Berzeviczy Gergely munkásságával történetírásunk eddig is foglalkozott, de úgyszólván kizárólag közgazdasági nézeteit ismertette. H. Balázs Éva monográfiájából most új, történetileg is jelentős alak lép elénk: a magyar felvilágosodás sokoldalú, a tudományok és művészetek iránt fogékony, politikai síkon igen tevékeny képviselője. A szerző túlmegy a szűk értelemben vett életrajzon: a XVIII. századvégi nemesi vezetőréteg társadalomrajzát adja. Az iskolai tanulmányok, a jurátusság bemutatása után az életrajz európaivá tágul. Berzeviczy a göttingai egyetemen tanul, majd megjárja Franciaországot, Angliát, közelről látja a belga forradalmi eseményeket. Ekkor már szabadkőműves, és rajta keresztül a szerző bemutathatja a magyar szabadkőművesség fontos politikai szerepét. A magyar jakobinusok reformátor szárnya, köztük Berzeviczy is, szabadkőműves. 1795-ben a letartóztatást elkerüli, de állásáról lemond, és ezentúl a haladásért elméleti, irodalmi eszközökkel harcol. A hazai és külföldi levéltárak, kézirattárak eddig feltáratlan leglényegesebb anyagát a szerző iratfüggelékben teszi közzé.

20. ​század egyik legnagyobb horderejű fejleménye a Szovjetunió kialakulása és világhatalmi státuszra való emelkedése. Ez utóbbiban döntő szerepet játszottak a szovjet tudósok. A Szovjetunió technológiai-katonai vetélkedése az Egyesült Államokkal, amellett hogy izgalmas, fordulatokban gazdag történet (a szovjet atombomba az amerikai hű mása a sikeres kémkedésnek köszönhetően), alapvetően határozta meg az emberiség közelmúltjának történelmét.
Hargittai István tizennégy nagy szovjet tudóst kelt életre legújabb könyvében, személyes ismeretségeire, interjúkra, levéltári és egyéb anyagokra támaszkodva. A hátteret a szovjet történelem meghatározó korszakai nyújtják, a szovjet hatalmi rendszer kialakulása, a Nagy Honvédő Háború, a háború előtti és háború utáni sztálini terror, a hidegháború évtizedei, köztük az olvadás, majd a stagnálás kora.

Hol a helyünk Európában, azon népek között, melyekkel részben egy állam kereteiben, részben szomszédságban, szövetségben és vad ellenségeskedések közepette osztoztunk egy évezred történelmében? A magyar politikai gondolkodás e kérdésre adott legkülönbözőbb 20. századi válaszait mutatjuk be kétkötetes válogatásunkban. Politikusok, művészek, tudósok vagy publicisták írásai, szaktudományos könyvrészletek, művészi esszék, tanulmányok, szenvedélyes újságcikkek vagy hivatalos pártállásfoglalások, a népek családjába való egyenrangú beilleszkedés, a szomszédos népekkel való baráti együttműködés eszmei vagy a magyar szupremácia irredenta hangja, fölény és elsőbbség igénye és a birodalmi terjeszkedés kóros programjai egyaránt helyet kapnak e kötetekben. Az olvasót esetenként a váteszi tisztánlátás és emelkedett bölcsesség késztetheti tiszteletre, máskor a felháborodás indulata öntheti el. Kíméletlen őszinteséggel igyekeztünk szembenézni a jelenig nyúló múlttal, s szembesíteni olvasóinkat a magyar politikai gondolkodás legkülönbözőbb irányzataival. Olvasóink eredeti szövegekből ismerhetik meg „a keresztény Nyugat utolsó védőbástyája”, a „Keleti-Svájc”, a „kelet-európai küldetés”, a szomszédos népek kulturális, történeti-fejlődési rokonsága, politikai egymásrautaltsága kavargó-ütköző nézeteit, a magyarság európai helyére és szomszédaival való kapcsolatára vonatkozó olyannyira eltérő álláspontokat. A történelem süllyesztőjében alámerült nézetekre egykori küzdők s napjaink alapvető politikai állásfoglalásai, valamint a szaktudomány történeti és művészeti fejlődésfolyamatok elemzésére épülő fejtegetései „válaszolnak”. A tájékozódást segíti s egyben a kötet szerkesztőinek álláspontját igyekszik megfogalmazni a bevezető tanulmány, és a közölt írások szerzőiről, az írások eredeti megjelenési helyéről közölt tájékoztatás, illetve a kötetek jobb kezelhetőségét szolgáló jegyzetek, mutatók apparátusa. E két kötet remélhetőleg meggyőzően bizonyítja, hogy szembe tudunk s szembe is kell nézni a múlttal, melynek megismerése nélkülözhetetlen az egykori tévedések és bűnök, megtévesztő manipulációk felismeréséhez és elkerüléséhez, annál is inkább, mivel e múltban és jelenben mélyen gyökereznek a szomszédos népek testvéri együttműködésére irányuló eszmék és törekvések. Ezt kívánjuk szolgálni itt közreadott válogatásunkkal is.