-
Hitelválság
0Csak bízni lehet benne, hogy a szabad választások utáni kormánynak lesz ereje és felhatalmazása a mindezidáig elhalasztott döntések meghozatalára. Remélni lehet, hogy azt a kormányt is megfelelő külső támogatás erősíti meg. És végül: remélhetőleg az ország szanálása nem bukik meg azon, hogy az egypártrendszer kormányának pártérdekeket szolgáló gyámoltalan gazdaságpolitikája helyébe olyan kormány lép, amely többpárti kötődései miatt még kevésbé mer szembenézni az önhibáján kívül örökölt adóssággal. És nem utolsósorban: élvez annyi bizalmat, részesül annyi türelemben, hogy elképzeléseit megvalósíthatja. Mert ha nem, akkor új nevekkel és új drámai – félő: esetenként tragikus – fordulatokkal új könyv születhetik. Remélhetőleg azért ez ilyen gyorsan nem avul el…
-
Hol a pofátlanság határa? 2
0Bayer Zsolt vagyok, 1963-ban születtem Budapesten. Meglepő módon előbb általános iskolába jártam, majd utána gimnáziumba. Pontosabban a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba, éppen öt évig, mert orosz nyelvből nem tudtam abszolválni elsőre a harmadik évet. Érettségi után voltam segédmunkás, képesítés nélküli tanító, miegymás. Majd elvégeztem az ELTE TFK magyar-történelem szakát. Közben 1988-ban alapítója voltam a Fidesznek, kenyeremet pedig műtősfiúként kerestem. Diploma után újságot írtam. Előbb az akkor induló Mai Napnál majd az akkor induló Kurírnál dolgoztam (Istenem, de hülye is tud lenni az ember!), innen hívott el a Fidesz, hogy legyek a sajtófőnökük. Az lettem. Három évig. 1993 nyarán hosszas egyeztetéseket követően a Népszabadság munkatársa lettem. Ne kérdezzék miért, ma már én sem tudom. Hirtelen jó ötletnek tűnt. Egy évig voltam ott, majd a Magyar Televíziónál dolgoztam. Ezután saját céget alapítottam, és elkészítettem az 1100 év Európa közepén című sorozatom első 14 epizódját. Ezt követte a Kamaszkorunk legszebb nyara – Amerika című sorozat, és következett az 1100 év… második, Nagy-Magyarországot bemutató része. Eddig megjelent köteteim: Tündértemető (novellák, 1994), Falig érő liberalizmus I-II (tárcák és publicisztikák 2000), 1956… „Hogy legyen jel (2000), 1100 év Európa közepén I (2001), Hol a pofátlanság határa? (2001). És most ez. Tényleg, Önök tudják, hogy hol van a pofátlanság határa?
-
-
Hordót a sajtónak!
0Ez a könyv a közelmúlt megidézése, a rendszerváltozás ellentmondásainak bemutatása. A megszálló csapatok kivonulása után sem szabadult fel a magyarság. A modern társadalmi élet fontos gócait magyarellenes erők bitorolják. Jellemző rájuk, hogy már magától a nemzet fogalmától is undorodnak. A gyűlölet által bekerített magyarságot belülről fojtogatják: nacionalistának, sovinisztának, antiszemitának, fasisztának, antidemokratikusnak, nyugatellenesnek stb. nevezik. A rágalmazás célja a pártállam alatt szerzett kiváltságok megerősítése. Marxista szocializmus helyett most a liberális bozótba szeretnék beterelni a magyarságot, hogy sivatagi vad ösztöneiket korlátlanul kiélhessék.
-
-
Író a hadak útján
0Hogyan látta a második világháborút egy magyar író? Milyen benyomásokat szerzett a fronton harcoló katonákról, a szövetségesekről, az ellenségről? Milyen okok vezették arra, hogy a háború végét Budapesten bujkálva töltse? Mik voltak a rejtőzködés alatti kellemes és megrázó élményei? Miért került az oroszok fogságába, s hogyan szabadult onnan? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ Asztalos István könyvéből.
-
Jobbról nézve
0Az Új Jobboldal az 1960-as évek forrongó francia és olasz egyetemein, diákok között alakult ki. Mindmáig legjelentősebb képviselője az idén hatvanéves Alain de Benoist. Az Új Jobboldal nem utolsósorban reakcióként alakult ki az akkori baloldali, marxista mozgalmakra, ideológiákra. Mint minden jobboldali elmélet (vagy ahogy magát nevezi: gondolatiskola), ez sem új utópiát kreált, hanem múltban kereste meg egészséges szellemi gyökereit, hogy abból építkezve szóljon a jelenhez. Az új Jobboldal tehát csak nevében új. E gondolatiskola szervezeti formát is öltött Groupement de Racherche et d’ Études pour la Civilisation Européenne néven. Az Új Jobboldal politikája metapolitika, vagyis nem vesz részt a napi politikai harcokban, „egy lépéssel hátrább” lévő kérdésekkel foglalkozik. A szervezetnek szinte minden európai és más, fehérek által lakott országban van tagsága. Számuk sok ezer, szinte mind értelmiségiek. Olyan szellemi irányzat ez, amely Európa nemzeteit vissza akarja vezetni eredeti (értsd: nemzeti) és Európát megteremtő gyökereit, teremtő és éltető mítoszait. Aminek nem a naciolanizmus az oka, hanem Európa utóbbi, közel 1600 éves történetét meghatározó, Európát szellemileg, erkölcsileg s lassan gazdaságilag is tönkretevő ideológiákkal szembeni védelem, azok meghaladása, az európai nemzetek öntudatának, vitális erejének helyreállítása. Szükséges, hiszen e mintegy másfél ezer éves kezdet Carl Sagan szavaival „olyan volt, mintha az egész civilizáció valamiféle saját magára kiszabott agyműtéten esett volna át.”
-
-
-
Kádár [2., javított kiad.
0Huszár Tibor akadémikus Kádár-életrajza – amely a politikusnak az 1956-os forradalom leverése utáni hatalomra kerülésétől haláláig terjedő időszakot öleli fel – a nagyközönség számára készült, színes stílusban megírt, ugyanakkor átfogó, tudományos igényű biográfia. Kádár János személye és politikája modern történelmünk központi és legvitatottabb kérdései közé tartozik.
-
-
-
-
-
KGB lexikon
0„A KGB egykori főlevéltárosa és a magával ragadó bestseller, A Mitrohin-archívum szerzője több mint ezerötszáz, hírszerzésben és kémelhárításban használt, a KGB által hivatalosan elismert és alkalmazott kifejezést tett közkinccsé egyedülálló munkájában, a KGB-lexikonban. Az összegyűjtött terminológiában a sokarcú razvedkától (hírszerzés) és kontrrazvedkától (kémelhárítás) a gargyerob operatyivnijig (operatív ruhatár) és vinosznije usztrojsztváig (lehallgatókészülék) minden fontos kifejezés megtalálható. A gyűjtemény azon túl, hogy nélkülözhetetlen a híres-hírhedt szovjet titkosszolgálati szervezetet tanulmányozó kutatók és érdeklődők számára, hatalmas mennyiségű, gyakran diverzáns és vészjósló szómagyarázataival nyújt betekintést annak a mindenütt jelen lévő szervezetnek az életébe, amely átitatta és észrevehetetlenségében is megkeserítette az egykori Szovjetunió területén élők mindennapjait.” (David M. Glantz, Journal of Slavic Military)
-
-
-
-
Kitelepítettek [4. kiad.]
0Jeszenszky Iván dokumentumregénye megrázó történet. A szerző meghurcolt családja sorsán keresztül mutatja be közelmúltunk szégyenteljes eseményeit. A mű különleges értéke az, hogy vádaskodás és gyalázkodás nélkül eleveníti fel az Ebesre kitelepítettek kálváriáját. Soraiból nem a bosszúvágy, hanem a humanista bölcs megértése, az eltévelyedettek és elesettek iránt érzett szeretete sugárzik.
-
-
-
-
Köztársaság a modern kori történelem fényében
0Királyságot vagy köztársaságot? – mi volt és mi ma ennek a kérdésnek az értelme? Hogyan keletkeztek az európai köztársaságok a 19. és a 20. században? Milyen közös és eltérő sajátosságokat mutat történelmük? Mi a republikanizmus? Köztársaságpártiak vagyunk-e? Lezárult-e a sok évszázados vita a köztársaság hívei és ellenfelei között? Az Európai Unióból lesz-e Európai Köztársaság?
A köztársaságok keletkezése és sorsa a 20. században; a köztársasági eszme története a felvilágosodástól napjainkig; a magyar köztársasági hagyomány feltáratlan elemei; köztársaság, demokrácia és nemzet az 1989 utáni Magyarországon. Ezen témák köré szerveződnek a kötet tanulmányai, és szerezőik a fenti kérdésekre kísérelnek meg választ adni a Politikatörténeti Intézetben lezajlott izgalmas tudományos vita gondolatainak felidézésével. -
-
Kulturális hadviselés
0Minden a kultúrában veszi kezdetét, rajta keresztül történik és oda is tér vissza. Aki a kultúra hegemóniáját felismeri és benne ki tudja alakítani a maga hegemóniáját, az végül mindent megnyer. A kulturális többség megszerzése előbb-utóbb ugyanis politikai többség kialakulásához vezet. Ez a könyv útmutató ahhoz, hogy miért, mivel és hogyan lehet a politika hátterében ható kulturális szférát meghódítani. Vagyis a kulturális hatalomért folytatott küzdelem elméletéről és gyakorlatáról szól, arról, hogy miként hozzunk létre kulturális hegemóniát.
-
Kun Béla
0Kun Béla életművének tudományos feltárása a felszabadulás után sokáig váratott magára. Most Borsányi György történész írásával pótolta ezt a hiányt. A szerző feltárja Kun Béla politikai pályafutásának kevésbé ismert szakaszait is. Bemutatja az életpálya indulását: az erdélyi újságíró-korszakot, a szociáldemokrata pártban végzett munkáját. Természetesen nagy teret szentel a Kommunisták Magyarországi Pártja alapítója és a Tanácsköztársaság vezére tevékenységének. Pontos képet ad az 1919— 1920-as ausztriai kényszertartózkodásról, Kun Béla szerepéről a Vörös Hadsereg Vrangel elleni had-műveleteiben és az 1921-es németországi felkelésben. A szerző részletesen elemzi azt a sok vitát kiváltott tevékenységet, amelyet Kun Béla a 20-as évek magyar kommunista mozgalmában végzett. Eddig ismeretlen dokumentumok felhasználásával mutatja be azt a munkát, amit Kun Béla a nemzetközi kommunista munkásmozgalom vezérkarában, a Kommunista Internacionáléban az agitációs és propagandaosztály, majd pedig a Balkán-titkárság vezetőjeként folytatott. Illegális munkája során Kun Bélát 1928-ban Ausztriában letartóztatták. Szabadulása után a Szovjetunióban élt. Ekkor részben a Kommunista Internacionáléhoz, részben a Kommunisták Magyarországi Pártjához kötik feladatai. Mindkét területen nagy érdemek és súlyos hibák jellemzik tevékenységét. Az utóbbiak közül legnagyobb a szektásság, amely főleg a „szociálfasizmus” jelszavának elméleti megalapozásában fejeződött ki. Bár a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusán elfogadott népfrontpolitikával Kun Béla egyetértett, ezzel a kongresszussal veszi kezdetét az a folyamat, amelynek következményeként eltávolítják őt a Komintern és a KMP vezetéséből. A szerző szigorúan a dokumentumokhoz ragaszkodva vezeti végig az olvasót a „Kun-ügy” valamennyi állomásán, egészen az 1937-ben bekövetkezett letartóztatásáig. Kun Béla nem mentes az ellentmondásoktól. A könyv fő értéke az, hogy retusálás, idealizálás nélkül mutatja meg Kun Béla emberi és politikai nagyságát.
-
-
-
Magyar forradalom
0Egy 12 éves fiú, Gyula, 1956. október 23-án elhatározza, hogy naplót ír. Közel van a tűzhöz – szó szerint, hiszen Budapesten, a Somogyi Béla utca 10-ben laknak, a Corvin áruház háta mögött. Gyűjt, sétákat tesz a városban, és mindezt lejegyzi. Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem. Csics Gyula naplóját 2006-ban, a forradalom 50. évfordulóján adta ki az 1956-os Intézet.
-
Magyar kálvária – magyar föltámadás
0Ez a kis könyv sem nem emlékirat, sem nem történelem…Amit itt az olvasónak nyújtani merek, az egy sokkal szerényebb föladat: valami önleszámolás, valami per-féle, melyet magammal idestova két esztendeje folytatok…Hitem szerint, ezekben a katasztrofális időkben kötelessége mindazoknak, akik az eseményekben fontosabb szerepet játszottak, szigorú önvallomást tenni…azok számára, akik a magyar lelkiismeret fölszabadításának ügyét (mert nekem a forradalom legmélyebb gyökerében mindig ezt jelentette) folytatni fogják.
Jászi Oszkár -
Magyar liberalizmus 1790-1848
0Kecskeméti Károly Franciaországban élő magyar történész fő műve, a magyar liberalizmus 1790-1848 közötti története átdolgozott kiadásban, magyar nyelven most lát először napvilágot. A szerző a korszak politikai elitjének átfogó vizsgálatával kimutatja a reformmozgalom társadalmi bázisának meglepő folytonosságát. Úgy látja, hogy a liberálisnak tekinthető eszmék 1790 táján nemcsak megjelentek, hanem tovább éltek, és az 1830 táján társadalmi-politikai mozgalommá fejlődő reformmozgalomban folytatódtak. Kecskeméti a magyar liberalizmust 1790-től kezdődő, egyre erősödő áramlatként, egységes történeti ívként mutatja be. Arra is figyelmeztet, hogy a ,,reformkor” nem jelenti a polgári átalakulás híveinek döntő politikai súlyát. Az utókor a reformeszméket s a korszak nagy alakjait idézi, és hajlamos elfeledkezni azokról a társadalmi erőkről, intézményes feltételekről, amelyek az átalakulás megvalósítását oly nehézzé tették. Kecskeméti Károly hatalmas anyagot elénk görgető könyve minden eddiginél meggyőzőbben bizonyítja azt is, hogy a reformkori magyar ,,nemesi liberalizmus” kifejezésében a ,,nemesi” nem jelent megszorítást: a program minden korlátozástól mentesen a polgári átalakulás következetes programjának tekinthető. Az 1848-as forradalom évtizedes, szerves folyamatok összegeződéseként hozhatta meg az eredményes áttörést.
-
Magyar nemzetstratégia
0Neves szerzők tolla nyomán készült el a Magyar nemzetstratégia című kötet, amelynek célja a nemzeti párbeszéd beindítása. A tanulmányok szerzői között többek között megtalálhatjuk Jankovics Marcellt, Papp Lajos szívsebészprofesszort és Vértesaljai Lászót is. Egyre több kutatási eredmény mutatja: rendíkvül súlyos helyzetben van a magyar társadalom, testi-lelki erőforrásai kimerülőben. Decemberben megjelent a Magyar nemzetstratégia című kötet. Nem egyszerűen egy könyvről van szó: közel negyven szerző írja le tanulmányaiban a magyar nemzet problematikáját, szem előtt tartva a közösség jövőjét is. A kötet mindenképpen időszerű, hiszen a mindennapok embere is egyre inkább érzi, valami nem működik, leállt az a bizonyos motor, amely termékeny hétköznapokat eredményezhetne. A párbeszéd megkezdése a cél – mondta ezzel összefüggésben Bogár László, aki a könyvbemutatón többek között arról beszélt, hogy Magyarország történelmének egyik legsúlyosabb, legmélyebb válságát éli át. Mint fogalmaz: az elmúlt ezer év során csak pusztító háborúk és járványok során fordulhatott elő, hogy a nemzet fizikai teste tartósan lepusztulási lejtőre kerüljön. Most először történik meg, hogy békeidőben évtizedek óta roncsolódik mindkettő.
A Püski Kiadó gondozásában megjelent könyv tanulmányait 37 neves szerző írta. A többi között Andrásfalvi Bertalan, Baranyi Károly, Borbély Imre, Csizmadia László, Emődy Csaba Renzo, Fekete Gyula, Járosi Márton, Kisida Elek, Lóránt Károly, Mándoki Andor, Nagy Bálint, Nováky Erzsébet, Oláh János, Piukovics Gábor, Szabó Gyula, Tanka Endre, Varga Domokos György, Varga István, Vass Csaba, Vezér-Szörényi László, Drábik János, Bene Éva, Duray Miklós, Jelenczki István, Jókai Anna, Kellermayer Miklós, Kocsis István, Kondor Katalin, Molnár V. József, Tóth Zoltán József, Vértesaljai László, Hegedűs Lóránt, Bogár László, Zétényi Zsolt, Pozsgay Imre, Jankovics Marcell és Papp Lajos tanulmányait tartalmazó könyv 10 tartalmi egység mellett tárgyalja a magyarság, a magyar nemzet jövőjét. Abban bíznak – ahogy Bogár is mondta –, hogy kötetükkel egy értékmentő párbeszéd kezdődik, amely a konzervatív értékrend mellett kiutat és reményt jelenthet a nemzetnek.