-
-
-
-
-
Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. Első rész. A legrégibb időktől a török hódításig.
0Arad vármegye, Arad város és a Kölcsey egyesület kezdeményezte Arad város monográphiájának összeállítását és Márki Sándort bízta meg a történeti rész megírásával.
-
-
-
-
-
-
-
Azok a boldog békeidők Székelyudvarhelyen
01867-1914 között Székelyudvarhely történelmének egyik legdinamikusabb korszakát élte. A folyamatosan növekvő népességű, rendezett tanács státusú vármegyeközpontban, székelyföldi mértékkel mérve számottevő modernizációs folyamatok indultak be. Megőrizte, sőt bővítette a térségben betöltött központi funkcióit, a fejletlen közúti infrastruktúra, a vámháború, a késői vasúti csatlakozás és a szerény gyáripar ellenére a kisiparos-kereskedő jellegű városka Székelyföld egyik meghatározó gazdasági centruma volt. Megmaradt iskolavárosnak és pezsgő kulturális-művelődési életet tudhatott magáénak. Mérsékelt anyagi helyzetéhez képest olyan infrastrukturális fejlesztéseket végeztek, amelyekkel érezhetően nőtt Székelyudvarhely urbanizációs szintje és ezáltal a város polgárainak életminősége. A korszakban lezajló jelentős építkezések döntően hozzájárultak a belváros mostani arculatának kialakulásához. Nyilván voltak hiányosságok, kihasználatlan lehetőségek is, amelyek részben a város saját hibájának, részben a kedvezőtlen körülményeknek, majd a kirobbanó világháborúnak tudhatók be.
-
-
Balaton albuma
0A Szeremley Miklós által Pesten, 1848-ban kiadott könyv reprint kiadása. Fekete-fehér reprodukciókkal és kihajtható melléklettel.
-
Balatonfüred és Balatonarács története
0Balatonfüred Város Önkormányzata és a Balatonfüred Városért Közalapítvány ajánlja e könyvet a város lakosságának.
A könyv elsősorban Balatonfüred és Balatonarács ófalu/óváros történetére összpontosít; a látszatra csélcsap, a változatosságra épülő életforma mögött meghúzódó állandóságról, maradandóságról szól. A kötet átfogó képet ad mindarról – a földtörténeti és őstörténeti előzményektől a legújabb kori történelemig, művelődéstörténetig ami a füredi vidékre jellemző: természeti szépségéről, boráról, gyógyulást hozó vizéről, intézményeiről, a pihenni, szórakozni vágyók számára nyújtott gazdag kínálatáról. -
Borsod vármegye leírása 1864-ben
0Pesty Frigyes 1823. március 3-án született Temesvárott. Fiatalkoráról, neveltetéséről nagyon keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy 26 éves korában, 1849. áprilisától a debrecenei kormány hadügyminisztréiumában dolgozott, s ezért a szabadságharc bukása után előbb menekülnie kellett, majd miután hazatért, rövid fogságot szenvedett. 1850 és 1864 között a temesvári iparkamara titkára volt, s e munkája mellett 1857-től a helyi gazdasági egyesület titkári teendőit is ellátta. Ebben az esztendőben – 1857-ben – indította meg a Delejtű című lapot, amelyben elsősorban természettudományos és gazdasági jellegű cikkeknek adott helyet. És ezekben az években alapozta meg anyagilag is az életét, ami elengedhetetlen volt a későbbiekben tudományos munkássága folytatásához.
Az 1860-as évek elején még két fontos esemény történt életében: 1860-ban újabb osztrák fogságot szenvedett. 1861-ben pedig megtartotta akadémiai székfoglaló beszédét – 1859. december 16-án választották levelező taggá – A templáriusok Magyarországon címmel. A következő években kezd hozzá ahhoz a nagy szervezési vállalkozásához, amely nevét igazán ismertté tette: 1863. február 2-án kelt levelében tárja a Helytartótanács elé a földrajzi nevek összegyűjtésére irányuló tervét, majd kinyomtatja a kérdőíveket, rendezi a beérkezett anyagot, kiegészítéseket és új gyűjtéseket kér, stb. Életének hátralévő részét – 1889. november 23-án halt meg – a gyűjtés megszervezése mellett történeti tárgyú munkák írása töltötte be, de természetesen gondolt az óriási gyűjtött anyag felhasználására is. Amikor 1877. május 24-én az Akadémia rendes tagjává választották, széfoglaló beszédjét például a helyneveknek a történettudományban való felhasználásáról tartotta A helynevek és a történelem címmel. -
-
-
Budavár hadiépítészete
0Budavár hadiépítészetének történelme elválaszthatatlan egységgé kovácsolódott össze hadidicsőségekkel és tragédiákkal vegyes hadtörténelmével. Jó vagy rossz sorsa sokszor évszázadokig is megpecsételte az ország és a magyar nép sorsát. Véráztatta földjén végighömpölygő harcok pusztításai nyomán mindig új élet fakadt, de egyben formálódott vagy változott a vár képe is. Budavárának erődített magaslata, e stratégiailag egyik legfontosabb pont valóban az ország szíve s vesztett csaták során halálos ájultságba esett nemzetünk vérkeringésének megindítója.
-
-
Csobánka története
0Nincs két egyforma falu a kerek világon, mint ahogy két egyforma ember sem létezik. A települések eredetüket, történetüket, szerkezetüket, látképüket, tájban elfoglalt helyüket stb. tekintve tehát egyediek. Miközben osztoznak a városok, falvak hazájuk sorsában, aközben sajátságos életet élnek. Bevallott elfogultsággal kimondom, hogy az lenne a legjobb, ha minden településünk monográfiája elkészülhetne. Különös tekintettel 1100 éves honfoglalásunkra (896-1996), 1000 éves keresztény államalapításunkra (1000- 2000) és egyáltalán Európa harmadik évezredének az időküszöbére.
Mindezekkel együtt állíthatom, hogy nagyon meggondoltam, amikor elvállaltam Csobánka történetének megírását. Megtisztelő volt számomra Sánta Ferenc író és Kajtor János csobánkai polgármester (1990-1994) ajánlata, hogy rám bíznák ezt a nehéz és felelősségteljes munkát. Nem volt ismeretlen előttem a község története és az a táj, amelyben helyet foglal, hiszen ekkor már húsz éve foglalkoztam Pest megye történetével és meglehetősen hatalmas anyagot gyűjtöttem össze, illetve ismertem meg a Pest Megyei Levéltárban és másutt. -
-
-
-
-
-
-
Erdély
0Kézzel írt, számos tollrajzzal illusztrált Erdély ismertető másolata. Benne: földrajz, történelem, és egy szakmai tanulmányút időbeosztása
-
-
-
-
Felvidéki séták
0Utazni vasúton, kocsin, hajón vagy akár gyalogszerrel mindenkor nagyon szerettem. Ebben lehet valami családi örökség is. Ahány ősömről tudok, mind sokat utazott, holott mindig városlakók voltunk. S régi városaink hajdani lakóinak ma is az a hirük, hogy legfeljebb sátoros ünnnepkor lépték át a város kapuját friss levegőt szívni. Mint minden általánosításban, ebben sincs sok igazság. A régi városi polgár, akár mesterember, akár kereskedő vagy litteratus volt, pályáján, szűkebb hazája közéletében alig vihette valamire, ha világot nem látott Amíg le nem rótta vándorútját, céhbeli mester sem lehetett. A kereskedelmi utazó csak korunk gazdasági versenyének kivirágzása. Régi kereskedőink áruért, mesterembereink nyersanyagért maguk jártak be nem egyszer messze földet; az esküdt polgárokat pedig a város ügyes-bajos dolgaiban sűrűn küldték ki követségbe Budára, majd a bécsi udvarhoz, de nem egyszer más külföldi városokba is. Régi világjáró diákjainkról mindenki tud.