-
Érzelmes utazás
0ejtő Ferenc Érzelmes utazásában gyermekkori emlékek, dalmáciai útleírás, interjúk és teoretikus elmélkedések kavarognak. De minden, ami benne van, az élet szeretetéről tanúskodik és annak szeretetéről is, ami ennek a tartozéka: a családhoz való ragaszkodás, az emlékek megőrzése, a román és gótikus építészet iránti rajongás, a tengervíz iránti vonzalom és talán mindenekfölött a nap imádata. Az Érzelmes utazás tulajdonképpen cikknek készült a Nyugat számára. De aztán a szerző rádöbbent, hogy „a cikkben megpendített gondolatok kissé hosszabb kifejtést igényelhetnének, a zágrábi és dalmáciai utazást, az apai, anyai emlékek közt való kalandozást folytatni kellene egy másik utazással, amelyben saját énemet keresném, saját gondolataimat tisztáznám, hiszen ezek még zavarosan, ellentmondásosan keringtek bennem… Hangulatkönyvet írtam, lírát, és nem tudományos értekezést. Vakációt vettem egy időre a politikától, hogy magamhoz térjek, friss levegőt szívjak, tisztázzam gondolataimat. S azóta sem csinálok egyebet, mint hogy próbálom megfejteni saját rejtvényemet meg a magyar rejtvényt, és vakmerően a világét meg az életét.”
-
Erzsébet királyné
0Száz esztendeje már hogy a Sisinek becézett Erzsébet királyné a gyilkos merénylet áldozata lett. A feltűnni vágyó anarchista egy történelmi legendát lendített ás a múlandó és szomorúságos földi létezésből a hallhatatlanságba. Wittelsbachi Erzsébet a magyarok pártfogójából a nemzet védőszentjévé vált. Krúdy Gyula XIX.századi történelmünk valamennyi nagyságát megörökítő négy évtizedet átívelő pályafutása során többször visszatér a királyné regényes alakjához. Múltidéző beleélő készségével újra meg újra megidézte, azt hívén hogy szavaival életre varázsolhatja a kedves halottat.
-
-
És mindez a nők miatt!
0A Köpök a sírotokra!, az Öljünk meg minden rohadékot! és a Minden hulla fekete után a Boris Vian-sorozat utolsó kötete sem szokatlanabb az előzőeknél. Egyetlen szóval jellemezve: fergeteges!
-
-
Esőisten siratja Meikót
0Egy csodálatos, elsüllyedt világ tárul elénk vízre épült városaival, barbár-szép ősi hitregével, véres emberáldozatok oltáron hamvadó szívével, rejtélyes-groteszk, titokzatos arcú szobraival, mestermívű aranytárgyaival és kincsével, tömérdek kincsével – s ez ellen az azték Mexikó ellen indul el a spanyol kisnemes Cortés maroknyi hadával, dzsungeleken, csatákon, véren, lefojtott és kivillámló szerelmeken át, hogy a legkatolikusabb spanyol király országait, a maga aranyát és hírét gyarapítsa egy teljesen ismeretlen földrészen.
-
-
-
Esti
0„Csak magamról beszélhetek. Arról, ami történt velem. Mi is történt? Várj csak. Voltaképpen semmi. De sokat képzelődtem.” Kosztolányi Dezső 1933-ban adta közre Esti Kornél című kötetét, mely a magyar irodalom egyik remekműve. Egy olyan könyvet jelentetett meg, melynek darabjai egymástól távoli időben jöttek létre, a kötetben viszont úgy élnek egymás mellett, mintha mindig összetartoztak volna. Esterházy Péter Esti című könyve már a címével rokonságot vállal elődje művével, hogy aztán megírja saját útirajzát, regényes életrajzát (melyben arról is számot ad, hogy a hős hányszor halt meg álmában). De marad töredék. Füzér. Esti Kornél és Esti valamikor felszálltak egy villamosra észrevétlenül, majd megszokták, hogy hol robog velük, hol csikorognak a kerekei, hol csönget egy picit, de egy idő után csak arra tudtak gondolni, hogy egyszer eljutnak a végállomásig. Esti nem azonos Esti Kornéllal, ahogy Esti Kornél sem azonos Kosztolányival, mint ahogy Esti sem Esterházyval. Csak zötyög a villamos. „Mindazonáltal jó volna még élni egy darabig.”
-
-
Északi fény
0A 30-as évek egyik kulcsregénye a Tanácsköztársaság idején játszódik. A kommunista forradalom az egész nemzet tragikus lesújtottságából származott és megmutatta mindazokat a betegségeket, amelyek a nemzet testét eléktelenítették, s amelyeknek hatását ma is érezzük. A mű középpontjában egy arisztokrata ifjú áll, kinek humánumával nem egyeztethető össze a forradalmi népbiztosok és bolsevik kokettek világa, kényszerű törvényszéki elnökként mégis életről és halálról kell döntenie… De van-e, marad-e lelki ereje a meneküléshez? „Megmutatja mintegy nagyítóüveg alatt az egész nép politikai, társadalmi, műveltségi, erkölcsi helyzetét, alakok, szituációk, tendenciák egész tömegét veti az író tollára: a tragikustól a bohózatosig az egész nagy skála lejátszására ad módot. Szatirikusnak, akár forradalmi, akár ellenforradalmi felfogású, példátlanul hálás anyag.” (Schöpflin Aladár, 1930)
-
Északi mítoszok
0Észak mítoszai tele vannak varázslattal és hőstettekkel. Yggdrasill, a Világfa legendája, a sárkányölő Sigurd és Brünhilda szerelme, a Valhalla története, Baldur halála, a Ragnarök látomása – az ősidők óta mesélt történeteket Roger Lancelyn Green keltette új életre, egyetlen összefüggő, izgalmas kalandregényként tárva elénk őket.
E könyvet olvasva elkísérhetjük Thort és Lokit kalandos útjaikra, megismerhetjük az emberiség hajnalának regéit, amikor Odin, mindenek atyja az emberek között járt, s amikor az emberek még együtt éltek az óriásokkal és az istenekkel. Átkelhetünk a Bifröst hídján, megismerhetjük a Kilenc Világot benépesítő lényeket, harcaikat és szövetségeiket, és részesei lehetünk ámulatba ejtő eseményekkel teli életüknek.
A szerző fagyóriásokkal és valkűrökkel, törpökkel és Azgard összes istenével benépesítve kelti életre a régi északiak zord, de izgalmas világát, fantasztikus olvasmányélményt nyújtva minden korosztálynak. Könyvünk tökéletes választás a Marvel-rajongóknak és minden irodalomszeretőnek!
A kötet szerzője Roger Lancelyn Green (1918–1987) író, oxfordi egyetemi tanár, aki barátaival, J. R. R. Tolkiennel és C. S. Lewisszal együtt az Inklings nevű íróközösség tagja volt, gyönyörű, mitológiai témájú szépirodalmi művei által vált az angol irodalom kiemelkedő alakjává. -
-
Ezt nem lehet megúszni
0„Csupa olyan kérdést vet fel a könyv, amit nem lehet megúszni. Mindezt érzékenységgel, mindent átható figyelemmel. Kapunk, és van veszteségünk is. És mi marad a végén? Egy kulcs az életünkhöz, egy dilemma, egy Tolsztoj-kötet, egy vallomás, egy mindent megváltoztató élő közvetítés, vagy a pont, amikor megtanulunk gondoskodni. Szerelmek, anyák, apák és fiúk, és a történelem. Az életünk – közelről.” – Juhász Anna irodalmár
-
-
-
Farkasok
0Az Erdélyi Történet monumentális korképe után ebben a kötetben remekbe szabott novelláit gyűjtötte egybe Bánffy Miklós. Történetei hatalmas jellemeket állítanak elénk, gazdag és nagyszabású világot ábrázolnak. Biztosan és erőteljesen ragadják meg az élet egy-egy jelenetét, az ösztönök váratlan, félelmes föllángolását, pályában, találkozásban egy egész életet megvilágít. „A császár titka” meg a „Farkasok” lenyűgözően nagyszabású írás; másutt a légkör meg a táj ábrázolásának ereje és hitelessége ragad meg, ismét másutt a közvetlenségnek az a biztossága, amellyel szavakban, mozdulatokban a jellemeken át osztályt és társadalmat ábrázol. Minden egyes elbeszélés rövidre fogott, nyugalmas menetében is robbanó izgalmú a regény. Az ív, amelyet az író átfog, megragadóan széles, a havasok világától a korabeli társadalmon át egészen a messze múltig ér, s a hang – ez a nyugodt, tiszta, hajlékony elbeszélő stílus – távlatos, nemesen férfias lírával zeng. Bánffy Miklós igazi „nagy” novellákat ír, s elbeszélései az új magyar novellaírás kiemelkedő darabjai.
-
Farkasverem
0„Nem is veszem észre, a ceruza szánt és telnek a papírok, szürke betűk sorakoznak és valamennyi őriz egy-egy szinte felfedett napsugarat, mondatok sorakoznak és bennük lüktet egy eltékozolt nyár, ívek telnek meg rejtett tűzzel, rajtuk ég és lázad és tombol és sajog egy szomorú ember ifjúsága…” (Önvallomásos részlet a Regényből)
-
-
-
Fazekas Mihály összes költeményei
0Fazekas munkásságát Csokonai nevével kapcsolja össze az irodalomtörténet. Az idősebb Mihály »csecsemőkori lélekbarátjaként« tisztelte fiatalabb pályatársát, Csokonait – hasonló származásuk alapján; közös szülőföldjük s lakhelyük, Debrecen, de költészetük is sokféle rokonságra vall – műveltségük, rokokó stílusuk, varázslatos festőiségük, irodalmi népiességük, botanikai érdeklődésük kölcsönös hatásának megnyilvánulásaként. Mindketten a debreceni református kollégiumban nevelkedtek, csak néhány év különbséggel, s életpályájuk is kalandos módon alakult, bár nem mindig esett egybe.
-
Fecskék
01866. december 21-én született Tömörkény István, a századelő nagy elbeszélője, a zsellérek, kubikosok, vízenjárók és kétkezi munkások, a célszerű szegény emberek életének hűséges krónikása, aki – ahogy Móricz Zsigmond írta róla – „a tudós alaposságával, a gyűjtő szenvedélyével, a művész újrateremtő géniuszával s az igaz ember emberségével” rögzítette örökérvényűen egy immár letűnt világ, a régi paraszti élet tragikumát és szépségét, fájdalmait és örömét, kegyetlen törvényeit és fénylő derűjét. Születése századik évfordulóján legjobb novelláinak e válogatásával tisztelgünk Tömörkény emléke előtt.
-
Fecskék, őzek, farkasok
0Minden gyerek, de még a felnőttek nagy része is szeret állatkertbe járni. Miért? Mert az állatokat figyelni, játékaikon elszórakozni, természetüket megismerni nagy-nagy gyönyörűség. Hát még megismerni és megfigyelni őket igazi környezetükben, a szabad természet ölén! Áprily Lajos ötven történetet mond el ebben a könyvben az állatokról. Nem képzeletszülte történetek ezek, nincsenek is úgy csattanósan megformálva, kikerekítve, mint az elgondolt történetek. Nem, a Fecskék, őzek, farkasok kötet minden egyes írása eleven élményen alapul, valódi megfigyelésen és megtörtént eseményen. Áprily Lajos arról vall bennük, hogy látta ő a legkülönbözőbb fajta állatokat, természetesen nemcsak fecskéket, őzeket és farkasokat, hanem az erdők és mezők legkülönbözőbb lakóit. Hogy találkozott velük, hogy figyelte meg őket, és miért gyönyörködött bennük. De az állatok világán túl a könyv vallomásos hangja másról is szól. A személyiség különös varázsának melegségével tárja elénk Áprily Lajosnak, a kitűnő költőnek gazdag érzésvilágát, s mond el nem egy hiteles adatot az életéből. A változatos állatkalandok során megismerjük és megszeretjük a mélyen humanista költőt, akitől mindnyájan megtanulhatjuk, hogy kell testvériesen szeretni az állatokat, s hogy jó gyönyörködni megkapó, színes jelenlétükben.
-
Fegyvertelenül a tűzvonalban
0„1942 és 1943… Don kanyar… A Magyarországról német parancsra elhurcolt munkaszolgálatosok tragédiájának színhelye. Végig a 4000 km-es orosz rónákon, a rombadöntött falukon visz az út a sok 10.000 ember haláláig. Az ujságíró éles szemével és a költő ihletett hangján irja le György István a kálváriát, a tengernyi szenvedést, kínzásokat, a voronyezsi, korotojaki történelmi fekete napokat, a hosszú évek ábrándjait, álmait. Az otthon vágya, a szerelem viszi őt mindenen át. Másfél év az oroszországi hómezőkön ruhátlanul, kiéheztetve, kitéve a fasiszták ördögi szadizmusának. Alig maradtak. Utána Borba hurcolják. A bori bányákban váltott pribékek veszik át őket, de végre annyi év után mégis csak meglátja az otthont. Otthon semmi sem várja már…
Külföldön napok alatt fogyott el a könyv és jelenik meg állandóan új és új kiadásban. Ez a mű történelmi dokumentum és lira. Igaz, könnyes, örökbecsü írás. Benne a magyarságnak, a zsidó-ságunk és az embernek tragikus sorsa.” -
Fejjel nagyobb mindenkinél
0Harsányi Lajos történelmi regénye a tizenegyedik századi Magyarország zűrzavaros, ugyanakkor szenteket „termő” világába kaluzolja az Olvasót. Szent István halála után veszélybe kerül a kereszténység épp szárba szökkenő vetése. Az új erőre kapó pogányság belső és a Krisztushívőnek mondott Európa több évtizedes külső támadásainak Szent László keménykezű uralkodása vet véget. Ő terjeszti el hazánkban az akkor virágkorát élő lovagi eszméket, ő szilárdítja meg végleg a keresztény normákat, és ő szerez legendás hadvezéri képességeivel tekintélyt országunknak a környező népek között.
A regény lapjain életre kelnek a történelemkönyvekből ismert személyek: Szent Gellért, Orseolo Péter, Vata, Álmos herceg, Könyves Kálmán, s általuk és a magával ragadó cselekmény által mi is részeseivé lehetünk az Árpád-kor sokszor vészterhes, mégis lélekemelő légkörének. -
Fekete bársonyban
0A Fekete bársonyban a XVI.század második felében játszódik, nagyrészt Hispániában. Passuth László egy rögeszmésen megnövesztett nagyhatalom bomlásának történelmi folyamatát és hangulatát idézi föl. A megoldhatatlan belső problémák baljós gyorsasággal szaporodnak, s a külpolitikai események is egyre kedvezőtlenebb helyzetbe szorítják Hispániát: a spanyol hajóhad vereséget szenved az angoloktól, a tartományok önállóságuk kivívására törekszenek, s a gigantomániás II.Fülöp tanácstalanul és igazi segítség nélkül vergődik az események sodrásában.
-
Fekete bojtár vallomásai
0Sinka István személyes meghatalmazása alapján a vallomások eredeti szövegéből a személyhez kötött sérelmek és keserűségek áramlásában általánosító részeket törölték. A személyeseket pedig, egykori barátainak és jóakaróinak, gazdáinak és cselédtársainak, ellenfeleinek és ellenségeinek kell elviselni, mert megnőtt az ő igazsága az időben. 1944 elején fejezte be ezeket a vallomásokat. Utána még 25 évig élt, majdnem végig politikai tilalom alatt, Az utolsó éveiben kezdték kiadni újból verseit és elbeszéléseit, amikor már az ideg- és izomsorvadás embertelen kínjai gyötörték.
-
-
Fekete Könyv
0Az 1990-ben kiadott Fekete könyv Orhan Pamuk egyik legrejtélyesebb és egyben legszínesebb műve, amelyben egy bűnügyi regény feszültsége ötvöződik a Kelet misztikájával. A könyv egyik részében leginkább a titkok, jelek és nyomok dominálnak, itt fut a fő cselekményszál, amelyet az eltűnt feleségét, Rüyát kereső isztambuli ügyvéd, Galip nézőpontjából ismerünk meg. A regény másik részét az ügyvéd magánnyomozásának történetébe beékelt, az eltűnt Rüya féltestvérének, Celâlnak a hírlapi tárcái alkotják, amelyekből Isztambulnak nemcsak a múltjába és jelenébe, de még a jö-vőjébe is bepillantást nyerünk. Mint több más regényében, Pamuk itt is ravasz játékot űz a szereplők egymásra tükröztetésével, így aztán eljön a pillanat, amikor már az ügyvéd feleségével egy időben szintén köddé vált Celal bőrébe bújó Galip írja az Isztambul varázslatos és titokzatos világáról szóló tárcákat… A Helikon Kiadó jelen kötettel indítja útjára Pamuk-életműsorozatát.
-
-
-
Feltámadás
0A Feltámadás sorrendben az utolsó az író nagyterjedelmű regényei között. Alapgondolatát egy valóságban megtörtént bírói eset adta, melyet az író ügyvéd barátjától hallott. E regényében Tolsztoj megrajzolja Katyusa Maszlova tragikus sorsát, majd újjászületését, Nyehljudov herceg vezeklését és törekvését az új életre. Ugyanakkor bemutatja a tönkrejutott, nincstelen orosz falut, a cári börtönt és foglyait, a szibériai-száműzetést és a forradalmárokat. Megdöbbentő képet fest a bíróságról, az egyházról, a magasrangú hivatalnoki karról, a cári Oroszország egész államrendjéről és társadalmi berendezéséről. A világirodalom története nem ismer még egy művet, amely ilyen hévvel, a nemes erkölcsi érzés ilyen mély tisztaságával tárná fel a tőkés rend és az önkényuralmi rend őrállam kiáltó igazságtalanságait, mint Tolsztoj remekműve, a Feltámadás, mely egyúttal a világirodalom egyik legszebb szerelmi regénye.