-
-
„Jer, nézd a Balatont…”
0A Balaton magyar költők verseiben és magyar festők képein.
Német, angol és francia nyelvű összefoglalóval. -
»Külön világban és külön időben«
0Külön világban és külön időben éltek azok a képzőművészek, akiknek neve, élete ismeretlen műveikben őrződött meg. Műveik tükörképek – tükörképei koroknak, helyzeteknek, eseményeknek, kultúráknak, melyekre sokáig egyáltalán nem, majd csak nehézségek árán lehetett rápillantani.
Az alkotások felkutatása és megőrzése mindig és mindenütt parancsoló feladat, még akkor is, ha az értékek tudtunk nélkül is beépülnek a jövőbe. Ezt igazolta az a nemzetközi művészettörténeti konferencia is, amit 2000. szeptemberében rendezett a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága, A 20. századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül 1918-tól napjainkig címmel, s melynek előadásait hosszabb tanulmányok formájában most kezében tartja az Olvasó.
A vaskos kötet ötven tanulmánya olyan tényekre, életművekre hívja fel a figyelmet, amelyek fényében más megvilágításba kerül századunk magyar művészettörténeti kutatása. Élőbbé és érthetőbbé válik számos művészeti kapcsolat, az eddig felvillantott utalások, kérdések „megtalálják” a forrást, s a kutatások további útja felfedi magát.
Talán Nagybánya miatt is – legjobban az erdélyi művészetet ismertük, ismerjük, a legtöbbet publikáltak belőle Magyarországon, de Erdélyben is. Köszönet érte kutatóinknak. E kötetben a valós körkép hiányait „behozni” kívánván, ezért valamivel több reprodukciót közöltünk a szlovákiai magyar vagy akár a vajdasági művészet alkotásaiból.
Illyés Gyula a Külön világban című versének első sorától kölcsönöztük kiadványunk címét, melynek most folytatását is ide írjuk, bízva a magyar művészek egységében:
Külön világban és külön időben
Éltél, be messze tőlem. -
1000 mestermű
0Az európai festészet történetéből 1000 válogatott remekművet mutat be a kötet, amelyben a 13. és 19. század közötti stílusgazdag időszak fontos, ismert alkotásai mellett ritkábban reprodukált művek is megjelennek. A könyvet átfogó kérdéseket tárgyaló miniesszék – mint a festészeti technikák fejlődése, a műkereskedelem története, mélyebb műelemzések – és kislexikon egészíti ki.
-
20. század
0A 20. századi művészet 1907-ben született meg, amikor Pablo Picasso megfestette Az avignoni kisasszonyokat – műve egyidejűleg szakított a múlttal és jelölte ki a művészet későbbi fejlődésének egyik legfontosabb útját. Voltaképpen ez idő tájt kezdtek az avantgárd mozgalmak kísérletezni a formával, a művészi megjelenítés eszköztárával, a technikákkal és az anyagokkal: a kubizmus, az expresszionizmus, az absztrakt művészet, a futurizmus és a dadaizmus szélesre tárta a kaput az új kifejezési lehetőségek előtt. Újfajta viszony alakult ki művészet és valóság között: az alkotók játszottak a formákkal, a tárgyakkal és az anyagokkal, a művészetet pedig a közlés egyfajta eszközeként fogták fel. A filozófiából és a pszichoanalízisből is merítettek: a szürrealista festmények a tudattalant örökítették meg. A század első felében Európát két világháború is sújtotta. A háború borzalmait Picasso a Guernicán mutatta fel. Számos művésztársa a náci Németország elhagyására kényszerült, ugyanakkor a Bauhausban zajló nagy jelentőségű kísérletezésnek is vége szakadt. Következésképpen az 1940-es évek elejére Párizs elvesztette meghatározó szerepét a művészeti életben, az új központ New York lett. Az amerikai metropolisban a művészet nyelve tökéletesen új irányba fejlődött: az akció lett Pollock munkásságában a főszereplő. Néhány év múltán a művészek egyrészt a fogyasztói társadalom populáris valóságának mélyére hatoltak, másrészt olyan kifinomult megfogalmazási módokhoz jutottak el, amelyeket a közönség már nem igen tudott befogadni. Megszületett a pop-, a koncept- és a minimal-art. A képzőművészet, a zene, a színház, valamint a média között kialakuló kölcsönhatásnak köszönhetően születtek meg a happeningek. A műalkotás minduntalan változtatta formáját: a művészek megmunkálandó tárgyává válhatott a táj vagy akár az emberi test, új technikákat találtak ki, ugyanakkor klasszikus műalkotásokat dolgoztak át
-
30000 years of art
0Following on from The Art Book published in 1994, 30,000 Years of Art offers an original and accessible introduction to art for a general readership. Unlike The Art Book, it organises the work in chronological order (rather than alphabetical), it covers all cultures (not only western) and, as the title suggests, it covers 30,000 years of art (rather than art since the Renaissance). The book contains over 1000 works of art from all periods and regions in the world and breaks through the usual geographical and cultural boundaries of art history to celebrate the vast range of human artistry across time and space. Each work is accompanied by key caption information (date, title, place of origin, style or culture, medium, dimensions etc.), and a text that provides more information on the work and its art historical context. The book presents art in a way very different from other art history compendia, revealing the huge diversity, or in many cases, similarity, of man’s artistic achievements through time and around the globe. Ordered chronologically, the resulting timeline of works will lead to compelling surprising juxtapositions will offer intellectual pleasure and a sense of wonder and discovery.
-
A bakabányai Szent Miklós-templom
0Az ortodox és a katolikus egyház ma is legnépszerűbb szentjét – bár manapság nem éppen életszentsége és legendás csodái miatt szereti őt a nagyvilág – előző kötetünkben már bemutattam. Ezért itt csak röviden sorolnám a vele kapcsolatos alapvető tudnivalókat, bővebben szólnék viszont arról, ami őt ténylegesen Bakabányához, általában pedig a bányászathoz, bányavárosokhoz köti.
Erről ugyanis jelzett, A szepesszombati Szent György-templom című albumunkban nem esett szó. Myrai avagy Barii Szent Miklós, a kis-ázsiai (lükiai) Myra legendás püspöke (a hagyomány szerint †350 körül) a keleti egyház egyik fő szentje, ma a gyermekek Mikulása, Télapója, Karácsony Apója. Kultusza a bizánci, majd a kopt egyházban bontakozott ki a VI. században – azóta ülik temetése emléknapját december 6-án –, majd átterjedt Itáliára is. Ereklyéinek az olasz Bari városába vitelével (1087) vált valóban egyetemes szentté. -
A barokk Magyarországon
0A barokk stílus megjelenése Magyarországon is az ellenreformációs törekvésekhez, a jezsuita rend térhódításához kapcsolódik. A másfél évszázados török megszállás után ocsúdó ország területén itáliai, osztrák és német mesterek honosították meg. Eleinte szorosan összefonódott a nemesség függetlenségi, újraegyesítési törekvéseivel. Mindemellett a protestáns vallású Erdély késő reneszánsz tradíciója miatt a keleti országrészben csak igen sokára talált utat magának. Idővel nemcsak az egyházi, főúri megrendelések készültek a barokk jegyében: a 18. század folyamán az építészeti, képző- és iparművészeti alkotások uralkodó nyelvévé vált. Elterjedésében nagy szerepet játszott a térség fokozatos gazdasági megerősödése és újjáépítése, valamint Habsburg-orientácója.
-
A barokk Magyarországon
0A magyarországi barokk, az ország egykori földrajzi helyzetét tekintve, ma is szerves része a közép-európai barokk művészetnek. Az egyedi alkotásokban felismerhetők az egyetemes vagy a közép-európai stílusjegyek, összefüggésük, kölcsönhatásuk, kisugárzásuk. Kötetünk tárgya az építészet, a barokk művészet összetartó kerete. Ennek fejlődésvonalát tekintve tárgyalja a tanulmány a szobrászatnak, a festészetnek, az iparművészetnek a műemlékekhez kapcsolódó emlékanyagát is.
-
A bártfai Szent Egyed-bazilika
0Bártfa jelenkori feltámadását épp annak köszönheti, hogy megállt fölötte az idő. A XX-XXI. század népvándorlása, a rendszerváltással megélénkülő turizmus és az abban rejlő lehetőséget fölismerő új Szlovákia teszi újraéledését lehetővé. Bártfa átfogó városrekonstrukció során születik újjá. Csodálatosan helyreállított történelmi városrésze, a középkori várostalak és bástyák övezte belváros, központjában a főtérrel, a téren a Szent Egyed-templommal és a gótikus városházával 2000 óta a Világörökség része. A tér északi végében áll a háromhajós, kelet-nyugat tájolású, szintén gótikus Szent Egyed-templom. A templom története négy korszakot ölel fel. Az első monostortemplomot még a ciszterciták építették a XII-XIII. század fordulóján. Túlélhette a tatárdúlást, de legalábbis a tatárok távozása után újjáépíthették, mert a már hivatkozott királyi okirat néven is nevezi a Szent Egyed-templomot. A második építési korszak az Anjouk uralkodásának idejére esik. Az 1320-ból származó királyi oklevélről, mely a német telepeseket adókedvezményben részesíti, kiderül, hogy a „Civitas Bardpha”-nak papja és plébániája van, ami nem lehet más, mint a Szent Egyed-templom. Nagy Lajos 1352-es keltezésű oklevele név szerint említi templomunkat. Az uralkodó ezen oklevelével engedélyezi az évente megrendezett vásárt, mégpedig Szent Egyednek, a templom és a város védőszentjének az ünnepe (szeptember 1.) után.
-
A Bauhaus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból
0A Bauhaus néven ismert építészeti és művészeti iskola mindössze tizennégy évig működött, 1919-től 1933-ig. Eredetileg Weimarban, majd Dessauban és Berlinben. A végleges berlini feloszlatást követően a tanárok és növendékek egy része a nácizmus elől Amerikába emigrált, a többiek szétszóródtak a világban. Az iskola Amerikában éledt újjá, de módszere, gyakorlata másutt is meghonosodott. A Bauhaus neve azóta fogalommá vált. Kötetünk az iskola legfontosabb dokumentumaiból ad válogatást, széles skálán mutatja be a Bauhaus eredményeit az új építészet, az ipari formatervezés, a művésznevelés és a művészet más elméleti és gyakorlati területein, amelyek által a Bauhaus a 20. század művészeti fejlődésében meghatározó jelentőségűvé vált.
-
A bőfény forrása
0Zsögödi Nagy Imre Magyar Örökség-díjas festőművész alkotótevékenységében programszerű tudatossággal érvényesült a csíki tájnak, embernek, jellegzetes paraszti létformának művészeti köztudatba való beemelése. Szabó András monográfiájában Nagy Imre életútjáról, művészi pályájáról és hagyatékáról nyújt átfogó képet. A könyvet mintegy száz fekete-fehér és ötven színes reprodukció illusztrálja. A könyv megjelent Nagy Imre halálának 30. évfordulójára.
-
A budavári szoborlelet
0Az év szenzációjának számított, amikor 1974-ben a budai vár területén ásató Zolnay László középkori szobrok sokaságára bukkant. A lelet -amelyhez foghatót nemigen találtak Magyarországon – a nagyközönséget és a szakembereket egyaránt lázba hozta, mozgósítva a laikus fantáziát és a tudósi képzeletet. A Budavár feltárásának elkötelezett régész és a tudományos munkásságát a középkori magyar művészetnek szentelű művészettörténész közös munkája ez a könyv, amely nemcsak egy leletcsoportról, hanem a XV. század szobrászatáról is átfogó képet ad.
-
A bútor története
0Dr. Homér Lajos: A butor története műve második kiadása 1000 példányban készült. Számozott és nyilvántartott példányokban, a szerző sajátkezű aláírásával jelent meg.
-
-
A clown mint a művész önarcképe
0A másokat mulattató, de belül szomorú bohóc álarcát gyakran öltötte fel a XIX. és XX. század költője, képzőművésze, zeneszerzője. A modern irodalomtudomány értelmezésében a clown alakja egyfajta „jel”, amelyet különböző érzelmekkel kifejezésére használtak fel, a vigasztalan magányéra éppúgy, mint a harsány örömére vagy a cirkusz összehangolt, pontos munkájának, a közösségi érzés kötelékeinek érzékeltetésére. Szabolcsi Miklós könyvében a bohóc, a cirkuszi világ jelentkezését vizsgálja a modern művészetben, irodalomban, filmművészetben.
-
A Fanto fotó Kecskeméten. Egy fényképész dinasztia emlékére.
0A régi idők fényképeit gyakran tiszteletteljes ajánlással, dedikációval látták el a nagyrabecsült és szeretett személyek részére. Megbecsüléssel gondolva az értékteremtő elődökre, ajánljuk ezt a válogatást az olvasók, az érdeklődők, az érintettek figyelmébe. Kötetünk fényképei az 1890 es évektől 1944-ig tartó időszakot idézik fel. Különböző helyszínek, események, arcok és alakok, az itt élő polgárok közösségei láthatók ezekből az évekből; a városi élet és a személyes történelem fontos pillanatai. Ami a képeket összeköti: valamennyi Fanto-fotó. A régi Kecskemétet, a huszadik század első felét ezúttal egy fotográfus család munkáin keresztül mutatjuk be.
-
A festészet rövid története. Giotto-Cézanne
0A kötet átfogó képet ad a nyugat-európai festészet fejlődéséről Giottótól Cézanne-ig. Szerzője, Michael Levey, a londoni National Gallery tudományos munkatársa, gondosan kiválasztott példákkal jellemzi az egyes festők művészi tevékenységét és a festészet fejlődésben betöltött szerepét. Levey a hatalmas anyagot biztos tudással kezeli, s határozottan elválasztja az értékest a talmitól. Bár gyakran friss, egyéni meglátással, állásfoglalással fűszerezi mondanivalóját, mindig megőrzi tudományos tárgyilagosságát, és kiváló arányérzékről tesz tanúságot.
-
A festészetről és a szépségről
0„Nincs más szándékom, mint azt a csekély értelmet, amit Istentől kaptam, és amit szorgos igyekezettel megszereztem, híven továbbadni azoknak, akik vágynak erre a tudásra, és nem tudnak semmi jobbhoz hozzájutni” – írja Albrecht Dürer, aki nemcsak festőként és grafikusként volt jelentős, de művészet-teoretikusként is: tankönyvet írt a festőinasok számára, foglalkozott arányelmélettel, perspektívatannal és erődítéstannal. Dürer gazdag írásos hagyatékából most első ízben kap válogatást a magyar olvasó. Forráskiadványunkban a teoretikus Dürert bemutató művészetelméleti írások mellett helyet kaptak életének és művészetének fontos mozzanatait megvilágító személyes jellegű írások és levelek is. A németalföldi útja során írt naplóban elragadtatott hangol számol be élményeiről, ugyanakkor pontosan rögzíti kiadásait-bevételeit s a hétköznapi történéseket. Feljegyzési könyve emberközelbe hozza a családjáról, inaséveiről író Dürert. Különösen becses számunkra Családi krónikája, hiszen ez Dürer magyarországi származásának fontos forrása. A kora jelentős személyiségeivel, humanistákkal, reformátorokkal folytatott levelezéséből kiemelkednek a Wilibald Pirckheimernek írott velencei levelek, melyek itáliai tartózkodásának élményeiről, gondjairól s egyben személyiségéről adnak árnyalt képet. A Jakob Hellerrel váltott levelek Dürer megbízásairól, munkamódszeréről, művészi önértékeléséről tájékoztatnak. Írásaiból plasztikusan rajzolódnak ki a XVI. század társadalmi és szellemi mozgalmai is: a német parasztháború, a reformáció és humanizmus eszméinek terjedése és a reneszánsz művészet-szemlélet térhódítása. A művészeti tevékenységével, anyagi helyzetével, társadalmi státusával kapcsolatos dokumentumok között két magyar vonatkozásút is közlünk. A kötethez Végh János művészettörténész írt előszót. A 104 fekete-fehér fotó és a 8 szöveg közti kép szervesen kapcsolódik a szövegekhez Az egyre messzebbre és mélyebbre hatoló tudomány mellett azonban létezik egy egyre mélyebbre hatoló gondolkodásmód is, mely nem az újat fedezi fel, hanem a régit építi ki. A tudomány mellett él a bölcsesség is, melynek nincs szüksége arra, hogy egyre-másra a legújabb megfigyelésekre és felfedezésekre hivatkozzék. A feltalálók és újítók fiatalok. A bölcsek öregek, és nem félnek azt kimondani, ami ugyan ősi, de még mindig igaz. A régi retorikai topika az újdonság és a régiség, az ifjúság és az öregség összekapcsolásával kialakította a bölcsesség sajátos megszemélyesítését egy toposz formájában: ez a puer-senex – a gyermek mint aggastyán. Ez a motívum hangzik fel a tizenkét éves Jézus ábrázolásában is, aki a templomban bölcsességével az öreg zsidó papokat ámulatba ejti. A verbális jelképnek Albrecht Dürer adott vizuális formát a Louvre-ban található vásznon, egy hosszú, fehér szakálló gyermek ábrázolásán (28. kép). A kép szintézise a megismerő, az újdonságra-ifjúságra visszavezethető tudásnak és az emlékezethez kapcsolódó, egy hosszú élet tapasztalataira építő bölcsességnek. A művészetet emberek hozzák létre, és természetes kapcsolatban van a nemzedékek egymásra következésével, tehát az értékelés természetes bizonytalanságával is, a fiatalság és az öregség elkerülhetetlen, mert biológiailag meghatározott konfliktusával. Nem tagadhatjuk, hogy a művészet – függetlenül attól, hogy olyan műveket hoz-e létre, melyek új eszközöket és témákat mutatnak fel, vagy megfordítva, olyanokat, melyek az emberről és az életről általános és tartós igazságokat fogalmaznak meg képi módon -olyan törvényeknek van alávetve, melyeknek minden alá van rendelve, ami időben létezik, és amit értelmünk csak időben létezőként tud felfogni. Minden művészi alkotás valami, ami korábban nem létezett; az új teremtését már maga a teremtés fogalma feltételezi. Egy művész minden egyes kézmozdulata, mellyel az anyagot alakítja, új dolognak, vagy egy dolog új elemének ad életet. Ennek az új teremtésnek az ismertetőjegyei az újat köthetik a már meglevő művekhez, vagy – ellenkezőleg – művészi problémák új felfogásának és megoldásának mintáját képezhetik.
-
A Feszty-körkép
0Körképünk története 1891-ben kezdődik. Feszty Árpád egy párizsi útja során megnézte a Detaille és Neuville által festett, napóleoni csatát ábrázoló körképet. Akkora hatással volt rá az élmény, hogy elhatározta, ő is alkot idehaza egy hasonlót. hazatérve lelkesen ecsetelte elképzelését családja tagjainak: vászonra viszi a bibliai özönvíz legendáját, körös-körül vadul hullámzó, tajtékzó tengerrel, viharos felhőkkel, hánykódó hajókkal, sziklákhoz csapódó roncsokkal. Felesége megrettent az ötlettől, hiszen mint festő tudta, mekkora monumentális, külön épületet igénylő kép létrehozása, nem beszélve a szükséges technikai berendezésekkel járó bonyodalmakról. Apósa azonban – Jókai Mór – a közéletben jártas író és az eseményeket figyelemmel kísérő országgyűlési képviselő szemével nézte a dolgokat. Gazdag írói-festői fantáziáját – jól bánt az ecsettel is – nemcsak megmozgatta a nagyszabású terv, hanem rá is beszélte vejét, hogy a vízözön helyett a magyar történelem egyik jelentős epizódját örökítse meg. Az ország akkortájt már a honfoglalás millenniumára készült, így kézenfekvő volt a javaslat: legyen a körkép témája a honfoglalás, címe pedig: A magyarok bejövetele
-
A fotográfia nagykönyve. A fényképezés kultúrtörténete
0A FOTOGRÁFIA NAGYKÖNYVE az eddigi legteljesebb összefoglalás a kezdetektől napjainkig, szerzője fotótörténeti kánont alkotott. Közel 600 kép ismerteti meg az olvasót a fotózás történetével a művészet és technika, a szociográfia és divat, a háború és természetfotózás szemszögéből. Az olyan világfordító történelmi eseményekhez kapcsolódó fotók, mint Lincoln elnökké választása vagy MacArthur tábornok és Hirohitó császár első találkozása, meglepő részletekkel gazdagítják eddigi ismereteinket. Közelképet kaphatunk azokról az emblematikus fotósokról is, például Mathew Bradyről, Alexander Gardnerről, Edward Steichenről vagy Gertrude Käsebierről, akik egyéni szemléletükkel, technikai újításaikkal váltak e végtelen történet szereplőivé. E mozaik számtalan kockája a fotográfia teljes történetévé áll össze, melyet a kultúra lencséjén át szemlélhetünk.
-
A fotózás kézikönyve
0Manapság a fényképezés bárki számára elérhető, sok amatőr fotós azonban még nem rendelkezik azokkal a technikai ismeretekkel és azzal a gyakorlati tudással, amely lehetővé tenné számára, hogy az elképzeléseinek megfelelő felvételeket készítsen. A fotózás kézikönyve összegyűjti a fontos információkat, és így segít a megfelelő készségek kifejlesztésében. A könyv a fotózás valamennyi lényeges területét érinti, közérthetően magyarázza meg a technikai részleteket, s ezáltal megkönnyíti az olvasók számára a tanultak gyakorlati alkalmazását is. Az alapok elsajátításán túl a kötet segítséget nyújt a továbblépéshez is, bemutatva mindazon lehetőségeket, amelyek a professzionális fotózást jellemzik. A könyv fontos részét képezi a digitális fotózásról szóló fejezet, amely betekintést enged az otthoni számítógépek elterjedése és fejlődése révén megnyíló új művészeti dimenzióba, és megmutatja, milyen egyszerűen kezelhetők a digitális képalkotó és képszerkesztő eszközök. A fotózás kézikönyve tehát minden érdeklődő számára hasznos olvasmány.
-
A gótika művészete
0Entz Géza, a korszak kiváló ismerője, a gótikát a középkor klasszikus művészeteként, vagy Aquinói Tamás szavaival élve: a világos megfogalmazás, a teljesség és az összhang tökéletes megvalósulásaként mutatja be. Könyve a XII. század második felétől a XVI. század elejéig négy évszázad anyagát öleli fel, felvázolva az északfrancia gótika megszületését és elterjedését, külön-külön fejezetet szentelve az angol kora gótikának, az itáliai gótikának, az angol késő gótikának, és végül a gótika közép-európai emlékeinek. Az építészettörténeti áttekintést az iparművészeti remekművek és az „önállósuló ábrázolóművészet” bemutatása követi, melyben érzékletes elemzés méltatja többek között a Limburg testvérek, a Van Eyck testvérek, Roger van der Weyden, Memling, Altdorfer, Grünewald és M. S. mester festészetét, valamint Veit Stoss, Pacher, Riemenschneider drámai erejű szobrászi tevékenységét. A kötet egyik legérdekesebb „korfestő” fejezete a várak és városok című, mely a polgári életforma követelményeinek megfelelő középkori városok kialakulását és leírását tartalmazza, kezdve az angol egyetemi városokon egészen a közép-európai településekig (Nagyszeben, Buda, Sopron stb.). A szöveget 206 db fekete-fehér kép, 5 db térkép és 8 db színes reprodukció illusztrálja.
-
A Gyűjtő Háza. Barangolás a ResoArt gyűjteményben
0Egy különleges, és immár állandó kiállítással „közkinccsé” tett magángyűjteményt ismertet a jelen kiadvány. Szabó András műgyűjtő és az általa alapított ResoArt, azaz Resonator Kulturális és Művészeti Alapítvány 2023 februárjában tette közhírré, hogy a Városligeti fasorban a gyönyörű Kőrössy Villa és benne Budapest legnagyobb Zsolnay magángyűjteménye látogathatóvá válik a nagyközönség számára”. Ez év szeptemberétől immár rendszeresen megtartott tárlatvezetések egyre több érdeklődőt vonzottak és vonzanak, egyre többen ismerik meg ezt a kultúrának szentelt, magánerőből létesített, fenntartott közösségi teret és szervezetet. Létrejöttéről, szerteágazó kulturális tevékenységéről az interneten is olvashatunk, és elismeréssel gondolhatunk a létrehozójára és mun-katársaira.
-
A kecskeméti művésztelep és alkotóház
0„Azt mondták, hogy a világhírű nagybányai telep feloszlóban van, mert a homokpuszták távolából, a kecskeméti Kada két kézzel, teli marokkal szórván a becses ígéreteket, elcsalogatja a bányai ligetből a drága mestereket”- Krúdy Gyula ellentétpárba állítja a régit az újjal, a nagybányait a kecskeméti művészteleppel (A magyar Barbizon. Nagybánya, 1909. nov. 1.). A nagybányai művésztelepből a fiatalok egy része, az újat hozók, új (neó) utat kereső művészek kiválni készültek. A kiszakadók, forrongok, a neósok csoportjának a vezetője, Iványi Grünwald Béla fogalmazta meg a kecskeméti kolónia művészeti programját (1909). Az anya-művésztelepből történő kiválás, elkülönülés átmenetileg bizonytalanságot keltett ugyan, távlatosan azonban pozitívan hatott vissza Nagybányára: sürgetően kikényszerítette a műtermek fölépítését s a művészek, művészet rangjának újra megerősödését segítette. Az anyaművésztelep méhében megszületett új, a kecskeméti: a magyarországi művészet-fejlődés új láncszemét, új etapját jelentette. S hogy ez az új művészeti állomáshely milyen szervezeti, művészeti, stiláris (neósok, Kassák-kör stb.) és tanulási metódusokat jelentett – e kötet témája. A kecskeméti művésztelep korszakait, vezető mestereit, szabadiskolai és főiskolai tanfolyamait, a mesterek korrektúrájának mibenlétét, a művésztelep legfontosabb kapcsolódó elemeit (Kecskeméti Szőnyegszövő, Kecskeméti Képtár) időrendi egymásutániságában tárgyalja a könyv, a téma első monografikus földolgozása.”
-
-
A késmárki Szent Kereszt-bazilika
0A Kossuth-díjas filmrendező és művelődéstörténész, Jankovics Marcell és Méry Gábor fotóművész példaértékű szövetkezésének újabb pompás dokumentumát veheti kötetünkkel kezébe az olvasó. A páratlan kincsekben és építészeti megoldásokban gazdag, történetükkel a messze múltban gyökerező, egykori felső-magyarországi, illetve szepességi templomokat bemutató albumaik után most a késmárki Szent Kereszt-bazilikába kalauzolják el őt.
-
-
A konstruktőr
0Kassák Lajos a XX. századi magyar irodalom és képzőművészet nagy hatású művészegyénisége volt. Gazdag prózai, költői életművéhez, szerkesztői munkájához szervesen hozzátartozik képzőművészeti tevékenysége is.
Az Élet és Irodalom hasábjairól jól ismert, műkritikus, Vadas József ennek a pályának a megrajzolására vállalkozik. Nem szakítja ki azonban a részt az egészből: az életmű egészében mutatja be a képzőművészettel is foglalkozó Kassák Lajost.
Megismerjük a szerkesztőt, aki a tízes évek végén lapja köré tömörítette az aktivista képzőművészeket; a húszas évek európai konstruktivista mozgalmához kapcsolódó, képarchitektúrákat „építő” festőt; végigkövethetjük a harmincas évek tipográfusának, reklámgrafikusának útját; a negyvenes évek képzőművészeti publicisztikáját; megfigyelhetjük, hogyan közelít Kassák festészete a realizmushoz az ötvenes években, és végül hogyan tér vissza a hatvanas években ifjúkora képarchitektúráihoz.
Ellentmondásokkal teli, izgalmas, rendhagyó művészpálya bontakozik ki előttünk. Ahogy Vadas József megfogalmazza: „Változó jellegű, periódusokra bontható életművel állunk szemben, amely mindig az adott kor vagy korszak kérdésére próbált a maga módján feleletet adni.” -
-
-
A lőcsei Szent Jakab templom szárnyasoltárai
0Lőcse a hajdani Felső-Magyarország és a mai Szlovákia középső részén fekvő legészakibb régiójának, a Szepességnek szívében fekszik, a Magas-Tátra tövében, a Lőcsei-hegység délnyugati peremén a Hernád mellékvizének, a Lőcsének a völgyében, Iglótól északra. Templomának neves oltárairól gyönyörű fotóalbum készült Méry Gábor képeivel, Jankovics Marcell elemzésével.