-
Haynau és Paskievics. Ismeretlen adalékok az 1848-49-iki szabadságharc történetéhez. 2.
0Benne. Görgey, Kossuth, Szemere, Haynau stb. leveleinek átiratai
-
-
-
Hétköznapi élet a Napkirály korában
0A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy feleleveníti egykor volt emberek életét; mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Figyelme távolról sem csak az előkelők életmódjára szorítkozik, mert szerzői azt vallják, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.
E kötet – hasonlóan a sorozat többi tagjához – valóságos időutazás: elénk tárja, hogyan élt, hogyan töltötte mindennapjait az a húszmillió francia, akikről Francois Trassard és munkatársai szövege szól: élvezetes, színes stílusban, számos értékes dokumentum felhasználásával.
A kötet ezenkívül megkísérli bemutatni a francia történelem egyik legérdekesebb korszakának, az egyik leghosszabb ideig uralkodó királyuk fény- és árnyoldalait is. -
Híres magyarok. Beszélgetések nemzetünk nagyjaival
0Ez az egyedülálló kötet az 1849 és 1914 között megjelent magyar sajtóinterjúkból válogatva adja közre a korszak tizenöt kiemelkedő hírességének legérdekesebb beszélgetéseit. Könyvünk lapjain megszólal Andrássy Gyula, Arany János, Bem József, Benczúr Gyula, özvegy Damjanich Jánosné, Görgei Artúr, Jászai Mari, Jókai Mór, Kossuth Lajos, Lehár Ferenc, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Munkácsy Mihály, Szekrényessy Kálmán és Tisza Kálmán.
Az interjúk és az őket összekötő, értelmező kísérőszövegek színes, nagy ívű tablót festenek a „boldog békeidők” szellemi, kulturális, politikai életéről. Rámutatnak arra, hogy ezek a kiválóságok egy pezsgő történelmi kor eseményeihez és szereplőihez – egymáshoz és másokhoz -szorosan kapcsolódva élték inten-zív, sokszor krimi-izgalmasságú életüket. A közöttük húzódó kapcsolati szálaknak a felfejtése külön élményt tartogat az olvasó számára. -
Hitler gladiátora
0Mindazok, akik átélték Németországban a nemzetiszocializmus létrejöttét, és szemtanúi voltak a náci rezsim minden borzalmának, nehezen tuMindazok, akik átélték Németországban a nemzetiszocializmus létrejöttét, és szemtanúi voltak a náci rezsim minden borzalmának, nehezen tudnak a korszak eseményeire és személyeire objektíven emlékezni. A fiatalabb generációk számára pedig ezt az időszakot a mítoszok homálya fedi, úgyhogy a képzelet könnyen keveredik a valósággal. Charles Messenger könyvében a valóság mélyebb összefüggéseit kutatja, és az I. világháború végétől a II. világháború befejezéséig átfogó képet rajzol a német népről.dnak a korszak eseményeire és személyeire objektíven emlékezni. A fiatalabb generációk számára pedig ezt az időszakot a mítoszok homálya fedi, úgyhogy a képzelet könnyen keveredik a valósággal. Charles Messenger könyvében a valóság mélyebb összefüggéseit kutatja, és az I. világháború végétől a II. világháború befejezéséig átfogó képet rajzol a német népről.
-
Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 I-II.
0A hanyatlás nemcsak a nemzetszocialista Németország bukása volt, hanem szövetéseseié is, akik többnyire bénultan várták a fenyegető véget, nem tudtak szabadulni Hitler halálos szorításából. Ki volt a hibás? A sors, a körülmények, a balszerencse, az emberi tehetetlenség, a hibás politika, a német túlerő? vagy mindez együttvéve? Végülis érezhető különbségek vannak. Horthy, az öreg admirális, aki a Führer hatalomra jutását oly örömmel fogadta, s akit Hitler is bizonyos tisztelettel vett körül korábban, még vagy már képes volt elpirulni, amikor harmincezer munkaszolgálatos pusztulásáról szólt, és bárhogy is képzelte el a haza szociális és politikai viszonyait, a hazája iránti aggódás fel-felébresztette benn a józan számítás és gondolkodás igényét. A kedvenc, a fegyelmezett katonát, Antonescut a bolsevizmus iránti gyűlölete mellett mindenekelőtt magyarellenes bosszúszomja vezérelte, és Erdély visszaszerzése kötötte le fő gondolatát. A Hitler jóvoltából államfővé emelkedett vidéki plébános Tisóból Szlovákia látszatfüggetlensége jórészt kiölte mindazt, amit valaha is Krisztusról és a kereszténység humanizmusáról tanult és maga is tanított. Az emberileg lezüllött horvát ügyvéd, Pavelics már évtizede csak az erőszak bűvöletében élt, és szintén a függetlenség nevében ölette halomra, Malaparte által megörökített példátlan brutalitással, mindazokat, akik a németek ölelésében kikiáltott álfüggetlenség helyett valóságos értékeket akartak szolgálni. A józan professzor, Filov világos társadalompolitikai és hatalmi megfontolásból és némi területi engedmény ellenében sorakoztatta fel országát a náci táborba. Sakkfigurák? – A nevek mögött országok voltak, emberek millióinak élete, sorsa szenvedése.
-
-
Hogyan lett naggyá a Tudor-dinasztia?
0A Tudor-dinasztiának az angol történelem minden más uralkodóházánál nagyobb figyelmet szentelnek a történészek és a nagyközönség egyaránt. A Tudorok különleges származása és a bosworthi csatát megelőző századok története, a család felemelkedése, bukása, majd újbóli felemelkedése azonban sokkal kisebb érdeklődésre tarthat számot.
A Hogyan lett naggyá a Tudor-dinasztia? új, átdolgozott kiadása brit és francia kéziratos forrásokra támaszkodva következetes, hiteles elbeszélést nyújt a Tudor-uralkodóház XIII. századi észak-walesi őseiről, XV. századi angol és francia királyi kapcsolataikról, a „rózsák háborújában” játszott szerepükről és Henry Tudor 1485-ben Bosworth Pieldnél aratott győzelméről. -
-
-
Hordót a sajtónak!
0Ez a könyv a közelmúlt megidézése, a rendszerváltozás ellentmondásainak bemutatása. A megszálló csapatok kivonulása után sem szabadult fel a magyarság. A modern társadalmi élet fontos gócait magyarellenes erők bitorolják. Jellemző rájuk, hogy már magától a nemzet fogalmától is undorodnak. A gyűlölet által bekerített magyarságot belülről fojtogatják: nacionalistának, sovinisztának, antiszemitának, fasisztának, antidemokratikusnak, nyugatellenesnek stb. nevezik. A rágalmazás célja a pártállam alatt szerzett kiváltságok megerősítése. Marxista szocializmus helyett most a liberális bozótba szeretnék beterelni a magyarságot, hogy sivatagi vad ösztöneiket korlátlanul kiélhessék.
-
-
-
-
Húsz esztendő parlamenti viharai
0„Negyvenhét esztendő óta egy élesszemű, igen becsületes és igen kedves ujságíró figyeli a magyar politika viharos eseményeit és gyüjti az ezekre vonatkozó nyílt és rejtett adatokat. Ez az ujságíró Szatmári Mór. Mindnyájan, akiknek politikai ellenfele volt a parlament porondján, megszerettük és úgy hiszem, még melegebb szívvel gondolnak rá azok, akiknek sorában küzdött.
Semmi kétség, a magyar termelés sok tökéletlenségben szenved. Nemcsak azért, mert kávé és rizs nem nő nálunk, hanem mert a szellemi többtermelésből is igen sok helyen elmaradunk. Egyes nagy műfajok egyáltalában nem tudnak meggyökeresedni a magyar talajban, a magyar lélekben és ha itt-ott próbálkoznak is velük, elhervadnak. Ellenben annál hatalmasabban zsendül fel a régi magyarság publicisztikája. Dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy kevés nemzet van olyan, amely politikai irodalmának, különösen csatázó és vitázó részét oly magasra fejlesztette, mint ez a maroknyi magyar. Ennek természetes oka van. Egy ilyen kis népnek, amelynek egyetlen rokona sincs, de megvan a kemény elhatározása, hogy keleti származása dacára nyugati politikát folytasson és folyton politikával kell csatáznia, ki adja más a vértezetet, mint a publicista? Ennek a nagy publicista gárdának egyik kitűnő alakja az a Szatmári Mór, aki a következő lapokon megszólal. Mindig érdekes, mindig vitázó. mindig magyar és mindig becsületes.(…)”
Hegedűs Lóránt -
-
-
-
I. Frigyes császár tettei
0Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Dr. Gombos F. Albin
-
Idegen hadakban
0A XVIII. század a gyakran fellángoló dinasztikus háborúk kora. Az új hadművészeti elveken szerveződő, nagy létszámú állandó hadseregekben megjelenik a huszárság, mint csapatnem. Meghonosítói mindenütt főleg magyarok, akiket egyrészt az emigráció kényszerűsége juttatott idegen földre, másokat a kalandvágy és a katonai karrier lehetősége csábított.
A század háborúit három katonanemzedék harcolja végig idegen hadakban. Róluk szól e kötet, akik méltatlanul kívülre kerültek az itthoni hadtörténetírás látóköréből. Emléküket, kimagasló katonai erényeiket a „választott” haza ma is számon tartja. Tegyük ezt mi is. -
Idők szorításában
01920-ban az I. világháborút lezáró Trianoni békeszerződés a Kárpát-medencét hosszú évszázadokon át kitöltő magyar államot több részre szabdalta, és mintegy hárommillió magyart kényszerített kisebbségi sorba. A hazától elszakított magyarok lélekben összetörve és a kisebbségi létre teljesen felkészületlenül álltak új sorsuk előtt. Az utódállamok, melyeknek keretei közé kerültek, politikai rendszereikben ugyan különböztek egymástól, abban viszont hasonlítottak, hogy homogén nemzetállamokként határozták meg magukat, és nem biztosítottak kisebbségeik számára polgári egyenlőséget, gazdasági boldogulást és érdekképviseletet. Az impériumváltást követő átmeneti bénultság után megtörtént a magyar nemzettöredékek politikai ébredése, és máig ható tanulságokkal fogalmazták meg, milyen kisebbségi jogok biztosítása szükséges érvényesülésükhöz, többség és kisebbség harmonikus viszonyának kialakításához. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy a számarányuk, gazdasági és politikai súlyuk alapján az utódállamokban más-más helyet elfoglaló magyar közösségek küzdelmét a nemzeti identitás megőrzéséért és a polgári egyenlőség kivívásáért egy összehasonlító elemzés keretei között bemutassa.
-
Így épült a Siegfried-vonal
0„UtazunkBerlin. Potsdamer Bahnhof. A gyorsvonat indul, a kocsik lassan kigördülnek a pályaudvar csarnoka alól az éjszakába. Egy gyors pillantás még az órára : 21.47. A széles ablakba könyöklünk, egymás hegyenhátán, egyszerű munkás a munkavezető mellett…. Gondolta volna valaki, hogy egyszerre ennyien elférünk egyetlen ablakban ? Odakint ott áll az öreg csoportvezető, búcsúzik az embereitől, karját üdvözlésre emeli. Egyik kocsi a másik után gördül el előtte, egymásután viharzik feléje a búcsúzkodás. Köszönet van lelkesedésünkben, megköszönjük, hogy az elmúlt hetekben olyan bajtársiasan vezette munkánkat.”
-
Így győztünk…
0A világirodalom legnagyobb istenítéletében a szenvedő ember csak nyomorult életét mentegette. Most azonban, mikor kezdi újra feltámasztani emberhez méltó életét, végre ideje van elgondolkozni: Hogyan győztünk? Senki sem adhat hitelesebb feleletet erre a kérdésre, mint Marshall tábornagy, az egyesült nemzetek hadseregeinek vezérkari főnöke. Könyvében, amely az amerikai hadügyminiszterhez intézett okmányszerű hivatalos jelentés, pontosan beszámol a partraszállások izgalmas részleteiről, a sorsdöntő nagy páncélos csatákról, őszintén feltárja az időleges kudarcokat, belevilágit a német propaganda egetverő hazugságaiba, a légiháború borzalmaiba, adatszerűen ismerteti a légifölény megszerzésének drámai mozzanatait és rámutat a végzetes német hibára: Oroszország megtámadására. De mindennél érdekesebb, amiről most először értesülünk részletesen: az emberanyag, a gépek, a hadi- és üzemanyag, felszerelés és élelem előteremtésének heroikus munkája, az egész világot átfogó szervezésnek ez a gigantikus méretű csodája. Ahogy a keletázsiai szigetek elfoglalásának szívós és kemény munkáját ismerteti, ahogy a matematikai pontossággal kiszámított és hideg következetességgel végrehajtott terveket közli, az valóságos írói munka, tele drámai feszültségekkel és lélektani izgalmakkal.
-
-
-
Így vesztette el a háborút Franciaország
0André Maurois a legtárgyilagosabb francia író. Ha nem jut ki Amerikába, aligha írta volna meg a francia összeomlás döbbenetesen hiteles, megrendítő történetét. Mert Maurois – mint az igazi nagyok közül is csuk a kivételek – kötelességének érzi, hogy a legszigorúbban ragaszkodjék a valósághoz, még akkor is, ha a tények ellene és eszmei felfogása ellen bizonyítanak; sőt olyan világtörténelmi kiállás mellett, mely akkor is idegen és elriasztó marad a számára, ha feltétlen realitását sikerek sorozata jelenti. Maurois tudja, hogy történelmi korszakokat és eseményeket elfogulatlanul csak a tér és az idő kettős távlatából ítélhet meg igazi író. S ha alig egy esztendő teltén mégis közreadta a nagy francia csalódás történetét, csak úgy foghatott hozzá, hogy az Oceánnal választatta el magát az események színhelyétől.
-
-
-
-
-
II. Rákóczi György
0II. Rákóczi György, amidőn 1648-ban apja örökébe lépett, egy politikailag és gazdaságilag megizmosodott, nagyhatalomszámba menő ország uralkodója lett. Kezdetben úgy látszott, mintha a fiatal fejedelem apja szellemében munkálkodna s a megkezdett mű továbbépítését választotta volna élete céljául. Óvatos, körültekintő politikát folytat, jogi és katonaügyi szervezést végez. Később azonban elragadja a nagyravágyás, meg akarja szerezni a lengyel koronát. Gondos diplomáciai előkészítés, hosszas megfontolás után megköti a szerencsétlen svéd szövetséget. A lengyel hadjárat jelenti a fordulópontot nemcsak II. Rákóczi György pályafutásában, de az erdélyi fejedelemség történetében is. ; A sorozat szerkezstője Szekfű Gyula.