-
-
-
-
-
-
-
-
Régi boltok krónikája
0Majd háromszáz esztendeje, hogy ez a sok-sok képből összeálló, de végül is egységessé vált történet elkezdődött. Az első nyom 1700-ból való, amikor Mayer János német honból származó, de akkor már budai polgár a Vár rombadőlt házai egyikében felépítette kis bábsütő kemencéjét, és összeeszkábált boltocskájában elkezdte árulni mézesbábjait. Aligha gondolt arra, hogy e cselekedetével megalapította minden idők leghosszabb kort megélt magyar cégét, amelynek ajtaja fölött a kilencszázhatvanas évek közepén szólalt meg utoljára a halk szavú csengettyű, jelezvén, hogy vásárló érkezett.
-
Rózsadomb és vidéke tegnap és ma
0Könyvünk a Rózsadomb és vidéke harmincas évekbeni állapotát bemutató kiadványhoz csatlakozva azt kiegészítve, az azóta eltelt évtizedek változásait mutatja be a múlt század elején és napjainkban készült felvételek segítségével. A változások sok helyütt megdöbbentőek és már-már azonosíthatatlanok, de vannak helyek, ahol szinte minden változatlan. A múlt és a jelen egymás mellé állítása minden érdeklődő számára tartogat érdekességeket és tanulságokat.
-
-
-
-
-
-
-
Szabadka szabad királyi város története 1-2.
0Az I. kötet 1886. évi, a II. kötet 1892. évi kiadásának reprint kiadása. A kötetek fekete-fehér illusztrációkat, a II. kötet mellékleteket tartalmaz.
-
-
-
-
-
-
-
Szlovákia – A történelmi Felvidék műemlékeinek képes enciklopédiája
0Peter Kresánek művészettörténész, volt pozsonyi főpolgármester Szlovákia műemlékeit bemutató, grandiózus életművének magyar nyelvű kiadása már felettébb időszerű volt. A történelmi Magyarország épített emlékeiben egyértelműen a történelmi Felvidék bővelkedik leginkább, így igazán szembeötlő, hogy hasonló ismeretterjesztő összegzés eleddig magyar nyelven nem volt elérhető. Az, hogy ez a munka már több szlovák kiadást is megélt, és a szerző angol nyelven is sikeresen közre adta, bizonyítja, hogy a szlovák közvélemény is egyre növekvő érdeklődéssel fordul közös múltunk felé, és értékként őrzi annak megmaradt lenyomatait.
-
Szoborsorsaink
0Ahogy a szobrok és emlékművek a nemzet alakot öltött emlékezetét jelentik, úgy az emlékhelyek sorsa a közösség történetének lenyomata.
Könyvemben egy időutazásra invitálom, melynek során megismerheti a mai Szlovákia 1945 előtt keletkezett, magyar vonatkozású emlékhelyeit, köztéri szimbólumait és azok hányattatott, fordulatos sorsát, amely sokszor egybefonódott a helyi vagy a tágabb közösség sorsával. Monográfiámban mintegy ezer fényképpel illusztrálva közel száz köztéri szobor, dombormű, emléktábla és további emlékjel történetét ismerheti meg a kedves Olvasó. -
-
Tarpa (Száz magyar falu könyvesháza)
0Szerzők: Kókai Sándor, Istvánovits Eszter, Németh Péter, Takács Péter, Bene János, Páll István
-
-
-
Turóc megye kialakulása
0Történetirodalmunkban legutoljára, 1882-ben, Pesty Frigyes foglalkozott „A magyarországi várispánságok története” c. művében Turóc megyének Árpád-kori szervezetével, hetedfél oldalon azonban csak a kiadott anyag adatainak kronológiai rend szerinti egyszerű regisztrálására szorítkozott. Az ő várispánsági elméletéhez ez a fejezet egy példa volt mindössze, egyebet nem is akart nyújtani, a fejlődés ismerete talán nem is érdekelte. Az a négy évtized, amely könyvének megjelenése óta eltelt, természetesen nem maradt hatás nélkül történetirodalmunk, különösen gazdaság- és társadalomtörténeti irodalmunk fejlődésére. Történetírásunk ilyen irányú fejlettsége tette lehetővé, hogy ma már Pestynél több szempont értékesítésével vizsgálhassuk meg a felvetett kérdést. Feladatunkat azonban annyiban általánosítottuk, hogy nem szorítkoztunk vizsgálódásunkban csak a Turóci-fennsíkra, hanem iparkodtunk ezen speciális kérdés részletes ismertetése kapcsán mennél több, az általános fejlődés megrajzolásához értékesíthető tanúságot levonni, ahhoz mintegy adatokat szolgáltatni. Különben a legjelentékenyebb előnyt talán az a körülmény nyújtotta, hogy az oklevelekben immár gazdagnak nevezhető XIII. században olyan kezdetleges fejlődési fokokat vizsgálhattunk, amelyeken más déli területek jóval korábban mentek keresztül, amikor az oklevelek használata még nem volt elterjedve.
-
-
-