-
Max Weber Amerikában
0Az itt közölt szöveg első négy fejezete 1987/88-ban keletkezett. Akkoriban úgy gondoltam, a munka érdemi része ezzel tulajdonképpen készen van: csak egy rövid bevezetővel és a tanulságokat összegző konklúzióval akartam kiegészíteni a kész szöveget. Másképpen alakult. Az 1988/89-es tanévben az Egyesült Államokban dolgoztam. Az ott tartott előadásaimat követő viták és az amerikai kollégákkal folytatott beszélgetések ráébresztettek, hogy a munkát folytatnom kell. Az első négy fejezetben a weberi eszmék német gyökereit, valamint Weber hatástörténetét (e hatástörténet kerülőútjait) vizsgáltam az angolszász világban, de az angol-amerikai társadalomtudomány Weber-recepcióját – a weberi eszmék termékeny hatását az amerikai szociológiára – nem tárgyaltam. Be kellett látnom, hogy e nélkül írásom egyoldalú. Ezt az egyoldalúságot próbálja leküzdeni a második rész két történeti fejezete. A történeti fejezeteknek természetesen nem az a céljuk, hogy a korábban elemzett torzításokat illusztrálják: a második részben egyszerűen megpróbáltam nyomon követni Weber hatását és az amerikai Weber-irodalom kibontakozását a kezdetektől egészen a 60-as évekig (ami időben nagyjából egybeesik az első fejezetben tárgyaltakkal). A 60-as évektől máig terjedő időszak részletes bemutatására nem vállalkoztam: csupán a fő irányokat jeleztem az utolsó – konklúziókat és kitekintéseket tartalmazó – fejezetben. Tudom, hogy ezzel még korántsem teljes a kép, de nem is törekszem teljességre. Munkámmal semmiképpen nem a Weber monográfiák számát kívánom szaporítani: a szövegben szereplő Weber-értelmezések fordítói munkám melléktermékei – annál nem többek, de nem is kevesebbek. (a szerző)
-
Medium Regni
0Szerzők: Altmann Julianna, Biczó Piroska, Buzás Gergely, Horváth István, Kovács Annamária, Siklósi Gyula, Végh András
-
Megdőlt az életfa
0Mikor geológusként rendszertanokat tanultam, nem gondoltam arra, hogy a humán világban bizonyos emberi szándékok és tervezett cselekvések összességének és következményének is hasonlóan tökéletes rendszerét lehet felfedezni. Ilyen rendszert ir le Bene Éva a Megdőlt az életfa c. könyvében.
A XX. században találkoztunk egy-két embertelen eszme- és cselekvési rendszerrel, ezeknek egyike a kommunizmus, másika a nácizmus volt. Számunkra -ezek mellett és ezeken túl – azonban a legkegyetlenebb és legfájóbb emberi döntési és cselekvési szisztéma az 1920-ban államhatárokkal elszakított magyarság elnyomásának és gazdasági ellehetetlenítésének rendszere, társadalmi kapcsolatainak, családi kötelékeinek és évszázados településszerkezetének tudatos szétverése, valamint kollektív felszámolására indított összpontosított támadás volt. -
Mesélek egy tavaszról
0Mintegy négy évtizedes kultúraközvetítői életművéből nyújt át Szilágyi Károly egy sokszínű csokorra valót az olvasónak. A harmincegy beválogatott elbeszélés közé szinte azonos számban kerültek szlovén, macedón és szerb írások. Nem antológiát készített, de törekedett arra, hogy saját ízlése, érdeklődése mellett felvillanjanak azok a sajátos témák, motívumok és stílusjegyek is, amelyek e kortárs irodalmakat jellemzik. A tradicionális délvidéki, balkáni, karszti, tengermelléki és pannon környezet, kis- és nagypolgári, szerzetesi, munkás, alkalmazotti és értelmiségi, reális és szürreális világok hallatlanul sokszínű mozaikja vetül elénk a kötetben, nem csupán kereszt-, hanem időbeli hosszmetszetben is. Lírai természet- és lélekábrázolások, folklorisztikus, balladai, groteszkbe, fantasztikumba hajló, avagy történelmi, társadalmi jelenségek szociografikusán pontos irodalmi megjelenítése, a hagyományos próza kereteit szétfeszítő, modern stílusú írásmód, náci vagy kommunista diktatúrák finomrétegeinek természetrajza, egyén és hatalom viszonya, az antik múlt harmóniájának és a jelen tragédiájának feszültsége, a patriarchális paraszti világ elhalásának, a modernizáció folyamatával zajló ütközésének megrendítően hiteles megfogalmazása – íme néhány jellemzője e kötet meséinek.
-
Mesterlövész
0Fegyvert s „vitézt” énekel a groteszknek, a sandán és sután emberinek ez az örökké megújulásra kész krónikása. Balfácán hőseinek sorát gyarapítja új regényének főszereplője és elbeszélője – Rudy Waltz, a „semlegesnemű patikus”, aki tizenkét esztendős korában önhibáján kívül kétszeres gyilkossá lett, és azóta „Mesterlövész” néven ismeretes ohiói szülővárosában. Családjának nem ő az első és egyetlen torz csudabogara: apja, a félreismert festőzseni, egy másik, ugyancsak félreismert festő inspiráló társaságában töltötte ifjú éveit: Adolf Hitlernek hívták ezt a sorstársat. Rudy bátyja pedig, a világegyetem legmélyebb basszus hangjának tulajdonosa, feleségek gyűjtésében tett szert honi hírnévre. Van továbbá a könyvben titokzatos körülmények között elveszített fejű házitanító, új jégkorszak, háztáji neutronbomba-robbanás, és még sok egyéb, ami csak ennek a szertelen fantáziájú és mesteri tollú írónak a kiapadhatalan ötlettárából kikerül…
-
-
Michelangelo és a vatikáni Pietá
0Mindig izgalmas kihívás a nagy mesterek és halhatatlan remekműveik vizsgálata a másolók, a követők szemszögéből, akik alkotásaikban erejüket a fölülmúlhatatlan példaképpel szerették volna összemérni. Ilyen például az a mester, aki a vatikáni Pietà nyomán a római Palazzo Barberini monokróm képét festette, és talán együtt tanult Michelangelóval a Giardino di San Marcóban. De ki lehetett az, akinek a Londonban lévő Krisztus sírba tétele tulajdonítható? A könyv szerzője szerint semmiképpen sem azonos Michelangelo Buonarrotival, ahogyan azt a művészettörténészek többsége ma gondolja.
A kötet magyarázatot keres arra is, hogy miért volt fontos a teológusoknak Mária szüzessége, és miért ábrázolta Michelangelo a nőket férfiasnak. Mi az értelme a halott Krisztus látszólag mozgó ujjainak? Hogyan tekintettek a korban Krisztus siratására? Mindeközben megelevenedik az olvasó előtt a quattrocentóvégi Firenze és Róma, valamint az időszak meghatározó alakja, Girolamo Savonarola, akinek prédikációi s azok morális üzenetei a fiatal Michelangelót is megérintették. -
Miskolc írásban és képekben
0A város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Miskolc írásban és képekben
0A város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Miskolc írásban és képekben 2.
0A város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Miskolc írásban és képekben 4.
0A város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Miskolc írásban és képekben 9.
0A város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Mítosz vagy siker? A magyaros stílus
0A magyar művészettörténet, fotóhistória egyik legnagyobb adóssága – a sok közül – a magyaros stílussal való érdemi foglalkozás. Amig tartott, nagyon népszerű volt itthon és külföldön egyaránt, sokat beszéltek róla, még ha nem is mindig a valóságnak megfelelően, hisz gyakran tódítottak, hangsúlyoztak érdemein felül dolgokat, szakítottak ki kontextusukból idézett mondatokat. Amikor véget ért, már nem lehetett igazán beszélni róla. Erről gondoskodott a politika. A szocializmus kultúrideológusai, ha szóba került, gyakran lefiasisztázták, nacionalizmussal, hamis álromantikával, revansizmussal, miegyébbel vádolták. A rendszerváltást követő tíz évben pedig hiába erősödött a magyaros, néha a magyarosch szellem, a fotográfiában senki nem nyúlt vissza akár csak egy elemzés erejéig sem, ehhez az időszakhoz.
A Fotómúzeum most megpróbál törleszteni valamit a régi adósságból. Könyvünk és a 2000 nyarán megrendezett kiállítás címében hordozza azt a Janus-arcúságot, aminek megfejtésére kísérletet teszünk. Egyrészről ugye a siker. Aligha van olyan magyar fényképész, aki legalább a közhely szintjén ne tudná – akár álmából felébresztve is – fotográfiánk aranykora, legsikeresebb időszaka a magyaros stílusnak nevezett periódus volt a két háború között. Kiállítási érmek százai, pályadíjak, oklevelek, sajtóközlemények mutatják a tényleg páratlan diadalmenetet. És a hozzá kapcsolódó legendák, mítoszok Mit kezdhetünk ma a magyar stilussal? Erről szól ez a könyv, melynek a végén angol nyelvű összegzés található. -
Mozaikok a magyar újkorból
0…a várostörténet olyan dráma, melynek statisztikák a fõszereplõi. Statisztikák, s nem a hatalomnak azok a múló nagyságai, akik többet emlegetik az utókort, mint az õket.”
A neves régész és történészkutató, aki a budai várban jelentõs ásatásokat végzett, és felfedezései ismertté tették nevét külföldön is, történeti, mûvelõdéstörténeti búvárkodásai az újkori, török hódítások utáni Pest Buda hétköznapi életét tárja elénk. Azokat az epizódokat elevenítik fel, melyek a történelemkönyvek száraz tananyagából rendszerint kimaradnak : Hatalmas puszítások és nagyszerû újjáépítések a budai Várban: német betelepítések, korabeli vigasságok és szórakozások, pestisjárványok, gyógyfürdõbeli erkölcsök; az elsõ gõzhajóutazás a Dunán, kõbe vésett feliratok megfejtése egy budai börtönbõl; Petõfi Sándor szabómestere; Kossuth Lajos különös rokonsága, s Beethoven látogatása Pesten. -
Mózes – Michelangelo Mózese
0Nem könnyű vállalkozás elvitatni egy néptől azt a férfit, akit legnagyobb fiának tisztel, különösen, ha az ember maga is ehhez a néphez tartozik. De nem lehet olyan érv, mely rábírhatna, hogy állítólagos nemzeti érdekeket elébe helyezzek az igazságnak, és különben is, a tények felderítése, megvilágítása csak haszonnal járhat. Mózes, az ember, a zsidó nép szabadítója, törvényhozója, és vallásalapítója, olyan régmúlt idők alakja, hogy vele kapcsolatban okvetlenül felmerül a kérdés: vajon történelmi alak volt-e, vagy csupán a monda szülötte? Ha valóban élt, ez az időszámításunk előtti XIII., talán XIV. században lehetett, nincs más adatunk róla, mint a szent könyvek és a zsidók írásba foglalt hagyománya. Ha tehát nem is tudjuk teljes biztonsággal eldönteni a kérdést, a történetírók nagy többsége mégis amellett foglalt állást, hogy Mózes valóban élt, és a személyéhez fűződő kivonulás Egyiptomból valóban megtörtént. Joggal állítják, hogy Izrael népének későbbi története érthetetlen volna, hogyha ezt a feltevést nem fogadnók el. A mai tudomány általában sokkal óvatosab lett és sokkal kíméletesebben bánik a hagyománnyal, mint a történelmi kritika kezdeti időszakában. Előrebocsátom, hogy nem vagyok műértő, hanem laikus. Gyakran észrevettem, hogy egy műalkotás tartalma jobban vonz formai és technikai sajátosságainál, amelyeknek pedig a művész elsőrendű fontosságot tulajdonít. A művészet számos eszköze és egynémely hatása iránt tulajdonképpen hiányzik belőlem az igazi megértés. Mindezt meg kell mondanom, hogy biztosítsam a magam számára e kísérletem elnéző megítélését. Ámde művészi alkotások, kiváltképp költemények és szobrok mindig is erős hatást gyakorolnak rám, a festmények némileg ritkábban. Az ilyen művek arra indítottak, hogy megfelelő alkalmakkor hosszan elidőzzem előttük, próbálván a magam módján megragadni őket, azaz érteni akartam, hogy miben áll hatásuk. Ott, ahol ezt nem tehetem, például a zene esetében, csaknem képtelen vagyok élvezni a művet. Racionális vagy talán analitikus hajlamom berzenkedik ellen, hogy valaminek a hatása alá kerüljek, és közben ne tudjam, hogy mi hat rám, mi az, ami elragad.
-
-
Nagyítás
0Egy argentin asszony megérkezik vágyai távoli városába, Budapestre, átmegy a Duna egyik behavazott hídján, s a híd közepén összetalálkozik önmagával.
Egy római arénába egy gladiátor élethalálharcot vív ellenfelével, ezzel egyidejűleg egy párizsi fiatalember telefonon szakít kedvesével.
Több példányban élő emberek, távoli, mégis egymásba fonódó események, feloldhatatlan félelemérzés, a társadalmi gyökerű szorongás iszonyú béklyói: megannyi meghökkentő eleme annak a sziporkázóan gazdag és az örökös várakozás izgalmától feszített cortázari világnak, amely – akár a köznapi valóság apró, egyhangú tényeiből szikrázik fel a fantasztikum fénycsóvája, akár a fantasztikumig bonyolított intellektuális tűzijátékból kristályosodik ki valami köznapiságával lenyűgöző ítélet – mindig az élet és a lélek legmélyebb titkait kutatja.
Cortázar napjaink egyik legnagyobb hatású elbeszélője és regényírója. Kötetünk címadó novellájából készült Antonioni nálunk is nagy sikerrel játszott filmje, a Nagyítás. -
Nem engedünk a negyvennyolcból avagy lássuk, uramisten, mit nevetünk mi ketten!
0100 év magyar anekdotaterméséből a javát sajátkezűleg válogatta, néminemű kommentárokkal gyarapította, s most a bocsánat, nemkülönben valamely tanulságok reményében a nagyérdemű elejbe bocsájtja H.B.B.
-
Nincstelenek
0Borbély Szilárd (1963–2014) regénye 2013-ban jelent meg először, azonnal a kortárs magyar irodalom alapművévé vált. A Jelenkor Kiadó Borbély Szilárd-életműsorozata a Nincstelenek új kiadásával indul, mely a szerző javításaival lát napvilágot.
„Borbély könyve nem arról szól, hogy milyen a falu, hanem arról: milyen (lehet) a gyermekkor; nem arról, hogyan él a falu, hanem arról: hogyan hat a (ez a) falu egy gyermekre; nem arról, hogy a falu és a szegénység kibírhatatlan, hanem arról: a falu és szegénység körében a gyermekkor kibírhatatlan.” Margócsy István (2000) -
Nyikómente az ezredvégen
0Van valami sorsszerů, mintha még mindig Herder szelleme lengene-lebegne felettünk, becsapódásra váró robbanó aknaként, a végzet szárnyas madaraként, ahogy az erdélyi magyarság ’89 után megpróbálja felmutatni önmagát, összegyűjteni önazonosságának jegyeit, ismert és kevésbé ismert kutatók, helytörténészek, történészek végzik ezt a hatal mas munkát, többnyire önzetlenül, gyalog, mint a nagy előd Orbán Balázs, latyakos sáros utakon, haldokló vagy kihaló félben lévő falvakban, és gyűjtik, ami még begyűjthető népdalainkon, szokásrendükön át, a temetők halottainak számbavételéig, mintegy igazolva, a föld amelyen élnek és laknak, ahol őseik csontja porlad a düledező vagy gyepesedő sírhantok alatt az övék.
-
Nyugodt baba – Segít a természet
0A babák sok figyelmet és törődést igényelnek, némelyikük az átlagosnál is többet. Még a legcsendesebb piciknek is lehetnek sírós időszakaik, s gyakran nehéz rájönni, mit is kellene tennünk. Ez a hasznos könyvecske arra bíztat minden szülőt, bátran használja a jól bevált, természetes módszereket, hogy olyan csitító-nyugtató szertartásokat alakíthasson ki, amelyek garantálják a kicsi nyugodt éjszakai pihenését. Elsajátíthatja a könyvből a testmasszázs és a reflexológia fogásait, amelyekkel megnyugtathatja a babát. Alternatív gyógymódok, olyan tünetek enyhítésében, mint a pelenkakiütés vagy a bélgörcs.
-
Odisszeia
0Egy emlékezetét vesztett férfi küzd az életéért egy jeges aszteroidán. Csak azokban a bányászati robotokban bízhat, melyek makacsul kutatnak egy titokzatos tárgy, a Napközel Kulcsa után. A túlélő neve Derec. Hamarosan eljuthat abba a furcsa metropoliszba, melyet emberkéz alkotta, de nem emberi lények teremtettek…
-
Oltás, szemzés, dugványozás
0Ez a könyv a gyakorlatban előforduló összenövesztéses szaporítási módokat mind ismerteti: közel ötvenféle fás- és zöldoltást, a szemzést, a termőfák átoltásának a módját, az oltások és szemzések védelmét. De bemutatja a gyökereztetési módokat, a sarjakról való szaporítás eljárásait, a tőosztást, a magvetést és a vadon termő növények szaporítását is.
Az utolsó fejezetben több mint 200 növény szaporítási módjait ábécé sorrendben találhatjuk meg, így keresgélés nélkül, rögtön rábukkanhatunk arra, hogy hogyan szaporítsuk a kérdéses növényt.
Egyaránt hasznos és érdekes a lakásban és a ház körül kertészkedőknek. -
Omladozó téveszmék -Írások Istenről, az emberekről és eszmékről
0„Igaz, a szabadságra szükség van, mert a szolgaság szükségszerűen rossz de mindebből nem következik az, hogy minden olyan normát le kellene érte rombolni, ami erkölcsi korlátok közé szorítaná. Voltaképp ezen a ponton keresendő a konzervatív és a liberális szabadságfogalom közötti egyik, ha nem a legfontosabb különbség. Mert míg az előbbi úgy véli, hogy a szabadságot minden egyén számára biztosítani kell, de csak addig, míg az nem ütközik az egyes közösségek és hagyományok értékrendszerébe és az igazságosságba; addig a liberális, minden tiszteletet sutba dobva, korlátlanná kívánja tenni az egyén autonómiáját. Így kerül kukába a liberális gondolkodás szerint a nemzet, a család, vagy éppen bármilyen más, emberen túli értékek hitén alapuló közösség is.”
A kötetben szereplő írások egy része a Magyar Hírlapban, a Polgár Portálon és az Aracsban (A Délvidéki Magyarság Közéleti Folyóirata) 2011-2015 között megjelent – néhol átdolgozott – szövegeire épül. -
Önéletrajzi írások
0Ötven évvel ezelőtt, 1939-ben halt meg Sigmund Freud. E kötettel emlékének kívánunk tisztelegni.
Az önéletírás Freud egyik sajátos műfaja volt. Élete és a pszichoanalitikus mozgalom története egybefonódott, ezért minden önéletrajzi reflexió alapvető fontosságú a mozgalom története szempontjából, s minden történeti adalék egyben életrajzi mozzanat is. Freud önéletrajzi, illetve mozgalomtörténeti írásai a pszichoanalízis keletkezéstörténetének és e gondolkodásmód tudományos szerkezetének megismerése szempontjából egyaránt elsődleges források. -
Orvostörténeti közlemények 234-237
0Írták: Botlik Richárd, Nemes István, Tolvaj Balázs, Kapronczay Károly, Benkéné Jenőffy Zsuzsanna, Benke Tibor, Kührner Éva, Erdős Kristóf, Perjámosi Sándor, Müller Miklós, Elek Gábor, Kovács I. Gábor, Petneházy Dezső, Jurij Fatula, Kicsi Sándor András, Bitter István, Fischer János, Baran Brigitta, Katalina Pekarová, Kiss László, Tóth Mária
-
P.E.T. – A szülői eredményesség tanulása
0Thomas Gordon könyve, a P. E. T. – A szülői eredményesség tanulása az elmúlt két étvizedben megjelent egyik legsikeresebb tudományos-ismeretterjesztő mű – igazi pedagógiai bestseller. A szerző a már magyarul is megjelent T. E. T. – A tanári hatékonyság fejlesztése című könyvéhez hasonlóan „Gordon-módszerrel” avatja be a felnőtteket, szülőket és laikus nevelőket, hogyan változtathatják meg a gyerekekhez fűződő, sokszor egyoldalú, hatalmi tekintélyen alapuló, érzelmileg megromlott viszonyukat egyenrangú, szeretettel teli, megértő, örömöt hozó kapcsolattá.
-
Passziánszjátékok könyve
0A pasziánsz, az egyszemélyes kártyajáték – e könyvből kiderül, hogy néha többen is játszhatják – igen közkedvelt Európa-szerte. A szerző a játéknak több mint 150 féle módját írja le, együvé csoportosítva a hasonló szerkezetű és játékmenetű játszmákat. Így mindenki kiválaszthatja a maga számára a legmegfelelőbbet. A klasszikus, már a 18-19. században ismert játszmák mellett újakat is találhatnak a könyvben a kezdő vagy gyakorlott játékosok. A leírások mellett ábrák is segítik a játékok – főleg a bonyolultabbak – elsajátítását. A szerző nemcsak a nyitó kirakást mutatja be, hanem sokszor a menet közbeni formációt is. A leggyakrabban használt fogalmakat a szakkifejezések jegyzéke foglalja össze.
-
-
Pergőtűz
0Az előszót Juhász Gyula írta.
Második világháborús történetünk iránt hosszú évek óta igen nagy az érdeklődés. Dokumentumkötetek és emlékiratok, szaktanulmányok és vitairatok egyaránt olvasóra találnak. S az érdeklődők nagy táborába nemcsak azok tartoznak, akik átélték a háborút, és most évtizedek múltán saját emlékeiket, élményeiket keresik, hanem a felszabadulás után született, mai lakosságunk fiatalabb fel is, mert a háborút követő társadalmi-politikai változások, jelenkori valóságunk genezisét keresi. -
-
Pogány teológia I.
0Kötetünk három értekezést tartalmaz. Mindhárom munka a Plótinosz utáni újplatonizmus szövegértelmezési módjairól tájékoztat. Porphüriosz a Kr. utáni III. század második felében élt, Plótinosz műveit adta ki. Itt közölt munkájában az Odüsszeia egyik részletének értelmezését nyújtja. Sallustius Julianus császár kortársa volt. Egyetlen fennmaradt műve 363 körül íródott és a kortárs platonikus filozófia rövid foglalata. Proklosz (412-485) az athéni újplatonizmus legismertebb és egyik legfontosabb alakja. Az itt közölt részlet a Nap-hasonlat értelmezése és azokból az esszékből való, amelyeket a Platón Államában felvetődő problémákról írt.