-
Templomséták Budapesten
0A főváros építészete mintegy kétezer évet ölel fel. Ha szeretnénk végigkövetni ezt az izgalmas fejlődést, megismerni az egyes stílusokat vagy akár egyetlen épületen tanulmányozni valamennyi korszakot, a legjobb, ha felkeressük a budapesti templomokat. A könyvben közel 280 templom, zsinagóga, imaház, kápolna és szentély szerepel, melyeket 21 sétára fűzve járhatunk végig. Az alapadatok mellett rövid ismertetők olvashatók mindegyikükről, elsősorban építészeti szempontból, amit néhol képző- vagy iparművészeti, esetleg kultúrtörténeti érdekességek egészítenek ki. Aki hosszabb kirándulásra is vállalkozna, az a kötet végén két kerékpáros túraútvonalat is talál, valamint egy budai, turistajelzésekhez kapcsolódó fejezetet. A fővárosi templomok varázslatos világát Gulyás Attila közel 200 fotója segít megismerni – mielőtt a könyvvel magunk is nekivágnánk a sétáknak.
-
The land beyond the forest I-II.
0Emily Gerard (1849–1905) regényíró 1883-ban két évre Erdélybe költözött férjével, az osztrák hadsereg tisztjével. Az akkoriban az Osztrák–Magyar Monarchia részeként, ma Nyugat-Románia részeként, Erdély kevéssé volt ismert az angliai olvasók számára. Az ezt követő években megírta ezt a teljes terjedelmű beszámolót (1888-ban jelent meg), valamint számos cikket a régióról, amelyeket Bram Stoker felhasznált a Drakula helyszínének kutatása során. Leírja az erdélyi népet alkotó különböző nemzetiségekkel – románokkal, szászokkal és cigányokkal – való találkozásait. Megdöbbentő anekdotákkal teli, regényszerű stílusban megírt műve személyes emlékeit ötvözi a táj és az emberek részletes leírásával. A második kötet a cigány és zsidó lakosságot, valamint Gerard vegyes érzéseit tárgyalja az ország elhagyása után.
-
-
Turóc megye kialakulása
0Történetirodalmunkban legutoljára, 1882-ben, Pesty Frigyes foglalkozott „A magyarországi várispánságok története” c. művében Turóc megyének Árpád-kori szervezetével, hetedfél oldalon azonban csak a kiadott anyag adatainak kronológiai rend szerinti egyszerű regisztrálására szorítkozott. Az ő várispánsági elméletéhez ez a fejezet egy példa volt mindössze, egyebet nem is akart nyújtani, a fejlődés ismerete talán nem is érdekelte. Az a négy évtized, amely könyvének megjelenése óta eltelt, természetesen nem maradt hatás nélkül történetirodalmunk, különösen gazdaság- és társadalomtörténeti irodalmunk fejlődésére. Történetírásunk ilyen irányú fejlettsége tette lehetővé, hogy ma már Pestynél több szempont értékesítésével vizsgálhassuk meg a felvetett kérdést. Feladatunkat azonban annyiban általánosítottuk, hogy nem szorítkoztunk vizsgálódásunkban csak a Turóci-fennsíkra, hanem iparkodtunk ezen speciális kérdés részletes ismertetése kapcsán mennél több, az általános fejlődés megrajzolásához értékesíthető tanúságot levonni, ahhoz mintegy adatokat szolgáltatni. Különben a legjelentékenyebb előnyt talán az a körülmény nyújtotta, hogy az oklevelekben immár gazdagnak nevezhető XIII. században olyan kezdetleges fejlődési fokokat vizsgálhattunk, amelyeken más déli területek jóval korábban mentek keresztül, amikor az oklevelek használata még nem volt elterjedve.
-
Udvarhely vármegye nemes családjai
0Az 1900-as kiadás (Székely-Udvarhely, Betegh Pál Könyvnyomdai Műintézete) hasonmás kiadása.
-
Ugocsa megye
0Első kiadás: Magyarság és nemzetiség. Tanulmányok a magyar népiségtörténet köréből. 1. sorozat 1. kötet. (Magyar tudományos akadémia 1937. budapest)
-
-
-
-
Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon
0A Panoráma „Utazások a múltban és a jelenben” sorozatának új kötete a mai Magyarország területét bejárva, 2000 év történelmi emlékeit mutatja be az olvasónak.
Várak, várkastélyok, vármaradványok, tornyok, vár- és városfalak, árkok – mind-mind a múltunkra emlékeztetnek.
A honfoglalást követően, a magyar államiság kialakulásával párhuzamosan a király az ország védelmére, a főurak gyakran hatalmuk, s vagyonuk biztosítására kezdtek erősségeket építeni; melyek történelmünk különböző időszakaiban a vidék vagy az ország védelmét is biztosították.
Históriánknak ezen emlékeit végigjárva, hazánk és a magyarországi várépítés történetét ismerjük meg. -
-
-
Városligeti lexikon
0Ezt a maga nemében előzmény nélküli, a szó szoros értelmébe hiánypótló kézikönyvet húsz éve írják a szerzők, egy elméleti és egy gyakorlati szakember összeszokott párosa.
Akkor jelenik meg, amikor a Liget iránt minden eddiginél nagyobb az érdeklődés.íbr>Azt nyilván sokan eddig is tudták, hogy mi volt az ezredéves kiállítás, vagy hogy miért fontos hely a Királydomb, illetve a Fuit-kő.
De ha Önök azt is tudni szeretnék, hogy mit csinált egy bértolongó, vagy mi volt a cupringerlokál vagy a szerpentincsata, hogy a Feszty-körképen hány másik körkép volt látogatható a Millennium idején, hogy ki volt Helfgott Sámuel, Räde Károly, vagy Stolcz János – akkor biztosan nem nélkülözhetik ezt a tartalmas lexikont.
116 színes és fekete-fehér illusztrációval, amelynek jelentős része csak a szakértők szűk körének volt ismerős, de nyomtatásban még soha nem jelent meg. -
-
Zala megye helytörténeti lexikona – Keszthely és környéke
0A kötet az egykori keszthelyi járás területén levő településeket az Árpád-kortól kezdve napjainkig mutatja be. Információt nyújt a település első lakóiról, az első birtokosról, hosszú idősorok alapján elénk tárja a feudális kor falvainak, városainak a népességét, majd a XVIII. század közepétől egyházi összeírásokból, a század végétől pedig a népszámlálásokból kigyűjtött adatokkal mutatja be a települések fejlődését, illetve visszafejlődését.
Minden egykor létezett falu önálló címszó alatt szerepel addig, amíg meg nem szűnt, be nem olvadt más községbe vagy városba. Ettől az időponttól kezdve története az egyesült település neve alatt folytatódik. A községek szétválása esetén ugyanezt az elvet követi.
A kutatás a hazai állami, egyházi és földesúri levéltárak mellett a külföldi levéltáraknak a megyét érintő anyagára is kiterjedt. Így kutatásokat végeztünk Pozsonyban, Zágrábban, Bécsben, Kismartonban.
A történeti emlékek, a régi térképek, a feltárt irodalom, az elpusztult falvak múltjának, a nép szabadságküzdelmének a bemutatásával hozzájárul a magyarságtudat erősítéséhez, közvetve a falvak népességmegtartó erejének a fokozásához. -
-
Zalai Hirlap 1918. (VI. évf. 5-294 sz.)
0VI. évf. 5-294 sz. (1918. január 7- december 27.)
Hiányzó számok: 16,17,28,44,50,57,62,73,76,84,89,95,110,112,113,132,138,146,148,149,153,155,162,170,177,178,205,255,262,267,274,285,292.
253. és 282. sz.-egy kisebb része hiányzik. -