-
-
A Magyar Korona országainak helységnévtára. 1898.
0Az Előszóból: A magyar korona országainak legutóbb az 1895. év folyamán megjelent Helységnévtárából a teljes készlet két esztendő alatt elfogyott. Minthogy ez a közigazgatás minden terén, az üzleti élet minden ágában napról-napra használatos és szükséges segédkönyv alig nélkülözhető a legrövidebb ideig is, a kereskedelemügyi magyar királyi minister úr Ő Nagyméltósága elhatározta, hogy a magyar korona országainak Helységnévtárából újabb kiadást rendez, a szerkesztés munkáját ismét a magyar királyi központi statisztikai hivatalra bizván.
-
-
A magyar kultúra válságos évei
0A könyv bemutatja,hogy a területi és gazdasági csapások mellett milyen kultúrális veszteségek érték szent nemzetünket.Sok múzeumot,levéltárat és emlékművet veszítettünk el.A szerző azt is bemutatja,hogy a minket körülvevő söpredékek,szlovákok,szerbek,románok,milyen pusztítást végeztek az elcsatolt területeken.Gazdagon illusztrált könyv és nagyon ritka.1945-ben a kommunisták betiltották.
-
-
A magyar mezőgazdaság a XVIII. században
0Magyarország a török hódoltság és háborúk megpróbáltatásaiból agrárországként került ki. A pusztulást követő békés újjáépítés nagyrészt a mezőgazdaságban ment végbe. Az ország néptelenné vált tájai felé elsősorban a török uralomtól ment területek magyar parasztsága áramlott, hogy ott az új élet lehetőségét megteremtse. Külföldről is hívtak be telepeseket, akik azonban jóval kedvezőbb helyzetben fogtak munkához. A kezdeti primitív gazdálkodásmódok fokozatosan fejlettebbeknek adtak helyet, s a termelőerők lendületes fejlődésnek indultak. De a török kiverésétől a napóleoni háborúkig tartó időszak bőséges adataiban nemcsak a gazdasági újjáépítés menete és máig ható eredményei tükröződnek. Megelevenedik a falu mindennapi élete, feltárulnak a hagyományos mezőgazdaság sajátos vonásai. A szerző azonban rámutat azokra a törekvésekre is, amelyek a modern mezőgazdaság felé vezető fejlődés útját egyengették.
-
A magyar művészet a 19. században
0A 19. század Magyarország felívelő korszaka, amelyet a művészetben, az építészetben is az Európához történő felzárkózás lendülete jellemez. Az egyetemes európai értékek mellett a sajátosan magyar formanyelv megteremtésének igénye is felmerült. Könyvünk a korszak építészetét és iparművészetét tárgyalja. Megtalálhatók benne a nagy formátumú építészek Pollack Mihálytól Lechner Ödönig, az ország legjelentősebb épületei a Nemzeti Múzeumtól az Országházig. Nyomon követhető, hogyan válik Budapest világvárossá, miként jönnek létre a korszak kastélyai és parkjai, milyenek az épületek berendezései, a mindennapi használatra vagy éppen különleges alkalmakra szánt tárgyak. A szerzők a magyar művészettörténet avatott művelői, akik témájukat a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva, jól áttekinthető rendszerben összegzik.
-
A magyar muzsika régi századaiból
0Zolnay László – akinek nevét elsősorban mint a budai Vár Anjou-kori szoborleleteinek feltárójáét ismerte meg a nagyközönség – a magyar középkori anyagi és szellemi műveltségéről képet adó nagy műve (Kincses Magyarország) után most a középkori magyar zene történetét tárja az olvasó elé. Könyve az első összefoglaló áttekintés a kor zenei műveltségéről, énekkultúrájáról és zenei életéről. Anyaga páratlanul gazdag, előadása színes és eleven. A honfoglalás előtti kortól, a római-pannon időktől a Mohács utáni időszakig tarka menetben vonulnak föl a könyv lapjain az egyházi, udvari, hadi és népi muzsika alkotói, oktatói és tolmácsolói jellegzetes hangszereikkel, kézzel írt kottafüzeteikkel. Találkozunk a hazánkba látogató vagy itt megtelepedett jeles külföldi zenészekkel: német, olasz, burgundiai komponistákkal, zeneművészekkel, hangszerépítőkkel. Könyvek, oklevelek, királyi és egyházi számadások, fizetésjegyzékek, összeírások és személyes emlékezések alapján tájékozódunk a középkor zenészeinek életviszonyaiban, bepillantunk kalandos életükbe. A szerző a lehetőség szerint teljes képet ad, összefoglal és összegez, tehát más kutatók eredményeire is támaszkodik. De igen gyakran általa feltárt, itt először ismertetett anyaggal lepi meg nemcsak az olvasót, de a szakembert is. Az értékes, a nagyközönség érdeklődésére is számító kötetet fényképes illusztrációk teszik még színesebbé.
-
A magyar nagybirtok élete a XV. század elején
0Sinkovics István (1910-1990) történész, egyetemi tanár korai munkája kimondottan színes képet fest a nagybirtokosok által uralt XV. század eleji hazai középkor világáról.
-
A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867-1914
0Bevezetésében a magyar nagyipari munkásságot létrehozó hazai gyáripar megindulását mutatja be, egyben rávilágít azokra a tényezőkre, melyek megakadályozták a XIX. század elejéig gyáriparunk kifejlődését. A következőkben a gyáripar fellendülésével párhuzamosan szinte évek alatt kinövő munkásosztály keletkezését tárgyalja s a magyar társadalomnak azokat a részeit, melyek az új osztály tagjait szolgáltatták, majd az új osztályon belül előálló rétegeződéseket. Talán legérdekesebb része a könyvnek az, mely a magyar munkásság lelkiségének létrejövésével foglalkozik a munkásság egykorú megnyilvánulásai alapján. Az első évek szervezeti mozgalmának tárgyalása után ismét társadalompolitikai rész következik
-
A magyar nemzet története alkotmánytörténeti és honpolgári ismeretekkel
0A Kalász Tankönyvszerkesztő Bizottságának közreműködésével szerkesztették:
Bagdy István, Berkényi Károly, Berwaldszky Kálmán, Sugár Vilmos -
-
A magyar nemzet történetének kis tükre I-II.
0Igazi szenzáció ez a kis könyv Badiny Jós Ferenc olvasóinak, rajongóinak. A neves őstörténész hagyatékából került elő. A mű egyik legsikeresebb írásának folytatása, ˝A magyar nemzet történetének kis tükre˝ második kötete. Így e két rész együtt ad ki egy egészet, egy teljes gondolatsort mindnyájunk okulására, gyönyörűségére.
-
-
-
A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője
0Az „Ethnographia” melléklete. XIII. évfolyam. 1912. (Új folyam: VIII.)
-
A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 1-2.
0Dr. Karácsonyi János nagyváradi kanonok 1900-1904-ben megjelent művében a hozzáférhető teljes forrásanyag alapján dolgozta fel a XI-XIV. században előforduló családok történetét. Módszereiben és eredményeiben azóta sem kopott meg, minden e korszakkal foglalkozó kutatásnak ma is alapvető és nélkülözhetetlen kiindulópontja.
-
-
-
A magyar nép táncai
0A néptáncok kutatása a néprajzi tudományok egyik legfiatalabb ága. A köztudatban a magyar tánckultúráról igen kevés, lényegében csak a csárdásra szorítkozó ismeret él. Pedig a magyar néptánc számos történeti stílusréteget és kifejezésbeli variációt rejt magában, melyek között ott találjuk a régi énekes leánykörtáncokat, a fegyvertánc elemeit őrző pásztortáncokat, az ugrós legénytáncokat, valamint a reneszánsz óta kifejlődött régi páros táncok típusait. Ezeket a régi táncfajtákat a XVIII. század óta olyan új stílusú táncok – a verbunkosok és a csárdás váltották fel, melyek a magyar nemzeti karakter jellegzetes kifejezőivé váltak. Martin György könyve a történeti anyagon kívül a magyar tánckincs földrajzi tagozódását, a táncdialektusok jellegzetességeit is bemutatja. Itt kerül sor a különböző alkalmi táncok, például a lakodalmi osztótánc, a menyasszonyfektető gyertyástánc, a céhes eredetű bodnártánc és a nyugati eredetű folklorizált polgári társastáncok leírására.
A szöveget 38 fekete-fehér és 16 színes kép illusztrálja. -
-
-
-
-
-
A magyar politikai rendszer
0A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és „civil” intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők – politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség – jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.
-
A magyar politikai rendszer
0A magyar politikatudomány egyik legfontosabb művének átdolgozott és korszerűsített változatát tartja kezében az olvasó. A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és „civil” intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.
A magyar politikai rendszer legújabb kiadása a korábbiaknál egyszerűbb és tömörebb; igazodva a felsőoktatás változásaihoz, BA szintű tankönyvnek készült. A könyv azonban nem csak a társadalomtudományok hallgatóinak jelent nélkülözhetetlen olvasmányt. Éppen úgy hasznos munka a magyar politikával hivatásszerűen foglalkozók számára, mint azoknak, akik egyszerűen a napi politikán túli, mélyebb ismereteket szeretnének szerezni a hazai közélet szereplőiről és intézményeiről. -
-
-
A magyar sajtó története I.
0Írták: Fenyő István, Kókay György, Kosáry Domokos, T. Erdélyi Ilona, Ugrin Aranka
-
A magyar sajtó története II/1-II/2.
0Írták:
II/1.: Antall József, B. Nagy Eszter, Buzinkay Géza, Katus László, Kosáry Domokos, Miklóssy János, Pók Attila, Várady Géza
II/2.: Buzinkay Géza, Erényi Tibor, Gergely András, Németh G. Béla, Veliky János -