-
7 szép magyar komédia
0Bereményi Géza (Az arany ára), Gosztonyi János (Másodszor is Mohács), Görgey Gábor (Nem lőnek, csak fúj a szél), Kiss Anna (Basarózsák), Nagy András (Knédli, Négy Habsburg-recept), Pruzsinszky Sándor (Fekete király) és Szilágyi Andor (Ulixees utolsó megkisértése) színművei / [utóhang Nánay István].
-
80 kérdés és 80 válasz 8 évtizedről
0Kérdésfeltevő: Szabó S. András
Válaszoló: Nemessányi Árpád -
-
-
-
A „szerelem”-ből „csavargó” lett
0Részlet a könyvből: Drága, egyetlen Lizum, Leveled, ha gyűrötten és piszkosan is, végül csak megérkezett Kansas Cityből. Rávetettem magamat, mint egy utolsó szalmaszálra, tíz forró, vakítón fényes hollywoodi nap és tíz jeges hollywoodi éjszaka után. Most már értem, miért teszi tönkre a trópusi klíma a fehér nőket. Vonzó-sáppadt newyorki arcszínem bíborvörösbe csapott s csak itt-ott tarkítja egy-egy világosabb szeplő. Hajam – mit használ itt a kefe – merev lett, mintha csak spárgából volna. Nemrég karcsú vonalaim fenyegetően gömbölyödnek; egyszóval megjelenésem varázsával aligha hódítom meg új környezetemet. Itt minden oly idegen és titokzatos s ráadásul még ez az égető, forró napsütés! Istenem, be szeretnék a Washington Square-en sétálni, délután, zuhogó esőben! A Leányotthon, ahol most ideiglenesen megszálltam, csak arra jó, hogy Ágnes néném ne aggódjon árva hugocskájának sorsa miatt. Tudniillik ő megismerkedett valamilyen nőszeméllyel, aki barátnőjétől úgy hallotta, hogy egy jólnevelt leányka csakis ebben a barátságos és amellett olcsó otthonban szállhat meg, csakis itt kerülheti el a mindenfelől leselkedő veszedelmeket. Hisz nem mondom, nem is olyan rossz hely, bár ugyan tele van nőkkel és ennyi sok nő így együtt mindig lehangolja az embert. Férfiembernek ezt persze sohasem mondanám meg, tudod, hiszen nem tagadhatom meg feminista multamat, a régi, ablakbeverős feminista napokat. A menhely, melyet a filmesek adományaiból építettek a Hollywoodba tévedt lányok számára, borzalmasan spanyolos: stukkós falak, fehér folyosók, vigasztalanul tiszta és lehangoló kis cellák…
-
-
A 200 éves Városliget
0Kevesen tudják, hogy a pestiek egyik legkedvesebb szórakozóhelye, a Városliget milyen érdekes történelmi múltra tekint vissza. Thaly Tibor igen élvezetes és színes előadásban, ugyanakkor komoly történelmi forrásmunkákra támaszkodva és saját kutatásai alapján mondja el nekünk ezt a történetet. Megtudjuk, hogyan települt be gondos kertészek munkája nyomán az egykori mocsaras terület dús növényzettel, gyönyörű platánsorokkal, különleges fákkal; hogyan és mikor születtek a környező épületek. Kedves leírásokat olvashatunk arról, hogyan szórakozott és pihent régen és hogyan él ma a Ligetben a pesti nép.
-
-
A Balaton környék műemlékei
0Az évezredek óta változatlan szépségű balatoni tájban mindenütt a legváltozatosabban jelenlevő emberi kultúra nyomaival találkozunk. Avar földvárak, római villák maradványai, középkori falvak és települések emlékét őrző templomromok, meredek hegyek ormain omladozó régi várfalak, barokk és klasszicista stílusú épületek gyakran beszédesebb történeti forrásoknak bizonyulnak, mint az oklevelek, vagy leírások. Entz Géza és Gerő László könyvében a balatonvidéki építkezések menetét végigkísérve bepillantunk a kor gazdasági és társadalmi viszonyaiba, megismerjük a Balatonvidék népeinek mozgalmas életét, kultúráját. Az egyes műemlékeket helységenkénti csoportosításban és a tudományos kutatás legújabb eredményeinek közlésével ismerteti a könyv, melynek gazdag képanyagát alaprajzok, metszetek és szebbnél szebb felvételek teszik változatossá.
-
-
-
A barokk
0Bevezető: A XVII. század volt az európai szellem egyik leg- fontosabb élménye. Egész modern műveltségünk ennek a kornak termékeny talajából nőtt ki. E század tapasztalatai döntően határozták meg az utána következő korok szemléletét is. Háborúi és békekötései alakították ki Európa mai képét.
-
A barokk Magyarországon
0A barokk stílus megjelenése Magyarországon is az ellenreformációs törekvésekhez, a jezsuita rend térhódításához kapcsolódik. A másfél évszázados török megszállás után ocsúdó ország területén itáliai, osztrák és német mesterek honosították meg. Eleinte szorosan összefonódott a nemesség függetlenségi, újraegyesítési törekvéseivel. Mindemellett a protestáns vallású Erdély késő reneszánsz tradíciója miatt a keleti országrészben csak igen sokára talált utat magának. Idővel nemcsak az egyházi, főúri megrendelések készültek a barokk jegyében: a 18. század folyamán az építészeti, képző- és iparművészeti alkotások uralkodó nyelvévé vált. Elterjedésében nagy szerepet játszott a térség fokozatos gazdasági megerősödése és újjáépítése, valamint Habsburg-orientácója.
-
A barokk Magyarországon
0A magyarországi barokk, az ország egykori földrajzi helyzetét tekintve, ma is szerves része a közép-európai barokk művészetnek. Az egyedi alkotásokban felismerhetők az egyetemes vagy a közép-európai stílusjegyek, összefüggésük, kölcsönhatásuk, kisugárzásuk. Kötetünk tárgya az építészet, a barokk művészet összetartó kerete. Ennek fejlődésvonalát tekintve tárgyalja a tanulmány a szobrászatnak, a festészetnek, az iparművészetnek a műemlékekhez kapcsolódó emlékanyagát is.
-
-
A bátorságpróba
0A könyvet a Tűzoltó Utcai Gyermekklinika orvosaiból alakult Őrzők Alapítvány adja ki. Daganatos és leukémiás gyerekeknek készült, nem kerül kereskedelmi forgalomba, ingyen kapják az érintettek. A kis betegekre váró, embert próbáló vizsgálatokra, kezelésekre készíti fel a gyerekeket számukra érthető nyelven és rajzokkal. Sok ember mérhetetlen jó szándéka, munkája, teherbírása rejlik abban, hogy ez a kötet megvalósulhatott, minden szereplő teljesen ingyen vett részt az alkotásban. Mint a legszebb kezdeményezések mögött, e mögött is valójában anyai érzelmek állnak, hiszen a könyv alapötlete egy édesanyától származik, aki ezt az utat végigjárta saját gyermekével. Ő írta a kerettörténetet is, a többi szöveg orvosok, onkológus szakemberek, nővérek, gyermekpszichológusok munkája. Ez egy egyedülálló, hiánypótló kiadvány, Magyarországon ilyen átfogó mű gyermekorvosi témában karitatív céllal még nem készült. Biztos vagyok abban, nagyon szeretném hinni, hogy sokaknak hoz majd segítséget, kapaszkodót, és erőt nyújt majd a gyógyulás útján.
-
A Bauhaus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból
0A Bauhaus néven ismert építészeti és művészeti iskola mindössze tizennégy évig működött, 1919-től 1933-ig. Eredetileg Weimarban, majd Dessauban és Berlinben. A végleges berlini feloszlatást követően a tanárok és növendékek egy része a nácizmus elől Amerikába emigrált, a többiek szétszóródtak a világban. Az iskola Amerikában éledt újjá, de módszere, gyakorlata másutt is meghonosodott. A Bauhaus neve azóta fogalommá vált. Kötetünk az iskola legfontosabb dokumentumaiból ad válogatást, széles skálán mutatja be a Bauhaus eredményeit az új építészet, az ipari formatervezés, a művésznevelés és a művészet más elméleti és gyakorlati területein, amelyek által a Bauhaus a 20. század művészeti fejlődésében meghatározó jelentőségűvé vált.
-
A befalazott szószék
0Farkas Árpád 1944-ben született Siménfalván. Iskolába Székelyudvarhelyen járt, egyetemre Kolozsvárott. Ma Sepsiszentgyörgyön él, a marosvásárhelyi Igaz Szó belső munkatársa. Első kötetével 1968-ban jelentkezett. Nem tartozik a termékeny alkotók közé, mégis egyike a leggyakrabban citált erdélyi kortárs költőknek. Hogy miért? A befalazott szószék versei választ adnak erre. Ez a „vidéki” poéta képes arra, hogy megingathatatlannak látszó esztétikai „törvényeket” érvénytelenítsen: hitelét vesztett szavak, indulatok, érzések nyerik vissza verseiben a szép és igaz hitelét. Mer hűséges lenni rossz költők által lejáratott „mégis-remény”-hez, de nem tagadja az „atom-varázslás” igazát sem. Mer hűséges lenni nemzeti hagyományokhoz és e hagyományok talaján vallani a kor emberének félelméről, iszonyatáról, reményéről, otthonteremtő csakazértiséről. Számára a történelem vagy a modern kor nagyvilága éppoly kézzelfogható, mint a székely havasok. Otthon a földön és otthon a lassan elsüllyedő folklorisztikai székely tájakon. Ez költészete hatásosságának a titka.
-
A bejrúti járat
0Meddig mondhatjuk, hogy semmi közünk a merényletekhez, a terrortámadásokhoz, meddig mondhatjuk, hogy csak áldozatok vagyunk? Meddig vagyunk urai sorsunknak? A haldokló nagyapa egy orosz szót suttog, mintegy búcsúképpen, unokája fülébe. Az unokát, a sikeres budai ügyvédet, Kozma Pétert, nem hagyja nyugodni, mit akart mondani az öreg. Ahhoz, hogy közelebb kerüljön az igazsághoz, meg kell találnia a nagyapa Don-kanyarnál és a megszállt területeken vezetett naplóját. Ugyanakkor ezeket a háborús feljegyzéseket, a magyar hadsereg viselt dolgairól, nem csak ő akarja megszerezni, hanem mások is. És ezek a mások az ő életére törnek… Tipikusnak nem mondható, mégis hamisítatlan magyar családtörténet bontakozik ki a nyomozása során. A napló, az elhallgatott borzalmak, nemcsak az unoka, de a fiak sorsára is kihatott. Ennek (pontosabban az elfojtásnak és elhallgatásnak) a következménye, hogy a jeles biológus apa (a szegedi kutatóintézet egyik prominense) egykor felszállt 240-es, bejrúti járatára.
-
-
A béke anatómiája
0Emery Reves könyve a világ demokratikus békéjének minden részletkérdésére, minden döntően fontos elvi szempontjaira kiterjeszkedő elemzését tartalmazza. A szerző könyvét a háború végének izgalmas hónapjaiban írta; az első kiadás nem sok idővel Németország legyőzése után, 1945 június közepén jelent meg. Az első atombomba ledobása után könyvét utóirattal látta el. A világ közvéleménye akkor már felfigyelt a könyvre. Egy népszerű és nagytekintélyű amerikai bíró, Owen J. Roberts, kezdeményezésére az amerikai politikai és szellemi élet vezetői a nagyközönséghez intézett nyílt levélben sürgették a könyv minél szélesebb körökben való megismerését. A nyílt levél aláírói között találunk több szenátort, az amerikai püspöki egyház vezető püspökét, Thomas Mannt és Einstein professzort. Einstein egy nagy amerikai folyóiratban, az Atlantic Monthly-ban, külön cikkben méltatta Reves könyvének érdemeit.
-
-
A benti macska
0William S. Burroughs, a beatnemzedék kiemelkedő alakja ebben a könyvében kevésbé ismert, szelídebb oldalát mutatja meg. Az eredetileg mindössze 133 példányban megjelent mű megható és szellemes értekezés macska és ember viszonyáról, amely a Burroughs erőteljes stílusát kedvelők és a macskabarátok számára is különleges élményt nyújt.
Az egymást mozaikszerűen követő emlékfoszlányokban szívet melengetően jelenik meg a szerző és a különböző életszakaszaiban társául szegődött macskák közötti meglepően szoros kapcsolat. Az ellesett pillanatokról, apró történésekről, ember és állat között kialakuló bonyolult viszonyról mesélő töredékek ismerősek lehetnek valamennyi macskatulajdonosnak, aki kedvencét simogatva valaha elgondolkodott az emberiségnek a macskákhoz fűződő hosszú és titokzatos kapcsolatáról, kezdve az egyiptomi macskakultusztól egészen a mai, társaságot és akár vigaszt is nyújtó városi cicákig. -
A betegségek kora lejárt
0Élhetünk egészségesen, amíg meg nem halunk? Megúszhatjuk a szervezetünket legyengítő nyavalyák és betegségek nélkül? Meghosszabíthatjuk életünket néhány igazán boldog évvel?
A betegségek kora lejárt című New York Times-bestsellerben Dr. David B. Agus, vezető onkológus, kutató és technológiai újító – Lance Armstrong, Al Gore és több híresség orvosa – megválaszolja a korábban nyitva hagyott kérdéseket, megkérdőjelezi az ősi bölcsességeket és eloszlatja a félreértéseket: megtudjuk tőle, mit is jelent az,,egészség” valójában.
Többek között azt is elárulja, hogy a multivitaminok miért növelik a rák kialakulásának esélyét, a kisebb-nagyobb gyulladások lappangó forrásai – a magassarkú cipőtől a megfázásig – hogyan vezethetnek halálos szívrohamhoz vagy akár őrülethez, és hogy mi az az egy dolog, amivel megóvhatjuk egészségünket és boldogságunkat, teljesen ingyen.
Izgalmas történetmesélés, mérföldköveket jelentő felfedezések és provokatív ötletek különleges tárházát találjuk egy tudományosan olvasmányos kötetben. A hozzáértő, ugyanakkor egyedi látásmóddal megáldott orvos megdöbbentő képet fest az emberi testről és működéséről, valamint bemutatja, hogy egy újfajta szemlélettel végre mind elérhetjük a korábban oly távolinak tűnő hosszú életet. Alapmű, amely forradalmi változást hoz majd az olvasó mindennapjaiba. -
A biblia ételei
0Mindenki eszik! Nincs még egy olyan tevékenység, mely ennyire kiterjedten érintene minden embert a Föld kerekén. A Biblia is rendkívül sokszínűen mutatja be a kor emberének étkezését, a mezőgazdálkodás elemeit, az élelmiszer-előállítás mozzanatait, a táplálkozási szokások furcsaságait, és azt is, amikor nem volt mit enni.
Ám az evés nemcsak, mint a mindennapok rendjébe beilleszkedő rítus jelenik meg a Szentírás lapjain, hanem szakrális vetülete és gazdag jelképrendszere is fontos szerepet kap.
Könyvünk egy bibliaolvasó ember, vagyis a szerző kíváncsiságát, istenismeretének vágyát fonja össze a hagyományokat még őrző ázsiai népek között átélt tapasztalataival. -
A bíbor szirom és a fehér
0A bíbor szirom és a fehér az 1870-es években játszódik. Sugár, a vonzó tizenkilenc éves szajha jobb életre vágyik. Miközben a londoni társadalom egyik rétegéből a másikba jutva felemelkedik, egész sereg szeretetre méltó vagy ellenszenves, remekül megrajzolt karakterrel ismerkedünk meg. A körképszerű, több szinten zajló történet középpontjában egy fiatal nő küszködése áll, aki fel akarja emelni testét és lelkét a csatornából. Az első oldaltól kezdve magával ragadó, a viktoriánus kor regényeihez mérhető történet rendkívül gazdag, szövevényes, elbűvölő és élvezetes olvasmány. „Egy ilyen könyv jobb, mint a szex.” – Time Magazine
-
A bizonyosságról
0A XX. század egyik legnagyobb hatású gondolkodójától mind ez idáig magyarul csak egyetlen – első – műve, a Logikai-filozófiai értekezés jelent meg. Most, a könyvkiadás sajátos fintoraként, Wittgenstein utolsó sorait tartja a kezében a magyar olvasó. A két mű egyúttal a filozófus két korszakát képviseli. Az Értekezés-ben – melyet Wittgenstein a Monarchia katonájaként az első világháború lövészárkaiaban írt – a Bécsi Kör filozófusai ismertek eszméik letisztult megfogalmazására. Ám e szellemi rokonság hangoztatása Wittgensteinból csak idegenkedést váltott ki. A bizonyosságról című mű pedig a filozófus „cambridge-i korszakának” szülötte, mely korszak gondolatvilágát többek közt az analitikus filozófusok, illetve a „mindennapi nyelv filozófusai” érezték a magukéhoz közelállónak. Ám ők is Wittgenstein elutasításával találkoztak. A Wittgenstein-műveknek ez a sajátosan ellentmondásos befogadása – a hatástörténet megszokott megértési-félreértési jelenségein túl – maguknak a szövegeknek a megszokottat meghaladó rejtélyességével magyarázható. Az Értekezés, száraz logikai formulái egy kimondatlan és kimondhatatlan – misztikus – etikai tanításra utalnak. A késői művek nyelve – filozófiai szövegeknél meglehetősen szokatlan módon – a mindannyiunk által beszélt mindennapi nyelv, melyet Wittgenstein a filozófiai érvelés egyedül értelmes közegeként ismer el. Ám e késői szövegek fő érve is az életünkre, nyelvünkre való rámutatás, melyben egy minden racionális, rendszerszerűségre törekvő érvelés előtti igazság mutatkozik meg, nem kevés értelmezési nehézség elé állítva az olvasót.
-
-
-
A bölcselet elemei
0„Egyébként csak bevezetést akartam adni;kulcsot a bölcselet műhelyébe és némelyeknek talán a bölcsesség szentélyébe is. Faxit deus.”
-