-
Silva Parnassi Pannonii
0Gvadányi mellett talán Szerdahelyi György Alajos az, kinek költészete részletes képét adja a 18. századvégi Pest-Budának. Az egyetem esztétikai tanszékének vezetőjeként került a fővárosba, itt kezdte meg költői működését, melynek egésze pest-budai tematikájú. Az új egyetemmel kapcsolatban latin versek egész sorát tette közzé. A magyar tanítási nyelvet ellenezte, természetes, hogy verseit is latinul írta. Számunkra sok fővárosi vonatkozású verse teszi jelentőssé. Számos alkalmi versen, előkelőségeket üdvözlő poémáján kívül nagyszámú epigrammája szól a gyorsan fejlődő városról, egyes épületekről, a városi életről, a város kisebb nagyobb szenzációiról. A már korábban említett költeményein kívül (a budai hévizekről — az egyetemmel kapcsolatban írott versek Károly főherceg üdvözlése) — mint pest-budai vonatkozásúakat megemlítjük Vörös Antal úrhoz Budán létében, Brunszvik Antalhoz, mikor beköltözött budai új palotájába, a befagyott Dunáról, József nádorhoz, amikor 1801-ben visszatért Itáliából Budára stb. A tudós költő számos történelmi és filológiai jegyzettel kíséri költeményeit, amelyekben fontos adatokat közöl az akkori főváros életéből. (Forrás: Nyilas Márta: Pest-Buda a 18. század költészetében.)
-
-
Száz vers
0Cseppben a tenger – Száz versben a költészet.
Nosztalgiák és sorsok hullámoznak, éjszakák és bánatok pillanatai válnak maradandóvá, hatalmak és látomások ragadnak magukkal a kötet lapjain. Magányosok és szeretők, istenek és halandók adnak itt randevút egymásnak; angol és francia, görög és latin, német és olasz költők, versek találkoznak egymással és a magyar fordítóikkal, fordításukkal – és remélhetőleg a versek az olvasókkal, a kötet összeállítója, Szerb Antal jóvoltából. -
-
Széttöretett
0Bevezető
Kötetünk a trianoni döntés feletti fájdalom és az örök reménykedés verseit tartalmazza. Történelemtanításunkban s irodalomoktatásunkban szinte napjainkig tabuként kezelt nemzeti sorsdöntésről, a nemzeti traumaként ma is kísérő nagyhatalmi, mindmáig vissza nem vont csúfos, nemzetmegalázó rendelkezés következményeiről tudósító versek zöme – az első megjelenésük óta – most újra olvashatóak. Zömében ismeretlen szerzők alkotásaival találkozhat a tisztelt Olvasó, hiszen mindaz, ami Trianonra s következményeire utalt, titkosan zárolt anyagként kezelték anyaországon belül s országhatáron kívül. 1945 óta évtizedekig tilos volt beszélni a nagyhatalmi döntés következményeiről. -
-
-
Terje Vigen
0A nagy drámaíró Ibsent új oldaláról ismeri most meg a közönségünk, hazájában számtalan kiadásban ismeretesek elbeszélő költeményei s ezek között különösen kedvelt a „Terje Vigen”.
A „Terje Vigen” egy norvég halászlegény története, aki az angolok blokádzárja idején merészen áttöri a blokádot, hogy családjának élelmet szerezzen. S mikor már kis csónakjában van a gabona, elfogja őt egy angol hajó legénysége s minden hősies küzdelme ellenére foglyul ejtik és bebörtönözik. Öt év rabsága után szeretteinek már csak sírhalmát találja. Késő öregségére módja nyílna az egész életén át ápolt bosszú kitöltésére, mert a viharban csak ő tudja megmenteni fiatalkori ellenfelét, a büszke angol lordot és családját. Az egyszerű halász embersége azonban magasabban áll a lord emberségénél, s megmenti őket. Méltán példázza ez a kis történet a norvég nép küzdelmes sorsát és emelkedett lelkületét.
A bibliofil kiadásban, Hajdu Henrik nagyszerű fordításában megjelenő kötetet Bernáth Aurél festőművész színes akvarelljei teszik teljessé, olyan értéket adva ezzel az olvasó kezébe, amely méltó Ibsen nagy művéhez. -
-
-
-
-
-
Új erdélyi antológia
0Abafáy Gusztáv, Bözödi György, Dsida Jenő, Flórian Tibor, Jékely Zoltán, Kiss Jenő, Kolozsvári G. Emil, Kováts József, Nagy István, Szabédi László, I. Szemlér Ferenc, Szenczei László, Varró Dezső, Vásárhelyi Z. Emil, Wass Albert Irásai
-
-
-
-
-
Végrendelet
0Justus Pál 1905. április 7-én született Pécsett, és 1965-ben halt meg Temesvárott. Küzdelmes életútjának csupán egyik, bár nem jelentéktelen állomása volt költői pályájának kibontakozása.
-
-
Verses öröknaptár
0Minden napra egy vers a magyar költészet dúsgazdag tárházából – időkastély, melyben barangolhat az olvasó. Miért éppen ezek a versek? Jeles történelmi vagy irodalmi események, névnapok, ünnepek, természeti fordulók kapcsolnak össze időpontot és szöveget. A napok és versek folyammá nőnek, öröknaptárrá épülnek – íme, egy lehetséges változat a szerkesztők választásai szerint.
-
-
Virágvasárnap alkonyán
0Jókai Anna Kossuth-díjas író új kötetében az elmúlt tíz-tizenkét esztendőben, és a legfrissebb jelenben született apokrifek, versimák, imaversek találhatók. Szokatlan jelenség ez a kötet, nem csak azért, mert műfaji újdonságot hordoz, és mai költészetünkben egyedülálló vállalkozás. A magyar lírában hagyományos, viaskodó „istenes költészethez” képest mély hitbeli harmóniát tükröz, ugyanakkora prózaíró társadalomkritikai látásmódja, és a költő mélyről fakadó érzelmi telítettsége egyesül benne. Képisége egyszerű és kifejező, szimbólumrendszere könnyen feloldható, a szenvedélyes hangvételből és a megszólalás személyes bátorságából fakad ereje.
-
-
Vörösmarty Mihály munkái I-III.
0Bevezetéssel ellátta: Gyulai Pál
Magyar művészek képeivel. -