-
A Sámsonok – A repülő család – A havasi selyemfiú
0Tersánszky Józsi Jenő az 1920-as évek elején írott három kisregényét fogja össze a kötet. A Sámsonok emlékké zsugorított családtörténet, érdekes, markáns figurákkal, a semmivé porló erő kritikájával. A repülő család a cirkusz világában játszódik, az írót egy életen át izgató komédiáslét avatja derűssé. A havasi selyemfiú két bátor, energikus, öntörvényű embert mutat be, egy idősödő asszonyt és egy ifjú legényt, akiknek futó találkozása mindkettejük számára sorsdöntő. E három alkotás is patinás darabja az életműnek.
-
-
A semmi
0Andrea, a regény ifjú főszereplője nagy reményekkel érkezik Barcelonába, hogy megkezdje egyetemi tanulmányait. Azonban hamar kénytelen megtapasztalni, hogy életigenlő természete, függetlenségvágya nem talál lelkes fogadtatásra a nagyanyjánál uralkodó feszült családi légkörben, ahol lakni kénytelen. Andrea maga meséli el az első egyetemi éve történetét, s hogy miként ingadozott folyton a viszolyogtató hangulatú otthona és a törékeny barátságokon nyugvó egyetemista társaság között. E két világot túlfűtött érzelmek finoman gombolyított szálai fűzik lassan össze, pergő, drámai párbeszédben.
Az egyszerű regényszerkezet, a friss nyelvezetű, közvetlen hangvételű próza, a finom érzékenység, a jól megrajzolt regényalakok teszik oly kivételes alkotássá ezt a művet, mely a polgárháború utáni nehéz történelmi időszakban új távlatokat nyitott a spanyol irodalom előtt. -
A Simeon Ház – A második leány
0Az ötvenes évek közepétől adta közre Tatay Sándor ötkötetes családregényét. Az első kötet – Klára (eredetileg A Simeon ház címmel) – 1955-ben, folytatása, A második leány 1956-ban, a Kenyér és virág 1959-ben, A nyugati kapu 1962-ben, Az ítélet napja 1964-ben látott napvilágot. A dunántúli faluban élő Simeon család története – a család széthullásának, az ősi házból kikerülő utolsó generáció tagjainak életsorsa – a század tízes-húszas éveiben játszódik, s történetük mellett az író impozáns, színes és hiteles tablókban vonultatja föl a korszak társadalmi, politikai életét – a hátteret.
-
A száz titkos érzés
0A száz titkos érzék Amy Tan lebilincselően izgalmas remekműve Kínáról és Amerikáról, a szeretetről és a hűségről, a képzeletünkben élő önmagunkról és a múló évek során fölfedezett igazi énünkről. Bár Olivia Laguni félig kínai származású, szedett-vedett családjához fűződő vegyes érzelmeiben mégis jellegzetesen amerikai: kissé feszélyezi a kínai rokonság, s e rokonságon belül is elsősorban féltestvére – színtiszta kínai nővére –, Kuan Li.
-
A szélhárfa lakói
0A Szélhárfa lakói száműzöttek. Hazájukból, gyerek- és ifjúkorukból, jobbításra váró sorsukból tiltották ki őket. A hatvanas évek Münchenjében öt magyar fiatal küszködik, hogy saját életet teremtsen, s eközben családjuk, elveszett szülőföldjük emlékeivel és fogva tartó örökségével is szembe kell nézniük, s megmaradni általa. Körülöttük a világ 1968-ban megtapasztalja a forradalom, az anarchizmus, a káosz és az ideálokkal való leszámolás újabb történelmi leckéit, míg ők ’56 kiirthatatlan képeit őrzik zsigereikben. a magyar titkosszolgálat beszivárog napjaikba, részt követel barátságukból, amiként a német terrorista-elhárítók is berobbannak, drámai fordulatot hozva életükbe.
-
A szemlélők
0A szemlélők – ha úgy tetszik – voltaképpen szerelmes regény, ám egymásba szerető, ezúttal még csak nem is fiatal hősei nyugati és kelet-európai szemléletük következtében nem egyesíthetik életüket: a jelenkori Montague és Capulet csak olyan kurta időre állapodhatik meg egymás mellett, amennyire egy madár költöző útján pihenni ereszkedik alá a lomb közé. Persze nemcsak szerelmes regény. Nincsenek kipreparálható, elidegeníthető, csak önmagukban egyedül jelentkező érzelmek, minden mindennel összefügg. Ebben a könyvben is. Szabó Magda
-
-
A szerelem elvakít
0„Wedekindet az új német irodalom egyik legérdekesebb, legizgatóbb problémájának tekintem” – írta Karinthy Frigyes 1912-ben Frank Wedekindről (1864-1918), akit ma Magyarországon leginkább színműveiről, például a Luluról vagy (erotikus részletei miatt) a szerző egymás után betiltott darabjai közé tartozó, először csak az 1960-as években előadott Tavasz ébredése című művéről ismernek. Változatos figurákat felvonultató rövidebb novellái, amelyekből e kötet is válogat, a maguk idejében rendkívül népszerűek voltak, különösen az író hazájában, Németországban. A néha tragikus elemeket tartalmazó, de többnyire inkább szórakoztató, ugyanakkor mindig fordulatos, ötletes s (ahogy annak idején mondták) indiszkrét cselekményt általában egy-egy szereplő elbeszéléséből ismerjük meg. Válogatásunkban a novellákat Wedekind néhány verse egészíti ki.
-
A szerelem illata
0Játék és szenvedély. A szonettkoszorú költői játék és mesterségbeli próbatétel. Ám e nagy hagyományokkal rendelkező műfaj Böszörményi Zoltán számára nemcsak a játék felől volt fontos, hanem főként azért, hogy általa formát nyerjen a szenvedély. Formát, azaz nyelvet találjon az emberi szenvedélyek egyik legerősebbikére, a szerelemre. Arra, amire valójában nincs szavunk. De éppen a költői nyelv az, ami által mégis szóra bírható a szerelem. A szerelem illata című szonettkoszorú tétje is ez: egy szerelem belső történetének lírai megfogalmazásával a szerelemnek adjon nevet és nyelvet. Miként tették és teszik a költők néhány száz éve, hiszen régiek és újak között ebben nincs nagy különbség…
-
A szerelem története
0A szerelem története – egy rég elvesztett könyv felbukkan, hogy titokzatos módon összekapcsolja egy öregember és egy tizenéves kislány sorsát. Leo hetven évvel ezelőtt egy lengyel kisvárosban beleszeretett egy lányba és megírta A szerelem történetét. A könyv, bár nem tud róla, túlélte a háborús időket, mesés helyzeteket, nagy szerelmeket idézett elő. Alma, a tizennégy éves New York-i kislány, a regény főhőséről kapta nevét, s egy napon nekiindul, hogy felkutassa névadóját, és jóra fordítsa családja sorsát. E sorsok találkozása A szerelem története – örömmel és fájdalommal, sírással és nevetéssel átszőtt mese, amely Nicole Krausst napjaink legjobb írói közé emelte.
-
A szerelem zenéi
0Robert James Waller író, fotós és zenész. A New York Times első számú bestsellerei, köztük a Magyarországon is megjelent Madison megye hídjai szerzője.
-
A sziget énekel
0Shakespearetől – Spenderig kíséri végig az angol költészet útját Képes Géza műfordítás-gyűjteménye. A nagy klasszikusoktól az élő modernekig változatos, egyéni hangjukon szólalnak meg a költők, akik közül Shakespeare kortársa: Donne és Webster, a modernek közül Masefield, Eliot, Auden, Sitwell, MacNeice, Spender ebben a kötetben mutatkoznak be a magyar olvasónak teljes költői jelentőségükben.
A költeményeket angol és magyar szöveggel közli ez az antológia és az egyes költők művei elé írott tömör írói arcképek nemcsak az egyes írókat ismertetik, hanem az angol költészet történetének nagy összefüggéseire is fényt vetnek. -
A Szomorú Kávéház balladája
0A kötetben megtalálható művek (szerzők) : A csavar fordul egyet (Henry James), Ethan Frome (Edith Wharton), A nagy Gatsby (F. Scott Fitzgerald), Az öreg (William Faulkner), A Szomorú Kávéház balladája (Carson McCullers), A nagy menetelés (William Styron), Szegényházi vásár (John Updike)
-
A tarcali káplán sírhantja
0„Ott nyugszik a pásztor a nyája között” – ez a sírfelirat olvasható Szerednyei János áldozópap szerencsi jelképes sírján. A fejfa az Úrjézus töviskoronás fejét ábrázolja, alatta pedig János fényképe látható örök mosollyal az arcán. Ez a mosoly, ez a lelki derű életében mindig ott ült az arcán. Pedig kint, a donyecki szénbányák kínkeservei között lett volna épp elég alkalom és mód arra, hogy eltűnjék róla örökre. Ezzel a derült mosollyal temettük el egy szál gyertya világánál az esti homályban, szenvedésünk utolsó évében, amikor már azt reméltük, hogy keresztutunk utolsó szakaszához értünk és hazajövünk. Én erősen meg vagyok győződve arról, hogy János mártírhalála kellett ahhoz, hogy mi, akik még életben maradtunk, hazajöhessünk. Hogy Ő ott maradt, ha nagyon gondolkodom, nem is lehetett másképp. Hiszen azért jött ki önként, hogy hívei keresztjét átvegye. A nyáj soha, még a temetőben se maradjon pásztor nélkül.
-
A tenger és a szél szüntelen
0Kodolányi Gyula Budapesten született, 1942-ben, s 1966-ban szerzett angol tanári diplomát az ELTE bölcsészkarán, amelynek angol tanszéke lett időközben a munkahelye is. Verseivel szinte valamennyi irodalmi folyóiratunk hasábjain évek óta jelen van, de kötete az Alföldben, a Hídban, a Mozgó Világban, a Tiszatájban, az Új Írásban vagy a Szép versek antológiában megjelent versekhez képest – szigorú válogatás egy üdvös és elemző racionalizmussal fegyelmezett, de alapjában romantikus ihlet ösztönzéseinek engedelmeskedő modern költői magatartás kifejezése érdekében. Az esztétika egyik manapság divatos hasonlata értelmében a köznyelv „sima, fehér ablaküveg”, amely akadálytalan-könnyed rálátást enged a dolgok köznapi jelentésére, a költészet nyelve viszont „színes, mintás üveg”, amely elsősorban és mindenekfelett önmagát tolja a tekintet elé. E kötet olvasója tapasztalni fogja, hogy Kodolányi Gyula versei nem az ilyenfajta metaforikus én-líra felé törekszenek. E versek írója, mint megannyi, 20. századi költő-társa, már nem hisz abban, hogy a hagyományos lírai önmegvalósítás révén előálló költői személyiség alfája és omegája lehet a versnek. Az ő számára éppenséggel egy másik személyiségnek a maszkja teremti meg az „üveg” a költői nyelv – színeit és mintázatát, akinek a képzelt-feltételezett nézőpontjából elmondja a saját, szemérmesen-fátyolozott látomását a világról.
-
-
A teremtés nyolcadik napja
0„1902 kora nyarán John Barrington Ashley coaltowni lakost bíróság elé állították azzal a váddal, hogy megölte Breckenridge Lansinget, aki ugyancsak Coaltownban, ebben a dél-illinoisi bányavároskában lakott. Bírái bűnösnek találták, és halálra ítélték. Öt nappal ezután, kedden, július 22-én hajnali egy órakkor megszökött őreitől a vonatról, amely a kivégzés helyszínére szállította.
-
A tigris asszonya
0Téa Obreht regénye egy csodálatos világba röpít el minket. A cselekmény már az első sortól lebilincseli az olvasót, és nemcsak a végéig tartja fogva, hanem a könyv elolvasása után is úgy érezzük, hogy ez a világ részünkké vált, a legendák és szereplői örökre emlékezetünkben maradnak… A tigris alakját, aki „éjszakánk erdejében sárga láng”, már William Blake versében is misztikum övezte.
-
A titánok bukása
0A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül.
Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában pedig él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorolt ki Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával. -
A titokzatos őzbak
0„Minden útnak valahol vége van. S emberi tulajdonság, hogy az út végén visszafordulunk s eltűnődünk életünk értelmén. Addig nem, de akkor igen. Addig csak megyünk ösztönösen s néha vakon is, egy nyom, egy cél, egy gondolat után. Hogy miért, azon majd töprengünk a végén, ha kifut az út lábaink alól s lábainkból kifogy az erő. Talán én is rájövök egyszer, hogy céltalan kapkodás volt az egész s legjobb lett volna semmit sem csinálni. De addig még sok idő van. Sok hegygerinc, sok völgy és sok tető. S keresztül rajtuk a nyom, amit követnem kell.” (Részlet a könyvből)
-
A titokzatos őzbak
0„Minden útnak valahol vége van. S emberi tulajdonság, hogy az út végén visszafordulunk s eltűnődünk életünk értelmén. Addig nem, de akkor igen. Addig csak megyünk ösztönösen s néha vakon is, egy nyom, egy cél, egy gondolat után. Hogy miért, azon majd töprengünk a végén, ha kifut az út lábaink alól s lábainkból kifogy az erő. Talán én is rájövök egyszer, hogy céltalan kapkodás volt az egész s legjobb lett volna semmit sem csinálni. De addig még sok idő van. Sok hegygerinc, sok völgy és sok tető. S keresztül rajtuk a nyom, amit követnem kell.” (Részlet a könyvből)
-
A többi néma csend
0Egy Porto Alegre-i felhőkarcoló tizenharmadik emeletéről az utcára zuhan egy lány. Öngyilkosság? Bűncselekmény? Az eset nyomasztó emléke – mint sima víztükrön a körkörös hullám – sokáig gyűrűzik sok szemtanú, egy divatos író, egy rongyos rikkancsfiú, egy élősdi szenátor-arisztokrata, egy ostoba nyugalmazott bíró, egy fásult öreg nyomdász, egy csőd szélén álló üzletember-világfi és egy boldogtalan asszony lelkében. És mire fény derül a tragédiára, széles körkép bontakozik ki előttünk, a brazil Dél színes, mozgalmas világa. Veríssimo a bravúros tollú, európai kultúrájú író könnyedségével cseveg erkölcsről és életformáról, eszmékről és felelősségről, és világhírű regénye egy nálunk ismeretlen hangot szólaltat meg: az igényes brazil bestsellert.
-
-
-
A tündér megkötözése
0Költészetének új emelkedőjéhez érkezett el harmadik verseskötetével Ágh István. Korábbi verseinek elégikus, kesernyés poétája helyett most keményebb tartású, konokabb költőt ismerünk meg: tapasztaltabbat, többet tudót. A kötet egymást váltó ciklusaiban különös költői küzdelem részesei lehetünk. A lágyabb hangulatok, az oldottabb líraiság béklyózásának, „a tündér megkötö-zésé”-nek drámai folyamatát követheti képzeletünk, a világ konkrét dolgai, szférái között meg-megcsillanó elvontabb felismeréseket és ráérzéseket. Ekként vallatja Ágh az emberi lét egyszerre megemelő és kiszolgáltató örvényléseit. Hogy e lét tragikus és tisztító értelmét s így benne önmagát is megsejthesse, hogy fellobbanthassa az emberben parázsló szikrát. Hogy költőként és emberként is maga fölé nőhessen: „a feje fölé”.
-
A tűzoszlop
01558. Anglia.
Stuart Mária és Tudor Erzsébet vetélkedik a trónért. Az angol katolikus arisztokrácia Mária oldalán áll, Erzsébetet, aki sokkal türelmesebb vallási kérdésekben, az anglikán egyházhoz csatlakozó protestánsok és puritánok támogatják. Erzsébet ellen uralkodása alatt számtalan merényletet kíséreltek meg – gyakran Stuart Mária támogatásával – a katolikusok, akik mellett jelentős külföldi erők is álltak. -
A vadász is ember
0Rakk Tamás sikeres erdőmérnök és tapasztalt vadászmester. Gyermekkora óta bűvkörébe vonta a mindig más arcát mutató természet. Az itt megjelent novelláit, döntő többségben a hatvanas években írta. Novelláinak sajátossága, hogy a vadászat ősi izgalmait valós társadalmi közegbe ágyazottan szépirodalmi igénnyel jeleníti meg. Nem idilliek, inkább hitelesen élesek a történetei. Mikszáth, Móra, Móricz óta a magyar irodalom erőssége a népi alakok ízesen plasztikus ábrázolása. A szerző test- és lélekközelből ismeri az erdők, mezők, szántóföldek népének természetközeli, de olykor drámai konfliktusokkal terhes életét. Rakk Tamás népi alakjai elevenek és esendőségükben is rokonszenvesek. Érzésünk szerint emberábrázoló képessége a népi figurák teremtésekor van igazán elemében. Szépek a lírai hangvételű novellák is. A szerelmet, a féltékenységet, a magányt manapság kevésbé divatos, szinte romantikusan finom eszközökkel ábrázolni. Legmegrázóbbak azonban a halállal jegyes elbeszélések. Az írások érzékeny, mélyen érző és gondolkodó ember vallomásai életről, halálról, természetről, szerelemről, magányról, társadalomról. Novellái a természethiányban szenvedő városi ember számára jelentenek különösen nagy élményt. Ha a valóságban nem is, de legalább e könyv közvetítésével kerülhetünk közel a vadászat ősi kultúrájához, amellyel szemben egyes tollforgatók, annyi előítéletet keltettek.
Horváthy György -
-
A varázsló gyermekkora
0„- Kedves madár, mondd meg nékem, merre találom a boldogságot? – A boldogságot – felelte a szépséges madár, és közben aranycsőrével kacagott –, a boldogságot, barátom mindenütt megtalálod, hegyen-völgyön, virágok közt, kristályok közt. Ezekkel a szavakkal a vidám madár megrázta a tollát, előrebiggyesztette a nyakát, megbillentette a farkát, kacsintott, még egyszer felnevetett, aztán mintha megdermedt volna, úgy ült a fűben, és láss csodát: a madár egyszerre csak tarka virággá változott, tolla levél, karma gyökér.” Hermann Hesse
-
A végtelen bennünk van
0A háború utáni finn költészet és próza kiemelkedő alakja, Lauri Viita 1916. december 17-én született Tampere elővárosában, Pispalában. Úgyszólván minden írásának cselekménye szülővárosában játszódik. A végtelen bennünk van című regényben is a szülőhely tájait örökíti meg.
-