-
0
Előszó
Hatvan évre terjedő történetírói pályámon, eszményi célok és véletlen esetek váltakozó vonzó erejét követve, önálló művek és értekezések hosszú sorozatában a királyválasztó országgyűlésekkel kellett foglalkoznom; a legbehatóbban éppen azokkal, melyek a nemzet életének válságos napjaiban, a nemzeti uralkodóház kihalta, a várnai katasztrófa és a mohácsi vész után a legnehezebb problémák megoldására voltak hivatva. -
-
0
Napjaink központi kérdése a politikai rendszerváltás és a gazdasági nehézségeinkből való kilábalás perifériáján jelenik meg életünk minőségének, környezetünk állapotának kérdése. Pedig minden jövőnkért felelősséget érző ember tudja, hogy saját és gyermekeink jövője nem alakítható olymódon, hogy először kialakítjuk demokratikus társadalmunkat, megoldjuk gazdasági problémáinkat és ezek után megtisztítjuk környezetünket, megpróbálunk elfogadható életfeltételeket teremteni.
A környezetkárosítás egyik jelentős forrása maga az emberi tevékenység. Ennek mértéke a technikai eszközök használatával megsokszorozódott ilyenformán az ipar, ill. az iparszerű tevékenység a környezetszennyezés fő okozójává lépett elő. Környezetünk védelmének leghatékonyabb módja, ha a tevékenység végzésekor a technika minden lehetőségét felhasználva megakadályozzuk a környezet károsítását. A környezet megóvása érdekében alkalmazott technika az ún. környezettechnika tehát az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás, stb. területén a tevékenységgel szervesen összefüggő kérdés. A „Környezettechnikai kézikönyv” a felsorolt területeken dolgozó szakemberek számára készül, hogy a környezetkárosítás csökkentésének lehetőségeit, technikai és technológiai eszközeit, valamint ezek alkalmazásával összefüggő műszaki-ökonómiai számításokat foglalja össze -
-
„…mulandó létünk egy ideig élő emlék marad.”
0Hatvanéves az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum
-
„Az egek hirdetik”
0Szállj, be szíves olvasó, a képzelet nagy repülőgépébe és jöjj el velem a legszebb és legmerészebb útra: a csillagok közé!
Nagyszerű és élményekben gazdag kirándulás lesz, amelyben nem lázálmok lidércei irányítják utunkat, hanem az egyik legbámulatosabb tudománynak meglepő számításai és megállapításai. Amelyek azonban nemcsak a szatkudóst érdeklik, hanem minden gondokodó embert, aki csak egyszer is ott állt elfogódott ámulattal az Isten csillagos egének csodái alatt s belemerítette szemét a titkok irtózatos óceánjába, amelyek itt a fejünk felett szórják-sziporkázzák a maguk megrázó, évezredes tanúságtételeit. -
„Bitófa énekek”
0Christian Morgenstern, német költő, 1871-ben született. A groteszk költői szatira mestere. Művei: „In Phanta Schloss”, „Auf vielen Wegen”, Ich und die Welt”, „Ein Som-mer”, „Neue Gedichte” stb. Leghíresebb munkája jelen kiadásunkban megjelent Gal-genlieder” (Bitófa énekek) c. verseskönyv, amelynek alakjait a német mese- és mondavilágból vette a költő. Híre a németországi olvasók körében Wilhelm Busch népszerűségével vetekszik. A HELIKON” könyvkiadó célja jelen kötettel, hagy Christian Morgenstern költészetét a művelt magyar olvasóközönséggel megismertesse.
Hetényi – Heidlberg Ernő, műfordító kitűnő és alapos munkát végzett a „Galgenlieder” c. könyv fordításával. Szójátékai, rímei és fordításának formája szinte tökéletesen egyezik az eredetivel. Hű átköltésével elsősorban a nagy német költő különleges formáit és gondolatait szolgálja. E műfordításai közül néhány annak idején a „Magyar Hirlap”-ban látott napvilágot.
Helikon Könyvkiadó -
„Élni akarok”
0A tizennyolc éves moszkvai diáklányt, Nyina Lugovszkaját 1937-ben öt év kényszermunkára ítélték, melyet egy kolimai börtönlágerben kellett letöltenie. „Bűne” mindössze annyi volt, hogy apja egykor a szociálforradalmár (eszer) pártban tevékenykedett, majd a NEP idején sikeres magánvállalkozást, pékséget hozott létre, ahol több száz embernek adott munkát (s mindez elég volt hozzá, hogy száműzzék Moszkvából). Maga Nyina pedig 1932-től, tizenhárom éves korától kezdve naplót vezetett, amelyben kamaszkori vívódásai, iskolai kalandjai, első romantikus vonzódásai mellett leírta véleményét a bolsevik rendszerről is, amellyel szemben „iszonyatos haragot” érzett, mert elvette tőle az apját.
-
„Emlékezzetek róla, ha újra csatára keltek!” I-II.
0A tanulmányok szerzői: Lajtai L. László, Lázár Balázs, Ligeti Dávid, Mészáros Kálmán, Makkai Béla, Molnár András, Nagy-L. István, Németh Balázs, Oross András, Orosz László, Pászti László, Pelyach István, Pete László, Pollmann Ferenc, Ravasz István, Réfi Attila, Reisz T. Csaba, Ress-Wimmer Zoltán, Reszegi Zsolt, Rosonczy Ildikó, Ságvári György, Sallay Gergely Pál, Schwarzwölder Ádám, Seres István, …
-
-
„Isten és szabadság”
0Félicité Lamennais (1782-1854) sok vitát, sőt vihart kiváltó, hányatott életű francia gondolkodóként és politikusként tevékenykedett. Katolikus pap volt, de amikor liberális, majd szocialista jellegű követelésekkel lépett fel, szembekerült a Vatikánnal. Elítélte a Szent Szövetséggel, később az 1848-as forradalmakat letörni igyekvő zsarnoksággal azonosuló pápai politikát – s pápai enciklikák ítélték el eszméit, illetve őt magát. Így talán élete végén megszűnt katolikus lenni, de mindig keresztény maradt. Szocializmusfelfogása távol áll a marxizmusétól (többek között elveti az osztályharc gondolatát, és a személyes tulajdon teljes szabadságának híve) és korának utópikus – kiváltképp államszocialista – nézeteitől is. Magyarországon közvetlenül is hatott a reformkori ifjúságra és Eötvös József munkásságára. Ma elsősorban az úgynevezett felszabadítási teológiák és egyes keresztény indíttatású szocialista mozgalmak vallják elődjüknek. Ez a könyv ismerteti és elemzi Lamennais politikai, eszmei fejlődését, s foglalkozik aktualitásával is.
-
„Jer, nézd a Balatont…”
0A Balaton magyar költők verseiben és magyar festők képein.
Német, angol és francia nyelvű összefoglalóval. -
„Kertész legyen, ki boldogságra vágyik!”
0Kertnézőbe invitálom Önt, kedves olvasó! Tartson velem, fogadja el huszonhét jeles író, művész, újságíró meghívását! Izgalmas egyéniségek a kerttulajdonosok, akikben az a közös, hogy – velem együtt – meggyőződéssel vallják az ősi kínai mondást: „Kertész legyen, ki boldogságra vágyik!…” Moldoványi Ákos
-
-
„Megfog vala apóm szokcor kezemtül…” – Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére
0Szerzők: Balassa Iván, Fodor István, Benda Kálmán, Barna Gábor, Szabó T. Ádám, Szabó Ferenc, Beke György, Halász Péter, Limbacher Gábor, Csoma Gergely, Halászné Zelnik Katalin, Domokos Mária, Berlász Melnda, Budai Ilona, Bottyán Kristóf, Moldován Domokos, Laczkó Mihály, Demse Márton, Hajdú Demeter Dénes, Szőcs Anna, Bogdánfalvy János, Udvardy Frigyes
-
-
„Vigasz-lámpácskák”
0Ádám, Bánk, de Sade márki, Zrínyi, Macbeth, Mózes, Berlioz, Bódi Vencel halhatatlan megformálója-alakítója. Sokezer estén szomorú- és vígjátékokban, a Nemzeti Színház hűségében, az 56-os forradalom nyitányaként Petőfi Nemzeti dalának elszavalásával szolgálta közönségét, a magyarságot: itthon és a határon túl. Most álarc nélkül lép elénk. Életének utolsó másfél évtizedében írt cikkeit, vallomásait tarthatjuk kezünkben. A költő jelezte hűség jegyében szól nagy játszótársairól, Agárdy Gáborról, Tolnay Kláriról, Kálmán Györgyről, de a szellemi kötődést, a baráti érzést juttatja kifejezésre Keresztury Dezsőről, Németh Lászlóról, Csoóri Sándorról és Sütő Andrásról. Őszinte vallomásai emberi, erkölcsi, szellemi tartásban a rendíthetetlen ifjúság örök álmát, szeretetét üzenik, immár halála után is minekünk
-
„Világ világa, virágnak virága…”
01922 áprilisában az a német bizottság, amelynek feladata az első világháborúban a német hadsereg által elpusztított leuveni egyetemi könyvtár állományának helyreállítása, illetve kárpótlása volt, a müncheni Jacques Rosenthal antikváriustól egy szerény külsejű, 298 lapból álló latin kódexet vásárolt. Amikor ezt Georg Leidinger, a Bajor Állami Könyvtár kézirattárának vezetője átvizsgálta, idegen nyelvű szövegre lett figyelmes, melynek magyar voltát Franz Babinger müncheni szlavista és turkológus ismerte fel. Az elhalványult sorokat Gragger Róbert, a berlini Collegium Hungaricum akkori igazgatója Jakubovich Emil levéltáros és középkorkutató segítségével hamarosan megfejtette, majd 1923-ban kísérő tanulmánnyal ellátva közzé is tette. így vált ismertté nemcsak a magyar nyelv, de az egész finnugor nyelvcsalád első fennmaradt lírai emléke. A Máriának Krisztus halálra ítélése miatti fájdalmát érzékeltető vers méltó nyitánya az írásos magyar poézisnak. „Csak végig kell nézni: még a csonka költeményben is hány fordulaton nem megy át a »siralom« líraisága. Bágyadt féleszmélet állapotából három ízben tör fel benne megújuló erővel az anyai fájdalom jajszava, mindannyiszor más-más fordulattal keresve utat, amelyen megnyilatkozhassék, s élő lényt, ki könyörüljön rajta és fián, mígnem a szemlélet ismételten felizgató hatása alatt az irgalomért kiáltás kitöréséig emelkedik” (Horváth János). Az Ómagyar Mária-siralommal és az azt megőrző kódexszel számos nyelvészeti, irodalomtörténeti, kodikológiai tanulmány és cikk foglalkozott. A vers hazatérése – 1982-ben egy csereakció nyomán a kódex a leuveni egyetem könyvtárának állományából hazai közgyűjteménybe, az Országos Széchényi Könyvtárba került – ismét felkeltette az érdeklődést legrégibb ismert költői alkotásunk iránt. Kötetünk a verset hasonmásban, betűhív átírásban, egykori kiejtés, valamint modem értelmezés szerint közli, Vizkelety András új kutatási eredményeket is felmutató tanulmánya pedig részletes ismereteket nyújt a költemény keletkezéséről, latin mintájáról, szövegének értelmezéséről, leírásának körülményeiről, s arról a napi használatra szánt, munkaeszközként forgatott kódexről, amelynek ím. levelén az Ómagyar Mária-siralom megkopott betűi sorakoznak.
-
»Külön világban és külön időben«
0Külön világban és külön időben éltek azok a képzőművészek, akiknek neve, élete ismeretlen műveikben őrződött meg. Műveik tükörképek – tükörképei koroknak, helyzeteknek, eseményeknek, kultúráknak, melyekre sokáig egyáltalán nem, majd csak nehézségek árán lehetett rápillantani.
Az alkotások felkutatása és megőrzése mindig és mindenütt parancsoló feladat, még akkor is, ha az értékek tudtunk nélkül is beépülnek a jövőbe. Ezt igazolta az a nemzetközi művészettörténeti konferencia is, amit 2000. szeptemberében rendezett a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága, A 20. századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül 1918-tól napjainkig címmel, s melynek előadásait hosszabb tanulmányok formájában most kezében tartja az Olvasó.
A vaskos kötet ötven tanulmánya olyan tényekre, életművekre hívja fel a figyelmet, amelyek fényében más megvilágításba kerül századunk magyar művészettörténeti kutatása. Élőbbé és érthetőbbé válik számos művészeti kapcsolat, az eddig felvillantott utalások, kérdések „megtalálják” a forrást, s a kutatások további útja felfedi magát.
Talán Nagybánya miatt is – legjobban az erdélyi művészetet ismertük, ismerjük, a legtöbbet publikáltak belőle Magyarországon, de Erdélyben is. Köszönet érte kutatóinknak. E kötetben a valós körkép hiányait „behozni” kívánván, ezért valamivel több reprodukciót közöltünk a szlovákiai magyar vagy akár a vajdasági művészet alkotásaiból.
Illyés Gyula a Külön világban című versének első sorától kölcsönöztük kiadványunk címét, melynek most folytatását is ide írjuk, bízva a magyar művészek egységében:
Külön világban és külön időben
Éltél, be messze tőlem. -
-
-
-
-
-
1914-1918. A világháború magyar szemmel
0Az Előszóból: A magyar nemzet ezeréves történetének legvéresebb küzdelmét az 1914-18. évi világháború képviseli. Ezt az öt éven át húzódó óriási harcot az osztrák-magyar monarchia keretében elhelyezkedett Magyarország katonái a monarchia hadszervezetében rejlő okoknál fogva túlnyomó részben osztrák hadvezérek parancsai alatt és az „osztrák” jelző alá foglalt népfajok harcosaival közösségben vívták meg.
A harc célja a monarchia megmentése és egyben Magyarország területi épségének megóvása volt. Ezen az igazságon nem változtat az a tény, hogy ennek a hosszabb időre kétségtelenül elkerülhetetlen, de esetleg bizonyos ideig még 1914 után való időre elodázható önvédelmi harcnak éppen 1914-ben való megkezdését a monarchia külpolitikájának intézői akarták, felhasználva ürügyül a monarchia trónörökösének Szarajevóban történt meggyilkoltatását. Akarták azért, mert az általános külpolitikai helyzet alapján ezt az időpontot és alkalmat kedvezőnek találták az említett gyilkosságban részességgel gyanúsított Szerbiával való leszámolásra, noha számolni kellett azzal, hogy e leszámolás kapcsán esetleg a monarchia minden ellenségével meg kell mérkőzni. Csupán Magyarország miniszterelnöke, Tisza István gróf foglalt határozottan állást a háború kirobbantása ellen, még pedig azért, mert ellentétben a monarchia többi külpolitikai vezetőivel a mérkőzésre való időpontot a pillanatnyi erőviszonyok alapján kedvezőtlennek ítélte. -
1956
0A könyv az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történetével, értékelésével és utóéletével kívánja megismertetni az olvasót, bepillantást engedve a forradalom közvetlen előzményeibe, a leverését követő restaurációba és a megtorlás időszakába is. Időhatárait így 1953 (Sztálin halála) és 1963 (a nagynak mondott amnesztia) jelöli ki. Miként a sorozat korábbi darabjai, ez a kötet is három fő részre tagolódik. A legterjedelmesebb rész a legfontosabb források összegyűjtése: a leginkább ismert szövegek (pl. Nagy Imre rádióbeszédei vagy a szovjet pártelnökség küldötteinek jelentései) mellett a széles olvasóközönség előtt eddig nem ismert levéltári dokumentumok is helyet kapnak. A második rész visszaemlékezéseket közöl, a forradalom jelentőségét boncolgatja, hatását Magyarország és a nagyvilág 1956 utáni történelmére, ünnepi megemlékezések közreadásával a forradalom különböző lehetséges üzeneteit mutatja be. Ide soroltuk a kádárista irodalmat melynek jó része formailag megfelel ugyan a tudományos munkákkal szemben támasztott követelményeknek, de célját tekintve nem a múlt feltárására törekedett, hanem a némi korrekcióval restaurálni kívánt diktatúra érdekeit szolgálta. A harmadik rész a forradalom és szabadságharc szakirodalmának legfontosabb darabjaiból válogat. A kötet használatát magyarázó lábjegyzetek, mutatók, valamint annotált bibliográfia is megkönnyíti.
-
-
49/49
0Temesi Ferenc Kossuth-díjas író műve a szó legnemesebb értelmében vett szerelmesregény – ám több is ennél. A személyes és a történelmi emlékezet mozaikjaiból ragasztott korrajz, nemzedékregény, a nagy generáció regénye. Temesi a tőle megszokott írói bravúrral vezeti olvasóit térben és időben: hol a hatvanas évek végi Magyarország mindennapjaiba nyerünk betekintést, hol a 2010-es években kalandozunk. Olyan élet- és történelmi helyzetekbe csöppenünk, melyek sokunknak ismerősek.
-
500 olasz étel
0E gyűjtemény 500 ínycsiklandó olasz fogás receptjét tartalmazza az egyszerű minestronétól a bonyolultabb homáros rizottón át egészen a rusztikus, laktató desszertekig. Minden alkalomra találhatnak benne megfelelőt, legyen szó családi étkezésről, baráti összejövetelről vagy különleges lakomáról.
-
7 szép magyar komédia
0Bereményi Géza (Az arany ára), Gosztonyi János (Másodszor is Mohács), Görgey Gábor (Nem lőnek, csak fúj a szél), Kiss Anna (Basarózsák), Nagy András (Knédli, Négy Habsburg-recept), Pruzsinszky Sándor (Fekete király) és Szilágyi Andor (Ulixees utolsó megkisértése) színművei / [utóhang Nánay István].
-
80 kérdés és 80 válasz 8 évtizedről
0Kérdésfeltevő: Szabó S. András
Válaszoló: Nemessányi Árpád -