-
-
-
-
-
Prága művészeti emlékei
0Közép-Európa egyik legszebb, műemlékekben leggazdagabb városa Prága. Történelméről, gazdag műkincseiről számos kiadvány készült, fotóalbumok, útikönyvek sora is bemutatta. Ez a kötet a közelmúltban újabb kiadásban megjelent Magyarország művészeti emlékei című műhöz hasonlóan történeti bevezetéssel, gazdag képanyaggal, topográfiai jellegű leírásokkal és alaprajzokkalmutatja be az egyes emlékeket. Az adatgazdag kötet használatát időrendi áttekintés, tárgy- és névmutató könnyíti meg. A városrészről városrészre haladó felépítés lehetővé teszi, hogy a könyv megbízható és új tudományos adatai mellett a művészeti útikalauz szerepét is betöltse. A 252 képen Prága legjelentősebb építészeti emlékei mellett az intézményekkel vagy épületekkel szoros kapcsolatban álló szobrok, festmények, iparművészeti tárgyak is szerepelnek. A könyv szerzője a cseh tudományos élet ismert alakja, akadémikus, a prágai iparművészeti múzeum igazgatója.
-
-
-
-
Régi boltok krónikája
0Majd háromszáz esztendeje, hogy ez a sok-sok képből összeálló, de végül is egységessé vált történet elkezdődött. Az első nyom 1700-ból való, amikor Mayer János német honból származó, de akkor már budai polgár a Vár rombadőlt házai egyikében felépítette kis bábsütő kemencéjét, és összeeszkábált boltocskájában elkezdte árulni mézesbábjait. Aligha gondolt arra, hogy e cselekedetével megalapította minden idők leghosszabb kort megélt magyar cégét, amelynek ajtaja fölött a kilencszázhatvanas évek közepén szólalt meg utoljára a halk szavú csengettyű, jelezvén, hogy vásárló érkezett.
-
-
Rózsadomb és vidéke tegnap és ma
0Könyvünk a Rózsadomb és vidéke harmincas évekbeni állapotát bemutató kiadványhoz csatlakozva azt kiegészítve, az azóta eltelt évtizedek változásait mutatja be a múlt század elején és napjainkban készült felvételek segítségével. A változások sok helyütt megdöbbentőek és már-már azonosíthatatlanok, de vannak helyek, ahol szinte minden változatlan. A múlt és a jelen egymás mellé állítása minden érdeklődő számára tartogat érdekességeket és tanulságokat.
-
Salgótarján történelmi kronológiája I.
0Tisztelt Olvasó! „A helytörténetírás kétségtelenül az egészséges lokálpatriotizmus megnyilvánuláRGA sa, de egyúttal kapocs is, amely egy-egy falut, várost, vagy vidéket az országos fejlődés egészébe illeszt. Mozaikszemekró’l van tehát szó, amelyek önmagukban is színesek, csillogók és amelyek nélkül egy nagy mester sem tud értelmes képet összerakni.” A Nógrád Megyei Levéltár és Salgótarján Megyei Jogú Város kÖZÖS kiadványának beköszöntőjében aligha lehet méltóbbat idézni dr. Belitzky János egykori levéltáros, majd múzeumigazgató gondolatainál. Mert ha egyáltalán valaki, akkor Ő pontosan tudta, hogy mit jelenthetne Salgótarján számára az egészséges lokálpatriotizmus és az a kapocs, amely a települést az országos fejlődés egészébe ágyazhatja. Jelenthetne — mondom feltételes módban és ez nem véletlen, hiszen adósságunk e területen sem kevés. Most ebből az adósságból törleszt a Dupák Gábor által összeállított, Salgótarján történelmi kronológiája” című munka, amelyben a szerző a kezdetektől 1944- ig veszi sorra településünk azon eseményeit, „amelyek nélkül egy nagy mester sem tud értelmes képet összerakni.” Az „értelmes kép” igénye pedig ma talán mindennél fontosabb; legyen Szó akár a múlt, akár a jelen, vagy a jövő képéről. E korkövetelmény megértéséhez és érvényre jutásához segít hozzá bennünket ez a tudományos igénnyel összeállított történeti időrend, amely az oklevelekben először ‘750 éve említett település mába vezető útjának állomásain kalauzolja el az olvasót.
Puszta Béla (polgármester) -
-
-
-
-
-
Siklód temploma és népe
0Szerzők: Incze Zoltán, Anthony Gall, Kós Károly, Pogány Gábor, Madar Ilona
-
-
-
Sopron építészete a 19. században
0Az elmúlt évszázad soproni építészetének krónikáját tartja kezében az olvasó. Sopronban 1800 és 1914 között több házat építettek, mint korábban, jó néhány évszázad leforgása alatt. A kor építészete, a historizmus alaposan megváltoztatta a város képét. A könyv hosszú évek szorgalmas kutatómunkája alapján a 19. századi Sopron képét idézi elénk: az előkelő főúri építtetők, nagykereskedők, iparosok megbízására országos hírű építészek és tehetséges helyi mesterek munkája nyomán fejlődött, alakult, gazdagodott a város. Különösen vonzóvá teszi e kort, hogy az európai építészet nagy stílusáramlatai mellett a 19. század soproni építészete soha nem vesztette el helyi ízét, jellegzetességeit. A könyv sok fényképpel és képpel, tervrajzokkal és vázlatokkal illusztrálja a város átalakulását, miközben feltárja e korszak építészetének ma még alig ismert műhelytitkait. A hazai szakirodalomban mindeddig egyedülálló vállalkozást összefoglaló táblázatok, irodalomjegyzék és nagyszámú levéltári adat teszi teljessé.
-
-
-
-
-
Szabadka szabad királyi város története 1-2.
0Az I. kötet 1886. évi, a II. kötet 1892. évi kiadásának reprint kiadása. A kötetek fekete-fehér illusztrációkat, a II. kötet mellékleteket tartalmaz.
-
-
Szabolcs a hazáért
0Az 1848-49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc történetéről könyvtárnyi irodalom áll úgy a kutatók, szakemberek, mint az érdeklődők rendelkezésére. Már a szabadságharc leverését közvetlenül követően megszülettek az első munkák, s azóta is újabbak és újabbak születnek, eseménytörténeti, politikatörténeti áttekintések, életrajzok, emlékiratok, ritkábban összefoglaló munkák. A kutató számára azonban a korszak még mindig kimeríthetetlen kincsesbányának látszik, különösen a szabadságharc hadtörténete, amellyel ugyan önmagában is hatalmas irodalom foglalkozik, mindamellett néhány fontos problémakör még tisztázásra vár. Bár több összefoglalás, értékelés is készült, több-kevesebb sikerrel – esetenként többször is – feldolgozták egyes csaták, ütközetek, hadjáratok, hadszínterek eseményeit, magával a szabadságharc hadseregével viszonylag kevesen és keveset foglalkoztak. Különösen a honvédsereg szervezési kérdéseinek feldolgozásában vannak nagy hiányosságok. A fegyvernemek szervezésének, az egyes seregtestek történetének tisztázatlan kérdései még jócskán adnak pótolnivalót a hadtörténetírásnak, csakúgy, mint az egyes alakulatok történetének részletes feldolgozása.
Ezen utolsó kérdéskör hosszú ideig elhanyagolt területe volt a szabadságharc hadtörténetével foglalkozó kutatásnak. Az a néhány munka, amely megkísérelte egy-egy alakulat történetének részletes feldolgozását, többnyire a múlt század végén, néhány pedig századunk első felében született. Csak a legutolsó években fordult néhány fiatal kutató figyelme e téma felé, s született néhány hosszabb-rövidebb tanulmány, így Hermann Róbert két munkája a 47. illetve az 56. honvéd zászlóaljról, Molnár Andrástól pedig a 7. honvéd zászlóalj története (valamennyi a Zalai Gyűjtemény 33. kötetében jelent meg 1992-ben Zalaegerszegen. A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 címmel). Ebbe a sorba tartozik jelen értekezés is, amelynek anyaga a Hadtörténeti Közlemények 1990/2. számában (A 48. honvéd zászlóalj története az 1848-49-es szabadságharcban, alakításától Budavár bevételéig) illetve 1993/4. számában (A 48. honvéd zászlóalj története az 1848-49-es szabadságharcban, Budavár visszavételétől a feloszlatásig címmel) jelent meg. -
-
Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332-1950)
0Minden ember kíváncsi a múltjára! Az utóbbi időben a családfa kutatására külön vállalkozások alakultak.
Az embereket azonban nemcsak a saját, hanem környezetük, lakóhelyük múltja is érdekli. Egy olyan kis város, mint Szécsény, épített környezet szinte adja a történészek, a helytörténészek számára a feladatot. Sétálunk a történelmi városrészben, és képzeletünk vissza-visszakanyarodik a múltba.
Vajon kik éltek itt, milyen vallásúak voltak, milyen volt a gyógyítás, milyen volt az iskola, hogy hívták az iskolamestert?
Mindezen kérdésekre választ kapunk két fiatal kutató Galcsik Zsolt és Tóth Krisztina: „Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332-1950)” című munkájából -
-