-
-
-
-
-
Kehida (Száz magyar falu könyvesháza)
0Írták: Dominkovits Péter, Káli Csaba, Kvassay Judit, Molnár András
-
Kőbe írt Kolozsvár
0„Amint az ember a gondolatait jelekkel rögzíthette, megjelentek a feliratok, az emléktáblák. A régi idők emléktáblája azonban nem a mai értelemben vett, bizonyos neves személyiségről való megemlékezés volt, hanem elsősorban sírfelirat vagy fogadalmi szobor, tábla felirata, amely az elhunyt, illetőleg a készíttető nevét tartalmazta. A sok száz évvel Kolozsvár előtt létezett római Napoca területéről számtalan ilyen, kőbe vésett szöveg került elő.
Kolozsvárt az első, máig a helyén levő, a XV. század első feléből való, bibliai idézetekből álló felirat a Szent Mihály-templom főbejárata mellett olvasható. A reneszánsz idején a módos háztulajdonosok nevükön vagy névjegyükön kívül egy-egy életbölcsességet, igazságot kifejező tömör, szellemes mondást vésettek házuk kapuja, valamelyik ajtaja, ablaka fölé. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor a XVI. századi számos kőkerti sírfeliratról sem. Ez utóbbi, mára becses magyar nyelvemlékekből mindössze három maradt eredeti helyén. Az első – építési – emléktábla Kolozsvárt 1450-ből való.” -
-
-
-
Kőszeg sz. kir. város jelene és multja. 2. Multkor
0Idézet: Kőszeg város alapítását 1263 körül Németujvári (Güssingi) Heinrik bánnak, és fiának János nádornak köszöni, kik Magyarország nyugoti részének, ugy szinte a kőszegi fölső és alsó vár- nak akkori urai, a völgyben álló alsóvár környezetén az első jövevényeket „hospites” letelepitették.
-
Kővár vidékének társadalma
0Dolgozatom eredeti formájában megye-monográfiának készült. Feladata az egykori Kővár vidék területi és társadalmi kialakulásának leírása, a vidék önállósulásának és a területén megtelepült lakosság életének, nemzetiségi és társadalmi viszonyainak feltárása lett volna. A számomra adott publikálási keretek azonban ezt nem tették lehetővé. Ezért teljes egészében elmaradt a vidék termelési viszonyait és gazdasági fejlődését bemutató adatok feldolgozása. Az egyes falvak történetét és életét ismertető adattári rész kézirata – melyre támaszkodom és hivatkozom – mint zárt letét az MTA Könyvtára Kézirattárában nyert elhelyezést. E tanulmány célja a váruradalom XVII. század végére kialakult társadalmának ismertetése, majd a vidék rezidens népessége XVIII. és XIX. század eleji sorsa alakulásának vázolása. Adalék az elmúlt másfél évtized kutatásaiban egyre inkább hangsúlyt kapó, katonáskodó, szabad paraszti, félnemesi és kisnemesi rétegek kialakulásához és történeti szerepéhez.
-
-
-
Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919-1925
0Fülszöveg: Passuth Krisztina könyve jórészt úttörő feladatra vállalkozott: a 20-as évek avantgarde művészetét dolgozta fel, elsősorban a hazai művészeti életből ki-szakadt emigránsok alkotómunkásságának tükrében. Az anyag szerteágazó és sokrétű; visszanyúlik a magyar avantgarde előzményeihez, Csáky József, Réth Alfréd és Huszár Vilmos művészetéhez, felöleli a MA hazai és főként bécsi tevékenységét, a folyóirat művészetírói és művészeti eredményeit, köztük Kassák Lajosét, Kállai Ernőét, Bortnyik Sándorét, Mattis-Teutsch Jánosét, Moholy-Nagy Lászlóét.
-
-
Magyar várak
0Ez a könyv változatlan utánnyomása (új borítóval) Varjú Elemér Magyar várak című könyvének, amely a Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége kiadásában jelent meg Budapesten.
-
-
Magyarország történeti helységnévtára – Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság (1773-1808)
0A „Magyarország történeti helységnévtára című kézikönyv sorozat fő célkitűzése, hogy a feldolgozott levéltári és könyvészeti források alapján a XVIII. század végi állapotnak megfelelően a lehető legnagyobb teljességgel leírja a történeti Magyarország helységeit, külterületi lakotthelyeit és önálló névvel bíró pusztáit és közölje a korabeli települések fontosabb demográfial, vallási, nemzetiségi és gazdasági jellemzőit.
A sorozat tartalma folytán a társadalomtudományok kutatóinak, egy-egy település vagy régió adatai iránt érdeklődőknek kíván segítséget nyújtani. De nemcsak a településtörténet művelői, hanem a történeti- és településföldrajz, a történeti demográfia, a történeti statisztika a kereskedelemtörténet, a birtoklástörténet, az igazgatás- én egyháztörténet, a nyelvészet és a néprajz kérdéseivel foglalkozók is választ kaphatnak bizonyos kérdéseikre az adattár segítségével.
A táblázatos adatközlés használatát helynév-, felekezeti- és birtokosmutató segíti. A kötetet a XVIII. század végi állapotokat tükrözð községhatáros, 1:144000-es méretarányú térkép egészíti ki, s teszi jól használható segédeszközzé. -
Mai fiatalok.; Kecskemét és környéke települési viszonyai a 14-15. században.; Fogászati vizsgálatok eredményei a bajai és bácsalmási járásban.
0„A fiatalok sorsa, életük alakulása minden időben foglalkoztatta az idősebbeket. A fejlődés megváltoztatta körülmények rendszerint más ízlést, szemléletet eredményezett az ifjúság körében, sokszor olyat, ami a felnőttekétől elég messze esett. Így fordult elő azután, szinte minden időben, hogy a nemzedékek között bizonyos űr támadt, ami sok-sok vitára adott alkalmat.”
-
-
-
-
Miskolc írásban és képekben
0A város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Miskolc írásban és képekben
0A város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Miskolc írásban és képekben 2.
0A város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Miskolc írásban és képekben 4.
0A város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Miskolc írásban és képekben 9.
0A város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Miskolcz város története és egyetemes helyirata. 1-5.
0A Miskolc-monográfia rendkívül alapos, jelentős forrásokra épülő mű, ami napjainkban is nagy fontossággal bír a helytörténeti kutatásokban.
-
Mozaikok a magyar újkorból
0…a várostörténet olyan dráma, melynek statisztikák a fõszereplõi. Statisztikák, s nem a hatalomnak azok a múló nagyságai, akik többet emlegetik az utókort, mint az õket.”
A neves régész és történészkutató, aki a budai várban jelentõs ásatásokat végzett, és felfedezései ismertté tették nevét külföldön is, történeti, mûvelõdéstörténeti búvárkodásai az újkori, török hódítások utáni Pest Buda hétköznapi életét tárja elénk. Azokat az epizódokat elevenítik fel, melyek a történelemkönyvek száraz tananyagából rendszerint kimaradnak : Hatalmas puszítások és nagyszerû újjáépítések a budai Várban: német betelepítések, korabeli vigasságok és szórakozások, pestisjárványok, gyógyfürdõbeli erkölcsök; az elsõ gõzhajóutazás a Dunán, kõbe vésett feliratok megfejtése egy budai börtönbõl; Petõfi Sándor szabómestere; Kossuth Lajos különös rokonsága, s Beethoven látogatása Pesten. -
Műpártoló Budapest
0A fővárosi mecenatúra történeti és politikai hátterét feltáró kötet a városegyesítéstől 1933-ig mutatja be az intézményes műpártolás szerteágazó tevékenységét, kiemelve a „bohém” Bárczy István korszakát – a „fénykort”, Budapest „újkorát”. A kötetet színes 75 illusztráció kíséri.
-
-