-
Rózsadomb és vidéke tegnap és ma
02 400 FtKönyvünk a Rózsadomb és vidéke harmincas évekbeni állapotát bemutató kiadványhoz csatlakozva azt kiegészítve, az azóta eltelt évtizedek változásait mutatja be a múlt század elején és napjainkban készült felvételek segítségével. A változások sok helyütt megdöbbentőek és már-már azonosíthatatlanok, de vannak helyek, ahol szinte minden változatlan. A múlt és a jelen egymás mellé állítása minden érdeklődő számára tartogat érdekességeket és tanulságokat.
-
Salgótarján történelmi kronológiája I.
01 200 FtTisztelt Olvasó! „A helytörténetírás kétségtelenül az egészséges lokálpatriotizmus megnyilvánuláRGA sa, de egyúttal kapocs is, amely egy-egy falut, várost, vagy vidéket az országos fejlődés egészébe illeszt. Mozaikszemekró’l van tehát szó, amelyek önmagukban is színesek, csillogók és amelyek nélkül egy nagy mester sem tud értelmes képet összerakni.” A Nógrád Megyei Levéltár és Salgótarján Megyei Jogú Város kÖZÖS kiadványának beköszöntőjében aligha lehet méltóbbat idézni dr. Belitzky János egykori levéltáros, majd múzeumigazgató gondolatainál. Mert ha egyáltalán valaki, akkor Ő pontosan tudta, hogy mit jelenthetne Salgótarján számára az egészséges lokálpatriotizmus és az a kapocs, amely a települést az országos fejlődés egészébe ágyazhatja. Jelenthetne — mondom feltételes módban és ez nem véletlen, hiszen adósságunk e területen sem kevés. Most ebből az adósságból törleszt a Dupák Gábor által összeállított, Salgótarján történelmi kronológiája” című munka, amelyben a szerző a kezdetektől 1944- ig veszi sorra településünk azon eseményeit, „amelyek nélkül egy nagy mester sem tud értelmes képet összerakni.” Az „értelmes kép” igénye pedig ma talán mindennél fontosabb; legyen Szó akár a múlt, akár a jelen, vagy a jövő képéről. E korkövetelmény megértéséhez és érvényre jutásához segít hozzá bennünket ez a tudományos igénnyel összeállított történeti időrend, amely az oklevelekben először ‘750 éve említett település mába vezető útjának állomásain kalauzolja el az olvasót.
Puszta Béla (polgármester) -
-
-
-
-
Schönherr Gyula dr. emlékezete
08 000 Ft„Kegyeletes kézből veszik a nagy közönség és a magyar történettudomány kutatói Schönherr Gyula a korán és végzetesen elhunyt történettudós elszórtan megjelent munkáinak Nagybányára vonatkozó cikkeit. Jobbára egy komoly vidéki lapnak hasábjain jelentek meg, melyekről talán inkább a helyi érdeklődés tüzetesen, míg a magyar tudományos központ csak hallomásból vagy lexikoni címsorozatokból vett tudomást. Schönherr Gyula többi munkái nagyobb s tekintélyesebb, akademikus jellegű folyóiratokban és önálló kötetekben jelentek meg, azok azonban a szűkebb, szeretett otthonának határain belül mint ismeretlen értékek merültek el a multba. Jelentőségük nem mulandó s elveszendő, mert egy oly kulturális gócpontnak, mint Nagybánya, fényét, régi dicsőségét hirdetik. Hova ő mindenkor szeretettel tekintett, onnan szólal meg most mindazokban a cikkekben, amelyek szülővárosának akár levéltárában, akár Budapesten vagy máshol az országban, vagy a külföldön tőle talált kultur vagy politikai történetek egyes nevezetesebb mozzanataira világosságot vetnek. …”
Gróf Teleki Géza -
-
Siklód temploma és népe
01 000 FtSzerzők: Incze Zoltán, Anthony Gall, Kós Károly, Pogány Gábor, Madar Ilona
-
-
-
Sopron építészete a 19. században
03 200 FtAz elmúlt évszázad soproni építészetének krónikáját tartja kezében az olvasó. Sopronban 1800 és 1914 között több házat építettek, mint korábban, jó néhány évszázad leforgása alatt. A kor építészete, a historizmus alaposan megváltoztatta a város képét. A könyv hosszú évek szorgalmas kutatómunkája alapján a 19. századi Sopron képét idézi elénk: az előkelő főúri építtetők, nagykereskedők, iparosok megbízására országos hírű építészek és tehetséges helyi mesterek munkája nyomán fejlődött, alakult, gazdagodott a város. Különösen vonzóvá teszi e kort, hogy az európai építészet nagy stílusáramlatai mellett a 19. század soproni építészete soha nem vesztette el helyi ízét, jellegzetességeit. A könyv sok fényképpel és képpel, tervrajzokkal és vázlatokkal illusztrálja a város átalakulását, miközben feltárja e korszak építészetének ma még alig ismert műhelytitkait. A hazai szakirodalomban mindeddig egyedülálló vállalkozást összefoglaló táblázatok, irodalomjegyzék és nagyszámú levéltári adat teszi teljessé.
-
Sopron középkori egyháztörténete
012 000 FtA helytörténetírással kapcsolatban az utóbbi években több megszivlelésre érdemes tanulmányt olvashattunk. Ezek kivétel nélkül mind azt a nemes célt szolgálták, hogy tudományos szempontból emelkedjék a színvonal és így olyan könyvek hagyják el a sajtót, amelyeket a köztörténetíró is haszonnal és tanulsággal forgathasson. Amennyire lehet vitatkozni a helytörténetírásban alkalmazásra kerülő felfogás és irány tekintetében, – hiszen e szempontok az idők folyamán változás alá esnek, – éppen annyira kétségbe nem vonható és egyben legfontosabb követelménynek kell tekintenünk minden helytörténeti tárgyú munkával szemben a lehetőséghez képest elvégzett legalaposabb anyaggyüjtést: vonatkozzék ez az anyaggyüjtés egyrészt a már megjelent művek, tanulmányok és közlemények gondos átnézésére és megrostálására, másrészt a még rejtve lévő levéltári adatok felszínrehozására..
-
-
-
-
-
-
Szabadka szabad királyi város története 1-2.
03 000 FtAz I. kötet 1886. évi, a II. kötet 1892. évi kiadásának reprint kiadása. A kötetek fekete-fehér illusztrációkat, a II. kötet mellékleteket tartalmaz.
-
-
Szabolcs a hazáért
01 600 FtAz 1848-49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc történetéről könyvtárnyi irodalom áll úgy a kutatók, szakemberek, mint az érdeklődők rendelkezésére. Már a szabadságharc leverését közvetlenül követően megszülettek az első munkák, s azóta is újabbak és újabbak születnek, eseménytörténeti, politikatörténeti áttekintések, életrajzok, emlékiratok, ritkábban összefoglaló munkák. A kutató számára azonban a korszak még mindig kimeríthetetlen kincsesbányának látszik, különösen a szabadságharc hadtörténete, amellyel ugyan önmagában is hatalmas irodalom foglalkozik, mindamellett néhány fontos problémakör még tisztázásra vár. Bár több összefoglalás, értékelés is készült, több-kevesebb sikerrel – esetenként többször is – feldolgozták egyes csaták, ütközetek, hadjáratok, hadszínterek eseményeit, magával a szabadságharc hadseregével viszonylag kevesen és keveset foglalkoztak. Különösen a honvédsereg szervezési kérdéseinek feldolgozásában vannak nagy hiányosságok. A fegyvernemek szervezésének, az egyes seregtestek történetének tisztázatlan kérdései még jócskán adnak pótolnivalót a hadtörténetírásnak, csakúgy, mint az egyes alakulatok történetének részletes feldolgozása.
Ezen utolsó kérdéskör hosszú ideig elhanyagolt területe volt a szabadságharc hadtörténetével foglalkozó kutatásnak. Az a néhány munka, amely megkísérelte egy-egy alakulat történetének részletes feldolgozását, többnyire a múlt század végén, néhány pedig századunk első felében született. Csak a legutolsó években fordult néhány fiatal kutató figyelme e téma felé, s született néhány hosszabb-rövidebb tanulmány, így Hermann Róbert két munkája a 47. illetve az 56. honvéd zászlóaljról, Molnár Andrástól pedig a 7. honvéd zászlóalj története (valamennyi a Zalai Gyűjtemény 33. kötetében jelent meg 1992-ben Zalaegerszegen. A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 címmel). Ebbe a sorba tartozik jelen értekezés is, amelynek anyaga a Hadtörténeti Közlemények 1990/2. számában (A 48. honvéd zászlóalj története az 1848-49-es szabadságharcban, alakításától Budavár bevételéig) illetve 1993/4. számában (A 48. honvéd zászlóalj története az 1848-49-es szabadságharcban, Budavár visszavételétől a feloszlatásig címmel) jelent meg. -
-
Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332-1950)
01 500 FtMinden ember kíváncsi a múltjára! Az utóbbi időben a családfa kutatására külön vállalkozások alakultak.
Az embereket azonban nemcsak a saját, hanem környezetük, lakóhelyük múltja is érdekli. Egy olyan kis város, mint Szécsény, épített környezet szinte adja a történészek, a helytörténészek számára a feladatot. Sétálunk a történelmi városrészben, és képzeletünk vissza-visszakanyarodik a múltba.
Vajon kik éltek itt, milyen vallásúak voltak, milyen volt a gyógyítás, milyen volt az iskola, hogy hívták az iskolamestert?
Mindezen kérdésekre választ kapunk két fiatal kutató Galcsik Zsolt és Tóth Krisztina: „Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332-1950)” című munkájából -
-
-
Székely bánja
0800 Ft„…1938 tavaszán tizenhat fiatal erdélyi író fogott össze, hogy segítségemre legyen e munka első kiadásában, mely Kolozsváron jelent meg. Anyagát a harmincas évek eleje óta gyűjtöttem, amikor a… határon túl a falukutatók is járni kezdték az országot, anélkül hogy egymás munkájáról és terveiről tudtunk volna. A magyar gondolat és a magyar lelkiismeret egységének jelentkezését látom most ebben” – írja könyve 1943-as, harmadik kiadásának előszavában az akkor már ismert romániai magyar író, szociográfus és történész, aki bözödi magányából idős korára költőként is jelentkezett. Bözödi György (szül. 1913-ban) a rá jellemző józansággal és pontossággal fogalmazza meg könyve célját és feladatát: „Az erdélyi magyarság legnagyobb egységben élő csoportjának, a székelységnek helyzetét tártam fel összefoglalóan, nagy vonalakban megrajzolva és felmérve azokat az adottságokat, melyek alapján meg lehet keresni a jövőre nézve a szervezettebb gazdasági és szellemi élet módjait és lehetőségeit. Nem szorítkoztam kizárólag az akkori élet keresztmetszetszerű rajzára a kérdésekbe való mélyebb behatolás szükségessé tette az előzmények, a történelmi kialakulás vázolását. A múlt tévedései talán a jövő tanulságai lehetnek. (…) Elsősorban azokra az új kezdeményezésekre, gazdasági és szellemi összefogási próbálkozásokra szegeztem tekintetemet, amelyekre 1918 óta itt-ott vállalkoztak és amelyek kiemelkedő szigetként állanak kisebbségi életünk sivár tengerében. (…) Nagy bajaink gyökere, a gazdasági elmaradottság, a szegénység, a kivándorlás és szétszóródás, messzire visszanyúlik, és ezek mellé a kisebbségi sorssal járó újabb veszedelmek csatlakoztak. (…) Könyvem hiányos (…), de mindazt ismerteti, ami számottevő kísérlet történt ebből a pusztulásból való kivezetésre.”
-
-
Székelyföld falvai a huszadik század végén I.
03 000 FtNagy Balázs Sepsiszentgyörgyön él és dolgozik; néhány éve Budapesten szerzett néprajz szakos diplomát, azon kevesek közé tartozik, akik hazatértek a szülőföldjükre. Azt a feladatot tűzte maga elé, hogy évek alatt bejárja a Székelyföldet, annak minden faluját, és tapasztalatait könyvekben adja közre. Az 1995-ben kezdődött heroikus vállalkozásnak most már a második kötetét tarthatjuk kezünkben, a Csík-, Kászon- és Gyergyószékről szólót.
A szerző óriási adatmennyiség birtokában van: ezek jó része saját személyes megfigyelésből és kikérdezésből származik, és sok esetben ezek révén tudta kiegészíteni és korrigálni a hivatalos statisztikai adatokat is. A tekintélyes mennyiségű számszerű adatokon túl a hétköznapi életre vonatkozó megfigyelések, valamint a műemlékekre, jeles szülöttekre vonatkozó ismeretek gazdagítják a kötetet. A szokatlanul bőséges fényképanyag jó illusztrációja az elmondottaknak.
Ilyen teljességre törekvő, áttekintő jellegű és személyes megfigyelésre alapozott munkát utoljára Orbán Balázs készített a Székelyföldről. Nagy Balázs könyveinek nagy erénye az, hogy benne a jelen állapot rajzát találhatja meg minden érdeklődő olvasó. -
Székelyföld falvai a XX. század végén IV.
03 000 FtAz I. Háromszék (1998), a II. Csík-, Kászon-, Gyergyószék (2000) és a III. Udvarhelyszék (2003) kötet után, most a befejezö IV. Marosszék, Aranyosszék kötet is eíkészült.
A szerző írja: „…faluleírásaim megismertetik az olvasóval egy-egy település lakosságának etnikai és vaílásfelekezeti megoszlását, a gyülekezetek életét is. Rögzííettem az óvodások és a helyben tanuló elemi iskolások számát, az oktatási és művelődési állapotokat. Bemutatom a lakosság fő foglalkozási ágazatait, a térség gazdasági helyzetének érzékeltetésére számba veszem a falvakban működő ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalkozásokat, a mesterembereket, kézmüveseket. A gazdálkodásra, az állatok és munkagépek számára vonatkozó adatokat a helyi tanácsbeli tisztviselők tájékoztatása alapján jegyeztem le. A peremfalvakban és tanyákon adataimat a gazdáktól és csordapásztoroktól gyüjtöttem össze. Kitérek a társadalmi és kulturális élet jellegzetességeire, a műveltségi állapotokra, a hagyományok őrzésére, olykor részletes leírást adva egy-egy ünnepi népszokásról. A műemlék épületek, művészeti és történelmi emlékek felsorolását a természeti értékek és erőforrások leírásai egészítik ki.” -
-
Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez
01 200 FtAmikor e munkához hozzáfogtunk csak arra gondoltunk, hogy Czímer Károlynak „A Szeged-Belvárosi Kaszinó százéves története (1829-1929)” című munkájához névmutatót készítünk, amely a gyakran forrásul használt könyvet a kutatómunkában könnyebben kezelhetővé teszi.
Munka közben azonban hamarosan kitűnt, hogy Czímer e munkájában szereplő adatok sokszor tévesek, hiányosak, a nevek elírtak, egyes személyek nem azonosíthatók, néha egy személyt ketté bontott stb. Így egyszerű névmutatóval nem lehetne sokra menni. Ezért vált a névmutató személyi adatárrá. -
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
