-
-
-
-
A Budapesti Református Theologiai Akadémia története 1855-1955
0Írta: Dr. Bodonhelyi József, Dr. Budai Gergely, Dr. Bucsay Mihály, Czeglédy István, Dr. Csekey Sándor, Dr. Kádár Imre, Dr. Nagy Barna, Dr. Pap László
-
A bűn álarc nélkül
0Kérdések és feleletek
Ki látta már álarc nélkül a bűnt? A hamis romantika tarka rongyaiból kivetkőztetve a maga visszataszító valóságában? Talán a rendőrség, bírák, börtönőr, védőügyvéd, büntető jogtudós, vagy az író?
Egyik sem. Még kevésbbé a nagyközönség. Sőt – hihetetlenül hangzik – még maga a bűnöző sem.
A rendőrséget addig érdekli a bűn, míg a tettest felkutatja és ártalmatlanná teszi. -
A burok szabadságharcza. Történelmi fellődésük a jelen korig
0A búrok főleg holland és flamand, kisrészt hugenotta (francia), német és fríz származású telepesek összeolvadásából létrejött etnikai csoport, akik a 17. századtól Dél-Afrikában telepedtek le. A „búr” szó a holland boer, azaz földműves szóból származik.
-
A bútor története
0Dr. Homér Lajos: A butor története műve második kiadása 1000 példányban készült. Számozott és nyilvántartott példányokban, a szerző sajátkezű aláírásával jelent meg.
-
A célkeresztben: Magyarország
0Füredi Ferenc szüleivel 1956-ban, kilenc évesen hagyta el Magyarországot, majd Kanadában és Angliában végezte tanulmányait. Az immáron Frank Füredi néven számos nagyhatású tanulmányt, könyvet jegyző szociológus professzor nem kevesebbet állít, mint hogy a keresztes háborúkat megidéző kegyetlen kultúrharc zajlik Európában. A szemben álló felek nem köthetnek konszenzuson alapuló „békét”, mert küzdelmük kulturális értékekről, identitásról vagyis a puszta létezésről szól. Szólásszabadság versus politikailag korrekt véleménydiktatúra. Keresztény értékek és hagyomány versus leszámolás a több ezer éves európai kultúrával. Nemzetállami eszme versus nemzetállamok fölötti föderatív, birodalmi gondolat. A célkeresztbe érzékelhetően Magyarország került.
-
-
A cívisek világa (Debrecen néprajza)
0Debrecen már a XII. századtól kezdve különleges helyet foglal el hazánk néprajzi tájegységei között. Földrajzi, gazdasági és jogi helyzeténél fogva irányító központ volt a környező vidék számára. Sajátos mezővárosi, parasztpolgári kultúrát alakított ki, amely egy ideig hatással volt egész nemzeti kultúránkra. A szerző érdekes, színes képet ad ennek a különös tájegységnek földműves és állattenyésztő cíviseiről, hortobágyi pásztorairól, céhes kézműveseiről, gyáralapító úttörőiről, közvéleményt formáló lelkész-szónokairól, egyszóval a cívisek egész társadalmáról.
-
-
A családi ház kertje
0A családi ház kertje az a kert, amit minden kertész mélyen a magáénak érez és minden igyekezetével arra törekszik, hogy folyton teljes pompájában álljon. E felismerés alapján vezeti végig a szerző az olvasót minden munkamozzanaton a kert tervezésétől a megépített kert gondozásáig. Az anyag összegyűjtése remekül sikerült, lényegében minden benne van, ami a kertépítéshez szükséges. Mivel a kert lényege és értelme a növény, közülük sokat ismertet – a legfontosabb tulajdonságok alapján – táblázatokba foglalva.
-
A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet
0A LABIRINTUS sorozat a magyar történelemnek a közvélemény előtt nem eléggé tisztázott, tényszerűen kevéssé ismert, s így rejtélyesnek tűnő eseményeit kívánja megismertetni népszerű, olvasmányos formában, de mindig a legfrissebb tudományos kutatásokra támaszkodva. Történelmi „krimik”, különös bűnperek, vitatott öngyilkosságok, titokzatos gyilkosságok, összeesküvések és merényletek a témái az olcsó, illusztrált köteteknek. A sorozat darabjai egyszerre kívánnak szórakoztatni és – mivel mindig olyan történeteket dolgoznak fel, melyek valamilyen okból a korra különösen jellemzőek – az adott időszakról, annak legérdekesebb problémáiról átfogó, érzékletes képet adni.
A sorozat egyik kezdő köteteként Péter Katalin írta meg Nádasdy Ferencné Báthory Erzsébet történetét. A csejtei várúrnő mai közvéleményünkben vagy úgy él, mint koncepciós per áldozata, vagy mint öregedő, hiú asszony, aki fiatal jobbágylányok vérétől akart megfiatalodni. Valóban ilyen egyszerű lenne az igazság? A kötet az ügy kapcsán létrejött iratok segítségével keresi Báthory Erzsébet életének labirintusában a különös eset magyarázatát. -
A csekei monológ
0Minden esszémet szeretem, de a kedvencem A csekei monológ. Szegény bűnösök vagyunk valamennyien, de a legkeservesebben akkor vétünk, mikor jót akarunk, sterilen jót, az igazságtalanságig, a pusztító tévedésig vezető valóban csak jót.
-
-
A csillagok járásával… – Szőts István arcképéhez
0Fél évszázaddal ezelőtt a Filmtudományi Intézet nem mindennapi lehetőséget adott egy fiatal kutatójának: Bécsbe utazhatott, hogy életút-interjút készíthessen Szőts Istvánnal. Az Európa-szerte ismert filmrendező az ’56-os események után száműzetésbe kényszerült, és ekkoriban még fel sem merült annak lehetősége, hogy valaha is hazalátogathasson. A Szabó Balázzsal folytatott hosszú beszélgetésben életútja és művészpályája mellett pontos képet festett a hazai filmszakma történetéről, valamint saját maga és művei külhoni fogadtatásáról is. A kiemelkedően fontos kultúrtörténeti jelentőségű anyag azonban nem jutott el sem a szakmai körökhöz, sem az érdeklődő közönséghez. Szabó Balázs valószínűleg belátta: nincs esélye – akkortájt bizonyosan nem volt esélye – annak, hogy az interjú csorbítatlanul kerüljön nyilvánosságra. Szerencsére egy hangszalagon hiánytalanul megőrződött, és most végre írásban is elérhetővé válik ez a kordokumentumnak sem utolsó beszélgetés. A szöveg gondozóját már annak ismerete előtt is megragadta Szőts István alakja, akiben a művészi és az emberi nagyság egyként megtestesül. A neki szentelt rádiójáték Szőts követésre méltó etikai döntései kapcsán vázolja fel a művész sorsát, és a kívülálló szemszögével egészíti ki az interjúban rögzített személyes vallomást.
-
A csillagok világa
0A csillagok világa családregény. Vámos Miklós ezúttal kevéssé követi e műfaj hagyományait. A szöveg trialógus, hárman beszélnek. Később négyen, végül hatan, noha a beszélők személye nem változik.
-
A csiperke és más gombák háztáji termesztése
0A gombát ma már mindenki szívesen fogyasztja egész éven át. Termesztése iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Az NDK-ban például ma már 100-120 ezren a ház körül állítják elő e különleges „zöldségfélét”. A feltételek nálunk is adottak. Csupán meg kell tanulni a gondozás módját, hiszen alapvetően eltér más, fejlettebb növények termesztésétől.
A szerzők a termesztés általános ismeretei és a szakkifejezések magyarázata után külön-külön ismertetik az egyes fajok előállításának tudnivalóit. Ezek a fajok a következők: csiperkegombák, laskagombák, harmatgomba, rizsszalmagomba, fagomba, tőkegomba, akácgomba, rétgomba, pereszke és a kevésbé ismert fajok.
Ez a könyv hasznos segítőtársa lehet az eladásra termelőknek, s azoknak is, akik csupán a családi asztalt kívánják gazdagítani saját termesztésű gombával. A termesztés tudnivalóin kívül, az ínyencek számára érdekes recepteket is tartalmaz. -
-
-
-
-
A detektívek órája
0I. Az érzékelhető határán vagy a törvényszéki szerológia útja
II. Nyomok a homokban vagy az igazságügyi kémia és biológia szakaszai -
A dicsőség felfénylése II. kötet 1. rész: Klerikusok
0A kötet azt kívánja bemutatni, miként bontakozik ki és jelenik meg az isteni kinyilatkoztatás dicsősége az egyházi teológia tág és összetett terében. Tehát nem közvetlenül (és szűkebb ösvényre térve) a teológia formáját és szépségét vizsgálja, hanem a bibliai kinyilatkoztatásban rejlő objektív ős-oknak a teológiára gyakorolt formáló hatását. E rövid történelmi seregszemle ekképpen átmenetet képez a kinyilatkoztatás történelmi alakjának bemutatása (első kötet) és szigorúan teológiai, dogmatikai értelmezése (harmadik kötet) között. Itt most a különböző látásmódoké a főszerep, amelyek nem pusztán az emberi végességből következően oly sokrétűek: a kinyilatkoztatás megjelenésének mindig-nagyobb, befoghatatlan gazdagsága szükségképpen efféle sokféleséget eredményez.
-
A didaktika kézikönyve. Elméleti alapok a tanítás tanulásához
0A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott, bővült. A jelen kézikönyv több mint 20 fejezetben dolgozza fel a tanulás jellemzőire, a tanulókra, a tehetségesekkel, a különös figyelmet igénylőkkel való bánásmódra, az oktatás tartalmára, a tantervekre, a tervezésre, az oktatás kereteire, stratégiáira, módszereire, a digitális pedagógiára vonatkozó legújabb ismereteket. Tájékozódhatunk belőle a társadalom és az oktatás kapcsolatáról, a tanulás környezetéről, a hatékony pedagógus ismérveiről, a pedagógussá válás folyamatáról, a pedagógiai kutatás alapvető módszereiről, valamint az oktatás paradigmáinak történeti alakulásáról.
-
-
-
A disznó dala
0Kis japán faluban vagyunk, a második világháború előtt. Derék, dolgos férj kerül a szép parasztlánynak, de a fiatalasszonyra a falu földesurának vásik a foga. A férfinak el kell hagynia családját, a városba kerül, feleségét pedig csakhamar eladják egy nyilvános házba. A férj később háborúba megy, és amikor új emberként hazatér a hadifogságból, már tudja, mit kell tennie.
-
A dogma természete
0A dogma természete a vallás nyelvi-kulturális elméletének teológiai továbbgondolása. Középpontjában a dogmák állandóságának, változásának és fejlődésének kérdése áll. Szerzője az amerikai Yale Egyetemen volt három évtizeden keresztül a történeti teológia professzora, s közben aktív résztvevője az evangélikus-római katolikus párbeszédnek. Könyve részben a ma elterjedt vallás- és dogmaelméletek tipológiáját és értékelését adja. Egyszerű rendszerezésnél sokkal többre vállalkozik azonban a kötet: egy egészen új megközelítést is javasol az eddigiek helyett. A „szabályelmélet” nem az igazságról megfogalmazott tételes kijelentésekként fogja fel a dogmákat, nem is egyetemes emberi tapasztalatok jelképeiként, hanem a vallás nyelvtani szabályainak tekinti őket.
A valláselméleteket egyrészt a keresztény ökumené, másrészt viszont a filozófia, antropológia és társadalom-lélektan tágabb összefüggéseiben tárgyalja George Lindbeck. A nyelvi-kulturális megközelítés lehetőségeit a vallásközi párbeszéd, a sok vallás és az egy igaz hit, a más hitűek üdvössége, illetve a vallás és az igazság viszonyának vizsgálatán keresztül mutatja be. Az elméleti megfontolások mellett a dogmák típusaival és rendszertanával is megismerkedhet az olvasó. A szabályelmélet alkalmazására a Mária-dogmák, a krisztológiai kijelentések és a tévedhetetlenség szolgálnak konkrét példával.
A vizsgálódás eredménye olyan újszerű megközelítés, amelynek eredetisége arra készteti az olvasót, hogy a teológiáról és annak módszertanáról vallott alapvető nézeteit újra átgondolja. -
-
A domonkos rend Magyarországon a reformáció előtt
0A Nagy Károly Grafikai Műintézet (Debrecen, 1938) kiadásában megjelent mű reprint kiadása
-