-
Arisztokraták ma I.
0Ez a könyv a történelmi arisztokrácia hazánkban élő, illetve Magyarországhoz szorosan kötődő tagjairól szól. Adonyi Sztancs János az utóbbi két évben huszonegy főnemesi családot keresett fel. A szerzőt leginkább az érdekelte, miként és miből élnek manapság a főnemesek. Kölcsönöz-e nekik tekintélyt történelmi nevük? Milyen nyomokat hagyott bennük az üldöztetés? Hogyan látják a jövőt? Mindemellett most először, ebben a kötetben kerülnek nyilvánosság elé olyan történetek, amiket kizárólag a családi legendák őriztek meg. Például: miért csapták ki a kalocsai katolikus gimnáziumból a 2003-ban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlót? Miért maradt alul Podmaniczky báró Beethovennel szemben abban a szerelmi küzdelemben, amit egy Brunswick lány szívéért vívtak? Milyen szemtelen ajándékkal utasította vissza Esterházy herceg a magyar koronát, amelyet Napóleon ajánlott fel neki? Kit kellett ahhoz lefejezni, hogy a Bánffyak a mai napig utáljanak szőnyegen állva fogadalmat tenni? Milyen körülmények között kunyerálta el Victor Hugo, a francia költő, író Teleki Sándortól a cifraszűrét? Megtalálta-e az inka hercegnő kincsét a Szalay-Berzevicy család? Milyen üldöztetéseken mentek keresztül Tisza Kata felmenői?
-
Arisztophanész vígjátékai
0„Arisztophanésznak majd minden darabja egy-egy fölfokozott paradoxon, fantasztikus hipotézis, mely feje tetejére állítja a világot.” (Babits Mihály)
-
-
-
-
-
Árpád-házi Szent Erzsébet
0Halálának, majd szentté avatásának 750. évfordulójára emlékezve elsősorbana német történetírás nagy figyelemmel fordult Szent Erzsébet felé. A hagyományos politikaitörténettől kezdve a mentalitástörténet és művészettörténet módszereit is alkalmazva írtak róla. A legújabb magyar történetírás adósságát is törleszti e kis kötet II. Endre leányának életéről. A szerző új megközelítéssel helyezi el az Árpád- házi királylány alakját a kor szentjeinek galériájában, s utal arra a szerepre is, amellyel származása kapcsán hozzájárult az egykorú Európában a magyar királyi dinasztia szentjeinek tiszteletének népszerűsítéséhez.
Az ikonográfiai sémákból kiemelve, a XIII. század érzelmi és vallásos közegét bemutatva érzékelteti Szent Erzsébet alakjában a kornői eszményképét, s egyúttal arra is választ keres, hogy miért hathatott Erzsébet példája századokon át. -
Árpád-házi Szent Margit és a domonkos hagiográfia – Garinus legendája nyomán
0Árpád-házi Szent Margit (1242-1270) élettörténetét kivételesen bőséges forrásanyag tárja elénk. E könyv elsősorban a Margit-életrajzra vonatkozó dokumentumokat vizsgálja. Arra keresi a választ, hogy a Szent legrészletesebb középkori legendája – melyet a XIV. századi do-monkos Garinus írt – hogyan keletkezett, mi állt megíratásának hátterében. Mindezt a középkori domonkos rendtörténet és hagiográfia tükrében vizsgálja. A Margit-legenda elemzése jó alkalmat nyújt arra, hogy bepillanthassunk a legendaírás „műhelytitkaiba”, hiszen rendelkezésre áll a szerző forrása is, a szentté avatási per anyaga. A két dokumentum összehasonlításából kiderül, hogyan alakította saját korának életszentség-eszményéhez Szent Margit alakját a tudós teológus Garinus. Megismerhetjük a középkori hagiográfusi mentalitást, a szerzőnek a szentségről, a csoda mibenlétéről alkotott felfogását.
-
Arrowsmith
0Kevés író klasszikus már életében is. Ilyen író volt Sinclair Lewis. Szerte a világon olvasók milliói az ő regényein keresztül ismerték meg a két világháború közötti Amerikát. Még kevesebb az olyan író, akinek klasszikus alkotásai egyúttal „best-seller”-ek is. Példa erre az Arrowsmith. Harminckét éve írta meg Sinclair Lewis ezt az első orvos-regényt, ő tette „divatossá” ezt a témát. Azóta száz meg száz regény jelent meg az orvosok életéről és munkájáról, de egyik sem közelítette meg az Arrowsmith mély demokratizmusát, emberiességét, becsületességét. Martin Arrowsmith alakja a 30-as évek haladó magyar olvasóinak is egyik eszményképe lett és ma sem veszített semmit nagyságából.
-
-
Árulás
0Helen Dunmore Ostrom című regénye a második világháború idején a blokád alá vont, szenvedő Leningrádban játszódott. Főszereplői közül csak két fiatal meg egy gyerek élte túl a borzalmakat. Az Árulás vagyis a folytatás cselekménye tíz évvel utóbb, 1952-ben indul, és egy évvel később, Sztálin halálával zárul. Andrej, a hajdani medikus immár kiváló gyermekorvos, Anna a felesége lett, újra óvodában dolgozik, és együtt nevelik Anna lázongó kamasz öccsét, a most már tizenhat éves Kolját. A leningrádiak rettegnek a besúgástól, a szomszédoktól, mindenkitől. Annyira, hogy amikor egy fejes (ráadásul állambiztonsági főtisztviselő) gyereke bekerül a kórházba, és világossá válik, hogy amputálni kell a lábát, kollégája kétségbeesetten Andrejre sózza az ügyet. És közben már készül a „gyilkos zsidó orvosok” pere… Félelem, szerelem, árulás, paranoia. Mire a már nem is olyan ifjú pár gyereke megszületne, a leendő apát egy hajnalon elviszi a fekete autó. A történelem meg versenyt fut az emberi sorsokkal: ki pusztul el előbb, a diktátor vagy leendő legújabb áldozatai?
-
-
-
-
Asszony és háza – avagy az én Toszkánám
0Egy házépítés története, ahogyan én láttam. Az építész asszony, ahogyan a gyermekeim apja menet közben titulált. Én, mindennek az oka és okozója. Aki ezt az egészet kavarta. Azt, hogy odahagyjuk viszonylag jól bejáratott városi társasházi életünket, és falura költözzünk, házat építsünk. A könyv főszereplője a ház maga, ahogyan kitalálódik, felépítődik, belakjuk, ellepjük. Ahogyan zajlunk benne, kutyák, macskák, gyerekek, barátok, tüzek, vizek, mesék, képek. És énekeljük közben a Mary Poppins kéményseprőjével:
„I do what I like, and I like what I do” (Azt csinálom, amit szeretek, és azt szeretem, amit csinálok.) Petrik Adrien -
Asszonyok
0Valószínűleg nem túlozunk, ha azt állítjuk: máig nem hálás pálya a nőíróé. Hasonlóképpen nem túlzás kijelenteni: a múlt századfordulón már az is gyanúsnak számított, ha egy nőnek irodalmi ambíciói voltak. Csak mostanában fordul az érdeklődés e korszak gyakran tragikus sorsú nőírói felé, akik sokszor önmaguk sem hitték, hogy méltó versenytársai lehetnek „erősebb nemhez” tartozó kollégáiknak. Közéjük tartozott a szépséges hevesi leány, Rosenfeld Bella – írói nevén Fehér Judit –, akinek Bródy Sándor egyszerre lett férje és versenytársa. A „nap lovagja” mellett Rosenfeld Bella sok éven át a szó szoros értelmében el- illetve lefojtotta tehetségét. Csak akkor tért vissza az irodalomhoz – amint e könyvből kiderül, saját tehetsége iránt kétségekkel telve –, amikor cáfolhatatlanul bebizonyosodott, hogy házasságuk, annak ellenére, hogy öt gyermek született belőle, eleve elhibázott volt. Csupán néhány év jutott neki írásra: 1908-ban, harminckilenc évesen meghalt. Rövid alkotó korszakában született az e könyvben újraközölt, először 1906-ban megjelent Asszonyok című novellagyűjteménye és néhány más munkája.
-
-
-
Ásványnévtár
0Ez a könyv az első, a teljesség igényével készült magyar nyelvű ásványnévjegyzék. Tartalmazza az érvényes ásványfajok nevét, kémiai képletét, kristályrendszerét, esetleges jellemző színét és rendszertani besorolását. A közel 4000 érvényes ásványtani fajnév mellett további 9000 név található benne. Közöttük vannak rendszertani összefoglaló nevek, változatnevek, szinonimák; keverékek, álalakok nevei; ásványok és drágakövek kereskedelmi elnevezései; kőzet-, műtermék- és fosszílianevek, esetenként mindezek téves vagy idegen írásváltozatai. A Bevezetés ismerteti az ásványnévadás történetét, bemutatja az ásványnevek és a könyvben szereplő többi név fajtáit. A Függelékben olvasható egy egyszerűsített rendszertani táblázat is. A könyv a diákok, ásványgyűjtők és más érdeklődők mellett a kutatók számára is hasznos segédeszköz lehet az ásványnevekkel kapcsolatos formai (helyesírási) és tartalmi kérdések megválaszolásához.
-
Ásványtan
0„Negyedik ujból írt kiadás”
Kötetünk érdekességét az adja, hogy korábbi tulajdonosa Hörcher Ödön, majd Márton számos üres levelet köttetett a műbe, amelyeket egy részét sűrűn telejegyzetelte. Ezenkívül is számos kisebb jegyzetlap található a kötetben és a sorok között is ceruzás megjegyzések és aláhúzások találhatók. -
-
Átadom a pórázt
0Az Átadom a pórázt rövid versei érzelmi-érzéki pillanatfelvételek. Szokatlan temészeti képeik, panteisztikus-erotikus poétikájuk a határokkal játszik: a test és a táj, a te és az én körvonalaival. Azt is nehéz lenne behatárolni, hogy ki beszél itt, olvashatjuk a kötetet egyfelől amolyan szerelmi katalógusként, ismétlődő motívumokkal, de változó szereplőkkel, másfelől úgy is, hogy az öt ciklus portrévá, életrajzzá álljon össze, egy Odüsszeusz-szerű alak bolyongásává, hazaérkezés nélkül. A kötet mindenesetre egy érett és ígéretes indulás dokumentuma.
Gerevich András 1976-ban született. Az ELTE angol szakos hallgatója. Ez az első önálló kötete. -
ÁTI Kisatlasz
0A magyar királyi állami térképészeti intézet szeretettel adja át Kisatlaszát a magyar közönségnek. Mint egyedüli nagyobb, szellemileg és műszakilag is felkészült magyar térképkészítő intézmény, fontos feladatának tartotta azt, hogy a legutóbbi idők idegen atlaszversenyében olyan eredeti fényképgyűjteményt nyújtson a földrajz iránt érdeklődőknek, mely a Föld képét a szokott módtól eltérően, a mai, valóságos alakjában és részleteiben helyesen mutatja be. Anyagának összeválogatása elsősorban a földrajzzal foglalkoztatók, az utazgatók, a nyaralók és télisportolók, a világháború egykori katonái és általában a történelmi és napi események, valamint a földrajzi felfedezések iránt érdeklődők kívánságainak messzemenő figyelembevételével történt. Örömmel hangsúlyozzuk azt, hogy ennek a Kisatlasznak újszerű leíró és statisztikai szövegrésze, sokszínű és szövegközti térképei, valamint kiejtést is magyarázó névmutatója immár teljesen magyar szakemberek munkája.
Az atlasz névírása tárgyilagos és magyar. Elveit a névmutató bevezetésében adjuk. A helységnevek eredeti alakjukban – nem-latinbetűs nyelv esetében magyar átírásban – szerepelnek, ami a mindinkább fejlődő utazási, posta- és rádióforgalomban elsőrendűen fontos. Minden egyéb nevet – ha lehetett – magyarul írtunk. Magyarország elszakított területeinek részletesebb térképein a névírás magyarnyelvű. Sokan kerülnek azonban abba a helyzetbe, hogy az elszakított magyar területek mai, nekünk idegen helységneveit kell használniok. Éppen ezért a szomszédállamok térképein a mai hivatalos német, tót, román vagy szerb-horvát helységneveket alkalmaztuk. -
-
-
Atlas Hungaricus I-II.
0A térkép alkotás, nemcsak műszaki, technikai valósághű megszerkesztésben, de művészi, esztétikai megformálásában is. A legrégibb kínai, egyiptomi térképeknek még misztikus tartalmuk is volt, és a különböző istenhitek motívumai sem maradhattak le a lapokról. A térképek készítői az ország, város ábrázolásánál művészi hatásra is törekedtek, sokszor talán csak önmaguk gyönyörűségére, s még többször a kelendőség érdekében. A régi térképek rajzolói közt olyan művészeket találunk, mint Leonardo da Vinci. Az esztétikum azonban másodlagos, bár nem elhanyagolható szempont a kartográfia történetében. A térképet az emberi megismerés vágya, a tájékozódás igénye hozta létre, hogy aztán szinte munkaeszközzé váljon az utazók, a kereskedők, a kincskeresők és a katonák kezében. A nyomtatás feltalálásával terjedtek el a különböző atlaszok, ország- és várostérképek, segítve az utazót, de az otthon ülő lapozgatót is, akit elsősorban a látvány szépsége ragadott meg. A kor és a technika előrehaladtával a térképek is egyre pontosabbak lettek, s megbízhatóbb forrásai a tájékozódásnak. A térképrajzolók, -szerkesztők alkotását eleinte rézbe vésték, vagy fába, mint pl. Lázár deák (Lazarus) térképét, s ezek a technikák igen hosszú ideig szinte kizárólagosak voltak az egyes lapok, atlaszok kivitelezésében. A munkához mívesség kellett, türelem, pontosság, érzék és technikai tudás.
-
Attentat auf Elisabeth, Königin von Ungarn
0Die Ermordung der Kaiserin und Königin Elisabeth durch einen Anarchisten 1898 in Genf erregte riesiges Aufsehen und wird uns durch die heutigen terroristischen Anschläge immer wieder in Errinerung gebracht.
Der Historiker Emil Niederhauser, korrespondierendes Mitglied der Ungarischen Akademie der Wissenschaft, berichtet über die Ereignisse und deren Hintergrund, indem er den Fachkollegen und den historisch interessierten Leser gleichermassen anspricht. Im ersten Teil seines Buches berichtet er vom Attentat und gibt abschliessend eine kurze Skizze des Lebens der Königen, dieser „ersten modernen Frau”, wie sie Brigitte Haman, ihre Biographin, nennt. Liberal, aufgeschlossen gegenüber neuen Ideen, selbst eine Dichterin, die in Heine ihren Abgott sah, konnte sie sich in dem steifen Zeremoniell des Wiener Hofes nur fremd und unglücklich fühlen. Aus ihrem Widerwillen gegen diesen Hof entstand ihr Interesse für Ungarn und die Magyaren, die ihr lieb sein mussten, da sie jedermann am Hofe hasste, Daher ihr politisches Engagement zugunsten der Ungarn in den Verhandlungen um den österreich-ungarischen Ausgleich. In den letzten Jahren des Jahrhunderts war sie aber nur mehr ein seltener Gast am Wiener Hof, von Familientragödien und Krankheit geplagt irrte sie ruhelos in ganz Europa umher.
Das zweite Teil stellt die Fahndung nach dem vermeintlichen Komplizen des Attentäters, Luigi Lucheni, dar, wobei auch sein unglückliches Schicksal, das ihn zu den Anarchisten führte, nachgezeichnet wird. Der Verfasser skizziert auch die Herkunft der anarchistischen Ideen und den organisatorischen Wandel der Bewegung, natürlich nur bis zum Augenblick des Attentats. Zu jener Zeit wurde eine Reihe von Attentaten verübt, nicht nur auf Staatoberhäupter und Politiker, sondern auch auf einfache Menschen. Parallelen zur Gegenwart werden nicht gezogen, aber das erübrigt sich aufgrund des Erzählten. -
Attila élete
0Részlet: Bár a varázslók és a jövendőmondók jóslatai megnyugtatón hangzottak, a római nép aggódva nézett az ütközet elé, amelyet 405 tavaszának első napjaiban Radagais hadaival kellett megvívni. Radagais, aki négy év előtt mint Alarik helyettese jött Itáliába, most, szlávokból és germánokból álló nagy sereg élén, a maga számlájára tört be oda. A birodalom, lévén hogy, Stilichonak, Honorius miniszterének minden ügyessége és bátorsága ellenére is, összes határait barbár hordák ostromolták, amelyektől, ha még oly megvetéssel nézett is reájuk, méltán volt oka rettegni, ide-oda ingadozott ellenségek és szövetségesek között, kik mindketten egyaránt veszedelmesek voltak.
-
Attila és a hunok
0Atilla és a hunok szerepe az emberiség történelmében a modern kultúra talán legnagyobb fehér foltja. Ebben a könyvben feltárul ez a köztudatból mesterségesen kirekesztett történelmi valóság a maga eredeti összefüggés-rendszerében. Atilla és a hunok kulcsszerepet játszanak az emberiség mai alapkérdéseiben is: Hogyan találhatják meg az őstörténelmüktől megfosztott eurázsiai népek eredeti önazonosságukat? Létezik-e a lezüllesztő történelmi erőkön kívül felemelő történelmi erő is? Hogyan lehet a felemelő történelmi erőket bekapcsolni életünkbe? (GRANDPIERRE ATTILA)
-
Attila tizenhat regében. Árpád tizenhat regében. [Gesta hungarorum. A magyar ősmondák öt könyve. 3-4.]
0A Gesta Hungarorum mitikus eredetmondájában a hun, székely és magyar kapcsolatnak mondáiban Attila világhódításában, Álmos és Árpád honfoglalásában és Emese rendre megvalósuló csodálatos álmában már benne volt a magyar nemzeti hagyományoknak ama gigantikus kerete és szerves epikai kompozíciója, amelyeknek figyelembevételével nemcsak a Gesta Hungarorum szerkezete formálódhatott ki, hanem a krónikás által ismert regösénekek eposszá tudtak alakulni.
-
August Comte
0„A pozitivizmus színeváltozása néven ismert folyamat szoros összefüggésben volt azzal, hogy a doktrína tételes tanát: dogmává merevedett, és végső fokon kultuszba torkollott. A társadalom tudománya, majd az emberiség vallása igényével jelentkezett. Miért és miként jelentkezett ez az igény? Ez a kötet központi kérdése, amelyre a szerző Auguste Comte, a pozitivizmus atyja, az „Emberiség főpapja” életműve egészének elemzésével igyekezett választ adni.”
-
Aurora Borealis – Északi fény
0Hogy mi is ez a könyv? Ellesett pillanatképek sora, átdolgozott reggelek és délutánok alatt felcsipegetett emlékmorzsák az Aurora Borealis című film forgatása közben.
Két fantasztikus nő, a színész és a rendező – miközben forgat, játszik, rendez – az életéről beszélget. Azt mondják, ők már többet nem filmeznek – de mi reméljük, hogy még igen. Két művész a felvillanó északi fényben, túl a nyolcvanon: Törőcsik Mari és Mészáros Márta. A pályáról, a színház- és filmművészet múltjáról, jelenéről, halhatatlan emlékű pályatársakról, kalandokról csevegnek felszabadultan; aztán jóval szomorkásabban a súlyosabb és örök érvényű dolgokról: női sorsokról, háborúról, túlélésről.
Tehát mi is ez a könyv voltaképpen? Művészi hitvallás, tudástár, pletyka, rezignált életbölcsesség – s mindez a közös alkotás folyamatát, az Aurora Borealis születését kíséri. A filmét, amely a valóban megélt női sorsok és élettragédiák tablója – az utolsó szemtanúk vallomása a háborús idők borzalmairól, de leginkább mégis emberségről és szépségről. A két kimagasló alkotót hallgatva pedig csak bámulhatunk, hogyan férhet bele az életbe ennyi minden. Ott ülnek a sziporkázó, ám egyre halványuló északi fényben, és csak mesélnek nekünk.