-
Szakrális képzőművészet a keresztény ókorban I-II.
0A kérdés, hogy a keresztények mikor és miért kezdtek képeket alkalmazni a szakrális szférában, a VIII-IX. századi bizánci és frank képvita óta foglalkoztatja a művelt közvéleményt. A hatalmas intellektuáIis erőfeszítés ellenére azonban mind a mai napig nem sikerült konszenzust kialakítani számos kérdésben, és gyakran elfogult, vagy hibás nézetek ismétlődnek a kézikönyvekben vagy a szakirodalomban. Ezért a legfontosabb feladat hogy a kutatók és az érdeklődők számára hozzáférhetővé tegyük az ismert forrásokat. Kötetünk a keresztény szakrális képiségre vonatkozó szövegek lehetősége szerint teljes gyűjteményét nyújtja a legkorábbi időkre vonatkozóan, valamint a képromboló vita kitöréséig a probléma legfontasabb teológiai feldolgozásait mutatja be. Az olvasó első kézből lehet tanúja egy vita kibontakozásának a helyes istentiszteletről, valamint a művészet szerepéről. A kérdés kontextusának jobb megértése végett e forrásokat kiegészíti egy-egy válogatás a művelt pogányság körében zajló képvita dokumentumaiból, a késő ókori zsidó irodalom ide vonatkozó megnyilatkozásaiból, valamint olyan keresztény szövegekből, amelyek a kereszt tisztetetére, a császárképpel, s általában a kultikus tárgyakkal szemben tanúsítandó helyes magatartásra reflektálnak.
-
Szász-ország – Szász-country
0Az ezredforduló Magyarországának egyik legnagyobb képzőművészeti zsenijéről közel egy évtizede nem jelent meg rangjához méltó kiadvány. Hogy van? Hol van a mester a harmadik évezred hajnalán? Milyen igaz – ma már büntetlenül elmesélhető és hitelesen leírható – történeteket őriz az elmúlt évtizedekből? Mennyit ér egy igazi művész, ha magyar? A SZÁSZ-ORSZÁG gerincét alkotó vidám anekdoták és életmorzsák éppoly különlegesek, mint a mester képeinek ,,sehol nincs” világa. Szász Endrét lehet szeretni vagy nem szeretni, munkásságát az utókor a hazai képzőművészet jelentős fejezetként fogja mindenképpen jegyezni. Színes festményeket, illusztrációkat és fotókat felvonultató kiadványunk az ezredforduló legkiemelkedőbb, már életében halhatatlanná vált magyar festőművészek kalandos és tanulságos élet-töredékekből alkot mozaikot.
-
Székely Bertalan mozgástanulmányai
0A kiadvány megjelent a Magyar Képzőművészeti Főiskola Barcsay Termében 1992. március 20. és április 18. között megrendezett, azonos című kiállítás alkalmából.
-
Szemadám György
0„Vaszkó Erzsébet következetes, meg nem alkuvó személyisége és festészete befolyásolta – alakította indulását. Mellette korai munkáira Bálint Endre, Barcsay Jenő és Korniss Dezső munkássága is hatott. A ’60-as évek végén csoporttá szerveződő, magukat önerejükből felküzdő fiatalok egyik vezető egyénisége. A ’70-es évek első felében több happening és performansz résztvevője, organizátora, melyeket a kor kultúrpolitikája, mint minden avantgárd megmozdulást, a rendszer elleni provokációnak tekintett. Festményei stilizált, jelszerű állatokat, sokszor madarakat megjelenítő, elvont, formatöredékeket bemutató ábrázolások, melyeknek stiláris jellemzői a redukált formák, a hangsúlyos színmezők és a határozott kontúrok. A ’80-as évek második felétől kifejezésmódja klasszicizálódik, figurálissá válik és festésmódját az aprólékosság, a kidolgozottság, az erős kontúrok jellemzik, miközben megmarad korábbi tematikájánál. Képein elszigetelt festői jeleknek, azok összefüggésének tárgyi azonosíthatósága helyett egy-egy idea tárgyiasul a festői jelek logikus vagy illogikus kapcsolódásában, s ezek a gondolatok hol technikailag rendkívül kimunkáltan, hol a technika milyenségére kérdeznek rá, vagy emberi problémákat feszegetnek.”
(Kortárs Művészeti Lexikon 2001. Enciklopédia Kiadó) -
Szent János írása szerint való Evangélium
0Karátson Gábor akvareljeivel Karátson Gábor író, műfordító, festőművész. Bibliai akvarelljeinek második kötete jelenik meg most, a János-evangéliummal. Akárcsak a Lukács-evangéliumban, ezúttal is Károli Gáspár fordítására, a magyar nyelvnek erre a csodájára hagyatkozott, hogy a szöveg és a festmények egységéből gyönyörű könyv szülessen.
-
Szmrecsány Szűz Mária-temploma
0A Kossuth- díjas filmrendező és művészettörténész, Jankovics Marcell és Méry Gábor fotóművész, a már jól ismert szerzőpáros újabb kötetét veheti kezébe az olvasó. A páratlan kincsekben és építészeti megoldásokban gazdag, történetükkel a messze múltban gyökerező, egykori felső-magyarországi temlomokat bemutató, A lőcsei Szent Jakab-templom szárnyasoltárai, A kassai Szent Erzsébet-dóm, A bártfai Szent Egyed-bazilika, A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház, A szepesszombati Szent György-templom, A bakakabányai Szent Miklós-templom, A késmárki Szent Kereszt-bazilika című albumaik után most a Szmrecsányi Szűz Mária templomba kalauzolják el az érdeklődőt.
-
-
Tér és kapcsolat
0A székesfehérvári múzeum termeiben Schaár Erzsébet egy utcát épített fel, illetve a városi élet legfontosabb színterének, az utcának plasztikai szimbólumát. Ajtók, ablakok, falak, kirakatok váltogatják egymást, mindegyiben, mindegyik előtt egy emberi arccal, alakkal vagy az emberi jelenlét emlékével.
Pilinszky János versei értelmezik, magyarázzák, kiegészítik a szobrokat – két művész, két művészet kivételesen harmonikus találkozásának lehetünk tanúi e könyvben. -
-
Utamaro szépségei
0Hajdu Anita Utamaro szépségei című kiadványának témája a japán nőábrázolás. A kötet 50 akvarellt tartalmaz, amelyek a híres japán művész Kitagava Utamaro fametszetei alapján készültek. Utamaro új fejezetet nyitott a 18. századi japán fametszőkultúra fénykorában, ugyanis eltért a modellek addig megszokott idealizált egészalakos ábrázolásmódjától, amely az érzelmek megjelenítésének széles skáláját nyitotta meg. Alakjai sokszor az akkori főváros, Edó vigalmi negyedéből származtak, de szívesen örökített meg egyszerű dolgozó nőket, lányokat is a saját hétköznapi környezetükben. Gyakori témái közé tartozott még például az anya-lánya viszony, vagy éppen a nemi aktus ábrázolása is.
A Kölnben élő festőnő, aki egyben kiadványunk szerzője is, már régóta foglalkozik akvarellfestészettel. A technikának köszönhetően az általa tolmácsolt képeken a megjelenített nők lágyabb vonalakat kapnak. 2013-ban az itt bemutatott képek közül néhány már szerepelt egy budapesti kiállításon.
Jelen kötet a magyar mellett angol és német nyelven mutatja be a művésznő munkáit, emellett bepillantást enged a korabeli Japán kultúrájába és a japán mindennapokba. -
Vágó Nelly
0A színpadi látvány nagyasszonyának ezernyi színpadi titkát ismerhetjük meg a képes albumon keresztül. Második kötetünkben a díszlet- és jelmeztervek, látványtervek reprezentálásánál elsősorban az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gazdag szcenikai gyűjteményeire támaszkodva mutatjuk be az önálló alkotóművészetté váló színpadi tervezés irányvonalait. Együttműködve Vágó Nelly örököseivel, tanítványaival és tervező kollégáival a teljes életmű fordulópontjainak bemutatásához a gyűjteményükben őrzött képzőművészeti anyagokból is láthatnak válogatást.
-
Van Eyck festői életműve
0A bevezetőt Végh János írta, a dokumentációt Giorgio T. Faggin készítette.
-
Velence – Művészeti Kalauz
0Velence – a helybeliek szeretetteljesen la Serenissima, a „legtiszteletreméltóbb” néven emlegetik – már régóta röpíti álomvilágba a látogatókat: a San Marco, a Canal Grande két partját büszkén szegélyező káprázatos paloták, vagy Tiziano, Tintoretto és Tiepolo remekműveinek varázsa soha nem feledhető. A tájékozódást elősegítő gyakorlati tanácsok mellett a könyv részletesen ismereti Velence műemlékeinek művészettörténeti vonatkozásait.
-
Velence multja és művészete
0Aquileiától Ravennáig az Adria északnyugati szöglete jórészt mélyen fekvő posványos, mocsaras terület, melyet az Adriába ömlő folyók hordalékai egyenetlenül töltöttek föl. Néhol homoktorlaszok húzódnak a tengerparttal szemben, az úgynevezett „lidók”, melyeket a folyók torkolatai meg-megszakítanak. Ezek mögött sekélyes vagy mélyebb nagy vízfelületek vannak, a „lagúnák”. A lidók védő őve mögött a mélyebb s a tenger friss, élő vizével állandó összeköttetésben levő lagúnák szigetein keletkezett Velence.
-
-
-
Zádor István rajzai
0Előszó
1944. március 19. A németek lerohanták és megszállták Magyarországot. Ájult dermedtség ülte meg a lelkeket, megállt az élet, a művészek abbahagyták a munkát, senkit sem érdekeltek már képek vagy szobrok, a hangversenytermek kiürültek, az új atmoszféra megölt minden kultúrális megnyilvánulást.
Kétségek között vártuk, mit hoz a holnap. És október 15-én eloszlottak ezek a kétségek. Az ország különbéke ajánlatát a nemzet elnyomói vérbefojtották, egy elvetemült társaság ragadta magához a hatalmat és az üldözés elérte tetőfokát még a művészek társadalmában is.
Menekülnöm kellett. Megváltoztatott külsővel, idegen néven jóbarátok fogadtak be lakásukba Budán a Vár alján. Életem hatodik évtizedének elején le kellett mondanom nevemről is, mellyel minden képemet és többezernyi rajzomat, rézkarcomat és litográfiámat szignáltam és amely névvel oly sok kiállításon szerepeltem Európában és Amerikában.
El ebből az országból a háború után! Ez volt elhatározásom, el innen, minél messzebbre és soha többé vissza sem nézni. -
-
Olasz festészet a XIV. században
0Kit nem nyűgöz le hat évszázad távlatából is Giotto freskóinak drámaisága, alakjainak szinte megfogható plaszticitása és égboltjainak kékje? De Simone Martini Madonnáinak költőisége vagy Andrea da Firenze híres Spanyol-kápolnabeli faliképeinek nagyszerűségi szintén magával ragadja a nézőt. Ez az a korszak, amikor a bizánciasan merev, hieratikus ábrázolásokat emberi érzelmek kezdik feloldani, és amikor a bibliai történeteket és eszméket kortársak, mint Assisi Szent Ferenc váltják tapasztalható valósággá. A fenséges, majesztétikus Madonna a városi polgárság öntudatra ébredésének reprezentálását vállalja föl (Duccio Maestája ); a szentek életében önéletrajzi események kerülnek színre (Simone Martini: Szent Márton lovaggá avatása ), arról nem is szólva, hogy kortárs portrék jelennek meg rajtuk résztvevőkként (Altichiero: Szent Lucia a ravatalon ).
-
A giccs. A rossz ízlés antológiája
0Az egyik értelmező szótár így határozza meg a giccset: „A giccs látszólagos művészi alakítás, amely kellemes érzeteket keltő tartalmi (erotikus, politikai, vallásos, szentimentális) elemekkel pótolja a hiányzó formálóerőt.” Ludwig Giesz szerint, aki eddig a legátfogóbb könyvet írta e témáról, a giccs szó használata igen helyénvaló „művészeti szemét” értelemben. Hermann Broch úgy véli, hogy a „giccs nem silány művészet, hanem különálló, éspedig zárt rendszer, amely idegen testként ül a művészetek zárt rendszerében, vagy ha úgy tetszik, mellette helyezkedik el”. Ezen kívül a giccs „hazugság, amely… arra az emberre hullik vissza, akinek ilyen hazug és szépítő tükörre van szüksége, hogy benne magára ismerjen”.
-
-
A lámpa históriája
0A lámpa históriája A mesterséges világítás történetét mondja el a tűz lobbanásától a nagyvárosok éjszakai ragyogásáig. Barlangok mélyén derengő foklafényről, pislákoló mécsekről, gyertyacsillárokról, öreg gázlámpákról szól a könyv. Régi időkbe viszi az olvasót, messzi tengerekre, ahol a Rodoszi Kolosszus fénye lebeg a vizek felett. Távol Keletre, ahol vidám sárga emberek nyüzsögnek a színes lampionok alatt. Megismertet hazai földön a betyárcsárda fényével, a cári palota ragyogó gyertyacsillárjaival, Párizs, London régi utcai lámpáival, a fiakker s az első mozdony világításával. utunk során találkozunk lámpahordó fiúkkal, hosszú létrát cipelő lámpagyújtogatókkal, Raszputyinnal, a cári lámpák őrével, s fülünkbe cseng az éjjeli bakter monoton éneke.