Henry Morgan bokszoló és zongorista közös lakásban él öccsével, Leóval, az egykori gyereksztárral, a hatvanas évek költőnemzedékének mára leépült jelentős alakjával. A rejtélyes Morgan fivérek otthonában furcsa események zajlanak. A regénybeli „Klas Östergren” 1978 nyarán csöppen az események középpontjába, amikor is a Morgan fivérekhez költözik – itt hamarosan megdöbbentő dráma részesévé válik…

A ​13. század utolsó harmadát a történészek a feudális anarchia korának nevezik. Az ország erejét állandósult belső viszályok emésztik fel, a tegnapi szövetségesek mára ellenségek, hogy holnap talán ismét érdekszövetségre lépjenek. A Kőszegiek, a Gut-Keledek, a Csákok kiskirályként szabdalják szét az országot; külön államot jelent az államon belül az egyház szervezete, és megintcsak más érdekeknek engedelmeskednek a tatárdúlás után behívott kunok.

A díjnyertes filmet ihlető könyv, Sylvia Nasar nagy sikerű életrajza az emberi szellem drámája, melyben hihetetlen hányattatások során gyógyít és győzedelmeskedik a szeretet. Huszonegy évese John Nash egy briliáns, vidám és meglehetősen különcként viselkedő diák a Princeton Egyetemen. Az órák látogatása helyett a nagy ötletet keresi és meg is találja: a közgazdaságtan addigi alapelveit megcáfolva megalkotja a racionális emberi viselkedésekre vonatkozó, máig leghatásosabbnak bizonyuló elméletet. Tíz évvel később, kiemelkedő matematikusi karrierjének csúcsán – és nem sokkal azután, hogy feleségül vesz egy gyönyörű fiatal fizikusnőt – drámai fordulat áll be életébe.

A könyv, amit eddig csak csonka változatban ismert a magyar olvasóközönség. A könyv, amiről azt hittük, hogy ismerjük minden részletét.
A könyv, ami kora botrányműve volt. És hiányos 1935 óta.
Az író talán legjelentősebb alkotása több mint hét évtized után jelenik meg teljes és csonkítatlan kiadásban! A kötetben egyaránt olvasható az eredeti szöveg, valamint az 1940-es cenzúrázott és kihúzott változat is, ezzel végre teljességében lát napvilágot. Rákóczi Confessiójához hasonló szenvedélyes önfeltárás jellemzi Márai írását, a legőszintébben, szinte pőrére vetkezetten írja meg gyermek- és ifjúéveit, testi és lelki fejlődését, férfivá érését.
A kötethez dr. Fried István írt szakmai utószót.

1944 ​decemberében egy értelmetlen háború zavaros hadseregének legbizarrabb raja felderítő akciót hajt végre az Ardennekben. Hat amerikai zsenipalántának kellene igazi katonásdit játszani, mintegy mellesleg, a folyamatos bridzselés, sakkozás, rejtvénygyártás és egyéb intellektuális örömök közepette. Mert ezek az antikatonák, akik serdülő fejjel pottyantak bele a második világháború szörnyűségeibe, úgy akarják végigcsinálni az egészet, hogy ők maguk valójában egy pillanatra se váljanak a háború részévé. Sikerülhet-e játszó-érző-gondolkodó embernek maradni akkor, amikor ölnöd kell, amikor téged is bármikor megölhetnek, amikor egész lényedet átjárja a félelem?

Eredeti elképzelésem szerint ebből a könyvből csupán három példány készült volna, afféle összegzésként és ajándékként gyermekeimnek, amely megvilágítja számukra könyvszeretetemet. Barátaim azonban rábeszéltek a publikálásra, mert úgy vélték, aligha adhat egy kiadó többet-jobbat az olvasóknak annál, mint amit saját gyerekeinek szánt. Ez a könyv tehát meghívás a közös gondolkozásra az emberi létezés nagy, örök és egyetemes – következésképpen senki számára meg nem kerülhető kérdéseiről (szerelem, humor, emberi természet, halál, hit, remény). A válogatásban nem vezettek divatok, presztízsszempontok, még műfaji megfontolások sem (van itt minden: mese, vers, regény-részlet, elbeszélés, filozófiai tanulmány). Két elvet követtem: mond-e az illető írás valami lényegeset a témáról, s milyen színvonalon van megírva. Eredeti elképzelésem szerint lett volna még egy másik könyv is, amely Homérosz Iliászát, Szophoklész Antigonéját, Shakespeare három-négy drámáját (Romeo és Júlia, Macbeth, III. Richárd), Tolsztoj Feltámadását, Dosztojevszkij Ördögökjét, Balzac Emberi színjátékának néhány darabját, de mindenekelőtt Bulgakov Mester és Margaritáját és García Márquez két regényét (A pátriárka alkonya, Szerelem a kolera idején) tartalmazta volna. De erről végleg letettem, mivel egyrészt nincs olyan vastag könyv, amibe mindez belefért volna, másrészt ezek az írások úgyis mindenkinek az íróasztalán vagy elérhető közelségben az ágya mellett fekszenek.