-
-
„Élni akarok”
0A tizennyolc éves moszkvai diáklányt, Nyina Lugovszkaját 1937-ben öt év kényszermunkára ítélték, melyet egy kolimai börtönlágerben kellett letöltenie. „Bűne” mindössze annyi volt, hogy apja egykor a szociálforradalmár (eszer) pártban tevékenykedett, majd a NEP idején sikeres magánvállalkozást, pékséget hozott létre, ahol több száz embernek adott munkát (s mindez elég volt hozzá, hogy száműzzék Moszkvából). Maga Nyina pedig 1932-től, tizenhárom éves korától kezdve naplót vezetett, amelyben kamaszkori vívódásai, iskolai kalandjai, első romantikus vonzódásai mellett leírta véleményét a bolsevik rendszerről is, amellyel szemben „iszonyatos haragot” érzett, mert elvette tőle az apját.
-
-
-
-
A célkeresztben: Magyarország
0Füredi Ferenc szüleivel 1956-ban, kilenc évesen hagyta el Magyarországot, majd Kanadában és Angliában végezte tanulmányait. Az immáron Frank Füredi néven számos nagyhatású tanulmányt, könyvet jegyző szociológus professzor nem kevesebbet állít, mint hogy a keresztes háborúkat megidéző kegyetlen kultúrharc zajlik Európában. A szemben álló felek nem köthetnek konszenzuson alapuló „békét”, mert küzdelmük kulturális értékekről, identitásról vagyis a puszta létezésről szól. Szólásszabadság versus politikailag korrekt véleménydiktatúra. Keresztény értékek és hagyomány versus leszámolás a több ezer éves európai kultúrával. Nemzetállami eszme versus nemzetállamok fölötti föderatív, birodalmi gondolat. A célkeresztbe érzékelhetően Magyarország került.
-
-
-
A forradalmak kora
0A szerző kiváló angol történész, a londoni egyetemhez tartozó Birkbeck College előadója. Több angol történeti és gazdaságtörténeti szemle szerkesztője, és rendszeresen jelennek meg cikkei is ezekben a lapokban. Érdeklődése sokoldalú, történelmi munkássága mellett a New Statesman kritikusa, Francis Newton álnéven írja zenekritikáit. Elsősorban történeti munkáival vívott ki nagy megbecsülést nemcsak Angliában, hanem szerte Európában és Amerikában is. „A forradalmak kora” „A civilizáció története” című sorozat egyik köteteként jelent meg 1962-ben Angliában.
-
-
A Habsburg-Monarcha alkonya
0A hazai és külföldi történeti irodalomban gyakran olvashatunk értékelő megjegyzéseket, sokszor igencsak eltérő megállapításokat az 1867-es kiegyezésről és a kiegyezés révén létrejött új hatalmi alakulat berendezkedéséről. A tájékozódni kívánó olvasó azonban mindeddig nem találhatott olyan összefoglaló munkát, amely a Habsburg-monarchia utolsó fél évszázadának alkotmányos rendszerét, az osztrák – magyar dualizmust átfogóan áttekintette volna. Ezt a hiányt pótolja Galántai József könyve. A szerző ismert kutatója a dualizmus korának. 1960-ban jelent meg „Egyház és politika” címmel a századforduló katolikus politikai mozgalmát bemutató könyve. 1967-ben publikálta „Az 1867-es kiegyezés” című munkáját. „Magyarország az első világháborúban” című kötete – 1964-ben és 1974-ben – két kiadást ért meg. Német nyelven adták ki 1979-ben „Az Osztrák-Magyar Monarchia és a világháború” című művét. 1980-ban került a könyvesboltokba „Az első világháború” című monográfiája. Legújabb könyvében módszeresen vizsgálja és rendszerezve mutatja be az osztrák-magyar kapcsolat intézményes formáinak belső szerkezetét és működését, a dualista rendszer reagálását a Monarchia belső és külső problémáira, különösen a két legjelentősebbre: az osztrák és a magyar birodalomrész nemzeti kérdéseire, valamint az első világháborúba torkolló, a birodalom felbomlásához vezető nemzetközi ellentétekre.
-
-
A hársfa virága. 2., javított, bővített kiad.
0Ez a könyv nem csupán az 1956-os forradalomról szól, sokkal több annál: szépirodalmi dokumentumregény, mely az első világháború és napjaink közötti időszakot hús-vér emberek sorsán keresztül mutatja be. A szerző személyes érintettsége méltán hitelesíti a forradalmat követő megtorlás iszonyú gyakorlatát. A korabeli szereplők jellemábrázolásán keresztül megérthetjük Magyarország mai helyzetének, kettéosztottságának múltban gyökerező okait. A mai fiatalság számára ezek az írások elengedhetetlenül fontosak lennének!
-
-
A korrupció története
0A politikai élet területén tapasztalt korrupciós esetek egyre-másra megrendítik a demokráciába vetett bizalmat. Jens Ivo Engels nagy ívű könyvében szemléletesen leírja, milyen szorosan összefonódott a politikai korrupció a modern állam kialakulásával. A protekcionizmus és a hivatalvásárlás az ancien régime idején még megszokott eszköze volt a politikának, a 19. században viszont már korrupcióként bélyegezték meg ugyanezt. A politikai hálózatok, a kivételezések, a gazdaság és a politika közötti kapcsolatok azonban mégsem tűntek el: botrányok sora rengette meg az új politikai elitbe vetett bizalmat. A fasiszta mozgalmak a tarthatatlan helyzet felszámolását ígérték ám sosem váltották valóra ígéretüket. Jens Ivo Engels (1971), a Darmstadti Műszaki Egyetem újkorral és legújabb korral foglalkozó professzora elmésen érvelő könyvében új megvilágításba helyezi a hatalomgyakorlás mechanizmusait, és rávilágít, hogy milyen szerepet játszik a korrupció a politikában mindmáig.
-
A közép-európai szöveguniverzum
0A kötet vezérfonala a „közép-európai szöveguniverzum” szerveződésének, önreflexióinak, önmagát koronként át- és újrastrukturáló igyekezetének nyomon kísérése – méghozzá tematikai egységekben, az általános és a különös egybejátszatása révén. Minek következtében a látszólag perifériális, kapcsolattörténeti jelenség is (…) betagolódik egy nagyobb egységbe.
-
A likvidálás művészete
0Ez a könyv számos meglepetést nyújt a történelem iránt érdeklődő olvasónak. Pedig, ugye valamennyien tudjuk, hogy a Lenin elleni merénylet során Fanni Kaplan húzta meg a pisztoly ravaszát. Vagy talán mégsem? Kirov meggyilkolása egyike az azidőtájt oly gyakori eseményeknek, hiszen Sztálin következetesen kivégeztette politikai ellenfeleit. Szerzőink szerint azonban ebben az egy esetben egészen másról volt szó. És miféle különös jellemváltozáson esett át Buharin éléete során végső állomásáig? Hogyan vallott a minden kínzásnak ellenálló Tuhacsevszkij hirtelen, szinte egyetlen perc alatt? 1962-ben sok minden történt a világban. Kivégezték Eichmannt. A Szovjetunióban fellőtték a Vosztok–3-at. Kubai válság: nem sok választott el bennünket az atomháborútól. De arról semmit sem tudunk, hogy ugyanekkor miféle véres események zajlottak a távoli Novocserkasszkban. S ha rémlik is talán valami az a1960-ban a Szovjetunió fölött lelőtt amerikai kémrepülőről, de hogy is történt pontosan? S ki volt az a Marcsenko, akinek rehabilitálását elsőként kérte – követelte – Szaharov Gorbacsovtól?
Hét fejezet – hét politikai krimi. Csakhogy igaz, mindezt megéltük, s most játszódtak le, a közelmúltban. -
A magyar nemzeti állam nemzetiségi feladatai
0A magyar történettudomány és politikai irodalom elfeledett munkáit bemutató sorozat kötete az 1896-os első kiadásban már hozzáférhetetlen, eredetileg a millenniumra megjelent munka. Moldován Gergely, a kolozsvári egyetem professzora az elsők között volt, akik komoly elemzést adtak a magyarországi nemzetiségi kérdésről és az ennek kapcsán felmerülő teendőkről. Kérdésfeltevései és válaszai – sajnos – mit sem veszítettek fontosságukból.
-
-
A magyar politikai rendszer
0A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és „civil” intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők – politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség – jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.
-
A magyar politikai rendszer
0A magyar politikatudomány egyik legfontosabb művének átdolgozott és korszerűsített változatát tartja kezében az olvasó. A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és „civil” intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.
A magyar politikai rendszer legújabb kiadása a korábbiaknál egyszerűbb és tömörebb; igazodva a felsőoktatás változásaihoz, BA szintű tankönyvnek készült. A könyv azonban nem csak a társadalomtudományok hallgatóinak jelent nélkülözhetetlen olvasmányt. Éppen úgy hasznos munka a magyar politikával hivatásszerűen foglalkozók számára, mint azoknak, akik egyszerűen a napi politikán túli, mélyebb ismereteket szeretnének szerezni a hazai közélet szereplőiről és intézményeiről. -
-
-
A modern kor. A 20. század igazi arca
0„A húsz fejezetből álló könyv részletesen elemzi a század meghatározó eseményeit, különös tekintettel a totalitárius államok működésére, a bolsevik és a fasiszta típusú államrend kialakulására. Vizsgálódásai az egész világot érintő jelenségekre vonatkoznak, nem szűkülnek Európára. Külön elemzést szentel az Egyesült Államok huszadik századi történetének, az európai politikában játszott szerepének, és természetesen sem az afrikai, sem az ázsiai változások nem maradnak ki az analízisből. Paul Johnson műve nagyon sok információt tartalmaz, de stílusa révén mégis élvezetes, emészthető olvasmány. Aki ezt a művet türelmesen és figyelmesen végigolvassa, talán felelősségteljesebben fog viszonyulni a huszonegyedik századhoz.” (Körmendy Zsuzsanna)
-
-
A négyszínű ember
0Jung és Deák Ferenc szellemisége találkozik Szigethy István nagyívű politikai esszéjének lapjain. Jung az emberi lélek mélyén megbúvó ősi tudattartalmak, hagyományok tiszteletére tanítja a politikai elemzőt, Deák példája a kompromisszumok, tárgyalások révén elérhető reformok esélyeire figyelmeztet. Szigethy István, a gyakorló politikus és kiváló elemző készségű jogász ezeket az elveket szeme előtt tartva idézi fel a rendszerváltó politika néhány fordulópontját és több – részben máig sem rendezett – olyan kulcskérdését, mint a választói akaratot torzítva tükröző választási rendszer. Ez a könyv különösen időszerű ma, amikor a politika nagy áramlatai – konzervativizmus, szocializmus, liberalizmus – nem egymást kiegészítő, hanem egymást kizáró, a másik megsemmisítésére törekvő erőként állnak szemben egymással a parlamenti politikai színpadán. /Kőszeg Ferenc/Jung és Deák Ferenc szellemisége találkozik Szigethy István nagyívű politikai esszéjének lapjain. Jung az emberi lélek mélyén megbúvó ősi tudattartalmak, hagyományok tiszteletére tanítja a politikai elemzőt, Deák példája a kompromisszumok, tárgyalások révén elérhető reformok esélyeire figyelmeztet. Szigethy István, a gyakorló politikus és kiváló elemző készségű jogász ezeket az elveket szeme előtt tartva idézi fel a rendszerváltó politika néhány fordulópontját és több – részben máig sem rendezett – olyan kulcskérdését, mint a választói akaratot torzítva tükröző választási rendszer. Ez a könyv különösen időszerű ma, amikor a politika nagy áramlatai – konzervativizmus, szocializmus, liberalizmus – nem egymást kiegészítő, hanem egymást kizáró, a másik megsemmisítésére törekvő erőként állnak szemben egymással a parlamenti politikai színpadán.
Kőszeg Ferenc -
-
A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon
0Huszár Tibor akadémikus monográfiájának középpontjában Sántha Kálmán világhírű agysebész Akadémiáról való kizárásának, illetve a debreceni Egyetem Ideg- és Elmeklinikájáról történő eltávolításának ügye áll. Sántha Kálmánt 1944-ben az ideiglenes Nemzetgyűlés alelnökévé választják, közéleti szerepvállalása a demokratikus átalakulás időszakában azonban időleges csupán. 1948-ban harcot kezd a helyi hatalmasságokkal, 1949-ben lemond a Magyar Tudományos Akadémián viselt tagságáról, szembeszáll Gerő Ernővel. 1951-ben négy jelentéktelen feljelentő levél, amely szerint egyetemi előadásán a sztahanovista mozgalmat kapcsolatba hozta a neurózissal, ügyét újra napirendre tűzi. A kötet betekintést nyújt az ötvenes évek politikai gépezetébe: az egyetemek, a vidéki helyi társadalmak, a minisztérium-egészségügy világába, az Akadémia testületeibe, valamint abba, hogy a politika és a szigorú pártirányítás, illetve -ellenőrzés minden teret átszövő döntési szintjein hogyan élik át, gerjesztik vagy fékezik e konfliktust. A könyv anyaga kiterjedt levéltári kutatásokon alapul, s függelékében közli a legfontosabb dokumentumok teljes és eredeti szövegét.
-
A református egyház Romániában a kommunista rendszer első felében
0Az elmúlt évek román törvényhozása lehetővé tette a volt román állambiztonsági szolgálat, a rettegett Szekuritáté irattárának vizsgálatát. Az alábbi kötet betekintést kíván nyújtani ebbe a levéltárba és abba a világba, amelyet a szolgálat tartott ellenőrzése alatt.
-
-
A román földrajzi gondolat
0Szemügyre véve a románságot néhány évszázad leforgása alatt érintő politikai területváltozások számát és mértékét, könnyen belátható, hogy a geopolitika méltán vált a román politikai és közgondolkodás egyik legfontosabb alapkövévé. A háború ok-okozati összefüggéseit kereső tudományok közül a geográfia azzal tűnt ki, hogy képes volt az oknyomozó szemlélet érvényesítésére. Ez eredményezte az emberföldrajz és a politikai földrajz kialakulását, és végső soron a geopolitika megszületését. Az új „tudomány”, bár tudományos voltáról mindmáig nincs egyetértés, szinte átsöpört Európán, beleértve Magyarországot és Romániát. A szocialista időszakban a geopolitikáról még csak beszélni sem lehetett, kivéve, ha az ellenlábas imperialista világ „tudománytalan” nézeteinek elítéléséről volt szó. A román geopolitikai gondolkodás mélyebb ismerete még integrációs világunkban is kívánatos lenne, különösen akkor, ha egyik szomszédunkról van szó, amely a legnagyobb számú magyar nemzetiségű lakosságnak ad otthont. Hiánypótló a román geopolitikai iskola történetével foglalkozó feldolgozás, amelynek alapvető módszere és eszköze a forrásfeltárás és közlés.
-