pusztaságokkal váltakoznak. -
Politikus pályák
0A kötete a Társadalmi Szemle 1982-1983-ban megjelent cikksorozatát tartalmazza
-
-
-
Potemkin
0Előszó
AZ OROSZ DRÁMA
A tizennyolcadik századbeli Európa színpadán, melyen a modern történelem első, bevezető jelenetei játszódtak le, külön érdekesség az orosz dráma. A muszka birodalom látványos kifejlődése és rendeződése, az óriási területi terjeszkedés, az újonnan épült, rohamosan növekedő, alapjában véve nemzetközi fővárosnak, Szentpétervárnak jelentősége, a cári udvar káprázatos pompája, – ami még Versaillest is felülmulta, melyet pedig utánozni kívánt, – mindez még abban a gazdag és változatos korban is egyedülálló, amikor az európai történelemnek úgyszólván minden jelenete külön nagyszabású dráma volt és a szereplők valamennyien óriások. Különös képét adja a tizennyolcadik század Európája a fejlődésnek és reakciónak, különcködő pazarlásnak és piszkos nyomornak egymás legszorosabb közelségében. De sehol sem volt kiáltóbb és mélységesebb ez az ellentét, mint éppen Oroszországban. -
Pozsony vármegye nemes családjai
0Szerzők: Denis Pongrácz, Radoslav Ragac, Stresnák Gábor, Tomás Tandlich, Frederik Federmayer
-
Publicistai dolgozatok. 1-2
0Kéméndi Szalay László (1813-1864) magyar történetíró, jogász, liberális politikus és publicista, az MTA tagja és főtitkára, a modern magyar történettudomány egyik megalapozója.
-
-
Rádió-Beszédek. Két magyar megemlékezés alkalmából. Elmélkedési anyag jó magyarok számára…
0A szövegből: Bevezetőül annyit, hogy Szent László a tizenharmadik uralkodó volt a magyar nemzet élén számítva Árpádtól akinek uralkodóvá választása jelentette a Magyar Nemzet megszületését, nyolcszázkilencvenben melyet akkor tiz törzs, helyesebben tiz nép nagy-családjai alkottak. Ez az ősi Alkotmányunk a Vérszerződéssel jött létre és azzal lett megpecsételve mint a Magyar Nemzet Törzs-szövetségének Alkotmánya.
-
-
Rákóczi tükör I-II. Naplók, jelentések, emlékiratok a Rákóczi-szabadságharcról
0A Rákóczi-szabadságharc ismert és újonnan feltárt naplóiból és emlékirataiból csak részleteket közöl az összeállítás, de így válik lehetővé, hogy a szabadságharc egészéről átfogó kép alakuljon ki, továbbá képet kapjon az olvasó a szabadságharc társadalmáról, eredeti dokumentumokból ismerhesse meg a kor emberének szubjektív világát. A forrásgyűjtemény elsődlegesen a szélesebb olvasóközönségnek szól, de a kutatók igényeinek is igyekszik megfelelni. Jegyzetek segítik a jobb megértést, és névmagyarázat, illetve névmutató segíti az eligazodást. Az új kiadás szükségességét támasztja alá az a hosszú idő, mely az első kiadás (1973) óta eltelt, továbbá az, hogy ma csaknem beszerezhetetlen a könyv. Ilyen jellegű alapos és ugyanakkor sokak érdeklődésére számot tartó válogatás azóta sem jelent meg, s az itt közölt vagy újraközölt dokumentumok új, önálló kritikai kiadásai sok esetben máig sem készültek el. A gyűjtemény ma már főiskolák, egyetemek szemináriumain tananyag-ként szerepel.
-
Rákosi Mátyás születésnapja
01952. március 9. – e napon ünnepelte az ország Sztálin legjobb magyarországi tanítványának, Rákosi Mátyásnak hatvanadik születésnapját. Jubileumi kiadványok, plakátok, ünnepi munkafelajánlások, színházi díszünnepély – mindezek a nap fényét voltak hivatva emelni. A könyv szerzője – Nemes János – az ünnepségsorozat érdekes, komikus, tragikomikus epizódjaira emlékezik vissza, s e visszaemlékezésből egy ember portréja és egy korszak hangulata bontakozik ki. A képet – a születésnapi pillanatképet – kiegészítendő megismerkedhetünk Rákosi Mátyás rövid életrajzával, s eddig kevésbé ismert politikusi megnyilvánulásaival.
-
Ré fiai
0A szerző évtizedes kutatásai alapján újszerű áttekintést ad az egyiptomi vallásról, világképről, tér- és időszemléletről. A kötet végén összeállítást kap az olvasó az egyes dinasztiákról, a szakember megtalálja az egyiptomi nevek tudományos átírását, továbbá gazdag irodalmi tájékoztató áll az olvasók rendelkezésére, s a mű kézikönyvként való használatát a névmutató is segíti.
A 448 oldalas könyvet számos szövegközti ábra, 19 színes, 123 fekete-fehér kép illusztrálja, valamint három térkép segíti a tájékozódást. -
-
Református egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16-17. század
0Az egyházlátogatás (cannonica visitatio) az egyházkormányzás eszköze annak ellenőrzésére, hogy a gyülekezetben a törvényes rend szerint folyik-e az élet. A Biblia beszámol arról, hogy az apostolok személyes látogatásaikkal és leveleik útján tanácsolták, intették a gyülekezeteket. Ez a tevékenység mintája lett az egyházlátogatásnak, amelynek megszilárdult rendjét a 6. századtól kezdve már megbízható források tanúsítják. Az egyházi törvények (kánonok) a püspök kötelességévé tették a vizitációt, amit évente egyszer gyakorolnia kellett, lehetőleg személyesen. A századok folyamán a részletek változtak, az alapvető szempontok azonban nem. Eszerint az egyházlátogatás célja az igaz tant megerősíteni, az eretnekségeket eltávolítani, a jó erkölcsöket ápolni, a rosszakat megjavítani, a népet intésekkel állhatatosságra buzdítani, a hívek javát szolgálni. Kötetünk a fennmaradt legkorábbi, nyomtatásban eddig meg nem jelent református egyház-látogatási jegyzőkönyveket tartalmazza.
-
Régészeti adatok a Duna-Tisza közi avarok történetéhez
0A kötet végén angol nyelvű összegzés.
„E könyv A Duna-Tisza köze avar kori betelepülésének problémái címmel 2014-ben megvédett doktori disszertáció részben átdolgozott és kiegészített változata. A Bóna István professzor által javasolt téma választásakor az elsődleges cél az volt, hogy a Duna-Tisza köze nagyobb részben közöletlen avar kori emlékanyagának összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása során válaszokat keressek elsősorban a vizsgált terület avar kori betelepülésének kérdéseire. A disszertációban tárgyalt probléma-kör nem szorítkozott kizárólag a megszállás kérdésére, hogy mikor, kik és miért érkeztek ide először és miként vették birtokba ezt a területet. A régészeti leletanyag elemzése során vizsgáltam a későbbi bevándorlások, a belső migráció lehetőségét, továbbá azt, hogy az itt élő közösségek milyen válaszokat adtak az Avar Kaganátusban lejátszódó folyamatokra, hogyan reagáltak a környezeti változásokra, s milyen volt az itt élőknek az Avar Kaganátuson belüli és kívüli kommunikációja, a hivatalos és interperszonális kapcsolataik rendszere…”
Balogh Csilla -
Régi magyar asszonyok
0Takáts Sándor tanulságos és egyúttal szórakoztató írásaiban megsárgult levelek, elfeledett dokumentumok alapján rajzolja meg egy-egy nagyasszonyunk portréját, szívesen idézve föl udvartartásukat, házuk életét. Kanizsai Dorottya, Bánffy Kata, Fánczy Borbála, Wesselényi Anna leveleiből a 16-17. század szokásairól – a kertészkedéstől a befőzésig, nemeslányok nevelésétől a fényes esküvőkig, a szorgos otthoni munkálkodástól a királyi udvarban tett látogatásokig – sok mindent megtudtunk, de ezek az írások tudósítanak arról is, milyen hányatott volt a sorsa Zrínyi Ilonának vagy Koháry Juditnak, hogyan éltek Zrínyi Miklós lányai, Margit, Dorica és Kata.
-
Régi magyar csataképek
0Részlet:
A török háborúk Magyarország területén lezajló eseményei élénken érdekelték a külföldi, elsősorban német, olasz és francia kortársakat. A tőlünk nyugatabbra elterülő országokban a törököktől való félelem indokolta a megszámlálhatatlan magyar vonatkozású röplap és könyv kiadását. Európa testét a XVI. század végén osztályharcok, vallási és dinasztikus ellentétek szabdalták szét. Az írott szónak kellett volna egységes közvéleményt kialakítania, hogy a hódító török hatalom megfékezéséhez szükséges katonai erő létrejöhessen. A kisebb-nagyobb terjedelmű nyomtatványok a magyarországi végvárak elestéről vagy visszafoglalásáról közöltek szöveges és gyakran képes tudósításokat. A török kegyetlenkedéseknek és a keresztény katonák, köztük néha a magyar hősök /Zrínyi Miklós/ vitézségének színes leírása élénkítette ezeket a hirközléseket. -
-
Régi várképek
0Muzeumaink történeti és várostörténeti kiállításain gyakran szerepelnek régi magyar várak és városok képei. Közülük egyesek nagy méreteik és hasonló stíluselemeik alapján első pillantásra összetartozóknak látszanak. Az ábrázolt vár vagy város nagy betűkkel írott latin és német nevét feltűnő helyen olvashatjuk. A képek a környék egy kiemelkedő pontjáról, vagy madártávlatból, csaknem alaprajzszerűen mutatják a várakat.
-
-
Rod Thököly – A Thököly nemzetség
0Thököly Imre születésének 360. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi tudományos konferencia tanulmánykötete.
-
-