-
Magyar politikai írások 1951-1976. 1.
02 000 FtElőszó, amit szeretnénk, ha előszóként hatna.
Hölgyek! Urak! Bajtársak!
A bajtárs» megszólítást a szó jelentésének tudatában használjuk. Bár más nemzeteket sem kímélt meg sor-suk a bajoktól s ilyen válságos időkben összefogtak, még-is jóleső megállapítani nyelvünk gazdagsága bizonyítéka-ként, hogy míg mások ilyenkor a compagnonra vagy Kameradra szorulnak, mi nevén nevezhetjük a gyerme-ket: bajban társ bajtárs. Akár akarjuk, akár nem, társak vagyunk a népünk-nemzetünkre szakadt bajok fergetegében, s már többször összejöttünk, hogy keserves Golgotajárásunkból kivezető utat találjunk és Cyrenei Simonokat kereszthordozásunkban. -
-
Magyar törésvonalak
0800 FtEz a könyv nem csupán objektív beszámoló. szubjektív értékelések is átitatják. A legújabb kori történelemről és a jelen időkről, kortárs személyekről beszél. Nem (csak) archívumokban folytatott kutatások eredményeiből, hanem magából az életből és tapasztalatból is merít. Timothy Garton Ash az ilyen kísérletet „jelenkori történetírásnak” nevezi. Érdemes ezt felvállalni. A magyar posztkommunista átalakulás még nem zárult le, de már ma is méltó az elemzésre és az értékelésre. A friss demokrácia már annyi ideje, több mint tíz éve tart, hogy le lehet vonni belőle az első következtetéseket. Ez volt a célom, amikor nekiláttam az írásnak.
-
Magyarok a Délvidéken, Jugoszláviában
02 000 Ft1945 s még inkább 1948 után a határon túli nemzetrészek kérdését csaknem teljesen kiszorították a magyarországi tudományos életből és közgondolkodásból. Csupán 1968-tól beszélhetünk a hazai magyarság- és kisebbség- vagy – az akkori terminológiával – a nemzetiségkutatás újraindításáról, s a következő évtizedekben jöttek létre a kutatás és tudományos feldolgozás alapintézményei. Arday Lajos 1935-ben született az – akkor – multietnikus és sokvallású Nyíregyházán, francia és cseh ősökkel rendelkező családban. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma után a Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelmet tanult, abból doktorált, és szerzett kandidátusi fokozatot. A családi hagyományok mellett a kiváló Kelet-Európa-kutató, Niederhauser Emil előadásai nyomán fordult figyelme térségünk, Kelet-Közép-Európa nemzeti-kisebbségi kérdései felé. A MTA Kelet-Európai és Nemzetiségi Kutatócsoport, a Magyar Külügyi Intézet, a Magyarságkutató, majd a Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézet tudományos főmunkatársaként kutatási és oktatási területe a Baltikumtól Görögországig terjedő térség nemzeti kisebbségei, a szomszédos országok magyarsága helyzetének vizsgálata. Az e kötetben közzétett írások az 1980 és 1990 közötti tanulmányutak, magyar-szlovén és magyar-horvát közös kutatások, terepmunkák eredményeit is közreadják. A máig élő közhiedelem szerint a Kárpát-medencei magyar kisebbségek közül a titói Jugoszláviában élők voltak a legkedvezőbb helyzetben. A magyar tömegtájékoztatás is hozzájárult e megtévesztő kép kialakításához a kivételesnek számító szlovéniai és horvátországi állapotokat bemutató riportokkal, míg a jugoszláviai magyarság több mint 90 %-ának otthont adó Vajdaságban érvényesülő dogmatikus kommunista, szerb nacionalista elnyomó politikáról nem es(het)ett szó. A bajok azonban még régebbi gyökerűek: a délvidéki magyarság demográfiai mutatói 120 éve romlanak; ehhez járult a kivándorlás, a külföldi munkavállalás, a vegyes házasságokban (is) megnyilvánuló asszimilációs hajlandóság, a „budapestivel”-vel szembefordítható vajdasági/jugoszláv zsákutcás nemzeti(ségi) tudat kialakítása, a térségben legkeményebb vallás- és egyházellenes párt- és állami politika, az 1944-1945-ös, több tízezer áldozatot követelő megtorlás-népirtás máig élő emléke. S talán a legnagyobb csapás: a délszláv-balkáni testvérháborúk borzalmai elől elmenekülő 40-50 ezer jól képzett fiatal elvesztése. Így apadt nem egészen 100 év alatt a délvidéki magyarság a felére, 570 ezerről a mai 280-300 ezerre. A gazdasági és szellemi eredmények mellett az idevezető okokat, folyamatokat és következményeket ismerhetik meg a kötet olvasói.
-
Magyarok Európában
01 500 FtHa a középiskolákban vagy az egyetemeken létezne nemzetpolitika-oktatás, akkor ezt a könyvet kötelező olvasmányként kellene előírni a diákoknak. A szerző szövegeit olvasva, nem érezhető belőlük az a bizonytalanság, mint sok magyarországi politikus szavaiból, amikor a nemzetről, a hazáról, az országról beszélnek, és nem tudják, hogy közösségileg és földrajzilag hogyan határozzák meg ezeket a fogalmakat.
-
-
-
Magyarország kálváriája
05 000 FtRészlet
Sokáig haboztam, sokáig tépelődtem, míg politikai pályafutásom történéseinek és emlékeinek megírásához fogtam. Mindig csak az állott előttem, hogy életpályámat aligha töltik ki oly mozzanatok, melyek történelmi szempontból számba jöhetnek, másrészt a nagyközönség amúgy is jól ismeri a lezajlott eseményeket, s azon okokat, melyek szerencsétlen nemzetünket mai helyzetébe juttatták, viszont a háttérben levő hatóerőkre s főleg az egyéni cselekvésekre, melyek az eseményeket és okokat előidézték, talán nem is olyan mértékben kiváncsi, hogy azokkal érdemes volna bővebben foglalkozni. -
Magyarország külpolitikája
02 000 FtMagyarország nem szigetország és nem vette körül soha kínai fal. Európa közepén terül el, amelynek nagy mozgalmai rendre végiggyűrűztek rajta. A nemzetközi kapcsolatainkban tükröződő külső hatások ismerete nélkül belső fejlődésünk is érthetetlenné válik, sem sikereink, sem kudarcaink nem találnak megfelelő magyarázatot. Mi tette lehetővé Árpád magyarjainak a Kárpát-medence elfoglalását? Mi késztette Batu kánt Magyarország megtámadására? Arányban álltak-e Mátyás király külpolitikai törekvései az ország gazdasági erejével? Mi volt a Habsburg-ház és a magyarok újra meg újra kiéleződő ellentétének alapvető oka? Miért nem kötött XIV. Lajos Rákóczival szövetséget? Ezekre és hasonló kérdésekre ad választ a szerző színesen, olvasmányosan megírt, de a legapróbb részletekig hiteles adatokra támaszkodó könyvében, mely az egyetlen, a honfoglalástól a Tanácsköztársaságig tartó évezred magyar külpolitikájáról és nemzetközi kapcsolatairól átfogó összegzést nyújtó munka.
-
-
Magyarország megszállása
0500 FtÖt év történetét írtam meg, 1942-től 1947-ig, jórészt személyes élmények és tapasztalatok alapján, háttérben a nagyhatalmak roppant összecsapásának és végzetes tévedéseinek felvázolásával. Az öt év a magyar történelem legtragikusabb szakasza, vereséggel és bukással, majd újrakezdéssel. 1942. március 10-én Kállay Miklós a miniszterelnök; Horthy Miklós kormányzó gondos, tudatos választással nevezte ki, hogy adandó alkalommal kivonja Magyarországot a háborúból, melybe egy éve belekényszerült. 1947. május 30-án lemondott Nagy Ferenc, a háború utáni miniszterelnök, akit az összeomlás politikai kényszere állított a kormány élére. Egyikük sem volt felkészülve a sors-rendelte szerepre, a közibük eső 1945 a magyar történelem cezúrája. Történelmüket nagy, drámai és tragikus események gyakran megszakították, de ugyanannak a rendszernek a folyamatosságát érintetlenül hagyták. A fordulópont 1945: lezárult az a hosszú-hosszú folyamat, amit büszkén ezerévnek nevezünk, és elkezdődött egy új korszak, aminek megjelölésére még nincs kellő távlatunk. Eddig jellegében az új korszak, aminek megjelölésére még nincs kellő távlatunk. Eddig jellegében az új korszak mindannak az ellenkezője, amit az ezerév képvisel és szimbolizál, de akárhogy is lesz, akármit hoz a jövő, a fejlődés előreviszi a magyarságot, ismeretlen rendeltetése felé, nem pedig hátra, hogy megtörten, sírva a múltjára boruljon.
-
-
-
-
Marosvásárhelyi krónika
02 000 FtAz erdélyi magyarság sorsa a XX. században felszínesen ismert a magyarországi közvélemény előtt. Még Erdély három kötetes története /Bp., 1986/ is csak vázlatosan tárgyalja az országrész történetét a jelenkorban. Szinte érthetetlen, hogyan váltak színmagyar városok, alig félévszázad alatt, román többségű városokká, míg több mint félévezredes korszakunkban, nemcsak megőrizték magyar jellegüket, hanem az egész magyar kultúra teremtő műhelyei voltak. Marosvásárhely története magyarázatot ad erre a kérdésre. Sűríti mindazokat a jelenségeket, melyek az egykor magyar többségű városokban végbementek Erdélyben. A város történetét átfogóan feltáró mű 1942-ben jelent meg /Kiss Pál: Marosvásárhely története. Marosvásárhely-Budapest, 1942/. Ez a mű csak Marosvásárhelyt került forgalomba és megmaradt példányait 1945 után bezúzták. Ma már könyvritkaság. De az azután bekövetkezett eseményekről, csak egyoldalú részletek jelentek meg, ezért ma áttekinthetetlen és érthetetlen, hogy mi történt valójában századunkban és minek a következménye az 1990. évi „Marosvásárhelyi pogrom”. A Honfoglalás 1100. Évfordulóján Budapesten megjelenő terjedelmes kötet áttekintést ad a város 1316 utáni történetéről, jelentős szerepéről a magyar történelemben, majd hiteles dokumentumok és statisztikai adatok alapján felidézi a város 1918 utáni politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális átalakulását. Egyúttal sajtótörténeti forrást is nyújt, mivel a helyi sajtó anyaga alapján tárja fel a város politikai életében bekövetkezett változásokat a két világháború között s különösen az 1944. évi román és szovjet megszállást, majd a román diktatúrának a magyar lakosságot sújtó, intézményeit megsemmisítő és kisajátító döntéseit. A város magyar jellegét átformáló eseményeket a román bel- és külpolitika összefüggéseiben vizsgálja, rávilágítva Románia nemzetiségi politikájának valóságára és ma is érvényesülő, a magyarságot felszámoló törekvéseire.
-
Megdőlt az életfa
01 200 FtMikor geológusként rendszertanokat tanultam, nem gondoltam arra, hogy a humán világban bizonyos emberi szándékok és tervezett cselekvések összességének és következményének is hasonlóan tökéletes rendszerét lehet felfedezni. Ilyen rendszert ir le Bene Éva a Megdőlt az életfa c. könyvében.
A XX. században találkoztunk egy-két embertelen eszme- és cselekvési rendszerrel, ezeknek egyike a kommunizmus, másika a nácizmus volt. Számunkra -ezek mellett és ezeken túl – azonban a legkegyetlenebb és legfájóbb emberi döntési és cselekvési szisztéma az 1920-ban államhatárokkal elszakított magyarság elnyomásának és gazdasági ellehetetlenítésének rendszere, társadalmi kapcsolatainak, családi kötelékeinek és évszázados településszerkezetének tudatos szétverése, valamint kollektív felszámolására indított összpontosított támadás volt. -
Menekülés a 14-es táborból
02 000 FtÉszak-Korea elszigetelt, korrupcióval sújtott és atomfegyverekkel felszerelt ország. Kényszermunkatáboraiban mintegy 150-200 ezer politikai fogoly raboskodik, az áldozatok száma szintén több százezerre tehető. Ezen lágerek kétszer annyi ideje léteznek, mint ameddig a szovjet Gulág fennállt, és közel tizenkétszer annyi ideig, mint ameddig a náci koncentrációs táborok.
-
-
Merre van a magyar hazám?
01 000 FtA rendszerváltás éveiben a Gulágra hurcoltak történeteit illetően új helyzet állt elő: oldódott a málenkij robotra, szovjet kényszermunkára deportáltak sorsát övező szigorú hallgatás, s megjelenhettek az első visszaemlékezések. Szebeni Ilona Merre van a magyar hazám? című munkája a legelső híradások közé tartozott a magyar könyvkiadásban. A szerző felhívására több, mint kétszáz túlélő küldte el visszaemlékezését, ezt követően számos interjú is készült a jelentkezőkkel. Az 1997-ben elhunyt szerző településenként sorolja fel a szovjet munkatáborokba elhurcoltak nevét, és egy-egy még élő tanúval készített interjú alapján felidézi és megörökíti a hátborzongató tragédiák, jóvátehetetlen erőszak-cselekmények sorát, amelyeknek zömmel a civil lakossághoz tartozó, nem egyszer fiatalkorú személyek estek áldozatul.
-
-
Mint tanu szólni. Bori történet
0500 FtA szerzőt 1944 nyarán hurcolták el munkaszolgálatos századával rabszolgamunkára a bori rézbányákba, és lett a Heidenau láger foglya négyszázkét társával – közöttük Radnóti Miklóssal – együtt. A rabok közül csak néhányan élték túl az embertelen bánásmódot. Történeti hűséggel megírt bori emlékezése vádirat a kirekesztés, az emberi ostobaság, a féktelen gyűlölet ellen.
-
-
-
-
-
-
Nemzettudat ébresztő igazságok és szándékos történelmi hazugságok
01 600 FtDr. Endrédi Szabó Lajos szerző (Balatonendréd, 1933. február 27. -) az iskoláit az „osztályidegen kulák” származása miatt és az 1956-os forradalomban és szabadságharcban való aktív részvétele miatt, csak az életét megmentő elmenekülése után 1958-ban tudta Ausztriában befejezni… Nagyon sok időt fordított arra, hogy idegenben egymáson segíthessünk, és magyarnak megmaradhassunk. Ebben a kötetében a magyarságot féltő, a népéért aggódó gondolatai jutnak kifejezésre.
Részlet a kötet BEVEZETŐ GONDOLATAIBÓL: Én csak abban hiszek, hogy ha ismét hajlandók leszünk egymás kezét megfogni, és az évszázadok óta letagadott eurázsiai rokon népeinket nemcsak megkeresni, hanem velük együtt is dolgozni. És csak azt tartjuk ismét a szemünk előtt, ami bennünket több ezer év óta ÖSSZEKÖT, és nem azt, amivel eddig a keblünkön melengetett belső ellenségeink évszázadokig egymástól nemcsak sikeresen elválasztottak, hanem még egymásnak is ugrasztottak bennünket, akkor közös akarattal magunk tudunk segíteni önmagunkon. És ekkor a Magyarok Istene is biztosan a segítségünkre fog lenni! Én ugyanis sziklaszilárdan hiszek a magyar nép génjeiben szunnyadozó – de már ébredezni látszó – továbbélni akarásban, és a Magyar Nemzet történelmi elhivatottságában. Hiszen a Kárpát-medencei Őshazában – még egyelőre – mi vagyunk többségben! (Bécs /Wien 2010.) -
Neoliberalizmus
0800 FtHa kényesebbek lennénk az ízlést, és következetesebbek a szavak használatát illetően, ma nem lenne szükség megismernünk a „neoliberális” és a „neokonzervatív” terminusok jelentését, hiszen azonnal átláthatnánk e fogalmakon, illetve a mögöttük rejlő tartalom hamisságán. Ha kényesebbek lennénk az ízlést, és következetesebben a szavak használatát illetően, akkor eszembe sem jutott volna ezt a könyvet megírni; maradék hivatásomnál, tanítanék és kutatnék biokémiát, élettant itthon/vagy külhonban, ahogy tettem ezt az elmúlt harminc évben is.
Bár, ha jobban belegondolok, tekintheti az olvasó ezt az írást valamiféle szocio-biokémiaia dolgozatnak az ember önző génjeinek és szociális mivoltának az agyunkat torzító csatájáról. A csatáról, amit generációként újra és újra megvívunk egyszerűen azért, mert egy „génhiba” folytán a memóriánk nem öröklődik. -
-
Önéletrajz
03 000 Ft,- Mi bírta rá önt erre a kalandra? Az önéletírás nyugati szokás. Nem tudok róla, hogy Keleten bárki is megírta volna az élettörténetét, hacsak olyan ember nem, aki nyugati hatás alá került. És mit fog megírni? Tegyük fel, hogy holnap elveti azokat az elveket, melyeket ma vall, vagy tegyük fel, hogy a jövőben felülbírálja mai terveit: nem valószínű-e, hogy félrevezeti azokat az embereket, akik magatartásukat az ön kimondott vagy leírt szavainak tekintélyéhez igazítják? Nem gondolja-e, hogy jobb lenne, ha nem írna semmiféle számadást az életéről, vagy legalább későbbre halasztaná a még írását?
Ez az érvelés elgondolkodtatott. De célom nem az, hogy igazi önéletírást adjak. Csupán annyi a szándékom, hogy elbeszéljem ama számtalan alkalmat, midőn próbát tettem az Igazsággal, s mivel életem nem egyéb, mint e próbálkozások egymásutánja, e történet valóban olyan, mintha önéletírás volna. De nem bánom, ha minden lapja csupán az igazsággal való próbálkozásaimról fog szólni, semmi másról. Azt hiszem, vagy legalábbis abban a hitben ringatom magam, hogy az olvasó hasznát fogja látni, ha összefüggően elbeszélem mindeme próbálkozásaimat. Politikai tapasztalataimat immár nemcsak India ismeri, hanem bizonyos mértékig az egész »civilizált« világ. Számomra ezek a tapasztalatok nem sokat érnek: így aztán még kevesebbet számít nekem a mahátmá cím, melyet politikai szereplésemnek köszönhetek. E cím gyakran okozott fájdalmat nekem, és egyetlen alkalomra sem emlékszem, amikor azt lehetett volna mondani, hogy jóleső bizsergéssel tölt el. Ellenben szívesen elbeszélném szellemi téren szerzett tapasztalataimat, melyeket egyedül én ismerek, s melyekből a politikai téren végzett tevékenységhez szükséges erőt merítettem. Ha valóban szellemi tapasztalatokról van szó, kérkedésnek nincs helye. Az ilyen tapasztalatok csupán az alázatot erősíthetik bennem… Ha szenvedélyek nélkül és alázatosan tudok beszélni róluk, sok más útkereső ember meríthet belőlük erőt a továbbhaladáshoz.” -
-
Orbán kontra Soros
01 800 FtEz a könyv két kimagasló tehetségű magyar emberről szól. Az egyik évtizedekkel idősebb a másiknál, mégis kortársaknak mondhatók. Útjaik többször keresztezték egymást. Voltak időszakok, amikor úgy tűnt, hogy együttműködhetnek. Az idősebb: Soros György már meglett, kőgazdag, ereje teljében lévő férfiként, tele társadalomátalakító tervekkel érkezett 1984-ben a magyar politikába. Hamar megállapodott a pártállam fejeseivel és útjára indította a Soros Alapítványt, ami azóta az egész világon fogalommá vált. A fiatalabb, Orbán Viktor az évtized végén robbant be a magyar politikába, és mindjárt a rendszerváltoztató erők vezetőjévé, az új, demokratikus Magyarországot akarók reményének megtestesítőjévé vált. Soros is rögtön meglátta benne a jövőt, és külföldi tanulmányúttal támogatta. Lehetett volna ez egy gyönyörű barátság kezdete. Nem az lett.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
