-
Fekete bojtár vallomásai
0Sinka István személyes meghatalmazása alapján a vallomások eredeti szövegéből a személyhez kötött sérelmek és keserűségek áramlásában általánosító részeket törölték. A személyeseket pedig, egykori barátainak és jóakaróinak, gazdáinak és cselédtársainak, ellenfeleinek és ellenségeinek kell elviselni, mert megnőtt az ő igazsága az időben. 1944 elején fejezte be ezeket a vallomásokat. Utána még 25 évig élt, majdnem végig politikai tilalom alatt, Az utolsó éveiben kezdték kiadni újból verseit és elbeszéléseit, amikor már az ideg- és izomsorvadás embertelen kínjai gyötörték.
-
Fekete Könyv
0Az 1990-ben kiadott Fekete könyv Orhan Pamuk egyik legrejtélyesebb és egyben legszínesebb műve, amelyben egy bűnügyi regény feszültsége ötvöződik a Kelet misztikájával. A könyv egyik részében leginkább a titkok, jelek és nyomok dominálnak, itt fut a fő cselekményszál, amelyet az eltűnt feleségét, Rüyát kereső isztambuli ügyvéd, Galip nézőpontjából ismerünk meg. A regény másik részét az ügyvéd magánnyomozásának történetébe beékelt, az eltűnt Rüya féltestvérének, Celâlnak a hírlapi tárcái alkotják, amelyekből Isztambulnak nemcsak a múltjába és jelenébe, de még a jö-vőjébe is bepillantást nyerünk. Mint több más regényében, Pamuk itt is ravasz játékot űz a szereplők egymásra tükröztetésével, így aztán eljön a pillanat, amikor már az ügyvéd feleségével egy időben szintén köddé vált Celal bőrébe bújó Galip írja az Isztambul varázslatos és titokzatos világáról szóló tárcákat… A Helikon Kiadó jelen kötettel indítja útjára Pamuk-életműsorozatát.
-
Ferenc József szerelmei I-II.
0Hogyan lett Ferenc József szeretője Luzsénszky Paula?
Hogyan került Haller Nina őfelsége karjaiba?
Ki volt Tamara, akiért két paripát adott Ferenc József?
Hogyan alakult Maria Richter von Graetz sorsa, miután a császár elhagyta? -
-
Férfiidők lányregénye
01948 nyarán Körner Aladár nőgyógyásznál egy kétségbeesett asszony jelenik meg egy hallgatag, fiatal lánnyal. Klára, aki a háború során szüleit és testvéreit is elveszítette, tizenhat éves, kórosan sovány, olyan, mintha nem akarna felnőni. A férfi, aki családjából egyedüliként élte túl a vészkorszakot, hamar felismeri a lány szótlansága és kamaszos dühe mögött azt a magányt és elképesztő szeretetvágyat, amellyel neki is nap mint nap meg kell küzdenie.
-
Fine van Brooklyn
0A történelmi regényei révén hazánkban is közkedvelt finn írónak egy másik arcát villantja föl ez a kötet. Nevezetesen a kispróza mesteréét, aki egy-egy érdekes jellem, különös, netán extrém szituáció vagy éppen „örök emberi” probléma nyomon követésére vállalkozik e második világháború előtti művében. A Franciaországban játszódó sajátos szerelmi történet is az író kisregény-korszakában született.
-
-
Fonák játék
0Júliusi dél, Madrid, Prado képtár: valaki Velázquez Las Meninasát nézi; a rejtvény kulcsa a háttérfigurában van, aki éppen csak bekukkant a képbe, egyedül ő látja, mi van a festő vásznán, nekünk a tükörkép, a fonák jut. Ebben a mozgóképre jellemző montázstechnikával megalkotott elbeszéléskötetben a Tabucchi írásművészetére jellemző valamennyi motívum megtalálható: mindenekelőtt az irodalom és az álom, a tükörrel, a ki nem mondott szóval való játék; a dolgok fordítottja-fonáka és az abból eredő „jelentéktelen, apró félreértések” – miként maga az író nevezi ezeket az élethelyzeteket egyik korábbi kötete címadó elbeszélésében.
-
Fönn a Jeruzsálemhegyen
0Sarusi 1981-ben keletkezett „munkáskarrier-regényét” veheti most kézbe az olvasó. E munkájában a pannon világ, az előbbiektől polgárosultságával, nyugatiasabb műveltségével elütő Dunántúl mutatkozik be. A valahol Alsó-Pannonországban, valamilyen Tó mellett, az alacsony-Kőrisnek nevezett havas alatt, előbb a Jeruzsálemhegynek nelvezett faluban, majd a környék központjában (megye, járás? Sarusinál „szék” székhelyén), Esseghvárott játszódik a regény, amelynek első oldalain a főszereplő, Tányérnyaló pincérinasként buzgólkodik, hogy a történet az emberileg bukott vezérigazgató már-már tragikus (időnként tragikomikus) önmarcangolásával záruljon.
-
Forgácsok a földön
0A televízió azt sugallja a nézőnek, hogy amit lát, az igaz, hiszen látja. Holott az igazság sose lehet egyszerű látvány, lecsupaszított végeredmény, hanem csak egy szervesen kialakuló folyamat összegzése lehet, amelyet nem egyetlen pillanat villanófényében érthet meg az ember, hanem csak hosszú és gyötrelmes tűnődések során, sőt szenvedések közben. Talán az olvasás műfaja már az idő természetesebb gyűrűzése, folyása, üteme miatt is közelebb vihet a valóság és az igazság megismeréséhez, mint amit a látvány nyújthat. Más szóval: az írás és az olvasás még komolyan számol az idővel, a televízió már türelmetlen vele. Hajtja, hajszolja, elveszi előle a teret és a levegőt. `A nemzet közös ihlet`- mondja József Attila. Megfogalmazása olyan pontos és sugalmazó, mint fölrázók költői képei s versmondatai. Amikor olvasom vagy idézni hallom ezt a vallomást, mindig Kölcsey Himnuszára gondolok. Ez az összefoglaló nagy vers a legtökéletesebb példája a József Attila-i gondolatnak. A Himnuszt úgy fogadta el több mint száz éve az egész nemzet, mintha az imává érett vers ihletettsége nem egyetlen emberé, hanem millióké volna. Csöndben merem csak megkérdezni: hány ilyen ihletett pillanata lehet történelme során egy- egy közösségnek? (Csoóri Sándor)
-
Freskó – A szemlélők
0Szabó Magda két regénye, a Freskó és A szemlélők olvashatóak a könyvben.
-
Frida füveskönyve
0Frida Kahlo, a később világszerte ismert és rajongásig kedvelt festő tizenhét éves korában tragikus balesetet szenved. Magyar származású édesapja, indián dajkája és a lánytestvérei bármit megadnának az életéért, és Frida is vissza akar térni a túlvilágról kamasz szerelméhez. Végül a lány egyezséget köt a Halállal, és ettől kezdve minden évben áldozatot kell bemutatnia. Az áldozati ételek receptjeit, ahogyan az élete legfőbb eseményeihez kötődő többi ízt is, Frida egy kis fekete füzetbe jegyzi le…
-
Frivolitások és hitvallások
01983-ban magnetofonba mondta az író a saját életét, fél éven keresztül és mintegy 1500 gépelt oldalnyi terjedelemben. A műfaj: a közvetlen beszéd, az elröppenő szó igazmondásra serkentő varázsa, ha lehetséges, talán még inkább fokozta Szentkuthy amúgy is közismerten szókimondó kritikai őszinteségét. A családról, gyermekkoról, a szülőkről és rokonokról, barátokról és ismerősökről, politikusokról és tudósokról, írókról és művészekről színes, eleven, majdnem gorombán izgamondó portrékat rajzolt, amit hitelesített önmaga ironikus bemutatásával.
-
Fronton
0Augusztusban, katonavonaton
A katonavonaton, amely ismeretlen hadiszállásomra visz, elég időm van elgondolkozni, milyen sulyos felelősség zsákját hordom a vállamon. Minden eszköz, fogás, a jelzők, a szinek, a szavak ritmusa, az élet keserü tanulságai, polgári gondok, örömök és igazságok értéktelen lim-lommá váltak e pillanatokban, ami mögöttem van, annyit ér, mint az üres konzervdobozok, ki velük hát a robogó kupé ablakán. -
Für Elise
0Szabó Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát.
-
Furcsa históriák
0Pu Szung-Ling: „Liao-csaj Cse-ji” című novellagyűjteményéből huszonnégy darabot nyújtunk át a magyar olvasónak.
-
-
Gengszterek
0Klas Östergren Gengszterek címû remeklésében folytatja 1980-as regénye, a kultuszkönyvvé mitizált Dzsentlmenek történetét. A szerzõ ott veszi fel a szálat, ahol a Dzsentlmenekben elszakította – illetve 25 év után valamiképpen mégis másképp folytatja mondandóját igazságról és hazugságról, összeesküvés-elméletekrõl, a sötét alvilágról – és teszi mindezt egy gyönyörû és tragikus, élethosszig tartó szerelmi történet formájában. Az olvasó a regény lapjain egy olyan sötét alvilágba lép be, ahol semmi és senki nem megbízható, az igazság ki nem mondható, s már magának az igazságnak a megléte is megkérdõjelezett. E paranoiás mestermû az összeesküvés-elméletek jellegzetességeivel villanyozza fel az olvasót, s egyben megmutatja egy író fájdalmas utazását a fiatalos bizalomtól az igazi mester érettségéig és kételyeiig.
-
Gerard látomásai
0Jack Kerouac életének egyik meghatározó, megrázó élménye volt bátyja halála. A gyermekként eltávozott Gerard alakja Jack valamennyi regényében felbukkan. Minden esetben ő a tisztaság, a szépség, az angyaliság megtestesítője; ő a jin-jang szimbólum fehér szelete – Jack önmagát általában a megelevenedett fekete szeletnek látta.
Sokáig tartott, míg Kerouac rászánta magát, hogy megírja a legendássá nemesült, titokzatossá vált Gerard rövid életének és fájdalmas elvesztésének történetét, de ennek is eljött az ideje. -
-
-
Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről
0Hosszú nyári vakáció vár a tízéves a fiúra, aki élete első nagy kalandjára készül: Norvégiába repül a nagyszüleihez. A hetvenes években járunk, abban az időben, amikor „Izlandról legfeljebb stewardessek és politikusok utaztak külföldre”. A „forró” délen, ahol – ellentétben Izlanddal – magas fák nőnek, és rövidnadrágos férfiak élnek, csupa új élmény és új tapasztalat várja, és egyúttal a gyerekkor végének és mulandóságának a megsejtése. A felismerést, hogy nem maradhatunk örökké gyerekek, és képzeletbeli barátaink, a kedvenc regényhőseink sem maradnak mindig velünk, a Beatles zenéje festi alá. A belátást a kamasz mostohanővérrel elmélyülő viszony, a szünidő alatt a szigorú nagymamával szemben a fiú szövetségesévé vált nagypapa halála pedig tapasztalattá mélyíti. A „felnőttek halott gyerekek”, állapítja meg Jón Kalman Stefánsson 2001-es regényének főhőse, mi olvasók pedig vele együtt eredhetünk az idő mulandóságát firtató, a fájdalmat melegszívű humorral oldó kérdések nyomába.
-
Gróf Zrinyi Miklós prózai munkái
0Előszó (részlet): Amikor a Magyar Szemle Társaságtól azt a megtisztelő megbízást kaptam, hogy állítsam össze egy új kiadás számára Zrinyi Miklós gróf hadtudományi és politikai írásait, Kazinczy Ferenc szavai jutottak, eszembe, amelyeket Zrinyi egyik prózai munkájáról mondott: „Életem legszebb órái közé tartozik az, melyben én az általam annyira szeretett Zrinyinek ezt a munkáját is olvashatnám.”
-
Gyilokjáró
0„A kör bezárul: a gimnazista, aki a Kutatóárok-ban elindul, hogy szembe találja magát a nagy európai csend fél százada után az első világháború kataklizmájával, nyugtalan, belsőleg meghasonlott férfivá érik a Rézkor két háború közötti korszakának évtizedében. A Gyilokjáró-ban már csak hat esztendőt igyekszik feltérképezni, 1933–1939 között, a nagy európai s még inkább a hazai események síkján, de éppúgy saját sorsában is, amelyet magán-világtörténelemnek nevez.” Passuth László
-
Gyökér és vadvirág
0„Az írónak lényegében minden írása számadás. Ez a könyv nemcsak lényegében nevezhető annak, hanem formája szerint is. Ugyanis nem csupán szépszámú novellát és elbeszélést ölel egybe az olvasó számára, hanem emlékezik és emlékeztet a bőséges időkre is, melynek immár örökre elnyugodott ölében termettek ezek a gyümölcsök… Ha kezedbe veszed ezt a könyvet, kedves Olvasó, s a csendben zizzentve forgatod annak lapjait: bizonyára hallani fogod, hogy jár és néha megszólal ez a könyv, mint egy virágos és titokzatos óra…”
(Részletek az író 1942-ben kiadott Összes novellái elé írt „Emlékezés”-éből) -
Ha egy téli éjszakán egy utazó
0Nyájas Olvasó! Új regényének első mondatával így szólít meg téged a szerző, Italo Calvino: „Italo Calvino új regényét, a Ha egy téli éjszakán egy utazó-t kezded éppen olvasni..-.” Kényelmesen elhelyezkedsz tehát, és olvasnád… De jaj, a mese megszakad: s aztán valami baj az újabb kötettel is van, amit hibás példányod helyett a könyvesboltan kapsz. Nyomozásba fogsz hát, nyájas Olvasó. Kíváncsi vagy a mesére. Amikor azonban a mese fordulóponthoz ér, valami mindig történik. A könyv elvész, ellopják, elkobozzák, műanyagba öntik, gépbe táplálják, szavakra bontják, betiltják, megsemmisítik, bezúzzák… Még szerencse, hogy nyomozásod roppantul regényesnek bizonyul. Egyre újabb és újabb kalandokba botlasz: beleszeretsz az Olvasónőbe, együtt nyomoztok, el-elváltok, majd ismét találkoznak az útjaitok… Tíz regény végül is megmarad izgalmas torzónak. A tizenegyediket – a sajátodat – fejezd be te, nyájas Olvasó.
-
Ha meghal a nap
0A Ha meghal a Nap Fallaci híres könyvei közül is az egyik leghíresebb. Az írónő csaknem húsz éve a NASA vendégeként több hónapot töltött az Egyesült Államokban. Útjának gyümölcse ez a regény: a Holdra készülő űrhajósok regénye. Meg azoké, akik – egyelőre – itt maradnak a Földön, föl-fölnéznek a Holdra, és mindenféle eszükbe jut róla.
-
Háború és béke I-II.
0Tolsztoj két (külön-külön is sok ágú) szálból szőtte hatalmas regényét. Az egyik Rosztov gróf, Bolkonszkij herceg és több más család öregjeinek és fiataljainak regénye, mely híven tükrözi az orosz nemesség életét I. Sándor cár korában. A regény másik szála az 1812-es napóleoni hadjárat leglényegesebb cselekményeinek története. Bemutatja azt az igazságos védelmi háborút, amelyet az orosz nép, hallatlan szenvedések közepette, diadalmasan vívott meg a betolakodók ellen. Valóságos eposz ez, melynek hőse maga a nép.
-
Hajó a ködben
0Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei – a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak, nők és férfiak, egy izgalmas viszonyokból szőtt, nagyszabású rokonság. De minthogy többségük zsidó származású, és 1944 életveszélyes tavaszán vagyunk, az ő történetük – a családtagok roppant vagyona folytán – egyszeri és különleges lesz, huszadik századi történelmünk egyik közismert esetévé válik.
-
Hajsza
0A Hajsza 1995-ben jelent meg. Fred Scully, az egyetemi tanulmányokba is belekóstolt ausztrál kétkezi munkás a családjával együtt kiválasztott új otthon elkészülte után egy írországi repülőtéren várja feleségét és kislányát, de csak az anyja által magára hagyott hétéves Billie érkezik meg – az őt ért sokktól hosszú időre némaságba zárkózva.
-
-
Halálfiai I-II.
0A kataklizmák sorozata – háború, forradalmak, ellenforradalom, Trianon -, amelyet 1914-1920 között nemzedékével együtt Babits Mihálynak át kellett élnie, mélységes megrendülést idézett elő a költő lelkében. Ez késztette arra, hogy 1920-ban hozzákezdjen legnagyobb szabású regényéhez, a Halálfiaihoz (1927), számot vetve a múlttal, személyiség és társadalom évtizedeivel. Meg-kérdőjeleződött Babitsban a hit, az erkölcs érvényébe vetett bizalom, kétségessé váltak előtte a filozófia régebben örökérvényűnek tartott tanításai. Megidézi hát ifjúságát nem annyira a nosztalgia, mint inkább az ítéletmondás, az elidegenedő és elidegenítő kritika jegyében.
Fenyő István