-
-
Lepkék a könyvtárszobában
0Agócs Sándornak az érzelmek áradását, az indulatok elvadulását, azaz a szavak habzását szikár – nem ritkán az iróniát is vállaló – fegyelemmel visszafogó, regulázó költői elkötelezettsége azt jelenti, hogy a játék és a forma meg a napjainkban kánonként erőszakoskodó kiüresített hagyomány vagy a merő poétikai protokoll helyett az ő versében a magánélet és a közösségi létezés elemi tényei és alapkérdései válnak hangsúlyossá – írja Alexa Károly a verseskötetet ajánlva.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Nyárlevelek
0A szerző (1833-86) szőlőbirtokos, zempléni lapszerkesztő, a Petőfi Társaság tagja.
-
-
Óda a repüléshez
0ÓDA A REPÜLÉSHEZ
Munka közben kinéztem
ablakomon, a kavargó hószilánkok
sűrűjébe, s az üvegen át is hallottam,
hulltukban sustorognak, s egymáshoz ütődve
zengnek a jégpihék: s eszembe te jutottál
barátném, mert a szirmokkal roskadó magasban
repülő búgott, valami árút, vagy utasokat
szállító repülőgép. Barna barátném, eszembe te jutottál:
férjed pilóta, s mesélted szerelmes rettegésed!
S míg elképzeltem fönt a gépet, ahogy
a légcsavar a havat szikrázva kavarja,
s a gép vezetőjét, aki műszereire, majd
a fehér éjbe tekint; vad gyermekkorom
lobbant föl újra szívemben; mert
pilótaakartam lenni én is! Repülő, aki
nevetve legyőzi a lét, a föld vonzerejét.
Ó, én is az akartam lenni, mint a te férjed!
Repülő, egeket szántó, hatalmas! Hány
játék, hány fulladt kisérlet, hány füzet
őrzi jegyét? Szállani én is akartam;
már az iskola udvarán, ahol kitárt
karokkal, berregve futottam, nagyobb
port rebbentve, mint a libák!
S hogy bongani kezdte az iskola-harang
a tudomány aznapi befejeztét, haza is
kitárt karokkal szálltam. Ó, hányszor is! -
-
Petőfi költeményei
0„Midőn… az új iskola virágzása tetőpontján állana, Vörösmarty és Garay ragyogó neve mellett egyszerre egy igénytelen név lőn olvasható, majd Petrovics Sándor, majd Pönögei Kis Pál, végre Petőfi Sándor alakban, mely hivatva volt amazokat nemsokára háttérbe szorítani. Egy ifjú lángész bátortalan föllépései voltak ezek, ki még az új iskola formáinak tisztelettel hódolt, innen van az, hogy legelső versei, a külsőt tekintve, gondosabban vannak írva, mint a későbbiek. De a kölcsönzött forma alatt eredeti eszmék ragyogtak; az ifjú szellem mind szabadabban kezde röpülni…” (Arany János)
-
-
Rasmussen hajóján. [Első kiad.]
0Az első levélen a Áprily Lajos beragasztott aláírása. Mindkét mű első kiadás.
-
-
-
-
Sárközi György összes verse és kisebb műfordításai
0Az Irodalombarátok Szövetsége illetménykötete. Illyés Gyula előszavával.
-
-
-
-
Silva Parnassi Pannonii
0Gvadányi mellett talán Szerdahelyi György Alajos az, kinek költészete részletes képét adja a 18. századvégi Pest-Budának. Az egyetem esztétikai tanszékének vezetőjeként került a fővárosba, itt kezdte meg költői működését, melynek egésze pest-budai tematikájú. Az új egyetemmel kapcsolatban latin versek egész sorát tette közzé. A magyar tanítási nyelvet ellenezte, természetes, hogy verseit is latinul írta. Számunkra sok fővárosi vonatkozású verse teszi jelentőssé. Számos alkalmi versen, előkelőségeket üdvözlő poémáján kívül nagyszámú epigrammája szól a gyorsan fejlődő városról, egyes épületekről, a városi életről, a város kisebb nagyobb szenzációiról. A már korábban említett költeményein kívül (a budai hévizekről — az egyetemmel kapcsolatban írott versek Károly főherceg üdvözlése) — mint pest-budai vonatkozásúakat megemlítjük Vörös Antal úrhoz Budán létében, Brunszvik Antalhoz, mikor beköltözött budai új palotájába, a befagyott Dunáról, József nádorhoz, amikor 1801-ben visszatért Itáliából Budára stb. A tudós költő számos történelmi és filológiai jegyzettel kíséri költeményeit, amelyekben fontos adatokat közöl az akkori főváros életéből. (Forrás: Nyilas Márta: Pest-Buda a 18. század költészetében.)
-
-
-
Széttöretett
0Bevezető
Kötetünk a trianoni döntés feletti fájdalom és az örök reménykedés verseit tartalmazza. Történelemtanításunkban s irodalomoktatásunkban szinte napjainkig tabuként kezelt nemzeti sorsdöntésről, a nemzeti traumaként ma is kísérő nagyhatalmi, mindmáig vissza nem vont csúfos, nemzetmegalázó rendelkezés következményeiről tudósító versek zöme – az első megjelenésük óta – most újra olvashatóak. Zömében ismeretlen szerzők alkotásaival találkozhat a tisztelt Olvasó, hiszen mindaz, ami Trianonra s következményeire utalt, titkosan zárolt anyagként kezelték anyaországon belül s országhatáron kívül. 1945 óta évtizedekig tilos volt beszélni a nagyhatalmi döntés következményeiről. -
-
Terje Vigen
0A nagy drámaíró Ibsent új oldaláról ismeri most meg a közönségünk, hazájában számtalan kiadásban ismeretesek elbeszélő költeményei s ezek között különösen kedvelt a „Terje Vigen”.
A „Terje Vigen” egy norvég halászlegény története, aki az angolok blokádzárja idején merészen áttöri a blokádot, hogy családjának élelmet szerezzen. S mikor már kis csónakjában van a gabona, elfogja őt egy angol hajó legénysége s minden hősies küzdelme ellenére foglyul ejtik és bebörtönözik. Öt év rabsága után szeretteinek már csak sírhalmát találja. Késő öregségére módja nyílna az egész életén át ápolt bosszú kitöltésére, mert a viharban csak ő tudja megmenteni fiatalkori ellenfelét, a büszke angol lordot és családját. Az egyszerű halász embersége azonban magasabban áll a lord emberségénél, s megmenti őket. Méltán példázza ez a kis történet a norvég nép küzdelmes sorsát és emelkedett lelkületét.
A bibliofil kiadásban, Hajdu Henrik nagyszerű fordításában megjelenő kötetet Bernáth Aurél festőművész színes akvarelljei teszik teljessé, olyan értéket adva ezzel az olvasó kezébe, amely méltó Ibsen nagy művéhez. -
-