-
-
Nemes családok Csanádvármegyében
0Az 1913-as kiadás (Makó, If. Gaál László Könyvnyomdája) hasonmás kiadása.
-
-
-
Nyikómente az ezredvégen
0Van valami sorsszerů, mintha még mindig Herder szelleme lengene-lebegne felettünk, becsapódásra váró robbanó aknaként, a végzet szárnyas madaraként, ahogy az erdélyi magyarság ’89 után megpróbálja felmutatni önmagát, összegyűjteni önazonosságának jegyeit, ismert és kevésbé ismert kutatók, helytörténészek, történészek végzik ezt a hatal mas munkát, többnyire önzetlenül, gyalog, mint a nagy előd Orbán Balázs, latyakos sáros utakon, haldokló vagy kihaló félben lévő falvakban, és gyűjtik, ami még begyűjthető népdalainkon, szokásrendükön át, a temetők halottainak számbavételéig, mintegy igazolva, a föld amelyen élnek és laknak, ahol őseik csontja porlad a düledező vagy gyepesedő sírhantok alatt az övék.
-
Nyíracsád (Száz magyar falu könyvesháza)
0Írták: Bődi Erzsébet, Dám László, Dankó Imre, Kotics József, Magyari Márta, P. Szalay Emőke, Telenkó Bazil, V. Szathmári Ibolya, Vajda Mária, Vitéz Ferenc
-
-
-
-
Öt évszázad fekete krónikája
01676. június 8-án a városbíró elfogatta Deutschler Mihály huszonhat éves, nős, nicki jobbágyot. Különféle bűncselekményekkel vádolta, amelyek között a legsúlyosabb az volt, hogy előző napon megtámadta Ernest Katalin tizennyolc éves hajadon leányt, aki vasárnap a reggeli mise után a Lővér erdőbe ment epret szedni. Deutschler a leányt a cserjék közé hurcolta, ahol az kiáltozni kezdett: „Názáreti Jézus, jöjj segítségemre és ne hagyja el!” Deutschler durván ráripakodott: „Hallgass, te szentségtelen kurva, vagy megöllek!” A leány ennek ellenére sem hagyta abba a kiáltozást, de közben könyörgött Deutschlernek: „Csak az életemet és a becsületemet hagyd meg, odaadom neked mindenemet az utolsó ingig.” A könyörgés mit sem használt, a férfi egy ronggyal betömte a leány száját, földre teperte és megerőszakolta. A bíróság egyhangúan fővételre ítélte. Utána mások elrettentéséül holttestét kerékre kötözték.
-
-
-
-
-
-
Páty
0A Pátyról készült első képes albumot tartja a kezében. Hasonló tartalmú, anyagú könyvek, kiadványok szép számmal jelennek meg országszerte. A múlt képi bemutatása, a megmaradt emlékek dokumentálása korunk igénye. Fontosnak érzem, hogy megismerjük településünk múltját, lássuk változásait, érezzük hangulatait. A könyv elkészültét sokan segítették, megnyíltak családi albumok, régen elfeledett képek, történetek kerültek elő. A könyv összeállításához, képletesen és konkrétan is, Bécstől Szerencsig tartott az út. Köszönet illet mindenkit, aki segített végigmenni rajta. Folytassuk az utat együtt tovább, mi, pátyiak!
-
-
-
-
Prága művészeti emlékei
0Közép-Európa egyik legszebb, műemlékekben leggazdagabb városa Prága. Történelméről, gazdag műkincseiről számos kiadvány készült, fotóalbumok, útikönyvek sora is bemutatta. Ez a kötet a közelmúltban újabb kiadásban megjelent Magyarország művészeti emlékei című műhöz hasonlóan történeti bevezetéssel, gazdag képanyaggal, topográfiai jellegű leírásokkal és alaprajzokkalmutatja be az egyes emlékeket. Az adatgazdag kötet használatát időrendi áttekintés, tárgy- és névmutató könnyíti meg. A városrészről városrészre haladó felépítés lehetővé teszi, hogy a könyv megbízható és új tudományos adatai mellett a művészeti útikalauz szerepét is betöltse. A 252 képen Prága legjelentősebb építészeti emlékei mellett az intézményekkel vagy épületekkel szoros kapcsolatban álló szobrok, festmények, iparművészeti tárgyak is szerepelnek. A könyv szerzője a cseh tudományos élet ismert alakja, akadémikus, a prágai iparművészeti múzeum igazgatója.
-
-
-
-
-
Régi boltok krónikája
0Majd háromszáz esztendeje, hogy ez a sok-sok képből összeálló, de végül is egységessé vált történet elkezdődött. Az első nyom 1700-ból való, amikor Mayer János német honból származó, de akkor már budai polgár a Vár rombadőlt házai egyikében felépítette kis bábsütő kemencéjét, és összeeszkábált boltocskájában elkezdte árulni mézesbábjait. Aligha gondolt arra, hogy e cselekedetével megalapította minden idők leghosszabb kort megélt magyar cégét, amelynek ajtaja fölött a kilencszázhatvanas évek közepén szólalt meg utoljára a halk szavú csengettyű, jelezvén, hogy vásárló érkezett.
-
-
Rózsadomb és vidéke tegnap és ma
0Könyvünk a Rózsadomb és vidéke harmincas évekbeni állapotát bemutató kiadványhoz csatlakozva azt kiegészítve, az azóta eltelt évtizedek változásait mutatja be a múlt század elején és napjainkban készült felvételek segítségével. A változások sok helyütt megdöbbentőek és már-már azonosíthatatlanok, de vannak helyek, ahol szinte minden változatlan. A múlt és a jelen egymás mellé állítása minden érdeklődő számára tartogat érdekességeket és tanulságokat.
-
Salgótarján történelmi kronológiája I.
0Tisztelt Olvasó! „A helytörténetírás kétségtelenül az egészséges lokálpatriotizmus megnyilvánuláRGA sa, de egyúttal kapocs is, amely egy-egy falut, várost, vagy vidéket az országos fejlődés egészébe illeszt. Mozaikszemekró’l van tehát szó, amelyek önmagukban is színesek, csillogók és amelyek nélkül egy nagy mester sem tud értelmes képet összerakni.” A Nógrád Megyei Levéltár és Salgótarján Megyei Jogú Város kÖZÖS kiadványának beköszöntőjében aligha lehet méltóbbat idézni dr. Belitzky János egykori levéltáros, majd múzeumigazgató gondolatainál. Mert ha egyáltalán valaki, akkor Ő pontosan tudta, hogy mit jelenthetne Salgótarján számára az egészséges lokálpatriotizmus és az a kapocs, amely a települést az országos fejlődés egészébe ágyazhatja. Jelenthetne — mondom feltételes módban és ez nem véletlen, hiszen adósságunk e területen sem kevés. Most ebből az adósságból törleszt a Dupák Gábor által összeállított, Salgótarján történelmi kronológiája” című munka, amelyben a szerző a kezdetektől 1944- ig veszi sorra településünk azon eseményeit, „amelyek nélkül egy nagy mester sem tud értelmes képet összerakni.” Az „értelmes kép” igénye pedig ma talán mindennél fontosabb; legyen Szó akár a múlt, akár a jelen, vagy a jövő képéről. E korkövetelmény megértéséhez és érvényre jutásához segít hozzá bennünket ez a tudományos igénnyel összeállított történeti időrend, amely az oklevelekben először ‘750 éve említett település mába vezető útjának állomásain kalauzolja el az olvasót.
Puszta Béla (polgármester) -
-
-
-