-
Nép, nemzet, állam. Válogatott tanulmányok
0Szekfű Gyula a 20. század egyik legismertebb és legnagyobb visszhangot kiváltó történetírója. Műveit már saját korában is széles körű viták övezték. Ez a válogatás legfontosabb tanulmányaiból ad áttekintést, A száműzött Rákóczit övező dühödt támadásokra adott válaszaitól kezdve, a húszas évek első felében írt történeti munkákon keresztül, a főként az általa szerkesztett Magyar Szemlében napvilágot látott ta-nulmányokig, melyek a harmincas évek közepétől főként a nemzetiségi kérdés problémáival foglalkoztak. Mindezt ki-egészíti néhány nagyobb lélegzetű, ugyanakkor Szekfűről rendkívül árulkodó tanulmány. Szekfű életművének még számos pontja tisztázatlan, de óriási mértékben járult hozzá kora, sőt a háború utáni időszak történelemről, politikáról alkotott nézeteinek formálásához.
-
-
Nero
0Részlet: „Krisztus után 64-ben tűzvész dühöngött Rómában, melynek a város jelentékeny része martalékul esett. A gyujtogatással a keresztények kicsi felekezetét vádolták. Az eseményt rövid ideig tartó keresztényüldözés követte, melynek valószínűleg Pál apostol is áldozata lett. A megpróbáltatást a túlélők az 54-től 68-ig uralkodó Nero császárt tekintették a keresztény vallás első nagy ellenségének. 68-ban megfosztották a császárt trónjától.
-
-
Önéletrajz
0,- Mi bírta rá önt erre a kalandra? Az önéletírás nyugati szokás. Nem tudok róla, hogy Keleten bárki is megírta volna az élettörténetét, hacsak olyan ember nem, aki nyugati hatás alá került. És mit fog megírni? Tegyük fel, hogy holnap elveti azokat az elveket, melyeket ma vall, vagy tegyük fel, hogy a jövőben felülbírálja mai terveit: nem valószínű-e, hogy félrevezeti azokat az embereket, akik magatartásukat az ön kimondott vagy leírt szavainak tekintélyéhez igazítják? Nem gondolja-e, hogy jobb lenne, ha nem írna semmiféle számadást az életéről, vagy legalább későbbre halasztaná a még írását?
Ez az érvelés elgondolkodtatott. De célom nem az, hogy igazi önéletírást adjak. Csupán annyi a szándékom, hogy elbeszéljem ama számtalan alkalmat, midőn próbát tettem az Igazsággal, s mivel életem nem egyéb, mint e próbálkozások egymásutánja, e történet valóban olyan, mintha önéletírás volna. De nem bánom, ha minden lapja csupán az igazsággal való próbálkozásaimról fog szólni, semmi másról. Azt hiszem, vagy legalábbis abban a hitben ringatom magam, hogy az olvasó hasznát fogja látni, ha összefüggően elbeszélem mindeme próbálkozásaimat. Politikai tapasztalataimat immár nemcsak India ismeri, hanem bizonyos mértékig az egész »civilizált« világ. Számomra ezek a tapasztalatok nem sokat érnek: így aztán még kevesebbet számít nekem a mahátmá cím, melyet politikai szereplésemnek köszönhetek. E cím gyakran okozott fájdalmat nekem, és egyetlen alkalomra sem emlékszem, amikor azt lehetett volna mondani, hogy jóleső bizsergéssel tölt el. Ellenben szívesen elbeszélném szellemi téren szerzett tapasztalataimat, melyeket egyedül én ismerek, s melyekből a politikai téren végzett tevékenységhez szükséges erőt merítettem. Ha valóban szellemi tapasztalatokról van szó, kérkedésnek nincs helye. Az ilyen tapasztalatok csupán az alázatot erősíthetik bennem… Ha szenvedélyek nélkül és alázatosan tudok beszélni róluk, sok más útkereső ember meríthet belőlük erőt a továbbhaladáshoz.” -
-
Oroszok és magyarok
0Milyenek az oroszok és milyenek vagyunk mi, a megfigyelők? Miként ragadható meg a félelmet és rajongást egyszerre kiváltó rejtélyes orosz világ? Hammerstein Judit vizsgálódásának tárgya a két világháború közötti Oroszországot megjárt magyar írók úti beszámolói. Ám a kötet horizontja időben és térben ennél sokkal tágasabb: a művek az elemzés során nemcsak egymásra reflektálnak folyamatosan, hanem számos más kortárs leírásra, megfigyelésre is. A szélesre tárt perspektívának, a folyamatos kitekintéseknek, kapcsolat- és szellemtörténeti kalandozásoknak köszönhetően Illyés Gyula és Nagy Lajos Szovjetunió-élménye nemcsak egymással kerül dialógusba, hanem többek között a 19. századi utazó, Custine márki, az első világháborús hadifogoly, Markovits Rodion, a mérnök Popper József, a társutas Károlyi házaspár, Arthur Koestler, a francia André Gide, Arthur Holitscher, az utazás nélkül is rendkívül jól tájékozódó Márai Sándor, valamint Sinkó Ervin tapasztalatával is. A személyes narratívákon, éntörténeteken keresztül bomlik ki az a szövevényes, literátor értelmiségiekhez köthető, magyar és európai Oroszország-/ Szovjetunió-recepció, amely a reménykedéstől a rajongáson keresztül a drámai illúzióvesztésig a legszélsőségesebb érzelmi árnyalatokat is magában foglalja, akár mindegyiket egyetlen egyéni sorson belül. A szerző számos új szempontra rámutat, eredeti, inspiratív következtetéseket is megfogalmazva. A kötet egyedisége talán mégis leginkább a korabeli értelmiségiek szemén keresztül az orosz-szovjet valóságot fürkésző, impozánsan sokrétű szellem- és kapcsolattörténeti körpanoráma megrajzolásában jut kifejezésre.
-
Oroszország története
0Részlet: Az orosz tájat rendszerint mint egyhangú sík rónát szokták ábrázolni, amely két sávra oszlik: a déli sztyepvidékre és az északi erdős vidékre. Azonban nem szabad azt hinni, hogy ezek a síkságok egyhangú rónavidékek. Több magaslati vonal húzódik át rajtuk, hatalmas folyamok völgyeivel átszelve és Oroszország egyes vidékeit festői jellegűvé teszik, ami gyakran a középnémet tájra emlékeztet.
-
-
Oroszország története. Az orosz eredeti VII-ik kiadás után
0Előszó: Ejszakkeleti szomszédunk birodalma nagyobb a holdnál, s noha száz millió embernél több lakja, nagyságához képest nem ismerjük eléggé sem jelenét, sem multját; sem földrajzát, sem történetét. Pedig az utóbbi ezer év alatt sok történt e népességgel, az orosz nemzettel is, mi folyton érdekelte elődeinket, és a miről nekünk tudomást venni előnyünkre válik.
-
Oroszországi naplóm
0Mióta hazajöttem Oroszországból, a barátok és ismerősök serege kitörő örömmel üdvözöl, de egyben ezer és ezer olyan kérdéssel ostromol, melyekre első pillanatra meghökkenve csodálkozom, – válaszolni nem is tudok, csak tátogok mint a partra vetett hal. És csak nézek, nézek, hogy honnan az ördögből veszik ezeket a képtelen, furcsa, tájékozatlan kérdéseket. Mert a kérdések zuhagatának vége-hossza nincs. Például ilyeneket kérdeznek:
– Hol voltatok eddig? Mindig Kiewben?? Igazán olyan szép ott a színház, ahol játszottatok??
Mit feleljek erre? – azt, hogy Kiewnek még a vasútállomását sem láttuk! Színházban pedig – két hónap alatt – egyszer sem játszottunk, mert a legnagyobb hely, ahol felléptünk – egy ócska mozi volt!
– Ugye, sokat éheztetek?
Mivel mindig katonákkal étkeztünk, az ellátásunk kitűnő volt!
– De a lakásotok viszont remek volt!?
Éjjel, ha csak öt egér szaladgált át rajtam – versenyezve, hogy melyik kapja el előbb a fülcimpámat, az már főnyeremény volt! -
Őshaza és Kőrösi Csoma Sándor célja. Kőrösi Csoma Sándor halálának 100. évfordulóján
0Előszó: Kőrösi Csoma Sándor halálának 1942. évi április hó 11-én volt százéves évfordulója. Időszerű, hogy Őt, a magyar fajnak kiválóságát, kellően értékelve ünnepeljük. Az elmúlt évszázad alatt sokan voltak, akik úgy vélték, hogy Csoma lelkiségét, cselekvéseinek indító okait felismerték, munkáját méltányolhatták, – azonban e férfiak Nyugat kultúráján nőttek fel és a XIX. század mindent tagadó szellemét szívták magukba, így tőlük messze állt Kelet gondolkozása, filozófiája. Ezek, noha Csoma csodálatos egyéniségét, szentekhez hasonló lemondását, igénytelenségét, fanatizmusát, szerénységét és lelkiismeretességét, egyben nagy tudását is elismerik és csodálják, mégis rejtély marad előttünk Csoma nagy egészben vett élete.
-
-
-
Páncélosok a Tiszántúlon
0A levéltári dokumentumok, egykori naplók, visszaemlékezések és könyvészeti források felhasználásával készült összefoglalás a szovjet 2. Ukrán Front »debreceni támadó hadműveletének« részletes történetét dolgozza fel. Az »alföldi páncéloscsata« krónikájából kiderül, hogy 1944 októberében a keleti front déli szárnyán jelentős összecsapás zajlott a Kárpát-medence birtoklásáért. A német és szovjet páncélosok a döntő ütközetet azonban – a korábban sugalltaktól eltérően – nem Debrecennél, sokkal inkább Nagyváradnál, Szolnoknál s mindenekelőtt Nyíregyházánál vívták meg. A csaknem egy hónapos hullámzó küzdelem könnyebb megértését térképek és archív fényképek segítik.
-
Páncélosok előre!
0Részlet a könyvből: A lengyelországi hadjárat lezajlott. Ezredünk visszaérkezett garnizonjába és már másnap parancsot kaptunk, hogy ezredszemle lesz.
Az ezred nyilt négyszögben állott a vezérkar épületével szemben elterülő hatalmas gyakorlótéren. Az ezredparancsnok állomáshelyét nehéz páncélosok keretezték óriási négyszögükkel. Zene hangjai közben megjelentek a zászlóhordozók és az arcvonalak kialakulása után Eberbach alezredes beszédet intézett az ezredhez. Megemlékezett a mokrai és liswartai dicsőséges napokról, Varsó kemény ostromáról, a Visztulakanyarban és a Bzura mentén végrehajtott hőstettekről. Méltatta az ellett hősök dicső példáját. Az üdvlövéseket adó páncélos ágyúk dörgése közben mégegyszer felolvasták hősi halottaink névsorát, azután véget is ért a lengyelországi hadjárat, lezárult a keleti küzdelem. Eberbach alezredes páncélos-hadosztálya várta az új parancsot. -
Pergőtűz
0Az előszót Juhász Gyula írta.
Második világháborús történetünk iránt hosszú évek óta igen nagy az érdeklődés. Dokumentumkötetek és emlékiratok, szaktanulmányok és vitairatok egyaránt olvasóra találnak. S az érdeklődők nagy táborába nemcsak azok tartoznak, akik átélték a háborút, és most évtizedek múltán saját emlékeiket, élményeiket keresik, hanem a felszabadulás után született, mai lakosságunk fiatalabb fel is, mert a háborút követő társadalmi-politikai változások, jelenkori valóságunk genezisét keresi. -
Pilóta lettem
0Első repülőgépem
1912 egy meleg nyári délutánján. Zsuzsi, a kis hegyi vasút mozdonya, minden igyekezetét összeszedte, hogy az utasokkal telezsúfolt kocsikat felhúzza a Szamos hídjának domborulatára. Az alkalmi utazásra beállított poros marhakocsikban szorongtam én is, szüleimmel és két fivéremmel. Az utasok hangos kiáltozással buzdították a csaknem egyhelyben daráló kis mozdony vezetőjét. Néhányan már azt is ajánlottuk, hogy leszállunk és a gyorsabb haladás kedvéért toljuk a vonatot, a fűrésztelepen túl elterülő nagy legelőig. Ide törekedett ugyanis a város apraja-nagyja. Irigykedve néztük, hogy mennyivel gyorsabban haladnak azok, akik az országúton és a sínek mellett gyalogolnak… Bizonyára elfoglalnak minden jó helyet és nem láthatunk majd semmit, mire a kis vasúttal a helyszínre érkezünk.
Pedig nagyszerű látványosság ígérkezett. A helyi lap s a hatalmas falragaszok városszerte hirdették, hogy délután négykor Székely Mihály bemutató-repülést végez a hegyi út mellett, a réten. -
Pogány magyarság keresztény magyarság
0A kiváló történettudós nagyjelentőségű munkájában tömör és világos képet ad a magyarság elhelyezkedéséről és történelmi szerepéről a keresztény Európá-ban. Nem elégszik meg a történelmi tények és események száraz felsorolásával, hanem arra törekszik, hogy a maga teljességében elénk varázsolja a kereszténységben megerősödött magyar középkor világát, célkitűzéseit, életfelfogását és állami életét. Bebizonyítja, hogy a szentistváni állam nem volt merő nyugati, vagy éppenséggel germán kultúrimport eredménye és Szent István alakját akkor közelíthetjük meg legjobban, ha benne a magyar középkor megalapozóját tiszteljük, értve középkoron az antik keresztény elemeknek a népvándorlás archaikus műveltségével való találkozását. Az eredeti mondanivalókban gazdag, eddig ismeretlen szempontokat felvető könyv nem a szaktudósoknak, hanem elsősorban a művelt magyar olvasóközönség egyetemének készült, hogy egy összefoglaló munkában világítsa meg a magyarság egyik legérdekesebb és örökké aktuális kérdését, a pogányság és kereszténység viszonyának problémáját.
-
Pogány magyarság keresztény magyarság
0I. fejezet (részlet): A Steppe kultúrája
Ha gyarló szemünk a hatalmas euráziai kontinenst úgy tudná áttekinteni, mint valamely hegy lábánál elterülő tájat, akkor ebben a képzelt panorámában alighanem az a hosszú sáv kötné le elsősorban figyelmünket, mely e világrész északi és déli szférái között Mandzsúriától egészen a keleti Kárpátok bástyájáig húzódik végig. Ez az úgynevezett steppe-övezet, mely hol fakó, hol gesztenyebarna és fekete földszínével élesen elüt az északi erdőrégió mélyzöld foltjától s attól a dús vegetációjú szubtropikus déli tájtól, melyet a síkság felé a Kaukázus, a Hindukus és a Humalaya égbenyúló sziklafalai határolnak.
A steppe nyilt, fátlan síkság, mely táji jellegét a föld jelenkorában, minden emberi beavatkozástól függetlenül nyerte el. Felszínét főként az övezet északi részében, melynek határvonalát a Kaspi, az Aral és a Balkas tavak északi partjai jelzik, fű borítja: innen a steppe szó, mely oroszul füvet, pázsitot jelent. Ettől délre a dúsfüvezetű fekete és gesztenyebarna földek fokozatosan homokos rónákba mennek át, melyek helyenként sivár pusztaságokkal váltakoznak. -
Politikus pályák
0A kötete a Társadalmi Szemle 1982-1983-ban megjelent cikksorozatát tartalmazza
-
-
-
Potemkin
0Előszó
AZ OROSZ DRÁMA
A tizennyolcadik századbeli Európa színpadán, melyen a modern történelem első, bevezető jelenetei játszódtak le, külön érdekesség az orosz dráma. A muszka birodalom látványos kifejlődése és rendeződése, az óriási területi terjeszkedés, az újonnan épült, rohamosan növekedő, alapjában véve nemzetközi fővárosnak, Szentpétervárnak jelentősége, a cári udvar káprázatos pompája, – ami még Versaillest is felülmulta, melyet pedig utánozni kívánt, – mindez még abban a gazdag és változatos korban is egyedülálló, amikor az európai történelemnek úgyszólván minden jelenete külön nagyszabású dráma volt és a szereplők valamennyien óriások. Különös képét adja a tizennyolcadik század Európája a fejlődésnek és reakciónak, különcködő pazarlásnak és piszkos nyomornak egymás legszorosabb közelségében. De sehol sem volt kiáltóbb és mélységesebb ez az ellentét, mint éppen Oroszországban. -
Pozsony vármegye nemes családjai
0Szerzők: Denis Pongrácz, Radoslav Ragac, Stresnák Gábor, Tomás Tandlich, Frederik Federmayer
-
Pozsony vármegye nemes családjai
0Szluha Márton nemes családok sorozatának e kötetének első vázlatát és mintegy másfél tucat családfáját még Szluha Márton kezdte el összeállítani, az ő kéziratos örökségét gondozta az elhivatott szerzőpáros, Késmárky István és Simon István. A Kiadó előszava: A Heraldika Kiadó legnagyobb ívű vállalkozása családtörténeti, genealógiai művek kiadása. Sajnos, évtizedekig mostohán kezelt műfaja volt a történetírás, történetkutatás ezen ága. Örvendetes azonban, hogy az 1945 előtti időszakban dolgozó családtörténészek nyomdokain járva, újraéledt a genealógia művelése. Több kisebb műhely is kötelességének tartja, hogy a múltbeli mulasztásokat pótolja, a családtörténeti tudásunkat – amennyire lehet – napjainkig kutassa, és az eredményeket közkincsé tegye. Ezt egészíti ki főleg a rendszerváltozás óta nagyszámú, magánkezdeményezéssel létrejött kiadvány is. Az elmúlt három évtizedben talán a legjelentősebb munkát a Heraldika Kiadó köré tömörült kis létszámú, de annál lelkesebb csapat végezte és végzi napjainkban is. Munkájuk révén egy-egy vármegye nemesi családjainak története, családfái válnak ismertté.
-
Publicistai dolgozatok. 1-2
0Kéméndi Szalay László (1813-1864) magyar történetíró, jogász, liberális politikus és publicista, az MTA tagja és főtitkára, a modern magyar történettudomány egyik megalapozója.
-
-
Rádió-Beszédek. Két magyar megemlékezés alkalmából. Elmélkedési anyag jó magyarok számára…
0A szövegből: Bevezetőül annyit, hogy Szent László a tizenharmadik uralkodó volt a magyar nemzet élén számítva Árpádtól akinek uralkodóvá választása jelentette a Magyar Nemzet megszületését, nyolcszázkilencvenben melyet akkor tiz törzs, helyesebben tiz nép nagy-családjai alkottak. Ez az ősi Alkotmányunk a Vérszerződéssel jött létre és azzal lett megpecsételve mint a Magyar Nemzet Törzs-szövetségének Alkotmánya.
-
-
-
Rákóczi tükör I-II. Naplók, jelentések, emlékiratok a Rákóczi-szabadságharcról
0A Rákóczi-szabadságharc ismert és újonnan feltárt naplóiból és emlékirataiból csak részleteket közöl az összeállítás, de így válik lehetővé, hogy a szabadságharc egészéről átfogó kép alakuljon ki, továbbá képet kapjon az olvasó a szabadságharc társadalmáról, eredeti dokumentumokból ismerhesse meg a kor emberének szubjektív világát. A forrásgyűjtemény elsődlegesen a szélesebb olvasóközönségnek szól, de a kutatók igényeinek is igyekszik megfelelni. Jegyzetek segítik a jobb megértést, és névmagyarázat, illetve névmutató segíti az eligazodást. Az új kiadás szükségességét támasztja alá az a hosszú idő, mely az első kiadás (1973) óta eltelt, továbbá az, hogy ma csaknem beszerezhetetlen a könyv. Ilyen jellegű alapos és ugyanakkor sokak érdeklődésére számot tartó válogatás azóta sem jelent meg, s az itt közölt vagy újraközölt dokumentumok új, önálló kritikai kiadásai sok esetben máig sem készültek el. A gyűjtemény ma már főiskolák, egyetemek szemináriumain tananyag-ként szerepel.