-
-
-
Spanyolország története
0Részlet: Az orvostudományt s a botanikát, mivel mindkettő láthatóan hasznos tudomány volt, a szigorú vallásos ellenőrzés is tűrte úgy-ahogy. A spanyolok közt híres orvosok és sebészek voltak. A híres salernói és montpellieri orvosi iskolák hírnevük nagyrészét ezeknek az arabul beszélő keresztény és zsidó spanyol orvosoknak köszönhetik. Néhány kivételes meglátásától eltekintve azonban ez az egész orvosi tudomány ma már bizony nevetnivaló valami: a lehető legvalószínűtlenebb recipék tudákos gyüjteménye. Elámulunk, ha meggondoljuk, hogy ezeket a javasasszony- és néger boszorkányárkánumokat valaha mekkora becsben tartották.
-
Spanyolország története
0„A Spanyolország és Magyarország közötti ‘történeti tér’ az idők során sokat változott. A középkor évszázadaiban az aragón-magyar dinasztikus házasságok és a Szent Jakab útján járó magyar zarándokok egy hozzánk közeli Hispániáról tudósítanak, ahogy a közösen vívott törökellenes harcok is. Később azonban az Európa peremére szorult spanyol és magyar állam fényévekre távolodott el egymástól, elfelejtvén még a múlt közös pillanatait is. Aztán, a több évszázados szünet után, a rendszerváltást kezdő Közép-Kelet-Európa kezdte újra felfedezni és modellként tanulmányozni a spanyol demokratikus átmenetet: az 1975 utáni gyors, sikeres, békés és toleráns átalakulás jellegzetességeit. A spanyolországi turizmus fellendülése, a spanyol történelem, kultúra és nyelv iránti érdeklődés erős növekedése – napjaink tapasztalata. Az 1992-es esztendő ezt az érdeklődést erősítette meg. Nem Amerika felfedezésének 500. évfordulójára gondolunk elsősorban, hanem az 1992-es sevillai EXPO-ra, és a barcelonai olimpiára. S annak is megvan a maga jelentősége, hogy Magyarország Európához való csatlakozásának egyik legfontosabb állásfoglalása is Madridhoz kötődik: 1997-ben a NATO-csúcs itt döntött hazánk felvételéről.”
-
-
Splény Béla emlékiratai. 1-2.
0Az emlékirat írója nem neves történelmi személyiség, nem tudós és nem művész. bányaügyekkel foglalkozó, idősödő miniszteri tanácsos, aki ötvenhét éves korában kezd hozzá élete eseményeinek elbeszéléséhez. Elkísérhetjük olasz, francia, ausztriai útjaira, Törökországba, Erdélybe és a Délvidékre. Láthatjuk őt kisdiákként a tatai piaristáknál, jurátusként Reguly, Tüköry és Szontagh Pál társaságában, akadémiai hallgatóként Selmecbányán, leszállhatunk vele a tárnákba, kirándulhatunk vele együtt a Csorba-tóhoz, utazhatunk az első gőzhajón és vasúton. Feltűnhet előttünk a Bécsbe utazó Kossuth Lajos egyszerű sötét öltözetben, a gyermekit sétáltató Széchenyi. Ott lehetünk a schwechati csatában, Haynau előszobájában kihallgatásra várva, a konstantinápolyi angol követ estélyén, a milánói Scala nézőterén, a Vörösmarty koporsóját kísérő tömegben…
-
-
Statárium
0Az e könyvben szereplő vádlottak mindegyikére halálos ítélet várt. Egyiküket azonnal fel is akasztották, másikukat életfogytiglani börtönre ítélték. A harmadik sorsa is jellemző a korra: azoknak az embereknek lett a besúgója, akik az ötvenes évek négyszázezer hasonló törvénysértő eljárását kiagyalták és lefolytatták.
-
Stefánia – Császárnőnek szántak
0Miért írta meg Stefánia özvegy trónörökösné ezt a könyvet negyvenhat évvel a tragédia után? Nyilván elsősorban azért, hogy az eseményekről végre a maga változatát – a maga igazságát! – közzétegye. Stefánia éretlen bakfis volt, amikor a hatalmi-családi érdekek kijelölték házastársát. A felnőtté válás forradalmát már nem szülei ellenében, hanem a férjével szemben vívta meg. Sorsuk reménytelenségét kevés tény jelezheti pontosabban, mint az, hogy ezt Rudolf valószínűleg észre sem vette. A kortársak emlékei szerint az igazi megrendülést számára nem Rudolf elvesztése, hanem halálának a módja okozta. Részegen végzett előbb a szeretőjével (ez valójában gyilkosság), majd magával – mindennek egy majdnem császárné szemszögéből volt valami végletesen alantas, kispolgári, méltatlan karaktere. Ilyesmit érezhetett Ferenc József császár is, amikor állítólag azt mondta a fiáról: ?úgy halt meg, mint egy szabó?. Ehhez társult, hogy anyósa és apósa éreztették vele: felelősnek tartják Rudolf tragédiájáért. Az idő múlása sem hozott igazi lelki megnyugvást, mert a kialakuló mítosz is fölébe kerekedett: egyenesen ?szerelmi regényt? formált a történetből, amelyben ő a megcsalt feleség nevetséges szerepébe szorult bele, miközben saját magát érezte az igazi áldozatnak, hiszen ő lehetett volna a korabeli Európa második leghatalmasabb területű birodalmának legelső asszonya, császárnéja! Vajon mit szólt a memoárhoz Lónyay Elemér, Stefánia második férje? A tartalmas és személyes, míves szöveg varázsa nyilván megfogta őt is, és még inkább azt kívánhatta, hogy az írással az asszony immár azt a mélyebb, lelki célt is elérje, amelyért valójában tollat fogott: hogy végképp elszámoljon – kimondom a szót: leszámoljon – a halottal, aki éltében-holtában annyi igazságtalannak érzett bajt és bánatot okozott neki. (Csorba László)
-
Sumér-magyar rokonság
0Keressük együtt a sirok, romok, oszlopok, edények és ékírásos agyagtáblák maradványai között a történelmi igazságot: a szumér-magyar rokonságot. Az igazság fényénél világossá fog válni előttetek, hogy minden kultúra és civilizáció alapját szumér őseink rak-ták le 5000 évvel Krisztus Urunk születése előtt. Az 1920 és 1946-1 párizskörnyéki terrorbékéktől sújtva meritsetek szumér őseink gigászi küzdelmeiből erőt igazságunk kiharcolásához.
-
-
-
Szabolcs a hazáért
0Az 1848-49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc történetéről könyvtárnyi irodalom áll úgy a kutatók, szakemberek, mint az érdeklődők rendelkezésére. Már a szabadságharc leverését közvetlenül követően megszülettek az első munkák, s azóta is újabbak és újabbak születnek, eseménytörténeti, politikatörténeti áttekintések, életrajzok, emlékiratok, ritkábban összefoglaló munkák. A kutató számára azonban a korszak még mindig kimeríthetetlen kincsesbányának látszik, különösen a szabadságharc hadtörténete, amellyel ugyan önmagában is hatalmas irodalom foglalkozik, mindamellett néhány fontos problémakör még tisztázásra vár. Bár több összefoglalás, értékelés is készült, több-kevesebb sikerrel – esetenként többször is – feldolgozták egyes csaták, ütközetek, hadjáratok, hadszínterek eseményeit, magával a szabadságharc hadseregével viszonylag kevesen és keveset foglalkoztak. Különösen a honvédsereg szervezési kérdéseinek feldolgozásában vannak nagy hiányosságok. A fegyvernemek szervezésének, az egyes seregtestek történetének tisztázatlan kérdései még jócskán adnak pótolnivalót a hadtörténetírásnak, csakúgy, mint az egyes alakulatok történetének részletes feldolgozása.
Ezen utolsó kérdéskör hosszú ideig elhanyagolt területe volt a szabadságharc hadtörténetével foglalkozó kutatásnak. Az a néhány munka, amely megkísérelte egy-egy alakulat történetének részletes feldolgozását, többnyire a múlt század végén, néhány pedig századunk első felében született. Csak a legutolsó években fordult néhány fiatal kutató figyelme e téma felé, s született néhány hosszabb-rövidebb tanulmány, így Hermann Róbert két munkája a 47. illetve az 56. honvéd zászlóaljról, Molnár Andrástól pedig a 7. honvéd zászlóalj története (valamennyi a Zalai Gyűjtemény 33. kötetében jelent meg 1992-ben Zalaegerszegen. A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 címmel). Ebbe a sorba tartozik jelen értekezés is, amelynek anyaga a Hadtörténeti Közlemények 1990/2. számában (A 48. honvéd zászlóalj története az 1848-49-es szabadságharcban, alakításától Budavár bevételéig) illetve 1993/4. számában (A 48. honvéd zászlóalj története az 1848-49-es szabadságharcban, Budavár visszavételétől a feloszlatásig címmel) jelent meg. -
Szájrul szájra. A magyarság szálló igéi
0Mi a szálló ige? A szálló ige ismeretes eredetű szólásmód. Mert a szálló igének a nyelv kincsében mindig szólásmód értéke van; akkor is, ha csak egy szó vagy egy név, akkor is, ha kifejezés, mondás vagy hosszú idézet. Ezt az értéket az az ereje adja neki, hogy a maga helyén minden körülírásnál hathatósabban fejez ki egy-egy gondolatot.
-
Szálasi álarc nélkül. (Öt év a Szálasi mozgalomban) [Reprint kiad.]
0Az eredeti kiadás 1941-ben jelent meg és szerepel az 1945-ben Magyarországon betiltott és megsemmisítendő fasiszta szellemű és szovjetellenes könyvek listáján.
-
Szálasi minisztere voltam
0Kötetünk törzsanyaga az a napló, amit Rajniss a Népbíróságoknak írt, elmagyarázva benne politikai, ideológiai álláspontját, s mindazt, hogy miért került ő a politikai paletta radikális jobboldalára. Magyarország tragikus pusztulásának fontos, ám sok helyen megbotránkoztató dokumentuma a Napló. A kötet második részében válogatást közlünk Rajniss írásaiból, melyek segítségével végigkísérhetjük, hogyan válik egy képzett liberális újságíróból a szélsőjobb szócsöve és politikusa. Az eddig csak kevesek számára hozzáférhető kordokumentumokat Sipos Péter történész bevezető tanulmánya és jegyzetei értelmezik és helyezik el a korban.
-
-
Számítógép a történettudományban. Kalauz kezdőknek
0Az angol szerzők által készített kézikönyv számba veszi azokat a legfontosabb területeket, ahol a történettudós használhatja a számítógépet: szövegszerkesztés, adatbáziskezelés, szövegelemzés. Röviden összefoglalja a kérdés elméleti és technikai hátterét, majd a történeti forrásokhoz alkalmazkodva ismerteti az adatbázisok kiépítését, a feldolgozást. Az egyszerű statisztikai módszerektől a mintavétel problémájáig felöleli a kvantifikáció lehetőségeit a leggyakoribb történeti alkalmazást például véve. A kötet külön foglalkozik az adatok összekapcsolásával, amely a történeti közösségek tanulmányozásának nélkülözhetetlen eszköze.
-
-
Száz politikai és történeti levél Horvátországról
0Az itt összegyűjtött levelek íróját nem kell kutatni, mindnyájan kivétel nélkül nevem aláírásával jelentek meg a Századokban, az Egyetértés, a Pesti Napló, a Nemzet, a Pesti Hirlap, a Budapesti Hirlap, a Pester Lloyd, a Gazette de Hongrie, és a római Rassegna hasábjain, hozzá nem számítván azokat, melyek itt először tétetnek közzé.
-
-
-
-
-
-
Századunk bűnösei…
0Henri Pozzi (1879-1946) francia ügyvéd, politikus, diplomata és író, aki a francia és brit titkosszolgálatoknak dolgozott a Balkánon és Kelet-Európában.
-
-
Széchenyi István
0Széchenyi a legtöbb gondolkodó honfitársunk számára nem hús-vér ember, hanem félistenekhez hasonlatos figura, akinek sorsa egyike a magyar nemzet leghatásosabb modern mítoszainak. Tizenöt évtized pergett alá az idő rostáján azóta, hogy a döblingi szanatórium emeleti lakosztályában eldördült a végzetes pisztolylövés. Világháborúk s diktatúrák viszontagságain átvergődve, tanulságaitól kiábrándulva ma egy, a politikától megcsömörlött nemzedék éppen olyan „karizmatikus” vezető után áhítozik, amilyenné az ő szobrát formálták gondos kezek s tudatos szándékok. Széchenyi alakja, sorsa mindmáig kétségkívül alkalmas arra, hogy a nemzeti érzésvilág vallásos rajongóinak üdvtörténetében ő legyen a megtagadott és megfeszített, de végül feltámadó Messiás.íbr>Ebben a könyvben azonban nem a legendák Széchenyijével találkozhat az olvasó. Egy minden zsenialitása, impozáns alkotásai stb. ellenére sokféle kicsinyességgel, hibával teli, a maga egyszervolt sorsával betegen megküszködő, a mindennapok erkölcsi csatáiból hol győztesen, hol vesztesen kikerülő férfi pályáját rajzolja elibénk az elfogulatlan szakkutatás eredményeinek summázata. A lángész kinyilatkoztatásainak réveteg hallgatása helyett inkább a politikai és lélektani rejtélyek bogozása kínál magas fokú szellemi izgalmat.
Sok évtizeden át nem volt olyan népszerű összefoglalás a magyar olvasók asztalán, amely a Széchenyi-kutatás azóta felhalmozódott számos értékes részeredményét közérthetően, olvasmányos stílusban tárta volna az érdeklődő közönség elé. A „legnagyobb magyar” születésének bicentenáriuma remek alkalmat kínált egy ilyen célú, az életút összes lényeges részletét felölelni igyekvő áttekintés elkészítésére. A kötet elfogyott, 2001-es második kiadása sincs már sehol a könyvesboltok polcain – így itt az ideje, hogy Csorba László munkája immár harmadik (részben átdolgozott) kiadásban lásson napvilágot. Ám ha a klasszikus Széchenyi-legendák egy része fenn is marad a szakmai rostán, szó sincs valamiféle divatos „deheroizálásról”. Hiszen legragyogóbb tetteinek nem vész el, csupán illúzióktól remélhetőleg mentesebb összefüggésekben tárul elibénk erkölcsi vonzata. Az eddig csupán hódolattal megközelíthető félisten figurája mögül viszont így előbukkanhat igazi valójában az esendő ember, akit nemcsak becsülni és tisztelni, de szeretni is lehet. -
-
Széchenyi magánhitelügyi koncepciójának szellemi és gazdasági előzményei és következményei a rendi Magyarországon. 1790-1848.
0Széchenyi magánhitelügyi koncepciójának szellemi és gazdasági előzményei és következményei a rendi Magyarországon 1790-1848.
-
Széchenyi-emlékek nyomában Európában
0A Föld legsikeresebb országaiban megkülönböztetett tisztelettel fordulnak történelmük mindazon személyiségei felé, akik alkotásaikkal, cselekedeteikkel, helytállásukkal meghatározó módon segítették elő a haza üdvét. Műalkotások, intézmények, repülőterek, épületek elnevezései hívják fel a figyelmet azon tudósokra és államférfiakra, akiknek életműve évszázadokon át példaként szolgál az ifjabb nemzedékek számára. Az angolszász világban, ahol Széchenyi oly otthonosan mozgott, számos példát talált, melyek tükrében hazai viszonyaink más optikában látszottak. Nem volt elfogult, észrevette és ostorozta hibáinkat, fogyatékosságainkat azért, hogy okuljunk saját kudarcainkból és mások sikereiből.
-
Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332-1950)
0Minden ember kíváncsi a múltjára! Az utóbbi időben a családfa kutatására külön vállalkozások alakultak.
Az embereket azonban nemcsak a saját, hanem környezetük, lakóhelyük múltja is érdekli. Egy olyan kis város, mint Szécsény, épített környezet szinte adja a történészek, a helytörténészek számára a feladatot. Sétálunk a történelmi városrészben, és képzeletünk vissza-visszakanyarodik a múltba.
Vajon kik éltek itt, milyen vallásúak voltak, milyen volt a gyógyítás, milyen volt az iskola, hogy hívták az iskolamestert?
Mindezen kérdésekre választ kapunk két fiatal kutató Galcsik Zsolt és Tóth Krisztina: „Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332-1950)” című munkájából