-
-
-
-
-
-
-
A földreszállt pokol – az isonzó eposza
0Részlet: A földreszállt pokol.
A Doberdo tábornoka mondotta először ezt a keserű, kénkőszagu, rőt lángba, fekete füstbe burkolt szót. És aki valaha ott járt a Karszton, e szennyesszürke kősivatagon, e sziklák és szakadékok zavaros tömkelegében, az látta, ahogy ez a kőtömb emelkedni kezdett, ahogy dörgés és villámlás között szállni kezdett fölfelé az alvilágból, amig éles szirtjeivel át nem törte a föld humuszát és kivetette magát a föld felszínére. És látta, ahogy alvilági szállása közben lemaródott, lesodródott róla minden élet. Vize, folyója ott maradt alatta, fűje, fája lemorzsolódott testéről. Csak a szikla, csak a kő szállít föl a földre. A legenda beszél bukott angyalokról, akik a mennyből a földre zuhantak. Itt forditva történt: itt a pokol szállt föl a földre. A Doberdo a földreszállt pokol. -
A folklorisztika alapfogalmai
0A kötet több mint ezer hosszabb-rövidebb szócikkében a folklorisztika és bizonyos rokon tudományok összehasonlító irodalomtudomány, néprajz, antropológia, poétika és esztétika, művelődéstörténet, kultúraelmélet, szemiotika legfontosabb fogalmait, jelenségeit rendszerezve és egymással összekapcsolva találja meg az olvasó. (Ugyanakkor nem találkozhat a népművészettel, a néptánccal és a népzenével összefüggő kutatások alapfogalmainak magyarázataival.) A tárgyalt fogalmak meghatározásai és azok rendszerezése különös gonddal készültek. Nem csak magyar, hanem nemzetközi áttekintést is adnak, s ezt gazdag szakirodalom-jegyzékkel egészítik ki. Külön előnye a kötetnek az, hogy egyetlen szerző felfogását és szóhasználatát tükrözi, és ezáltal összefüggő egészet alkot. Ennek köszönhető, hogy a közelmúltban különösen nagy számban megjelent hazai lexikonok között a jelen mű önálló jelenségnek tekinthető. Gazdag utalórendszere segítségével sok irányban tájékozódhat az olvasó észreveheti például a tág értelemben vett folklór sokrétűségét, szinte kimeríthetetlen gazdagságát. Ezért is javasoljuk az olvasónak, ne csak egy-egy címszóval ismerkedjen meg, hanem túllépve ezeken olvasgassa nagyobb számban a különböző témákról szóló, sok érdekességgel szolgáló áttekintéseket. A kötet bevezetése beavatja az olvasót a lexikonok és címszavaik készítésének különös világába.
-
-
A fotográfia nagykönyve. A fényképezés kultúrtörténete
0A FOTOGRÁFIA NAGYKÖNYVE az eddigi legteljesebb összefoglalás a kezdetektől napjainkig, szerzője fotótörténeti kánont alkotott. Közel 600 kép ismerteti meg az olvasót a fotózás történetével a művészet és technika, a szociográfia és divat, a háború és természetfotózás szemszögéből. Az olyan világfordító történelmi eseményekhez kapcsolódó fotók, mint Lincoln elnökké választása vagy MacArthur tábornok és Hirohitó császár első találkozása, meglepő részletekkel gazdagítják eddigi ismereteinket. Közelképet kaphatunk azokról az emblematikus fotósokról is, például Mathew Bradyről, Alexander Gardnerről, Edward Steichenről vagy Gertrude Käsebierről, akik egyéni szemléletükkel, technikai újításaikkal váltak e végtelen történet szereplőivé. E mozaik számtalan kockája a fotográfia teljes történetévé áll össze, melyet a kultúra lencséjén át szemlélhetünk.
-
A főzés alapanyagai
0Biológiai rokonságuk és felhasználásuk alapján rendszerezett színes kalauz – a gyümölcsök, zöldségek, fűszerek, húsok, halak, tészták és még sok más étek bemutatásával.
Alapvető tudnivalók a hétköznapi és különleges élelmiszerek eredetéről és tulajdonságairól.
Hasznos tanácsok és tippek az alapanyagok százainak elkészítéséhez és felhasználásához. -
-
A francia nemzet őszinte története
0Részlet. A gallok jóval Krisztus születése előtt északkeletről törtek közéjük, rájuk kényszerítették a legősibb területi felosztást, aminek a nyoma részben ma is kimutatható az egyházkerületekben s a legrégibb kormányzati központokban: a későbbi városokban. Alkalmasint ebben az időben keletkeztek a kiváltságosok nagy földbirtokai.
-
A gazdasági átmenet etnikai tájképei
0A kötet szerzői: Bakics János, Fazekas Andrea, Kiss Tamás, Szabadi Laura, Szigeti Éva, Takács Gabriella, Zsubori Andrea
Hogy születik a villányi borász, és hogy születik az erdélyi magyar vállal-kozó? Nyilván mindegyik borász és mindegyik vállalkozó másképp került ismert helyzetébe, és mindegyik saját története, tudása és eszméi alapján alakította ki szerepét. Mégis: a történelemben adott utak és lehetőségek hálózatai és az identitások vállalásának kényszere (hiszen hősünk borász a sváb hagyományú magyarországi Villányban, illetve magyar és vállalkozó a Románia részét alkotó Erdélyben) rokonítja, vagy legalábbis viszonyítja életútját és eszméit csoportja többi tagjának életútjához és eszméihez.
Mire jók az életút-interjúk? Arra is, hogy rekonstruálhassuk a való-ság egy képét, és tisztességes szociográfusként segítségükkel megraj-zoljuk a társadalmi viszonyok és gondok térképét. De Kovács Éva és Kiss Tamás tudja, hogy az interjúban megjelenő kép – ha mégoly tárgyilagos és mélyre-látó is egy olyan személy alkotása, aki önmagának is és a kérdezőknek is el akar számolni hányattatásairól, döntéseiről, válasz-tott magatartásáról, és így tovább. Az elszámolások szerkezete, a hivat-kozások és elhatárolódások, az identitások viszonyításai és az elhallgatá-sok az igazán beszédesek. A társadalom lelkéről beszélnek.
Bölcs írás a bevezető, csillogó az Erdély-könyv, s ígéretes szerző a villányi beszámolókat készítő öt tanítvány is.
Juhász Pál -
A gazdasági elmaradottság történelmi távlatból
0Alexander Gerschenkron a század egyik jeles, iskolateremtő gazdaságtörténésze volt. Írásaiban elsősorban a gazdasági fejlettség és elmaradottság történeti gyökereivel foglalkozott, de fontos tanulmányokat szentelt a modern iparosítás feltételeinek, a vállalkozói típusok megjelenésének, az egyenlőtlen fejlődés jelentkezésének a gazdaságtörténetben. Kötetünkben néhány alapvető elméleti tanulmánya mellett alapos tényanyagra támaszkodó, ugyanakkor élvezetes, esszészerű stílusban írt esettanulmányokat közlünk az olasz gazdasági fejlődés problémáiról, az orosz agrárpolitikáról, a gazdasági fejlődés értelmezéséről a múlt századi orosz értelmiség gondolatvilágában. Megismerheti az olvasó az idős tudós nézeteit a történelmi folytonosság eszméjéről és az ideológia problémájáról is. Elméleti érdekességükön túl Gerschenkron írásai aktuális mondanivalóval is szolgálnak: jelentős hozzájárulások az utóbbi időben az érdeklődés homlokterében álló közép-kelet-európai gazdasági fejlődés értelmezéséhez, s tágabb összefüggésben értékes adalékokat nyújtanak az ún. fejlődő országok problémáinak jobb megértéséhez.
-
-
-
-
-
-
A globalizáció és visszásságai
0A globalizációról kevés ember tud annyit, mint Joseph E. Stiglitz közgazdászprofesszor, aki évek óta a harmadik világ fejlődésével és növekedésével foglalkozik. Munkája során mint Clinton elnök közgazdasági tanácsadó testületének elnöke, mint a Világbank alelnöke és vezető közgazdásza az első vonalban vett részt a globális gazdaságpolitika kialakításában. Tudományos munkásságáért 2001-ben közgazdasági Nobel-díjjal tüntették ki. Jelenleg a Columbia Egyetemen dolgozik.
-
-
-
A háború visszatér…
0Nagyon szép dedikációval Marjay Frigyestől, „Pozzi belső munkatársától, 1938. dec. 31!”
-
A háborúnak vége
0„Három nap egy férfi életéből.
Három nap egy spanyol férfi életéből.
Vége a háborúnak, amely azonban még ránehezedik az egyének sorsára. A jelen: egy éledő ország, egy elaggott, nagyon fiatal ország. A nyaralók paradicsoma: tizennégymillió turista lógatja lábát a vízbe, a tranzisztorok lármájában.
Diego sorsa a forradalom, még ha néha az álom vagy fájdalom alakjában jelentkezik is. Három nap Diego Mora életéből, Párizsban; Spanyolország ránehezedik távoli jelenlétének teljes súlyával. Három nap, amelyet Juan – az elvtársa, fivére – keresésének szentel, akit veszély fenyeget.” -
A háborus Pest. 80 víg eset
0A Tábori Kornél (1867-1944) által szerkesztett sorozatok egyike a Vidám Könyvtár volt, amelynek legalább hatvan kötete jelent meg az 1910-es, 1920-as években. Korának szinte minden neves humoristája helyet kapott benne, többek között Nagy Endre, Szomaházy István, Karinthy Frigyes, Bródy Miksa és Pásztor Árpád.
-
-
A Habsburg-Monarcha alkonya
0A hazai és külföldi történeti irodalomban gyakran olvashatunk értékelő megjegyzéseket, sokszor igencsak eltérő megállapításokat az 1867-es kiegyezésről és a kiegyezés révén létrejött új hatalmi alakulat berendezkedéséről. A tájékozódni kívánó olvasó azonban mindeddig nem találhatott olyan összefoglaló munkát, amely a Habsburg-monarchia utolsó fél évszázadának alkotmányos rendszerét, az osztrák – magyar dualizmust átfogóan áttekintette volna. Ezt a hiányt pótolja Galántai József könyve. A szerző ismert kutatója a dualizmus korának. 1960-ban jelent meg „Egyház és politika” címmel a századforduló katolikus politikai mozgalmát bemutató könyve. 1967-ben publikálta „Az 1867-es kiegyezés” című munkáját. „Magyarország az első világháborúban” című kötete – 1964-ben és 1974-ben – két kiadást ért meg. Német nyelven adták ki 1979-ben „Az Osztrák-Magyar Monarchia és a világháború” című művét. 1980-ban került a könyvesboltokba „Az első világháború” című monográfiája. Legújabb könyvében módszeresen vizsgálja és rendszerezve mutatja be az osztrák-magyar kapcsolat intézményes formáinak belső szerkezetét és működését, a dualista rendszer reagálását a Monarchia belső és külső problémáira, különösen a két legjelentősebbre: az osztrák és a magyar birodalomrész nemzeti kérdéseire, valamint az első világháborúba torkolló, a birodalom felbomlásához vezető nemzetközi ellentétekre.
-
A haditérképek históriája. Fejezetek a térképészet és a katonaföldrajz történetéből
0A XIX. és a XX. századot átfogó utolsó száz évben érte el a térképezés és a térképkészítés a mai szintet. Létrejöttében az első és a második világháborúnak nem kis szerepe volt. A katonaföldrajz ebben az időben válik a hadtudomány fontos, a hadvezérek munkájának nélkülözhetetlen részévé. A technikai fejlődés – elsősorban a repülés, a légifényképezés és a fotogrammetika – hatalmas távlatokat nyitott meg a térképészet számára.
Hogyan alakulnak napjaink haditérképei, milyenek lesznek vagy lehetnek a jövő haditérképei – ezekkel a gondolatokkal zárják könyvüket a szerzők. -
A hagyomány szolgálatában
0„Válogatásom majd fél évszázad műhelymunkájáról ad számot. Részben folyóiratokban rekedt dolgozataim jelentősebb részét gyűjti össze, másfelől régen elfogyott könyveimből idéz egy-egy részletet. A szövegek elvi mondanivalóin nem módosítottam, még akkor sem, ha itt-ott már másként, érettebben fogalmaznám meg. Úgy véltem, hogy a kötetnek nemcsak az eredményeket kell bemutatnia, hanem számot illik adnia egy kutatásban eltöltött életpálya szellemi, módszerbeli hullámzásairól, kereséseiről is. A dokumentációkat az áttekinthetőség érdekében több helyen megrövidítettem, összevontam. A kötet laza taglalását érdeklődési köröm szabta meg. Életművemet elsősorban a népi hitélet, illetőleg a szegedi hagyomány és emberség vizsgálata jellemzi. Könyvem is elsősorban ezt az érdeklődést tükrözi. Végül néhány emberi portrét, illetőleg művet mutatok be, amelyek talán rólam is elárulnak egyet és mást” – írta könyvéről Bálint Sándor, néprajztudós, a szakrális hagyományok kiváló ismerője, a „szögedi nemzet” hűséges fia, aki már nem érthette meg munkája megjelenését.
-
A hagyomány szolgálatában
0„Válogatásom majd fél évszázad műhelymunkájáról ad számot. Részben folyóiratokban rekedt dolgozataim jelentősebb részét gyűjti össze, másfelől régen elfogyott könyveimből idéz egy-egy részletet. A szövegek elvi mondanivalóin nem módosítottam, még akkor sem, ha itt-ott már másként, érettebben fogalmaznám meg. Úgy véltem, hogy a kötetnek nemcsak az eredményeket kell bemutatnia, hanem számot illik adnia egy kutatásban eltöltött életpálya szellemi, módszerbeli hullámzásairól, kereséseiről is. A dokumentációkat az áttekinthetőség érdekében több helyen megrövidítettem, összevontam. A kötet laza taglalását érdeklődési köröm szabta meg. Életművemet elsősorban a népi hitélet, illetőleg a szegedi hagyomány és emberség vizsgálata jellemzi. Könyvem is elsősorban ezt az érdeklődést tükrözi. Végül néhány emberi portrét, illetőleg művet mutatok be, amelyek talán rólam is elárulnak egyet és mást” – írta könyvéről Bálint Sándor, néprajztudós, a szakrális hagyományok kiváló ismerője, a „szögedi nemzet” hűséges fia, aki már nem érthette meg munkája megjelenését.
-
A hagyományos kínai orvoslás
0Az évezredek óta „titokzatos Kina” eltűnőben van, s helyét mindinkább az új, mai Kína foglalja el. Egymás után válnak közismertté a különleges, „titokzatos” dolgok. Ezek egyike a hagyományos kínai orvoslás is. A régi kínai gyógyászat valóban egyedülálló, s kialakulása Kína évezredes elzárkózottságával magyarázható. Így érthető, ha az ókori kínai ember másképpen látta az ember és a természet viszonyát, az emberi test egészséges és kóros működéseinek okát, a gyógyítás lehetőségeit és módszereit stb. Ezekről ír könyve első részében Pálos István. A könyv második (nagyobbik) része ismerteti az egyes ősi gyógymódokat a tű-szúrásos (akupunktura), az égetéses vagy melegítéses (moxibuszció), a légzéses stb. kezelést, a hagyományos gyógyszerészetet és gyógyitási elveket -, amelyek használhatóságát a mai Kína orvosai modern tudományos módszerekkel vizsgálják. A kínai orvosok a régi gyógymódokat megtisztítják az elavult szemlélettől és magyarázatoktól, s a mai gyógyítás szolgálatába állítják, kiegészítve a modern tudományos módszerekkel.