-
Szeret, nem szeret
0Kilenc nő, kilenc sors, kilenc történet. A látszólag hétköznapi, ártalmatlan történetek egy életre rabul ejtik az olvasót, de ennél szebb rabságot senki sem kívánhatna magának. Alice Munro kitűnő novellista. Rengeteget tud az emberekről, ironikus és megbocsátó, stílusa áttetsző, a szerző szinte eltűnik mögötte. Nagyszerű olvasmány.
-
Szeretem a mostohámat
0Vargas Llosa erotikus kisregénye – a folytatásával, a szerelem és szeretkezés témáját minden elképzelhető formában kibontó Don Rigoberto feljegyzései-vel együtt – a szerző életművének egyik legragyogóbb csúcsa: lebilincselő, az olvasó játékos fantáziájának is szárnyakat adó alkotás.
-
-
Szigeti veszedelem
0Az Obsidio Szigetiana, amelynek magyar címét – Szigeti veszedelem – Kazinczy Ferenc adta az eposz Az olvasónak címzett előszava alapján, Zrínyi egyetlen, életében nyomtatásban megjelent kötetében látott napvilágot Bécsben 1651 szeptemberében a költő lírai verseinek társaságában. A kötet az Adriai tengernek Syrenaia címet viseli. Az Adria, amely Magyar- és Horvátországot Itáliával köti össze, Zrínyi európai magyarságának jelképe. Előképei, mintái között nemcsak az előszavában említett Homérosz és Vergilius, hanem a modern keresztény hősi eposz mintája és legmagasabb rendű alkotása, Torquato Tasso (1544-95) A megszabadított Jeruzsálem című hőskölteménye is szerepel, és hatottak rá az olasz barokk reprezentatív költőjének, Giovan Battista Marinónak (1569-1625) lírai és kisepikai művei is, számos egyéb kisebb szerzővel együtt, akiknek művét Zrínyi forrásként használta.
-
Szószéktől a bitófáig (P. Gasparich Márk Kilit életregénye)
0Történelmünk egyik legmozgalmasabb és legszínesebb szakaszába, a reformkorba és a polgári forradalom és nemzeti szabadságharc idejébe vezeti olvasóit a fordulatokban gazdag regény, amely a korszak sorsdöntő eseményeibe ágyazva mutatja be egy horvát származású magyar ferencesnek, Gasparich Kilitnek sikerekben és kudarcokban bővelkedő, érdekes és tanulságos életét.
-
Szülőföldem
0Tamási az utolsó békeévben Kolozsvárról hazalátogat szülőfalujába fölkeresni édesanyját, testvéreit, övéinek körét. Utazásának és otthoni élményeinek aprólékos, már-már szociografikus pontosságú, ugyanakkor anekdotikus hangolású leírásába beleszövi azt a sajátos – olykor mitikus elemekkel, máskor népmesei és balladai színekkel árnyalt – sajátos tónusú elbeszélő modort, amely valamennyi művének sajátja.
-
-
Szüts Mara házassága
0Mivel nyújt többet a szerző az igényes olvasó számára Szűts Mara és Kornélia viharos szerelmi kalandjainak bővérű leírásánál? Azzal, hogy Zsigray Julianna, aki maga is egy uradalmi tiszttartó lányaként született, a múlt század elejének dzsentrivilágát belülről, tehát a lehető leghitelesebben eleveníti meg. És azzal, hogy ez az idilli történet egy idilli korszakban bonyolódik, a kiegyezés utáni monarchia fénykorában, amikor úr és szolga még pontosan ismeri és többnyire becsüli is a maga helyét egy jól tagolt, jól szabályozott és a maga módján virágzó társadalomban.
-
-
Tajtékos napok
0A Boris Vian – életműsorozat kilencedik köteteként megjelenő Tajtékos napok kétségkívül a szerző legismertebb, legnépszerűbb műve. Ez volt az első magyar nyelvre lefordított Vian-regény (1969), és ugyanúgy, ahogy a világ minden táján, nálunk is villámgyorsan kultuszkönyvvé vált, s immár több mint negyven éve „kötelező olvasmánya” az újabb és újabb ifjú generációknak.
-
Tanyán
0A Tanyán a Faulkner több regényében szereplő Snopes család krónikájának első kötete: a Snopesok bevonulása Yoknapatawpha megyébe, Flem Snopes buborék-karrierjének első állomására. A színhely az állam délkeleti sarka, Franciagát, a Míg fekszem kiterítve és A szentély kötetéből ismerős vidék. Civilizálatlan tanyás parasztok világa: ős-Amerika.
-
Tél
0Négy ember tölti együtt a karácsonyt egy cornwalli házban. Hárman közülük rokonok, ám látszólag alig van több közük egymáshoz, mint a negyedik vendégnek, akit a véletlen sodort az útjukba. Art természetíró-blogger, aki túl van egy szakításon, ám nem akar egyedül érkezni az anyai házba, ezért magával viszi a buszmegállóban megismert Luxot, és ezer fontot fizet neki, ha három napig a barátnőjének adja ki magát. Anyja, Sophia mindent feláldozott a karrierjéért, nyugdíjas éveit magányosan tölti a hatalmas családi házban, ahová karácsonykor megérkezik a testvére, Iris. A tékozló lány fiatalkorában elhagyta a családját, hogy környezetvédelmi és atomenergia-ellenes aktivista legyen, amit a húga még mindig nem tud megbocsátani neki. Az álbarátnő érkezése felforgatja a család életét, a rég szőnyeg alá söpört konfliktusok felszínre kerülnek, és hosszú évtizedek után a két testvér végre újra elkezd közeledni egymáshoz.
-
-
Tengeróceán
0„Úgy kell olvasni, mint egy kalandregényt – írja Baricco a könyvéről –, és úgy kell hallgatni mint a Tengeróceán morajlását.”
Sok-sok évvel, talán másfél századdal ezelőtt, hajótörést szenved egy vitorlás hajó. Legénységének és utasainak egy része megmenekül, tengernyi szenvedés árán. Egy hétszobás tengerparti kis szállodában különös vendégek gyűlnek össze. A természetben fellelhető határokat – most a tenger határait – kereső tudós; a tengert tengervízzel megörökítő festő; a titokzatos tengerész; a túlérzékenységből gyógyulást a tengernél kereső lány – a szállodát pedig egy tízéves gyerek vezeti. Mintha mindnyájan a tenger hívásának engedelmeskednének, oly véletlenül és oly szükségszerűen találkoznak e házban, mint Thornton Wilder szereplői a Szent Lajos király hídján. -
Terje Vigen
0A nagy drámaíró Ibsent új oldaláról ismeri most meg a közönségünk, hazájában számtalan kiadásban ismeretesek elbeszélő költeményei s ezek között különösen kedvelt a „Terje Vigen”.
A „Terje Vigen” egy norvég halászlegény története, aki az angolok blokádzárja idején merészen áttöri a blokádot, hogy családjának élelmet szerezzen. S mikor már kis csónakjában van a gabona, elfogja őt egy angol hajó legénysége s minden hősies küzdelme ellenére foglyul ejtik és bebörtönözik. Öt év rabsága után szeretteinek már csak sírhalmát találja. Késő öregségére módja nyílna az egész életén át ápolt bosszú kitöltésére, mert a viharban csak ő tudja megmenteni fiatalkori ellenfelét, a büszke angol lordot és családját. Az egyszerű halász embersége azonban magasabban áll a lord emberségénél, s megmenti őket. Méltán példázza ez a kis történet a norvég nép küzdelmes sorsát és emelkedett lelkületét.
A bibliofil kiadásban, Hajdu Henrik nagyszerű fordításában megjelenő kötetet Bernáth Aurél festőművész színes akvarelljei teszik teljessé, olyan értéket adva ezzel az olvasó kezébe, amely méltó Ibsen nagy művéhez. -
-
-
Tibetben a lélek
0Az út folytatódik. Tolvaly Ferenc, a nagysikerű El Camino – Az út szerzője, új regényében a mágikus-misztikus Tibetbe kalauzolja az olvasót, ahol még a tábortűz füstjében is táncoló démonok, a félelem és a remény szülöttjei jelennek meg. A gyötrelmes és fenséges spirituális utazás végcélja a Kailásza, a tibetiek legszentebb hegye.
-
-
Titkosírás
0Noha az itt olvasható színművek ugyanabban az országban és ugyanabban az időszakban születtek, íróik eltérő kulturális háttérrel, más és más tapasztalatokkal, különböző időben érkeztek a színház világába, így aztán a hét drámában hét külön kis világ mutatkozik meg. A kötetünkben szereplő szerzők némelyike több évtizedes színházi múlttal, bemutatók, sikerek és díjak sokaságával dicsekedhet, míg mások ígéretesen induló pályájuk elején tartanak. Akad köztük fiatal, középkorú és idősödő; latin-amerikai, illetve ázsiai származású, fekete és fehér bőrű, hetero- és homoszexuális, nő és férfi. Nem „kultúrpolitikai” döntés, nem előzetes elhatározás, valamiféle „egyensúlyteremtő” szándék következménye ez. Szinte véletlenül alakult így, miközben igyekeztünk olyan antológiát összeállítani, amely a lehető leghívebben mutatja be Amerika – e hatalmas és sokszínű ország – meglepően felszínesen ismert kortárs drámairodalmát. Azt a drámairodalmat, amely nincs se sokkal jobb, se sokkal rosszabb állapotban, mint a színház, amellyel kölcsönösen feltételezik egymást, és nincs sokkal jobb vagy rosszabb helyzetben, mint a kortárs művészet többi ága. Elsősorban a – valamelyest talaját vesztett, ugyanakkor soha nem látott mértékben virágzó – szórakoztatóipar része, de jelentősebb mozzanataiban, az átlagból kiemelkedő alkotásaiban az ezredvég amerikai polgárának, az ezredforduló földlakójának tart tükröt a maga módján.
-
Tíz esztendő, tető alatt
0Ha mindent summázok, azt mondhatom, hogy legutolsó munkahelyem – az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda – volt számomra a legemberibb, olyanféle diszciplína, amely megközelítette a szellemi elfoglaltság perifériáit.
-
Tizenkét vándor novella
0Egy rövid novella megírása olyan erőfeszítésbe kerül, mint egy regény első sorai. A regény első bekezdésében ugyanis mindent meg kell határozni: a szerkezetet, a hangot, a stilust, a ritmust, a terjedelmet, olykor még valamelyik regényalak jellemét is. A többi már gyönyör, az írás gyönyöre, melynél bensőségesebb és magányosabb gyönyört el sem lehet képzelni, és az ember csak azért nem javítgatja a könyvét élete végéig, mert ugyanaz a vasszigor, amellyel elkezdte, arra is rákényszeríti, hogy befejezze. A novellának viszont nincs eleje és nincs vége: vagy megköt vagy nem köt meg. És ha nem köt meg, akkor azt súgja a tapasztalat, a magamé meg a másoké is, hogy az esetek többségében jobb, ha újra kezdjük valami más úton indulva el, vagy kidobjuk a szemétbe.
G. García Márquez -
Tóbiás a tejesember
0Nyolc kis történetet mond el életéből Tóbiás, a Kijev környéki tejesember, hét csudálatosan szép leány boldog apja. Tóbiás házában állandóan vendég a balszerencse.
A századfordulón keletkezett sajátos zamatú írás a jiddis irodalom időálló értékei közé tartozik, egyre népszerűbb; Hegedűs a háztetőn címmel musicalnek is feldolgozták s világszerte nagy sikerrel játsszák. -
-
-
Tóparti kastély
0Ameddig élek, csak azt akarom, hogy elmondhassam: milyennek látom a dolgokat. Theodor Fontane vallomása és írói programja ez. És talán egyetlen könyvében sem sikerült ezt a programot olyan tökéletesen megvalósítania, mint éppen a Tóparti kastély-ban, utolsó regényében. Színes és gazdag életének utolsó éveiben szülőföldjére, a Berlintől északra elterülő erdős és homokbuckás Mark-Brandenburg tartományba tér vissza az író, hogy elmondja milyennek látja a múlt század utolsó évtizedének porosz társadalmát, az embereket és általában a világot. Egy régi vágású porosz junker, Dubslav von Stechlin életének sírba hanyatlása és ezzel párhuzamosan fiának kibontakozó szerelme és szerencsés házassága: ennyi a regény cselekménye.
-
-
Törökországi utazás
01552. augusztus 4-én az itáliai Ponzai-szigetek közelében, rövid tengeri csata után hét keresztény gálya a túlerőben lévő török támadóknak, Szinán pasa matrózainak a hatalmába került. A foglyok közt volt egy Cristóbal de Villalón nevű spanyol diák is, aki tanulmányait félbehagyva a könyveit fegyverekre cserélte fel, és nyugtalan természetétől hajtva katonának állt. Az ő fogságba esésének, konstantinápolyi rabságának és kalandos szökésének a történetét beszéli el a Törökországi utazás, ez a korabeli reneszánsz ízlés szerint párbeszédes formában írt, világos tagolású könyv, mely egyben a XVI. századi törökországi élet enciklopédikus, színes leírása.
-
Tóték / „Rózsakiállítás”
0„Csak a gúny sért, nem a nevetés, legkevésbé az a nevetés, legkevésbé az a nevetés, melyet a groteszk tud kiváltani. Nevetünk, amikor fölfelé megy a hullámvasút, de sikoltva zuhanunk lefelé, viszont ki ülne föl egy vízszintes hullámvasútra? Más szóval van a szenvedésnek egy olyan foka, amely már csak áttételesen közölhető. (…) De visszatérve a Tóték-hoz: nekem a háború volt életem legnagyobb, sorsdöntő élménye, és most úgy érzem, hogy ebben a regényben írtam meg igazán. Persze nemcsak a háborút akartam benne megírni.”
-
-
Tropi-komédia
0Mi lenne ha… Mi lenne, ha a tudósok megtalálnák az emberszabású majom és ember közötti hiányzó láncszemet, nem megkövülten és egy példányban, hanem elevenen és több ezer példányban? Ebből a fantasztikus feltevésből indítja el a pergő cselekményt Vercors, tragikomikus bonyodalmak, ötletes fordulatok, szellemes epizódok láncolatán keresztül és vezeti az izgalmas végkifejlet felé. A legnehezebb kérdésre kell választ adni: emberek-e a tropik vagy állatok? Mi teszi az embert emberré? Mert hát végül is az angol bíróságnak kell döntenie róla, hogy gyilkos-e vagy nem gyilkos az újságíró, aki egy tropi nősténnyel nemzett csecsemőjét meggyilkolta…
-
Tűzzel-vassal
0Sienkiewicz nagyszerű történelmi trilógiájának első része, mely a XVII. században játszódik.