-
A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon
0Huszár Tibor akadémikus monográfiájának középpontjában Sántha Kálmán világhírű agysebész Akadémiáról való kizárásának, illetve a debreceni Egyetem Ideg- és Elmeklinikájáról történő eltávolításának ügye áll. Sántha Kálmánt 1944-ben az ideiglenes Nemzetgyűlés alelnökévé választják, közéleti szerepvállalása a demokratikus átalakulás időszakában azonban időleges csupán. 1948-ban harcot kezd a helyi hatalmasságokkal, 1949-ben lemond a Magyar Tudományos Akadémián viselt tagságáról, szembeszáll Gerő Ernővel. 1951-ben négy jelentéktelen feljelentő levél, amely szerint egyetemi előadásán a sztahanovista mozgalmat kapcsolatba hozta a neurózissal, ügyét újra napirendre tűzi. A kötet betekintést nyújt az ötvenes évek politikai gépezetébe: az egyetemek, a vidéki helyi társadalmak, a minisztérium-egészségügy világába, az Akadémia testületeibe, valamint abba, hogy a politika és a szigorú pártirányítás, illetve -ellenőrzés minden teret átszövő döntési szintjein hogyan élik át, gerjesztik vagy fékezik e konfliktust. A könyv anyaga kiterjedt levéltári kutatásokon alapul, s függelékében közli a legfontosabb dokumentumok teljes és eredeti szövegét.
-
A public relations szakma története
0Dr. Beke Tamás a Szegedi Tudományegyetem PR vezetője, egyetemi oktató, gyakorló public relations tanácsadó, az Amerikai Public Relations Szövetség (PRSA), az Oktatói Akadémia (EA) és a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) tagja. Szakmai tapasztalatait a gyakorlatban ügynökségeknél, multinacionális nagyvállalat kommunikációs vezetőjeként és public relations tanácsadóként szerezte. A public relations szakma fejlődésének feldolgozása mellett más témákban is elmélyült kutatómunkát folytat.
A public relations szakma hazai fejlődésének korszakos jelentőségű szakkönyve született meg Beke Tamás munkája nyomán. E manapság divatos kommunikációs és kapcsolatszervező szakterület nemzetközi (elsősorban amerikai és európai), va-lamint magyarországi történetével, a szakmafejlődés kiemelkedő személyeivel, azok munkásságával és szakmai érdemeivel ismerkedhetünk meg a szerző rendszerező történeti munkájából, amellyel régóta létező oktatási, és a szakmai műveltség alapismeretei körébe tartozó hiányt pótol a mű. -
A román földrajzi gondolat
0Szemügyre véve a románságot néhány évszázad leforgása alatt érintő politikai területváltozások számát és mértékét, könnyen belátható, hogy a geopolitika méltán vált a román politikai és közgondolkodás egyik legfontosabb alapkövévé. A háború ok-okozati összefüggéseit kereső tudományok közül a geográfia azzal tűnt ki, hogy képes volt az oknyomozó szemlélet érvényesítésére. Ez eredményezte az emberföldrajz és a politikai földrajz kialakulását, és végső soron a geopolitika megszületését. Az új „tudomány”, bár tudományos voltáról mindmáig nincs egyetértés, szinte átsöpört Európán, beleértve Magyarországot és Romániát. A szocialista időszakban a geopolitikáról még csak beszélni sem lehetett, kivéve, ha az ellenlábas imperialista világ „tudománytalan” nézeteinek elítéléséről volt szó. A román geopolitikai gondolkodás mélyebb ismerete még integrációs világunkban is kívánatos lenne, különösen akkor, ha egyik szomszédunkról van szó, amely a legnagyobb számú magyar nemzetiségű lakosságnak ad otthont. Hiánypótló a román geopolitikai iskola történetével foglalkozó feldolgozás, amelynek alapvető módszere és eszköze a forrásfeltárás és közlés.
-
A rózsa neve
0A olvasó az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb világsikerét tartja a kezében. Súlyosan szórakoztató és szórakoztatóan súlyos regényt. Krimit. Igazi nyomolvasást. A nyomok, persze, a tettes nyomai. Ki a tettes? Miért halnak sorra a szerzetesek egy XIV. századi apátságban? A rózsa neve nem volna tisztességes krimi, ha az olvasó a regény végén (a legeslegvégén) nem kapna választ erre a kérdésre. De tisztességes (ördögi, ravasz és mégis üde) regény se volna, ha a válasz nem törpülne el még sokkalta nagyobb kérdőjelek árnyékában. „Ki a tettes?” Ez a kérdés – figyelmeztet a regényhez írott „széljegyzeteiben” Umberto Eco, a tudós bolognai szemiotikaprofesszor – nemcsak a krimiknek, hanem a pszichoanalízisnek és a filozófiának is alapkérdése. A rózsa nevétől a rózsáig hosszú az út és kacskaringós, de belátható. Ami a rózsától a „tettesig” sötétlő homályt illeti, bizony válasz nélkül maradunk.
-
-
A skót felvilágosodás
0A pezsgõ szellemi életérõl nevezetes 18. században is kiemelkedett annak a néhány írónak a teljesítménye, akik az Edinburgh, Glasgow, Aberdeen háromszögben nevelkedett, s akiknek közösségi alkotását nem is olyan régóta illetik a történészek a „skót felvilágosodás” kifejezéssel. Boswell, Ferguson, Hume, Robertson és Smith neve ismert a művelt magyar olvasóközönség elõtt. Valamennyien közös nemzeti vállalkozás résztvevõi voltak: annak a célkitűzésnek az élharcosai, amely az 1707-ben elvesztett politikai szuverenitásért cserébe gazdasági és kulturális felemelkedést ígért a skót polgároknak. A szöveggyűjtemény e korszak legfontosabb morál-, politika- és történetfilozófiai szövegeit állítja egymás mellé.
-
-
A szent öregek könyve
0„Mit tegyek, hogy üdvözüljek?” (ApCsel 16,30) Ez az alapvető kérdés számtalan alkalommal és formában hangzott el azoktól, akik rájöttek arra, hogy életük célját nem találhatják meg a hétköznapi életben, és szorgosan kerestek-kutattak valakit, aki végre hiteles válaszokat tud adni erre a lényegbevágó mondatra.
A vértanúk korának letűnésével a keresztény radikalizmus újabb formája öltött testet a pusztába visszavonuló remetékben, szerzetesekben. Életmódjuk biztosítékot nyújtott rá, hogy imádságban és önmegtagadásban szerzett tapasztalatuk mások számára is támaszul szolgálhat. Ezért keresték fel őket azok, akik tanítványaikul akartak szegődni, vagy egyszerűen olyanok, akik a világi életben nem találtak eléggé szilárd fogódzópontot lelki életük fejlesztéséhez. Nem hosszú fejtegetéseket, kifinomult magyarázatokat vártak tőlük, hanem egy frappáns mondatot, „igét”, amely egyetlen, könnyen megjegyezhető gondolatba sűrítette a remete spiritualitás tapasztalatát.
A szent öregek könyve arról tanúskodik, milyen szerteágazóak azoknak a szavaknak és eseményeknek az összessége, amelyek annyira felkeltették a figyelmet, hogy végül is „megragadtak” az egyház emlékezetében. A fontos az, hogy mennyire érintett meg valakit ezek által Isten, s ennek folytán alkalmassá váltak-e rá, hogy másokat is megragadjanak. -
A szerzetesrendek feloszlatása Nógrád megyében (1950)
0Galcsik Zsolt könyve a magyarországi kommunista rendszernek a katolikus egyház fokozatos elsorvasztása céljából használt módszerek egyikével, a magyar szerzetesek egy részének elhurcolásával, majd a nem sokkal utána végrehajtott működési engedélyük megvonásával, a szerzetesrendek feloszlatásával foglalkozik. A könyv azonban nem az ezekkel kapcsolatos összes, az egész országra kiterjedő eseményeket veszi szemügyre, hanem csak a Nógrád megyében történteket. De már ebből is kitűnik, hogy az ország többi részében is milyen kegyetlen, barbár módon bántak el a védtelen szerzetesekkel csak azért, hogy a katolikus egyházat a kommunista államhatalom engedelmes eszközévé tegyék. A Moszkvából hazatért Rákosi Mátyás és társai céljainak elérését nagy mértékben akadályozta Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek. Az ő egyházvezetése idején, ha sikerült is Rákosiéknak a hitvallásos iskolákat államosítaniuk 1948-ban, a katolikus egyház vezetőit nem bírták a kommunista államhatalom engedelmes eszközévé süllyesztő megegyezés megkötésére rákényszeríteni. Sajnos, Mindszenty elhurcolása és elítélése után, jóllehet a Magyar Katolikus Püspöki Kar hivatása magaslatán állt, nemcsak ezt érték el 1950. augusztus 30-án, hanem azt is, hogy a megegyezést aláíró Grősz József kalocsai érsek és vezető papjainak 1951. május 18-19-re virradó éjjel történt letartóztatásával majdnem egyidejűleg, 1951. május 18-án az országgyűlés elfogadta az 1951. I. törvényt az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról. Ennek a Belügyminisztériummal párhuzamosan működő intézménynek tág lehetőségei voltak az egyházak belső ügyeibe való beavatkozásra, így többek közt arra is, hogy a fontosabb egyházi állásokat a rendszert kiszolgáló békepapokkal töltsék be…
-
A színház színpadra állításai
0Megfelelően működő színházkultúra kialakításához szükség van mind gyakorlatra, mind elméletre, mind pedig történetre. Pontosan arra, hogy elmélet, történet és gyakorlat egymást feltételezve, egymást nem kizárva, hanem egymással folyamatos párbeszédben állva működjön. Arra, hogy a (hazai) színház az elmélet, a történet és a gyakorlat területén egymással folytonos dialógusban létezve állítódjon színpadra. Remélhetőleg a kötetben szereplő tanulmányok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai viszonyokon eltöprengjünk – érzékelhető diskurzus-szabályok mentén s a történő megértés reményében.
-
-
A szociológia kialakulása
0A tanulmányok szerzői: Felkai Gábor, Haskó Katalin, Molnár Attila Károly, Némedi Dénes, Pál Eszter, Somlai Péter
-
A születő új tiszta pillanata
0A maitól alapvetően eltérő társadalmi rendszerben, kulturális közegben születtek meg a szerző úttörői, 1962-től datált, immár forrásértékű írásai. A film történetét és a mozgókép művészetét kutató esztéta, Nemes Károly szerint: „ezeknek az írásoknak komoly fotótudományos értékük van. Nem publikálni őket tehát – írta még a kézirat olvasásakor – nem lenne szerencsés…, már csak azért is érdeklődésre tarthat számot, mert most ilyen kutatások nem folynak.” Sajnos. Jóllehet a magyar fotográfia mind történetileg, mind napjaink fotóértékeit nézve igencsak megérdemelné a vele való beható foglalkozást – praktikusan, elméletben egyaránt. A fotográfia történetében, műveinek megítélésében hosszan kísértett a képzőművészeti nézőpont. A fotóhoz hasonlóan – elméletének is volt „festőies korszaka.” Nálunk a fényképezést elméletalapozó munkákban, a képzőművészet felül közelítette meg két kiváló művészettörténészünk: Hevesy Iván és Végvári Lajos. Munkásságuk évtizedeken át meghatározó volt, valójában velük indult útjára hazai fotóelméletünk.
-
A társadalomtudomány eszméje és viszonya a filozófiához
0A társadalomtudós az emberek társadalmi viselkedését tanulmányozza. A viselkedés csak akkor társadalmi, ha szabályok irányítják. A viselkedés tehát nem azonosítható a közvetlenül megfigyelt testi állapotokkal, mozdulatokkal – szimbolikus karaktere, jelentése van. A társadalomtudósnak ezért az a feladata, hogy megértse a vizsgált emberi viselkedés jelentését. S feladatának egyedül akkor tehet eleget, ha abban a fogalmi keretben gondolkodik, amelyben maguk az érintettek gondolkodtak; meg kell tanulnia „nyelvüket”, elemeznie kell fogalmaikat. – Ez a Winch-féle konceptuális elemzés lényege. A szerző a kései Wittgenstein gondolati örökségét kamatoztató analitikus irányzat ismert alakja. Könyvével, mely az angolszász szellemi életben sok vihart kavart, egy analitikus társadalomelmélet alapjait vetette meg. Gondolkodásmódjára Max Weber megértő szociológiája és Robin George Collingwood szellemfilozófiája gyakorolt még nagy befolyást.
-
A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
0A kötet egyetemi tankönyv, emellett a társadalomtudományi kutatások módszertanának alapvető, világszerte használt kézikönyvének új, hatodik kiadása, amely a 9. angol nyelv kiadás fordítása, több ponton átdolgozásra került. A szerző előszavában részletesen ismerteti a változtatásokat, figyelembe véve a társadalomtudományok gyakorlata és az alkalmazott módszerek változása során végbemenő folyamatokat.
-
A titokzatos őzbak
0„Minden útnak valahol vége van. S emberi tulajdonság, hogy az út végén visszafordulunk s eltűnődünk életünk értelmén. Addig nem, de akkor igen. Addig csak megyünk ösztönösen s néha vakon is, egy nyom, egy cél, egy gondolat után. Hogy miért, azon majd töprengünk a végén, ha kifut az út lábaink alól s lábainkból kifogy az erő. Talán én is rájövök egyszer, hogy céltalan kapkodás volt az egész s legjobb lett volna semmit sem csinálni. De addig még sok idő van. Sok hegygerinc, sok völgy és sok tető. S keresztül rajtuk a nyom, amit követnem kell.” (Részlet a könyvből)
-
A titokzatos őzbak
0„Minden útnak valahol vége van. S emberi tulajdonság, hogy az út végén visszafordulunk s eltűnődünk életünk értelmén. Addig nem, de akkor igen. Addig csak megyünk ösztönösen s néha vakon is, egy nyom, egy cél, egy gondolat után. Hogy miért, azon majd töprengünk a végén, ha kifut az út lábaink alól s lábainkból kifogy az erő. Talán én is rájövök egyszer, hogy céltalan kapkodás volt az egész s legjobb lett volna semmit sem csinálni. De addig még sok idő van. Sok hegygerinc, sok völgy és sok tető. S keresztül rajtuk a nyom, amit követnem kell.” (Részlet a könyvből)
-
A tökéletes önéletrajz
0A tökéletes önéletrajz a lehető legjobb önéletrajz összeállításának titkaival ismerteti meg az álláskeresőket. Az alapos és részletes szakértői tanácsok lépésről lépésre, olvasmányos formában vezetnek át az önéletrajzírás folyamatán: az elrendezéstől a gyakori buktatókon keresztül a különböző állástípusokhoz illő forma kialakításáig.
-
A totemzenétől a hegedűversenyig
0Időben és térben egyre tágul a zenei érdeklődés köre, a koncertek és a rádióadások műsora. Egzotikus muzsika éppúgy érdeklődést vált ki, mint a Bach előtti, renaissance és középkori zene. A szakkönyvek viszont alig tartanak lépést nálunk evvel az új igénnyel. Az átfogó zenetörténetek épp csak említést tesznek az Európán kívüli és a régi muzsikáról, speciális kiadványok alig vannak. Ennek a hiánynak pótlására, ennek az igénynek kielégítésére vállalkozik Darvas Gábor új könyve. Mint a cím is mondja, a „totem-zenétől” indul ki, tehát a muzsika legősibb megjelenésétől. Viszont vizsgálódásának körét lezárja 1700-nál, a ,,… hegedűversenyig” megy csak el, tehát addig a korszakig, mikor kialakulnak a „mai”, más szóval a koncertrepertoárt iényegében ma is uraló műfajok, formák és koncepciók. Tehát a könyv azokra a zene-történeti korokra és területekre vet fényt, amelyek túlnyomórészt még fehér foltnak tekinthetők a nagyközönség információs anyagában: az ősi zenére, Ázsia muzsikájára, a középkori fejlődésre, a renaissance előzményeire és kibontakozására, a barokk első nagy korszakára.
-
A vadász is ember
0Rakk Tamás sikeres erdőmérnök és tapasztalt vadászmester. Gyermekkora óta bűvkörébe vonta a mindig más arcát mutató természet. Az itt megjelent novelláit, döntő többségben a hatvanas években írta. Novelláinak sajátossága, hogy a vadászat ősi izgalmait valós társadalmi közegbe ágyazottan szépirodalmi igénnyel jeleníti meg. Nem idilliek, inkább hitelesen élesek a történetei. Mikszáth, Móra, Móricz óta a magyar irodalom erőssége a népi alakok ízesen plasztikus ábrázolása. A szerző test- és lélekközelből ismeri az erdők, mezők, szántóföldek népének természetközeli, de olykor drámai konfliktusokkal terhes életét. Rakk Tamás népi alakjai elevenek és esendőségükben is rokonszenvesek. Érzésünk szerint emberábrázoló képessége a népi figurák teremtésekor van igazán elemében. Szépek a lírai hangvételű novellák is. A szerelmet, a féltékenységet, a magányt manapság kevésbé divatos, szinte romantikusan finom eszközökkel ábrázolni. Legmegrázóbbak azonban a halállal jegyes elbeszélések. Az írások érzékeny, mélyen érző és gondolkodó ember vallomásai életről, halálról, természetről, szerelemről, magányról, társadalomról. Novellái a természethiányban szenvedő városi ember számára jelentenek különösen nagy élményt. Ha a valóságban nem is, de legalább e könyv közvetítésével kerülhetünk közel a vadászat ősi kultúrájához, amellyel szemben egyes tollforgatók, annyi előítéletet keltettek.
Horváthy György -
A vidám tudomány
0„Az európai ember azért ölti magára a morál álruháját, mert beteg, betegeskedő, nyomorék állat lett, amelynek jó okai vannak rá, hogy „szelíd” legyen, mivel szinte már torzszülött, félig kész, gyenge, félszeg valami… Nem a ragadozó állat félelmetessége az, amelynek szüksége van a morális álöltözetre, hanem a csordaállatnak a maga mélységes középszerűségével, félelmével és az önmaga láttán érzett unalmával.” „Mi nem „konzerválunk” semmit, nem akarunk visszatérni semmiféle múltba sem, egyáltalán nem vagyunk „liberálisok”, nem munkálkodunk a „haladásért”, nem szükséges előbb betömnünk a fülünket a jövő énekét zengő piaci szirének ellen – amit ők énekelnek: „egyenlő jogok”, „szabad társadalom”, „ne legyenek többé urak és szolgák” – az nem csalogat bennünket! – egyszerűen nem tartjuk kívánatosnak, hogy az igazságosság és egyetértés birodalmát megalapítsák ezen a Földön.”
-
A világ életéért
0Alexander Schemann a XX. századi ortodox teológiai gondolkodás egyik nagyformátumú egyénisége, eredeti alakja. Kötetének céljáról írja: „Jelen írással egyetlen célom az volt, hogy körvonalazzam a keresztény világszemléletet, vagyis a világ és az ember életének keresztény közelítését.” A kötet témája a szekularizáció – vagyis kultúránk egyre erősödő és gyorsuló elidegenedése attól a keresztény világszemlélettől, amely kezdettől fogva meghatározó befolyást gyakorolt e kultúrára – valamint az a mélyreható megosztottság, amit a szekularizáció maguk között a keresztények között idéz elő. Némelyek a kereszténység eredményeként üdvözlik, míg mások igazolva látják benne a világ elvetésének gondolatát. Mindkét szemlélet meghamisítja az eredeti ortodox hagyomány katolicitását, amely mindig határozottan állította mind a világ jóságát mind pedig bűnösségét, és vasárnaponként szakadatlanul hirdette és hirdeti, hogy „a kereszt által öröm áradt a világba”.
-
-
A világ népessége
0Kötetünk tájékoztatást nyújt a népességrobbanás okairól, valamint az ENSZ és a nemzetközi kutatóintézetek XXI. századra adott népesség-előrejelzéseiről.
Központi témája a Föld eltartóképessége, a népességnövekedés drámai felgyorsulása a fejlődő országokban, amelyek előreláthatólag a világ népességének 90%-át fogják kitenni a XXI. században, valamint az ipari országokban a népesség jelentősen tapasztalható csökkenése, annak minden gazdasági, társadalmi és politikai kihatásával együtt. Mindezeken kívül a könyv betekintés nyújt a világnépesség alakulásának történetébe és a demográfiai elméletekbe is.
Herwig Birg demográfus professzor, a Bielefeldi Egyetem Népességkutató és Társadalompolitikai Intézetének nyugalmazottvezetője. Nevéhez számos iránymutató publikáció fűződik. -
A vízgyógyászat abc-je
0A víz- és gyógynövénykúra szelíd módszer, amely a természet és benne az ember gyógyító erejére támaszkodik. Kneipp világhírű gyógymódja kiállta az idők próbáját – egyre terjed és fejlődik ma is. Egyszerű, eredményes, kíméletes és sokoldalú. Pénzbe sem kerül: bárki alkalmazhatja otthonában, saját fürdőszobájában is.
-
A Wim Hof-módszer
0Wim Hof, a Jégember rendkívüli állóképességével és hidegtűrésével több világcsúcsot is tart: megmászta a Kilimandzsárót rövidnadrágban és cipőben, mezítláb futott maratont az Északi-sarkkörön túl, és 112 percet állt egy jéggel megtöltött tartályban. A milliók által követett módszer egészségre gyakorolt előnyös hatásait már nyolc egyetemi kutatás igazolta. Wim szerepelt a BBC, a Discovery Channel és a Vice Media műsoraiban, illetve Joe Rogan, Tim Ferriss és a School of Greatness podcastjaiban.
A Wim Hof-módszer az emberi potenciál kiteljesítésének úttörője, amit bárki – fiatal, öreg, beteg vagy egészséges – használhat, hogy csordultig töltse magát erővel, energiával és boldogsággal. Wim Hof üzenete mindannyiunkhoz szól: „Képes vagy a lehetetlenre is. Le tudod győzni a betegségeket, képes vagy javítani a mentális egészségedet és a fizikai teljesítményedet, sőt a tested működését is irányítani tudod, hogy bármilyen megterhelő helyzetben kihozd magadból a legjobbat.” -
Académia Occulta
0Az Académia Occulta szintetizáló mű, egyszer elolvasni nem elegendő. Aki azonban újra és újra alámerül lelki és szellemi mélységeibe, olyan kulcsokhoz jut általa, amelyek önmaga és a világ értelmének felismeréséhez vezetik.
Szepes Mária -
Across the Universe. Túl a végtelenen
0Mi kell ahhoz, hogy valaki életben maradhasson egy hazugsággal teli űrhajó fedélzetén?
A tizenéves Amyt lefagyasztották, hogy az Isten Útja űrhajó fedélzetén évszázados út után eljuthasson egy távoli csillag bolygójára. A fiatal lánynak mindenről le kellett mondania. Hátrahagyta a fiúját, a barátait és az egész bolygóját, hogy a szüleivel együtt a Csillagközi Életbárka Program résztvevője lehessen. Azzal a szilárd meggyőződéssel merültek el a fagyasztómedence dermesztő folyadékában, hogy három évszázad múlva egy új bolygón, a Centauri Földjén ébresztik fel a családot. Mielőtt azonban az Isten Útja célba érhetett volna, valami történt a lefagyasztott testeket őrző raktárban. Valaki titokzatos módon hozzányúlt a negyvenkettedik számú fagyasztótartályhoz és Amy kis híján meghalt, amikor erőszakosan kirángatták fagyott álmai közül. Ötven év magány vár rá. Ráadásul valaki meg akarta gyilkolni. -
Add tovább!
0Anna Nyikolszkaja (1899-1977) regénye emlékirat, amelyben a szerző egy szibériai munkatáborban töltött éveiről számol be aprólékos gonddal. Az írónőt és társait erdőírtási munkára küldték Szibériába, és eleinte könyvelőként dolgozott az irodán, később viszont megbízták egy műkedvelő színház megszervezésével. Az Add tovább! tulajdonképpen a színház megalakításának és működésének históriája, és egyben a munkatábornak és lakóinak, az írónő fogolytársainak a története is…
-
Ágas-bogas fa
0Fiatal néprajzkutatónk kötetének címe a népi kultúra (vagyis a népköltészet, a népszokások, az egykori falusi életforma egésze) sokrétűségét, jelenségeinek változatosságát és összefonódottságát fejezi ki a szókép erejével. Könyve a maga nemében úttörőnek mondható nemzetiségi könyvkiadásunkban: általános és középiskolás korú fiatalok számára foglalja össze egy sokágú és nagy múltú tudománynak, a magyar néprajzkutatásnak legfontosabb kérdéseit, témáit, ismereteit. Néprajzi ismereteket csak egyetemi szinten oktatnak, az érdeklődés viszont sokkal szélesebb körű. Ezért is hasznos vállalkozás Liszka József könyve, amely az alapfogalmak magyarázatát tűzi ki célul és végzi el, ám nagyobb történelmi és kultúrák közötti összefüggésekre is rámutat. Jelentőségét fokozza, hogy a szerző eredeti, a Kisalföld szlovákiai részén gyűjtött anyagra támaszkodik témái kifejtése során. A szöveget a szerző és Thain János eredeti fényképfelvételei, illetve rajzai kísérik.
-
Aggodó testünk
0Miért érzünk gyakran bűntudatot, ha betegek vagyunk, és hogy lehet ezt feloldani?
Miként termelhetnek újabb aggodalmakat a divatos diéták, a „mentes” étkezés és a boldogságtréningek?
Hogyan befolyásolja a testképünk az önértékelésünket?A globalizáció és az információs társadalom hatására már jó ideje velünk van az általános elbizonytalanodás, de a koronavírus-járvány, a klímaválság és a háború fenyegetése miatt az elmúlt időszakban különösen felerősödtek a szorongásaink. Egzisztenciális félelmeink érzéseinkben is tükröződnek: aggódunk, hogy miként tudjuk megőrizni az egészségünket, biztonságosak-e az élelmiszereink, tudjuk-e kontrollálni a stresszt, a betegséget, megfelelő tájékoztatást kapunk-e a gyógyszerek kockázatairól. Mindez jelentős hatást gyakorol a viselkedésünkre, egészségünket védő vagy károsító szokásaink és függőségeink kialakulására is. -
Agysebészet rózsafüzérrel. Vallomások útközben
0„Közel kétezer esztendő telt el, mire az agykutatók között egyfajta konszenzus alakult ki abban, hogy miként segíti a kultúra, a spiritualitás – benne az imádság – kreativitásunkat. Tény, hogy a tanulás önmagában keveset ér; a kreativitáshoz szükség van az intuícióra is, ami pedig gazdag belső világot feltételez, ami Istenhez való odafordulásunkkal jön létre. Az Istennel való kapcsolat pedig legfőképpen a vele való beszélgetésben, vagyis az imádságban valósul meg.
Az erről szóló tapasztalataimat teszem közzé e kis könyvben, vallomásként.”
Csókay András