-
A menekültipar
0Egy könyv tabukról és tényekről. Tudta Ön, hogy már most is hárommillióan dolgoznak a bevándorlókért Németországban, háromszor annyian, mint az autóiparban, a BMW-től az Opelen át a Volkswagenig együttvéve? Nem? És azt, hogy a menekültipar Németországban évente 13 billió (!) forintos üzlet? Ha elolvassa Udo Ulfkotte tények sokaságával alátámasztott leleplező könyvét, másként fog gondolkodni a menekültkérdésről. Egy évvel a Magyarországon is nagy visszhangot kiváltó, Megvásárolt újságírók című médiakritikai könyve után újra forró témához nyúlt Udo Ulfkotte német tényfeltáró újságíró, aki 17 éven át volt a nagyhírű Frankfurter Allgemeine Zeitung haditudósítója és szerkesztő-riportere. Ulfkotte annak járt utána, hogy kik és mekkora hasznot húznak a milliószámra Európába érkező észak-afrikai, közel-keleti és közép-ázsiai menekültből? A kutatás eredményei még a sokat látott szerzőt is megdöbbentették. A média által világhírűvé vált a Willkommenskultur kifejezés, az Angela Merkel által meghirdetett nyitott kapuk politikája. Kevesen tudják azonban, hogy a menekültipar 2016-ra Németországban 42 milliárd eurós gigaüzletté vált. A bevándorlóimport fenntartása és növelése sokak érdeke, miközben hatalmas károkat okoz az európai adófizetőknek, akik egyre kevésbé érzik otthon magukat saját országukban. Róluk, a nyertesekről és a vesztesekről írta könyvét Udo Ulfkotte.
-
-
A Mitrohin-archívum
01992-ben a brit titkosszolgálat megszöktetett oroszországból valakit, akinek nyugati tartózkodása e könyv megjelenéséig titok maradt. Vaszilij Mitrohin majdnem harminc évig dolgoztt a KGB külföldi hírszerzéséért felelős Első Főigazgatóságának (KHEF) levéltárában, és 1972-ben ugyancsak ő felelt azért, hogy az archívumot átköltöztessék a Moszkva környéki új főhadiszállásra. A külföldi hírszerzés akkori főnöke, Vlagyimir Krjucskov (később az 1991-es moszkvai puccs vezetője) gratulált neki, amiért sikeresen átszállíttatta a levéltárat, és odaadóan „szolgálta az állambiztonsági szerveket”. Krjucskov viszont nem tudta, hogy Mitrohin titokban távozásra készült, és több mint egy évtizedet töltött azzal, hogy szigorúan titkos aktákat jegyzeteljen ki és másoljon le. A feljegyzéseit aztán rendkívül nagy kockázatot vállalva naponta kicsempészte a levéltárból, és nyaralójának padlója alatt rejtette el. „Kevés KGB-hivatalnok töltött annyi időt az akták olvasásával, mint épp Mitrohin, aki kijegyzetelte a külföldi hírszerzés aktáit. A KHEF-levéltár aktáival Mitrohin mellett csupán a rangidős hivatalnokok rendelkezhettek korlátlanul, egyiküknek sem volt viszont elegendő ideje arra, hogy a lejegyzésre kijelölt részeken kívül beleolvassanak az aktákba” – írja Christopher Andrew. Mitrohin iratanyaga, a Lenin-korszaktól az 1980-as évekig az FBI szerint „az eddigi legteljesebb és legátfogóbb titkosszolgálati dokumentum, amelyet valaha is bármely forrásból merítettek”. Christopher Andrew-nak, a modern hírszerzéssel foglalkozó nyugati történésznek ez a talált kincs, valamint más közreadott és eddig publikálatlan forrással kapcsolatban végzett kutatómunkája tette lehetővé, hogy új megvilágításba helyezze mind a Szovjetunió történetét, mind pedig a kelet-nyugat közt feszülő konfliktust. A Mitrohin-archívumnak ez az első kötete egyedülálló belső képet ad arról, hogyan épült be a KGB nyugaton, milyen titkos kapcsolatai voltak a nyugati kommunista pártokkal, milyen burkolt szerepet játszott, hogy Kelet-Európában fennmaradjon a szovjet birodalom, miféle brutális háborút folytatott a Szovjetunión belül és kívül a másként gondolkodók ellen – s tette mindezt olyan mértékben és oly változatosan, hogy korábban még csak elgondolni sem tudtuk volna.
-
A modern kor. A 20. század igazi arca
0„A húsz fejezetből álló könyv részletesen elemzi a század meghatározó eseményeit, különös tekintettel a totalitárius államok működésére, a bolsevik és a fasiszta típusú államrend kialakulására. Vizsgálódásai az egész világot érintő jelenségekre vonatkoznak, nem szűkülnek Európára. Külön elemzést szentel az Egyesült Államok huszadik századi történetének, az európai politikában játszott szerepének, és természetesen sem az afrikai, sem az ázsiai változások nem maradnak ki az analízisből. Paul Johnson műve nagyon sok információt tartalmaz, de stílusa révén mégis élvezetes, emészthető olvasmány. Aki ezt a művet türelmesen és figyelmesen végigolvassa, talán felelősségteljesebben fog viszonyulni a huszonegyedik századhoz.” (Körmendy Zsuzsanna)
-
-
A négyszínű ember
0Jung és Deák Ferenc szellemisége találkozik Szigethy István nagyívű politikai esszéjének lapjain. Jung az emberi lélek mélyén megbúvó ősi tudattartalmak, hagyományok tiszteletére tanítja a politikai elemzőt, Deák példája a kompromisszumok, tárgyalások révén elérhető reformok esélyeire figyelmeztet. Szigethy István, a gyakorló politikus és kiváló elemző készségű jogász ezeket az elveket szeme előtt tartva idézi fel a rendszerváltó politika néhány fordulópontját és több – részben máig sem rendezett – olyan kulcskérdését, mint a választói akaratot torzítva tükröző választási rendszer. Ez a könyv különösen időszerű ma, amikor a politika nagy áramlatai – konzervativizmus, szocializmus, liberalizmus – nem egymást kiegészítő, hanem egymást kizáró, a másik megsemmisítésére törekvő erőként állnak szemben egymással a parlamenti politikai színpadán. /Kőszeg Ferenc/Jung és Deák Ferenc szellemisége találkozik Szigethy István nagyívű politikai esszéjének lapjain. Jung az emberi lélek mélyén megbúvó ősi tudattartalmak, hagyományok tiszteletére tanítja a politikai elemzőt, Deák példája a kompromisszumok, tárgyalások révén elérhető reformok esélyeire figyelmeztet. Szigethy István, a gyakorló politikus és kiváló elemző készségű jogász ezeket az elveket szeme előtt tartva idézi fel a rendszerváltó politika néhány fordulópontját és több – részben máig sem rendezett – olyan kulcskérdését, mint a választói akaratot torzítva tükröző választási rendszer. Ez a könyv különösen időszerű ma, amikor a politika nagy áramlatai – konzervativizmus, szocializmus, liberalizmus – nem egymást kiegészítő, hanem egymást kizáró, a másik megsemmisítésére törekvő erőként állnak szemben egymással a parlamenti politikai színpadán.
Kőszeg Ferenc -
-
A patriarchátus természetrajza
0A patriarchátus miért szilárd és megingathatatlan egyes társadalmakban már évszázadok óta, míg máshol soha nem vált uralkodóvá? Miért volt a vadászó-gyűjtögető társadalmak többsége egyenlőségelvű, és mi az oka annak, hogy a férfiak hatalma erősödött a mezőgazdaság megjelenésével? És vajon merre tart az emberiség most, a huszonegyedik században? Dávid-Barrett Tamás, az Oxfordi Egyetem evolúciós viselkedéskutatója öt kontinens negyven országában végzett kutatásai alapján tárja fel, hogy a patriarchátus nem univerzális és szükségszerű, hanem egy történelmi „közjáték”, amelynek a végéhez közeledünk. Ahogy a fizikai erő és az erőforrások birtoklása helyett a tudás, az együttműködés és a kreativitás válik kulcsértékké egy társadalomban, a nemi egyenlőség követelménye erősebb lesz, mint valaha. A Patriarchátus természetrajza egyedülálló módon ötvözi az antropológia, a hálózattudomány, a biológia és a közgazdaságtan eredményeit, hogy tudományos alapossággal, politikai elfogultság nélkül mutassa be: a nemi normák nem esetlegesek, hanem társadalmi és evolúciós törvényszerűségek formálják őket. „Ma ismét küszöbön áll a változás. A modern társadalmakban fokozatosan gyengül a férfidominancia, és a jövőben talán teljesen el is tűnik majd. 60 évvel ezelőtt még szinte minden politikai vezető férfi volt. Ma az országok 9 százalékát nők irányítják, és a világ parlamenti képviselőinek 26 százaléka nő – ez új, de egyre erősödő trend. […] Mint e könyv megmutatja, a nemek egyensúlyát megteremtő logika visszatért, csak az intézmények és a hagyományok még nem tudnak lépést tartani ezzel. Minden társadalom a nemi egyenlőség felé tart, csak nem egyforma sebességgel.”
-
A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon
0Huszár Tibor akadémikus monográfiájának középpontjában Sántha Kálmán világhírű agysebész Akadémiáról való kizárásának, illetve a debreceni Egyetem Ideg- és Elmeklinikájáról történő eltávolításának ügye áll. Sántha Kálmánt 1944-ben az ideiglenes Nemzetgyűlés alelnökévé választják, közéleti szerepvállalása a demokratikus átalakulás időszakában azonban időleges csupán. 1948-ban harcot kezd a helyi hatalmasságokkal, 1949-ben lemond a Magyar Tudományos Akadémián viselt tagságáról, szembeszáll Gerő Ernővel. 1951-ben négy jelentéktelen feljelentő levél, amely szerint egyetemi előadásán a sztahanovista mozgalmat kapcsolatba hozta a neurózissal, ügyét újra napirendre tűzi. A kötet betekintést nyújt az ötvenes évek politikai gépezetébe: az egyetemek, a vidéki helyi társadalmak, a minisztérium-egészségügy világába, az Akadémia testületeibe, valamint abba, hogy a politika és a szigorú pártirányítás, illetve -ellenőrzés minden teret átszövő döntési szintjein hogyan élik át, gerjesztik vagy fékezik e konfliktust. A könyv anyaga kiterjedt levéltári kutatásokon alapul, s függelékében közli a legfontosabb dokumentumok teljes és eredeti szövegét.
-
A politikai tudomány kézikönyve
0Az állambölcselők legnagyobbikának Aristotelesnek találó megjegyzése szerint: az országászat művészetek művészete, a legnagyobb és legnehezebb mesterség, és a politikai a tudományok koronája. Nem lehet e szerint kétség e tanszak jelentősége, szüksége, sőt nélkülözhetetlen volta felett sem, egyáltalában, s főleg korunkban és alkotmányos államokban, hol e tanszak elveinek ismerete nélkül oly honpolgár, a ki jogaival helyesen élni, a haza iránti kötelességeinek megfelelni, s a közügyek menetelére befolyni vagy azok iránt magának helyes itéletet alkotni akar: alig gondolható.
-
A református egyház Romániában a kommunista rendszer első felében
0Az elmúlt évek román törvényhozása lehetővé tette a volt román állambiztonsági szolgálat, a rettegett Szekuritáté irattárának vizsgálatát. Az alábbi kötet betekintést kíván nyújtani ebbe a levéltárba és abba a világba, amelyet a szolgálat tartott ellenőrzése alatt.
-
-
A román földrajzi gondolat
0Szemügyre véve a románságot néhány évszázad leforgása alatt érintő politikai területváltozások számát és mértékét, könnyen belátható, hogy a geopolitika méltán vált a román politikai és közgondolkodás egyik legfontosabb alapkövévé. A háború ok-okozati összefüggéseit kereső tudományok közül a geográfia azzal tűnt ki, hogy képes volt az oknyomozó szemlélet érvényesítésére. Ez eredményezte az emberföldrajz és a politikai földrajz kialakulását, és végső soron a geopolitika megszületését. Az új „tudomány”, bár tudományos voltáról mindmáig nincs egyetértés, szinte átsöpört Európán, beleértve Magyarországot és Romániát. A szocialista időszakban a geopolitikáról még csak beszélni sem lehetett, kivéve, ha az ellenlábas imperialista világ „tudománytalan” nézeteinek elítéléséről volt szó. A román geopolitikai gondolkodás mélyebb ismerete még integrációs világunkban is kívánatos lenne, különösen akkor, ha egyik szomszédunkról van szó, amely a legnagyobb számú magyar nemzetiségű lakosságnak ad otthont. Hiánypótló a román geopolitikai iskola történetével foglalkozó feldolgozás, amelynek alapvető módszere és eszköze a forrásfeltárás és közlés.
-
-
A tízhónapos tragédia – 1944 március 19.-1945 január 20.
0Hogy következett el 1944 március 19?
Mi történt Berchtesgadenben?
A budapesti események a Sztójay kormány kinevezéséig. -
A történelem és a hatalom igézetében
0Hegedüs András (Szilsárkány, 1922 – Budapest, 1999) szociológus, politikus, 1955–1956-ban Magyarország miniszterelnöke. A legfiatalabban hivatalba lépett magyar miniszterelnök. Ez a munka visszaemlékezéseit tartalmazza.
-
-
A választás tétje
0„Ulrich Beck a 2005. évi német választások elott azzal bocsátotta útjára könyvét, annak ellenére, a hogy a kilátások nem fényesek, mégis hasznos lesz, ha az egészet, beleértve a választási harcot és a választás kimenetelét, az eredménybol kiindulva vesszük szemügyre. Azt gondoljuk, hogy Beck könyve néhány hónappal a magyar országgyulési választások után is sokat segíthet a globalizáció és a magyar politika viszonyának értelmezésében, a különbség talán annyi, hogy Magyarországon Gregor Samsát Pató Pálnak hívják…
-
-
A világ egy kritikus európai szemével
0A nagy elméletek és az elbizakodott felszínes ítéletek ideje lejárt. Kelet-Európában – de nem csak ott – sok minden mozgásban van. A vasfüggöny lebontása és a létező szocializmus összeomlása, a NATO és az Európai Unió bővítése megváltoztatta Európa képét. Ugyanezt mondhatjuk a 2001. szeptember 11-i terrortámadás sokrétű hatásáról. Paul Lendvai reflexiói az elmúlt évek politikai és társadalmi tendenciáinak elképesztő sokaságáról adnak szemléletes képet; közben világossá válnak a komplex összefüggések és az ebből következő fejlemények. A tárgyalt témák íve a balkáni és oroszországi viharos fejleményektől a „régi és új” antiszemitizmusig és a különböző formában megjelenő nacionalizmusokig, az európai integráció problematikájától a múlt és a jelen nagy személyiségeinek a politikában játszott szerepéig terjed.
-
Ahol nagyhatalmak találkoznak
0Az Egyesült Államok és Kína közötti nagyhatalmi rivalizálásnak Délkelet-Ázsia sajátos mikrokozmoszát képviseli. E kötet az Egyesült Államok és Kína, valamint a délkelet-ázsiai országok között zajló, sokrétű sakkjátszma legérdekesebb lépéseit mutatja be számunkra, feltárva, hogy e két versengő hatalom milyen szerepeket játszik délkelet-ázsiai találkozási pontjain. Mivel ez a versengés ma a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb meghatározó tényezője, e Délkelet-Ázsiában zajló stratégiai verseny alakulása globális jelentőséggel bír, és hasonló léptékű következményekkel jár. De vajon milyen eszközök rejtőznek Peking és Washington tarsolyában? Milyen örökséget hordoznak történelmi távlatban a két nagyhatalom e régióval folytatott interakciói? Hogyan viszonyul a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tíz országa az Egyesült Államokhoz és Kínához, és vajon hogyan járják külpolitikai kötéltáncukat a két nagyhatalom között? David Shambaugh a nemzetközi kapcsolatok csúcsegyetemének, a George Washington Universitynek a professzora. Jelen kötetében a fenti kérdésekre ad választ, a jövőt fürkészve pedig azt is kifejti, hogy mire számíthatunk az Egyesült Államok és Kína kibontakozóban lévő rivalizálásában.
-
-
Államoskönyv
0Valamikor a hetvenes években az épülő szocializmus egy rendületlenül szépülő tudományos intézetében Gombár Csaba – intézeti parancsra – hosszútávú munkatervet állított össze. A nyolvanas évek második felét maga elé képzelve az jutott eszébe, hogy akkor már ötvenéves lesz, és talán már nem is lesz mit kutatnia. Ám a nyolcvanas évek második felétől megszaporodtak az olyan jelenségek, amelyeket nem értett, és az ezeket firtató kíváncsiságból született az Államoskönyv. Az állam, vagyis az államváltozást megtestesítő rendszerváltás foglalkoztatja, izgatja, ezért veszi górcső alá a Németh-kormány működését, ezért rajzolja meg imponálóan biztos vonalvezetéssel az Antall-kormány életgörbéjét és vázolja hasonló precizitással a Horn-kormány működésének kezdetét. A vonatkozó magyar szakirodalom és kutatások állapotából is következik, hogy míg egy fölvetett kérdésre körvonalazódik a válasz, másik három megválaszolandó merül fel. A kötet belső szerkezetét éppen ez adja: kérdésfelvetés és megválaszolás, újabb kérdésfelvetés és megválaszolás, … Az Államoskönyvben összerendezett tanulmányok tíz év kutatómunkáját, a rendszerváltó Magyarország átfogó és mély elemzését tartalmazzák.
-
Altiero Spinelli, egy európai föderalista
0E kismonográfia célja, hogy rövid áttekintést adjon Altiero Spinelli (1907-1986) politikai és gondolkodói tevékenységéről, illetve az eseményeken keresztül bemutatassa, hogy a politikai kudarcok ellenére Spinelli az európai egység egyik alapító atyjaként milyen jelenetős hatást gyakorolt az integrációs folyamat fejlődésére. A parlamentáris és egyben alkotmányos Európai Unió létrehozását mindvégig támogató Spinelli a többi föderalista gondolkodó mellett részt vett abban az örökös politikai és gondolkodói szinten megnyilvánuló küzdelemben, amit a szupranacionális elveket valló föderalisták folytattak a kormányközi megközelítést valló funkcionalistákkal, konföderalistákkal vagy unionistákkal szemben. Altiero Spinellit állhatatossága és óriási akaratereje segítette abban, hogy a folytonos csalódásokat követően képes legyen újból és újból harcolni az európai föderáció megteremtése érdekében. Ennek érdekében mindvégig ugyanazokat az eszközöket tartotta fontosnak: egy alkotmányozó gyűlés felállítását, a kormányokkal szemben az európai népek (parlamentek) részvételének biztosítását a folyamatban, illetve az Európai Parlament közvetlen választását és szerepének megerősítését. Altiero Spinelli 1983 szeptemberében az Európai Unió tervezetéről az Európai Parlament plenáris ülésén a következőket mondta: Mindannyian olvasták Hemingway regényét, amelyben egy öreg halászról ír, aki miután élete legnagyobb halát kifogta, megpróbálja a partra vinni. A cápák azonban fokozatosan felfalják a halat, és mire a partra érnek, már csak a csontváz marad. Amikor néhány percen belül szavazni fogunk, a Parlament élete legnagyobb halát fogja kifogni, de ezt követően a partra kell vinnie, mert mindig lesznek cápák, amelyek majd igyekeznek szétmarcangolni. Igyekezzünk nem csupán egy csontvázzal partot érni
-
Amalfi tengerpartján
0Amalfi városa a X-XIV. században Velencével és Genovával gazdagságban, erőben, egyenrangúan vetélkedő, virágzó, kereskedő, idővel független városállam lett. Ma „mindössze” egy gyönyörű, mediterrán, élénk olasz hegyoldali, tengerparti kisváros… Tény azonban, hogy a „gyorsan öregedő, bután humanista kontinensünk korlátlanul fogadja be a szerencsevadász, élősködő munkakerülőket, akik a zsákmányra lesve, háborítatlanul hódítják és rabolják meg a földrész leggazdagabb városait és lakóit.” Lelkileg is kiszolgáltatott helyzetbe került a kontinens nemzeteinek többsége. A legtöbb európai nép életét szétrombolja az idegenség… A múlthoz kell fordulni, hogy az egykor még egészséges, emberhez méltó életet megtaláljuk Európában! Ízelítő a kötetből: Amalfi tengerpartján – A népek börtönéből a szexi csadorig – A libernyák totalitarizmus – Európa a magyarság végső alkonya – Apponyi Albert bölcsessége – Hitler és Merkel – Jellasics nélkül – Kisebbségszaporítók – Az „őshonos” birkapásztorok népének története…
-
-
-
Az 1947. évi szeptember hó 16-ára összehívott Országgyűlés Naplója
01-24. ülés (1947. IX. 16 – 1947. XI. 21.)
-
Az elittől a nómenklatúráig
0Az ELTE szociológiaprofesszorának új könyve a magyar szocialista korszak, ezen belül főként a Kádár-kor politikai vezetőinek összetételét térképezi fel a szociológia módszereivel. Kimutatja és megmagyarázza, milyen hátterű, milyen művettségű, iskolázottságú rétegekből jöttek az új elit, a pártvezetés új nómenklatúrájának tagjai.
-
Az én igazságom
0„Alapelveim ma is ugyanazok, mint amelyek a múltban vezéreltek: békés egymás mellett élés, el nem kötelezettség, egyenlőségre és önállóságra alapozott nemzetközi együttműködés, teljes függetlenség, az uralkodás és megfélemlítés mellőzése, közös munka a többi országgal az egész világra kiterjedő béke és barátság megteremtése.”
-
-