-
Hogyan lett naggyá a Tudor-dinasztia?
0A Tudor-dinasztiának az angol történelem minden más uralkodóházánál nagyobb figyelmet szentelnek a történészek és a nagyközönség egyaránt. A Tudorok különleges származása és a bosworthi csatát megelőző századok története, a család felemelkedése, bukása, majd újbóli felemelkedése azonban sokkal kisebb érdeklődésre tarthat számot.
A Hogyan lett naggyá a Tudor-dinasztia? új, átdolgozott kiadása brit és francia kéziratos forrásokra támaszkodva következetes, hiteles elbeszélést nyújt a Tudor-uralkodóház XIII. századi észak-walesi őseiről, XV. századi angol és francia királyi kapcsolataikról, a „rózsák háborújában” játszott szerepükről és Henry Tudor 1485-ben Bosworth Pieldnél aratott győzelméről. -
Homeopátia az mi?
0Több évtizedes kényszerű szünet után ismét hallhatunk Magyarországon a homeopátiáról.
Ezt a kétszáz éves – Samuel Hahnemann német orvos által rendszerbe foglalt – szelíd gyógymódot hazánkban 1949-ben betiltották. Ez a tiltás a világon egyedülálló volt.
A volt szocialista országokban ha nem is támogatták, de eltűrték a homeopátiás gyógymódot, míg Európa többi országában, Amerikában, Ázsia keleti és délkeleti részén, Ausztráliában, Afrika számos országában egyre népszerűbbé vált. A magyarországi tiltást 1991-ben oldotta fel az Egészségügyi Tudományos Tanács.
3 évvel ezelőtt néhány orvos kollégámmal együtt homeopátiás tanfolyamon vettünk részt. Az igazat megvallva eleinte nagyon is kételkedéssel hallgattuk a fantasztikusnak tűnő eredményeket. S elhinni igazán csak akkor kezdtünk, amikor saját betegeink körében is sikereket láttunk. -
Honfoglaló gének
0A gének elfoglalták méltó helyüket mindennapi gondolkodásunkban. Eljutottunk oda is, hogy őseink genetikájával érdemben foglalkozhatunk. Ezért a kettősen értelmezhető cím. A szerző felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy elsősorban a gének honfoglalásáról lesz szó e kötetben és csak másodsorban honfoglalóink génjeiről. Ismerteti a populációk genetikai alapú geográfiai eredetvizsgálatának, jellemzésének mai lehetőségeit, valamint azt a kezdeti stádiumban lévő, de úttörő munkát, amit mi a honfoglaló magyarok eddig rendelkezésünkre álló genetikai jellemzői feltérképezésével végeztünk. Honnan jöttünk, honnan származunk? Mikor és hol alakult ki a modern ember? Miért hasonlítunk egymásra, és miért vagyunk mégis annyira különbözőek? Létezik-e tudományos magyarázat, a Homo sapiens, az emberiség, a különböző emberi populációk eredetének megfejtésére? Természetesen igen, és erre a választ számos tudományág, közöttük a modern genetika is keresi. Az talán mindenki számára ismert, hogy az örökítőanyag, a DNS határozza meg egy ember külső és belső tulajdonságait. Az azonban kevésbé köztudott, hogy ugyanez a molekula tartalmazza az emberiség eredetére, ill. akár az egyes népcsoportok eredetére és rokonsági viszonyaira vonatkozó információkat is. A DNS nemcsak saját egyéni életünk történetét, de az emberi faj egész históriáját is tükrözi. Ez a könyv a populációk jellemzésének genetikai vizsgálati lehetőségeiről szól, melyben a szerző a legmodernebb adatok alapján, lehetőség szerint közérthető nyelven igyekszik bemutatni az adatokat, hiszen célja, hogy a szakmában nem járatos, de a témában érdeklődő ember is érthető információkhoz juthasson.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Hosszúhajú veszedelem
0Karácsony estéjén tizenkét agglegény-barát találkozik egymással, valamennyien a családias ünnep száműzöttjei, nincs hová menniük, egyedül nem akarnak maradni, s ezért együtt vacsoráznak. Utána pedig, hogy eltöltsék az időt, külön-külön mindegyik elmeséli: miért nem nősült meg. A cím szerint valamennyi elbeszélésnek ezt kellene bizonyítani, hogy nősülni nem érdemes, a „hosszúhajú veszedelem”, a nő nem érdemli meg a férfinem figyelmét és fáradozását. Az efféle oktalan általánosítás azonban nem lehetett kedvére az írónak, s ezért nem is törekedett rá.
-
Imádónak és imádottnak könyve
0Szemlélődések az év minden napjára.
Ramón Lull
Valamikor nem volt kaland, melyben részt ne vett volna: forró katalán vére belehajtotta. Fiatal, mallorkai nemes fiú – 1235-ben született Palmában – az aragón királyi udvarban nemcsak lovagi ügyességet: kalandot és veszélyt is kitanult. Parlagon hevertette óriási tehetségeit, s ment a könyvek elől a vére után. Azt mondják, szenvedélyében egyszer még a templom hajójába is berobbant lovával… Ekkortájt kezdi üldözőbe fogni a Keresztrefeszített, látomásokban, jelenésekben. Ramón olthatatlanul beleszeret az Üdvözítőbe: ezentúl minden vérét, temperamentumát Neki fogja szentelni. Valódi-e vájjon ez az ő nagy változása, új élete? Kettős próbáját adja ennek: magányban és tevékenységben. -
Indián varázsló – Medicine-man
0Jim Morrison (1943-1971) verseit (angolul és magyarul) és a vele készített interjúkat tartalmazza a könyv.
-
Isten közelében
0Az idősebb nemzedék úgy ismerte Reményik Sándort és szerette verseit, hogy nevét és költői munkásságát a legnagyobbakéval együtt emlegette. Különösen igaz ez a protestáns egyházak híveire. Reményik Sándor Erdélyben élt, erdélyi magyar költő volt, akinek munkássága a két világháború között teljesedett ki. Magyarságtudata, istenhite világító fáklyaként mutatta az utat, a megmaradás lehetőségeit és Istenben való megnyugvás békéjét az erdélyi és az itthoni magyarságnak. Azután évtizedekig – különböző politikai meggondolásokból – nem volt „divat” róla beszélni, verseivel megismertetni az újabb nemzedéket. Születésének századik, halálának ötvenedik évfordulója alkalmából az Unikornis Kiadó és az Evangélikus Egyház Sajtóosztálya közös kiadásban egy válogatást nyújt át Reményik Sándor istenes verseiből. E versek gyönyörűek. De ezen túlmenően ezekben a versekben a mai istenkereső embert találjuk meg, mondhatnánk azt is, hogy saját magunkat, ki hívő hitetlenségével, meggyötörten, de mégis reménykedve keresi az Urat, akiben megkapaszkodhat, akiben feloldódhat, aki reményt ad a reménytelenségben, értelmet ad az értelmetlen életnek, célt ad az egyéni és nemzeti céltalanságban. Ady költészetével rokon minden tusakodása, hinni akarása, Istenre, a megváltó Krisztusra találása. A legkeresztényibb magyar költő vallásos verseinek e kis gyűjteményét meleg szívvel ajánljuk azoknak, akik maguk is talán sokszor így imádkoznak: „Hiszek Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek!
-
Isten zsámolyánál. Népi vallásos költészet
0„Több mint harminc évig gyűjtöttem imádságokat a Szeged környéki településeken. Ennek ékes bizonysága ez a kötet. Ide jegyeztem, ezekre a lapokra népünk ősi imádságait, a rontásokat elhárító ráolvasásokat, a fenséges Krisztus-legendákat, hogy mások is megismerjék, megőrizzék őket magyarságunk és hitünk dicsőségére.”
-
Istenkeresők a Kárpátok alatt
0Az Izraelben élő, ma kilencvenéves Schön Dezső a magyar zsidó irodalom nagy generációjának utolsó tagja. Író, újságíró, az izraeli Új Kelet című lap alapítója. Egyetlen novelláskötetéből megállapíthatjuk, hogy benne is elveszett egy magyar I. B. Singer lehetősége. Több riportkötete jelent meg (többek között az Eichmann-perről is).
Az Istenkeresők a Kárpátok alatt Schön Dezső legendás műve. Megjelent egy erdélyi és egy izraeli kiadása is. A könyv alapja egy, a harmincas években két éven keresztül közölt riportsorozat a máramarosszigeti haszid világról, amelynek gyökerei Sátoraljaújhelyről és a Hegyalja más községeiből eredtek. Innen, országok, kultúrák találkozásának négyszögéből (Lengyelország, Magyarország, Ukrajna, Románia) származott maga a haszid mozgalom, avagy – Buber szavaival – a zsidóságban a kereszténység után végbement második belső forradalom. Schön Dezső ennek történetét tekinti át a könyv első harmadában, majd a magyar ág történetét, folklórját, mindennapjait és persze harcait mutatja be. A könyv műfaja riportregény, mert egy krimi letehetetlen izgalmával s jó humorral görgeti a »non-fiction« eseményeket. Ilyen közeli fényképet, ilyen benső ábrázolást, a kontextus effajta ismeretét ma egyetlen szerzőtől sem lehet várni. A jiddis-haszid kultúra iránti érdeklődés világszerte reneszánszát éli. Hozzánk leginkább külföldi közvetítéssel jut el, noha ennek az oly egzotikus népnek (törzsnek) egy része Magyarországról eredt, s az egyik leghitelesebb képet magyar író festette róla. -
Isztambul és az oszmán civilizáció
01453 májusában az ifjú Mohamed szultán, akit a Hódító jelzővel ruházott fel a történelem, utolsó csapást mért Konstantinápoly falaira, és a császárvárost hozzácsatolta az elődei által már korábban meghódított bizánci birodalom területén megalapított államhoz. Amikor a görög székesegyházból mohamedán dzsámivá lett Hagia Szophia falairól a müzezzin imára szólította a hívőket, új korszak vette kezdetét, az oszmán uralom kora.
A város hamarosan ismét egy hatalmas birodalom fővárosává, egy virágzó civilizáció központjává emelkedett. Az egykori Bizánc romjain felépült új mohamedán metropolisz Kelet és Nyugat kapuja, az iszlám védőbástyája lett.
Bernard Lewis, a közel, és közép-keleti történelem professzora a londoni egyetemen, könyvében áttekintést ad a 15. és 17. század között fénykorát élő oszmán civilizációról és fővárosáról, Isztambulról. -
-
Jegyzetek a kései hagyatékból I.
0„Mi az, ami ellen küzdünk a kereszténységben? Az, hogy meg akarja törni az erőseket, az, hogy le akarja lohasztani a bátorságukat, kihasználni rossz óráikat és fáradságukat, az, hogy nyugtalansággá és lelkiismereti gyötrelemmé akarja átváltoztatni büszke biztosságukat…” „Mi a boldogság? – Annak az érzése, hogy a hatalom növekszik, hogy egy ellenállás legyőzetik.”
-
Jegyzetek a kései hagyatékból III.
0Fő törekvésem az volt, hogy a filozófiának az ethosába, – mondjuk így – a levegőjébe vezessem be az olvasót. Azután átadom a szót maguknak a nagy filozófusoknak, s elértem célomat, ha könyvemet letéve, az olvasó ezeknek a nagy gondolkodóknak könyveit veszi elő.
-
Jegyzetek a kései hagyatékból IV.
0Az Attraktor kiadó Nietzsche-sorozatának újabb kötete. A szerző kéziratos hagyatékában, amely Nietzsche elméjének elborulása előtti jegyzeteit is tartalmazza rengeteg fontos szöveg maradt meg, melyeket már nem volt ideje kötetbe rendezni. Később több, mint utólag kiderült: torzított, manipulált szövegű kiadás készült ezekből a töredékekből, ám néhány éve hozzáférhető a jegyzetek betűhív, kronologikus, változatlan szövege. Ezekből válogattuk ki a legfontosabbakat, mégpedig tematikus csoportosításban. Az ötödik kötet élet moráljának filozófiájával, az életigenlés etikájával kapcsolatos töredékeket tartalmazza.
-
Jegyzetek a kései hagyatékból V.
0Előadásomban kerültem a szisztematikus formát és a problémák teljességét, mert könyvem se nem kézikönyv, se nem bevezetés a filozófiába. Értelmes emberekkel akartam beszélgetni, s mintegy hangosan gondolkodni filozófusokról és filozófiáról. Persze ezt nem tehettem meg úgy, hogy magam is színt ne valljak, hová húz a szívem és hol tart fogva a meggyőződésem. Hiszen a filozófiában már maga az a legteljesebb színvallás, ki mit tart filozófiának. S nem írtam hiába, ha olvasóim szintén megpróbálják megoldani ezt a kérdést a maguk számára…
-
Jegyzetek a kései hagyatékból VI.
0A töredékes anyagot a fenti szempontoknak megfelelően kívántuk megjelentetni hat kötetben az alábbi tematikus csoportosításban:
I. kötet: a kereszténységről.
II. kötet: a nihilizmusról és az emberfeletti emberről.
III. kötet: a hatalom akarásáról és az örök visszatérésről.
IV. kötet: a morálról.
V. kötet: az élet princípiumáról.
VI. kötet: a dekadenciáról.
Az első öt könyv már korábban megjelent, a hatodik pedig a jelen kötet anyaga. -
Jegyzetfüzet
0„Ez a világ zárt kapu. Korlát. És ugyanakkor átkelőhely.
Két rab szomszédos cellákban, kapcsolatot teremt egymással úgy, hogy átkopognak a falon. A fal választja el őket egymástól, de ugyanakkor ugyanaz a fal teszi lehetővé, hogy kapcsolatba lépjenek. Így van ez Isten és miközöttünk. Minden válaszfal kapocs. Ha minden jóra törő vágyakozásunkat egy dologra irányítjuk, ezt a dolgot létfeltételünkké tesszük. De nem tesszük egyúttal jóvá. Mi mindig mást akarunk, mint pusztán létezni. A teremtett dolgok lényegük szerint közvetítők. Közvetítők egymáshoz, s ennek nincs vége. Közvetítők Istenhez. Ilyenként kell elfogadni őket.” -
Jeles házak
0Mind a hatvanat felkereste és szép hasonlatossággal rézre karcolta Cseh Gusztáv kolozsvári képíró az MCMLXXXII-MCMLXXXIV esztendőkben
A magyarázó jegyzeteket Sas Péter írta. -
Jogszociológia. A jog társadalom- és történelemelméletének problémái
0Horváth Barna 1934-ben németül írt könyve a magyar jogfilozófiai és jogszociológiai gondolkodás egyik elfeledett alapműve, amely Zsidai Ágnes gondozásában most jelenik meg először magyarul. A szerző szinoptikus elméletében a jog mibenlétére, megismerésére, változására és helyességére vonatkozó kérdésfeltevéseit újító módon fogalmazza meg. Bár korának jellemző, a Sein és Sollen megkülönböztetésén és a módszertisztaság követelményén nyugvó neokantiánus paradigmáját fenntartja, a létezés és érvényesség kapcsolatának elméleti megragadása során fogalomképzésébe erőteljesen beépíti az angolszász pragmatikus-empirikus jogfelfogás szempontjait is.
-
Joguralom és jogállam
0Paradoxonok. Aki a joguralom és jogállam kérdéseinek tanulmányozásába kezd, meglehetősen különös dolgokkal találkozik. Az első rögtön az, hogy a jelenségeket már pontosan megnevezni is nehéz. Amit a német kultúra hatásának eredményeként a magyar nyelvben „jogállamiságnak” nevezünk (vö.: Rechtsstaat, Rechtsstaatlichkeit), azt az angol-amerikai szóhasználatban „joguralomként” (rule of law), régebbi kifejezéssel pedig a „jog fensőségeként” (supermacy of law) írják le. S ha az utóbbi fogalmak a magyar szóhasználatban nem is terjedtek el, azért nyelvileg elfogadhatónak tartjuk, ha valaki nem a jog államáról, hanem uralmáról beszél. Hasonló terminológiai kettősség sok más nyelvben is létezik (stato di diritto – domino della legge stb.), s a jelzett probléma ott sem szokatlan, ahol a fogalmak ismertek ugyan (pl. droit gouvernement – la suprématie de la régle de droit), de azokat nem tekintik a rendszerint ide sorolt kérdések megfelelő értelmezési keretének.