-
-
-
-
-
-
Azok a boldog békeidők Székelyudvarhelyen
01867-1914 között Székelyudvarhely történelmének egyik legdinamikusabb korszakát élte. A folyamatosan növekvő népességű, rendezett tanács státusú vármegyeközpontban, székelyföldi mértékkel mérve számottevő modernizációs folyamatok indultak be. Megőrizte, sőt bővítette a térségben betöltött központi funkcióit, a fejletlen közúti infrastruktúra, a vámháború, a késői vasúti csatlakozás és a szerény gyáripar ellenére a kisiparos-kereskedő jellegű városka Székelyföld egyik meghatározó gazdasági centruma volt. Megmaradt iskolavárosnak és pezsgő kulturális-művelődési életet tudhatott magáénak. Mérsékelt anyagi helyzetéhez képest olyan infrastrukturális fejlesztéseket végeztek, amelyekkel érezhetően nőtt Székelyudvarhely urbanizációs szintje és ezáltal a város polgárainak életminősége. A korszakban lezajló jelentős építkezések döntően hozzájárultak a belváros mostani arculatának kialakulásához. Nyilván voltak hiányosságok, kihasználatlan lehetőségek is, amelyek részben a város saját hibájának, részben a kedvezőtlen körülményeknek, majd a kirobbanó világháborúnak tudhatók be.
-
-
-
Balaton albuma
0A Szeremley Miklós által Pesten, 1848-ban kiadott könyv reprint kiadása. Fekete-fehér reprodukciókkal és kihajtható melléklettel.
-
Balatonfüred és Balatonarács története
0Balatonfüred Város Önkormányzata és a Balatonfüred Városért Közalapítvány ajánlja e könyvet a város lakosságának.
A könyv elsősorban Balatonfüred és Balatonarács ófalu/óváros történetére összpontosít; a látszatra csélcsap, a változatosságra épülő életforma mögött meghúzódó állandóságról, maradandóságról szól. A kötet átfogó képet ad mindarról – a földtörténeti és őstörténeti előzményektől a legújabb kori történelemig, művelődéstörténetig ami a füredi vidékre jellemző: természeti szépségéről, boráról, gyógyulást hozó vizéről, intézményeiről, a pihenni, szórakozni vágyók számára nyújtott gazdag kínálatáról. -
Balatoni évtizedek
0Kik élnek a Balaton körül, miből és hogyan? A lakosság hogyan osztozik meg a földek, nádasok és az erdőségek hasznán? Hogyan élnek a vízparti falvak és a hegyközségek lakói? Mennyit jövedelmez a szőlő, mennyit a táj szépsége és a víz tisztasága? Kik osztoznak a napfény árán? Ilyen és hasonló társadalmi kérdésekre keresi Bertha Bulcsu Balatoni évtizedek című könyvében a választ. A mű irodalmi eszközökkel készült szociográfia. A szerzőt a számoknál, statisztikai adatoknál mindvégig jobban érdekelték az emberi sorsok, a falusi élet mai drámái, gondjai, örömei. Így a könyv sok pontján már-már regényes rejzolattá válik, de mégsem, hiszen a vízparton élő, valóságos munkás- és parasztemberek a hősei. Az emberarcok mögött kirajzolódik a szelíd szépségű balatoni táj, s a könyv egyes pontjain szinte főszereplővé válik, mivel a Balaton-felvidék és a déli part, az emberi élet újkori gyakorlata szerint alakul, változik. A Balaton körül is megtörtént a lakosság életformaváltása. Még néhány év, talán egy évtized, s a falvak új lakói nem emlékeznek már a régi vidéki szokásokra, az élet és a munka történelmi gyakorlatára, a társas együttlétek formáira. A házi készítésű halászszerszámok is elkorhadnak, feledésbe merülnek. A nagy változás után a szerző az utolsó pillanatban járta be a tókörnyék falvait, s jegyezte fel az emlékeket. Bertha Bulcsu egyébként csaknem húsz évig élt a Balaton partján, jól ismeri a tó titkait, s a parton és a hegyoldalakban lakó embereket is.
-
-
Borsod vármegye leírása 1864-ben
0Pesty Frigyes 1823. március 3-án született Temesvárott. Fiatalkoráról, neveltetéséről nagyon keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy 26 éves korában, 1849. áprilisától a debrecenei kormány hadügyminisztréiumában dolgozott, s ezért a szabadságharc bukása után előbb menekülnie kellett, majd miután hazatért, rövid fogságot szenvedett. 1850 és 1864 között a temesvári iparkamara titkára volt, s e munkája mellett 1857-től a helyi gazdasági egyesület titkári teendőit is ellátta. Ebben az esztendőben – 1857-ben – indította meg a Delejtű című lapot, amelyben elsősorban természettudományos és gazdasági jellegű cikkeknek adott helyet. És ezekben az években alapozta meg anyagilag is az életét, ami elengedhetetlen volt a későbbiekben tudományos munkássága folytatásához.
Az 1860-as évek elején még két fontos esemény történt életében: 1860-ban újabb osztrák fogságot szenvedett. 1861-ben pedig megtartotta akadémiai székfoglaló beszédét – 1859. december 16-án választották levelező taggá – A templáriusok Magyarországon címmel. A következő években kezd hozzá ahhoz a nagy szervezési vállalkozásához, amely nevét igazán ismertté tette: 1863. február 2-án kelt levelében tárja a Helytartótanács elé a földrajzi nevek összegyűjtésére irányuló tervét, majd kinyomtatja a kérdőíveket, rendezi a beérkezett anyagot, kiegészítéseket és új gyűjtéseket kér, stb. Életének hátralévő részét – 1889. november 23-án halt meg – a gyűjtés megszervezése mellett történeti tárgyú munkák írása töltötte be, de természetesen gondolt az óriási gyűjtött anyag felhasználására is. Amikor 1877. május 24-én az Akadémia rendes tagjává választották, széfoglaló beszédjét például a helyneveknek a történettudományban való felhasználásáról tartotta A helynevek és a történelem címmel. -
Buda és Pest a török uralom után
0Tartalom címszavai:
Berendezkedési tervek
Népesedési viszonyok
Buda és Pest kormányzata
Egyház és társadalom
Lakás és ruházkodás
Élelmezés
Szórakozás, időtöltés
Utazás
Gazdaság és pénz
Kereskedelem és ipar
Negyven esztendő -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Budapesti üdvözlet
0Egy város madártávlatból.
Nemcsak a térben, az időben is. Akárha mesebeli lenne.
Cicomás tornyaival, palotáival, a fényképezőgép lencséjével kimerevített, most már örökre itt maradt alakjaival. Tapinthatóan, felismerhetően együtt van, ugyanaz minden, mint a mai Budapesten, s mégsem a mi városunkat látjuk, hanem egy délibábot.
Álmainkban ilyen tágasak, üresek, napsütöttek az utcák, hibátlanok a házfalak, épek a gipszfüzérek és a gipszangyalok, villogóak az ablakok és a kirakatok, lomboktól koszorúzottak a parkok, a sugárutak.
Azóta rájuk fújt, megtépázta őket, sokat egyszerűsített, alakított rajtuk a történelem. -
Budavár hadiépítészete
0Budavár hadiépítészetének történelme elválaszthatatlan egységgé kovácsolódott össze hadidicsőségekkel és tragédiákkal vegyes hadtörténelmével. Jó vagy rossz sorsa sokszor évszázadokig is megpecsételte az ország és a magyar nép sorsát. Véráztatta földjén végighömpölygő harcok pusztításai nyomán mindig új élet fakadt, de egyben formálódott vagy változott a vár képe is. Budavárának erődített magaslata, e stratégiailag egyik legfontosabb pont valóban az ország szíve s vesztett csaták során halálos ájultságba esett nemzetünk vérkeringésének megindítója.
-
-
Bulgária története
0Tartalom:
Az előzmények
A kezdetek
A nagyság útján
Hanyatlás és rabság
Új fény és új árnyék
Iga alatt
A megújulás
Szabadság vagy halál
Az alkotmánytól az egyesülésig
Új erők
Viharos évek
A háborúk kora
A forradalmak kora
Csalódások és remények
A diadalmas felszabadulás
Tájékoztató irodalom